Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-14 / 216. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 216. szám ARA: 1984. szeptember 14., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A kereskedelmi etika javítása váljék társadalmi üggyé! Megyei aktívaülés Példa Nem akartam hinni a szememnek. Mert mi tör­tént? Ballagtam hazafelé. Az iskola előtti hosszú jár­dán akkora volt a csend, mint a mozdulatlan csen­gő néma nyelvében. Velem szemben egy harminc év körüli fiatalember szapo- rázta a lépteit. A tekinte­te szinte mereven szegező- dött egy pontra, valahol a járda szélén megakadva. Aztán jött a csoda. A lendületes mozgás egy pillanatra megtört. A fér­fi gyors mozdulattal leha­jolt, kinyújtott kezében máris ott volt a papírsze­let. Azt gondoltam, valami iratot veszíthetett el, azt kereste olyan szorgalom­mal. Miután elhaladtam mellette, félig visszafordí­tottam a fejem. Kíváncsi voltam, mit kezd a papír­ral. összegyűrte és ... és a néhány méterrel arrébb lévő hulladékgyűjtőbe dob­ta. Hosszú tíz métereken át kutattam valamiféle sze­mét után a járdán halad­va, de nem találtam egyet sem. Ez is csodaszámba ve­hető tény. Még egy fontosnak tar­tott körülményt kell kö­zölnöm: a fiatalember kar­ján nem díszelgett a kar­szalag, egyenruhát sem hordott. Éppen olyan civil volt, mint annyi tízezer társa a városban. Tessék mondani: mikor láttak utoljára a mostani­hoz hasonló esetet? Én ilyenre nem is emlékszem. Olyan már megtörtént, hogy a ház előtt seprege- tő tulajdonos felemelt va­lami hulladékot járdatisz­togatás közben. De egy ilyen „érdektelen” férfiről még egyszer sem hallottam. Gondolják el, miért kell egy ilyen eseménynek rend­kívülinek lennie mifelénk. Miért nem természetes, mindennapi, magától érte­tődő? Ezen akadtam meg. Szemetelni, rongálni, tönkretenni a szépet és a jót, azt tudunk. Siralmas állapotba jutó parkjaink, köztereink, kirándulóhe­lyeink a megmondói, meny­nyi az unalomból, a nem­törődömségből, a „hülye­ségből” randalírozó kisko­rú és a felnőtt. Mennyien vannak olyanok, akik nem tudják elviselni maguk kö­rül a szépet, a rendezettet, a kultúrált környezetet. Hányán vannak, akik a hulladékgyűjtőtől két mé­terre a földre dobják az üres zacskót, a gyufája vesztett dobozt és a ciga­rettacsikket. Azt hiszik magukról ők, feltehetően, hogy ilyen módon hozzák mindenek tudomására a nagyvonalúságukat. Pedig mennyire téved­nek. Látszólag mindez csak szóra is alig érdemes sem­miség. Nekem azonban más a véleményem, Sze­rintem so'kkal mélyebbre nyúlnak a gyökerek. A fe­gyelmezetlenségig. Kény­telen vagyok tehát felsó­hajtani: milyen jó lenne, ha az említett fiatalember magatartása nem számíta­na csodának... G. Molnár Ferenc A kereskedelemmel, ven­déglátással foglalkozó válla­latok. szövetkezetek vezetői­nek. illetve az említett terü­leten is tevékenykedő más szakembereknek a részvéte­lével rendeztek megyei ak­tívaülést csütörtökön Eger­ben, a MESZÖV-nél. A meg­jelenteket — közöttük szűkebb hazánk párt-, taná­csi és egyéb szervezeteinek, több országos intézménynek a képviselőit, Bágyi Imrét, a megyei tanács elnökhelyet­tesét — az elnöklő Zachar Gábor köszöntötte. Ezt kö­vetően pedig Miskolczi Lász­ló, a megyei tanács vb ke­reskedelmi osztályvezetője tartott vitaindító előadást. Az előadó a belső ellen­őrzések tapasztalatairól szólt, s a kereskedelem etikai helyzetét elemezte sokolda­lúan. Ez utóbbinál hangsú­lyozta. hogy a témát nem lehet figyelmen kívül hagy­ni. hiszen — mint ismeretes — az árukínálat, a szakmai munka színvonala, a kiszol­gálás apróbb-nagyobb körül­ményei jelentősen befolyá­solják a lakosság körérzetét. S noha. sajnos az élet más területein is találkozhatunk különféle visszásságokkal, kellemetlenségekkel, az üz­letek valahogy jobban szem előtt vannak, s a nem kívá­natos jelenségekre a közvé­lemény érzékenyebben rea­gál. Gond, hogy az utóbbi időkben elszaporodtak azok a jogos észrevételek. ame­Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön az Onszágház Nándorfehér­vár termében fogadta Flavio Bravo-t, a Kubai Nemzet- gyűlés elnökét, aki az. Or­szággyűlés meghívására hi­vatalos. baráti látogatáson küldöttség élén szerda óta tartózkodik hazánkban. A megbeszélésen Losonczi Pál elismeréssel szólt arról, hogy a Közép-Amerikában és a Karib térségben kiéle­ződött helyzetben Kuba ha­tározottan fellép a reakciós erőknek a nemzetközi hely­zetet is veszélyeztető politi­kai és katonai fenyegetésé­vel szemben. