Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-18 / 219. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 219. szám ABA: 1984. szeptember 18., kedd 1.40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Marjai József Moszkvába utazott Marjai József miniszter­elnök-helyettes, a Magyar— Szovjet Gazdasági és Műsza­ki—Tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizott­ság Magyar Tagozatának el­nöke, a bizottság elnökeinek találkozójára hétfőn a Szov­jetunióba utazott. Kíséreté­ben van Kapolyi László ipari miniszter. Viktor Grisin kitüntetése Szülői értekezlet Egy-egy új tanévkezdet rendszeresen visszatérő ese­ménye a szülői értekezlet. Anyák, apák és gyermeke­ik nevelőinek találkozója, amikor számbavételnek, minden olyan dolgok, amelyek az oktató munka sikerét, csemetéink szelle­mi, fizikai formálódását se­gítik elő. Sok hasznos ta­náccsal, nekünk is új is­merettel rukkolnak ki ilyenkor pedagógusaink. És amit elmondanak általá­ban többrétegű, többirányú. Miért, kikért találko­zunk ilyenkor, s általában a szülői értekezleteken? Magunkért éppenúgy, mint leányainkért, fiainkért mert a frissiben szerzett év eleji ismeret könnyebbé teszi otthon az egész ta­nulmányi esztendő anyagá­ban, az oktatás új forma­nyelvében való eligazodá­sunkat, és segítséget nyújt ahhoz, hogy alkalomadtán könnyíthessünk csemeté­ink dolgán, boldogulásán. Nem úgy persze, hogy he­lyettük dolgozunk, helyet­tük oldunk meg rázósabb feladatokat, hanem köze­lebb visszük őket bizonyos belső, strukturális törvény- szerűségek fölfedezéséhez, máskor gyermekeink által vélt pedagógusi „szeszé­lyek” mögöttes világát nyitjuk fel előttük, értetjük meg velük. Tudom, nehéz a minden­napi kenyérkereső munka közepette időt szakítani ar­ra, hogy mindenképpen ott legyünk e gyümölcsöző „randevúkon” és oda-vissza alapon vitassuk meg a fia­inkra váró új munkafel­adatokat, a belőlük fakadó nevelési tennivalókat. És sokszor az is útját állja szülői figyelmünknek, hogy hét-három gyermek atyja­ként, mamájaként — az értekezletek kezdési idejé­nek kísérteties egybeesése miatt — osztódásra képte­lenül, megismerjük az új tanítónénit, nagyobbacska családunk osztályfőnökéi, no meg az ismerkedésből eredő tudnivalókat, apai­anyai kötelmeket. Gyakorló szülőként most mégis másféle, a gyerme­ki jövőt fenyegető veszély­re irányítom a figyelmet. Ez pedig a közömbösség, a lustaság. Amikor nem a lekötött­ségen, az elfoglaltságon, hanem inkább a jószándé­kon, a nemakaráson múlik egy-egy szülői értekezlet teljes sikere. Amikor nem a kenyérkeresés gondja, hanem a család iránt ér­zett felelősség hiánya tart­ja távol a mamát, a papát az év eleji, az évközi talál­kozóktól, a'kölcsönösen ér­tékes disputáktól. És ami­kor szinte a startnál eldől már, kinek a fia-lánya ve­szi könnyebben a tanév akadályait, a jellemíejlő- dést munkáló közös foglal­kozások megannyi gátját. Ogy vélem, fontos erre most, az újabb tanév első heteiben figyelmeztetni. És nem azért, hogy az iskola, a pedagógusok felelősség- érzetét csökkentsük. Ha­nem egyértelműen kinyil­vánítsuk a másik oldal, a családi háttér gondoskodá­sának szükségét. Moldvay Győző SILÓ TÉLIRE — SZEDIK A ZÖLDSÉGÉT — OKTÓBER ELEJEN KEZDŐDIK A SZÜRET Készülődés az őszi vetéshez A mezőgazdasági üzemek­ben hét végén sem volt megállás, dolgoztak a földe­ken. Szedték a zöldségfélé­ket, főleg a paradicsomot, a dinnyét, silótakarmányt ké­szítettek az állatoknak télire. A gazdaságokban, miután a nagy szárazság miatt nem lehet szántani, így lazítás­sal, tárcsázással készítenek magágyat a közelgő őszi ve­tésekhez. A hét végén saj­nos kevés, mindössze 4—8 milliméter csapadék hullott, amely valamelyest felüdítet­te a szőlőket. Egy kiadósabb eső jótékonyan hatna a ta- lajmunkákra is. Kocsis Gyula a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője érdeklő­désünkre elmondta. hogy javában tart a földeken az őszi betakarítás. A napra­forgót összesen 20 ezer 300 hektárról gyűjtik. Az aszály miatt ennek a növénynek a hozama alatta marad a ter­vezettnek. A közös gazdasá­Gyulán rendezik meg a III. országos környezetvé­delmi konferenciát. A szep­tember 28-án kezdődő ta­nácskozás céljáról és prog­ramjáról tartottak hétfőn sajtótájékoztatót Budapes­ten, a Hazafias Népfront székházában. Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak osztályvezetője beveze­tőjében emlékeztetett rá, hogy a népfrontmozgalom immár másfél évtizede meg­különböztetett figyelmet fordít környezetvédelmünk ügyére. Nagy szerepe van abban is, hogy 1976-ban meg­született az emberi környe­zet védelméről szóló törvény. Az azóta eltelt időszakban szerte az oszágban megala­kultak a Hazafias Népfront megyei, területi irányitó tes­gokban nyolcezer hektárról takarítják be a silókukori­cát, amelynek hetven szá­zaléka már bekerült a föl­dekről. Ezzel párhuzamosan a szemes kukoricának vetett sorokból is silóznak. mi­után 2500 hektárról nem várható az előirányzott ter­mésmennyiség. Szeptember végén kezdik egyébként a cukorrépa és a szemes kukorica gyűjtését, a kisüzemi burgonyaterme­lők viszont 1300 hektáron már majdnem végeztek a betakarítással. A zöldséges kertekben a legnagyobb munkát most a konzervgyá­ri paradicsom szedése jelen­ti, de az utolján járnak a görögdinnye szedésével is. Nagy a sürgés-forgás a sző­lős gazdaságokban, ahol az utolsó simításokat végzik a feldolgozó gépek karbantar­tásánál. a tárolóedények tisz­tításánál. Kinn az ültetvé­nyekről pillanatnyilag a köz­kedvelt csemegeszőlőket, fő­leg a saszlát gyűjtik, A közös gazdaságokban tületei mellett a szakértőket tömörítő környezetvédelmi munkabizottságok, s igy meg­teremtődött a lehetőség a munka folyamatos nyomon kísérésére. 1979-ben az ál­lami és társadalmi szervek közös megállapodásban rög­zítették feladataikat. Ennek a dokumentumnak a tartal­mát évenként felülvizsgálják, s módosítják, hozzáigazítva a megváltozott körülmények­hez és kívánalmakhoz. A mostani tanácskozás legfőbb célja, hogy felmérjék: mi­lyen eredményeket sikerült elérni a környezetvédelem társadalmi jellegének bőví­tésében, s hogy a népgazda­ság különböző ágazataiban kellően érvényesülnek-e az emberi környezet állapotát figyelembe vevő tényezők. V. Nagy Imre, a Hazafias már készülnek az őszi veté­sekhez. Gondos munkával alakítják ki a magágyát a búzának és az árpának. A szárazság nehezíti a talaj­előkészítést. így több me­netben haladnak vele a gazdaságok. Ez persze növeli a költségeket, mégis min­dent elkövetnek a jó minő­ség érdekében. Az őszi ká­posztarepce vetése után várhatóan az őszi árpát nyolcezerötszáz hektáron a hét végén, a búzát pedig 58 ezer hektáron a jövő hét elején kezdik el vetni. A kenyérnekvalóból a ta­valyihoz hasonló területen juttatják a földbe a mag­vakat. Sokrétű feladatot jelent tehát az őszi munkák soro­zata. a betakarítás, vala­mint a vetés előkészítése és folyamata. Gazdaságaink azonban az ismételt aszá­lyos körülmények ellenére is mindent megtesznek, hogy mentsék ami menthe­tő és időben elvégezzék a teendőket. Népfront környezetvédelmi munkabizottságának elnöke, a Budapesti Műszaki Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanára arról szólt, hogy a környezetvédelem elvi jelen­tőségét ma már senki nem vitatja, ám többet kellene tenni a környezet védelmé­ért, még jelentősebbek le­hetnének az e téren elért eredmények, ha az állami szervek és az állampolgáro­kat képviselő szervezetek, mozgalmak között az eddigi­eknél is szorosabbá válnának a kapcsolatok, tovább mé­lyülne együttműködésük. A gyulai konferencián egyebek között — behatóan foglal­koznak majd azzal, hogy a beruházások végrehajtása­kor mennyire tartják szem előtt a környezetvédelmi kö­vetelményeket. A Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászló­rendjét nyújtotta át hétfőn Moszkvában dr. Maróthy László, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első tit­kára Viktor Grisinnek, az SZKP KB politikai bizottsá­ga tagjának, a moszkvai vá­A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége — megalakításá­nak Heves megye is egyik kezdeményezője volt — a rokkantak napja alkalmá­ból tegnap Budapesten. a Vöröskereszt székházában sajtótájékoztatót tartott. Elsőként Kelemenné Sza- konyi Júlia, a szövetség fő­titkára szólt az elmúlt évek eredményeiről, s a jövő fel­adatairól. Igaz, véget ért a rokkantak éve, de az ugyan­csak az ENSZ által meghir­detett rokkantak évtizede csupán megkezdődött — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a moz­gássérültek nem új kam­pányszerű segítséget, hanem összehangoltabb■ folyamatos támogatást igényelnek. Az elmúlt évek óta 1300-an — jórészt szocialista brigádta­gok — működnek együtt az országban azért, hogy sérült embertársaink ne érezzék elviselhetetlennek hátrányo­sabb helyzetüket. Jó lenne, ha többen követnék őket! A legfontosabb teendők — és teljesületlen ígéretek — közt megemlítették, hogy a hazánkban élő mintegy 350 ezer mozgássérültről a mai napig nincs pontos statiszti­kai felmérés, alig javult a lakáshoz kötötten élők tele­fonellátása, hiány van meg­felelő személygépkocsikból, elektromos meghajtású ke­rekes szék pedig egyáltalán nem kapható. Kevés a rokkantakat fog­lalkoztató vállalat, s a ha­sonló üzemek létrehozását célzó szövetségi próbálkozá­sokat eddig nem kísérte si­ker. Továbbra is megoldatlan rosi pártbizottság első titká­rának. Az Elnöki Tanács a ma­gyar és a szovjet nép test­véri barátságán^ ápolása és elmélyítése érdekében kifej­tett tevékenységéért, 70. szü­letésnapja alkalmából ítélte a súlyosabb sérültek oktatá­sa, nincs számukra megfele­lő épitészqtileg is alkalmas üdülő sem. Dr. Papp Irén egészség­ügyi szaktitkár hangsúlyoz­ta a gyógytestnevelés és gyógytorna rehabilitációs szerepét. Ezek között példa­mutató volt a Metró Válla­lat kollektívájának tanfo­lyama, amelyen sorstársai­kat például a mozgólépcsőn való járásra tanították. Az elért sikerek mellett termé­szetesen akadnak súlyosabb gondok is. Mindenekelőtt szemléletváltás kellene a társadalom részéről is. Pillanatnyilag Magyaror­szág összlakosságának tíz százaléka valamilyen mér­tékben mozgáskorlátozott Sajnos, a kedvezőtlen sta­tisztika napról napra nő. Az érvényben lévő szociálpoli­tikai előírások nem megfe­lelőek. Ám a szakemberek állal kidolgozás alatt lévő új munkaterv nemcsak óha­jokat, hanem javaslatokat is tartalmaz. A fejlett euró­pai tőkés országokban már évtizedekkel ezelőtt felis­merték az orvosi rehabilitá­ció jelentőségét és fontossá­gát. Napjainkban az is probléma, hogy nem vállala­ti érdek a sérült emberek újbóli munkába állítása. így fordulhatott elő az, hogy egy új megyei kórházban, mint az egri- nem létesítet­tek rehabilitációs osztályt. Pedig a legtöbb rokkant ember továbbra is a társada­lom hasznos, dolgozó tagja szeretne maradni, s nem szánalmat, hanem el-, és be­fogadást vár mindannyiunk­tól. Soós Tamás Országos környezetvédelmi konferencia Nem szánalmat várnak Sajtótájékoztató a rokkantak napja alkalmából A bútoripar a BNV-n. A BUBIV bútorai között egri termékek is bemutatkoztak (Foté: Köhidi Imre) Az Agria Bútorgyár a hagyományos faragott bútorok mellett változtatható hosszúságú gyermekheverőt is bemutatott Az Ipoly Bútorgyár akár otthoni, akár iroda­berendezésre alkalmas dolgozószobát állított össze Felemás érzés töltheti el a látogatót a bútoripar szem­léje, a Budapesti Nemzetközi Vásáron: az import korláto­zása, valamint a hazai gyár­tók egy részének távolmara­dása miatt a pár év előtti­nek csak töredékét foglalja el az A-pavilonhan. Ugyan­akkor a kiállított kollekció esztétikailag és használati értékét tekintve is jobb. szebb a megszokottnál. A képünkön látható Szenátor-garnitúra — már a boltokban is kapható

Next

/
Thumbnails
Contents