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztár­A Magyar Kereskedelmi Kamara észak-magyarorszá­gi bizottságának vendégei voltak tegnap a malmöi Scania Kereskedelmi Kama­ra vezetői. Lars G. Samze- lius vezérigazgató és Ulf Luenin alelnök. A delegáció — amelyet fogadott Marjai József mi­niszterelnök-helyettes is — elsősorban élelmiszeriparunk iránt érdeklődik. A régió gazdaságáról, illetőleg a Kamara területi tevékenysé­lyek a fogyasztók megkáro­sítását. a helytelen áralkal­mazást, a hiányos tájékozta­tást. vagy éppenséggel a csúszópénz terjedését teszik szóvá. A manipuláció. a korrupció, az eladói maga­tartás szabályainak megsér­tése feltétlenül elítélendők. Nem megengedhető, hogy az ipari. nagykereskedelmi szállítók olykor csak meg­vesztegetések után juttassa­nak készleteikből, az árudák­nak. vagy egyéb egységek­nek. netalán a viszonteladó­kat is ellátó fiókok, leraka­tok néha egészen nagy té­telben biztosítsanak külön­féle cikkeket azoknak, akik sokkal drágábban adják to­vább. 1 A számos baj forrásának tekinthető hiánycikkeket jobb beszerzési politikával lehetne csökkenteni. meg­szüntetni. Sokat segíthetne az érdekeltségi viszonyok javítása, az értékesítés-szer­vezési módszerek csiszolása, a következetesebb, hatéko­nyabb ellenőrzés. Halász Ferenc, a megyei rendőr-főkapitányság osz­tályvezetője a társadalmi tu­lajdon védelme aktuális fel­adatainak ismertetésével kapcsolódott a vitaindítóhoz. Figyelmeztető bűncselekmé­nyek számszerű felsorolásá­val is alátámasztotta, hogy nem kevés a tennivaló a ke­reskedelemben. Kiemelte, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az áru saság szolidáris a Kubai Köztársasággal. Az Elnöki Tanács elnöke leszögezte, hogy a két párt, a magyar és a kubai kor­mány. a két nép a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus el­vein nyugvó barátsága, az élet minden területére ki­terjedő gyümölcsöző együtt­működése eredményesen szolgálja mind országaink, mind az emberi haladás kö­zös érdekeit. A találkozón részt vett Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke. jelen volt Euclides Vázquez Can­dela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. géről Miskolcon Csollák Gá­bor, az észak-magyarországi bizottság titkára adott tájé­koztatást. Egerben a svéd vendégek az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombi­nát munkájával ismerked­tek. Visontay Józsefivé ke­reskedelmi igazgató vendé­geként megismerkedtek a szőlővidék múltjával és a világhírű borok előállításá­val is. A vendégek az est folyamán visszautaztak Bu­dapestre. kezelésére, őrzésére is, en­nek mind a személyi, mind a technikái feltételeinek fej­lesztése szükséges. S mivel a bűnözés társadalmi jelen­ség. legyen társadalmi az el­lene való küzdelem is! — mondta befejezésül. Barócsi Tibor, a megyei tanács osztályvezető-helyet­tese a kereskedelmi felügye­lők észrevételeit tolmácsol­va is emlékeztetett egy se­reg szabálytalanságra, majd az ipart érintve kirívóbb minőségromlásokat tett szó­vá. Problémák vannak még mindig a bútorokkal, sok a panasz a húskészítmények­re — sorolta többi között — de a szavatossági időn túl for­galmazott termékekért nem csupán a szállítókat marasz­talta el. Majd a felelősségre vonásokra is kitért korrefe­rátumának befejezésében. A jobbítás szándékával többen is hozzászóltak az el­hangzottakhoz. Mások -mel­lett — a rendőrségi beszá­moló mintegy kiegészítése­ként — tanulságokkal szol­gáló eseteket idézett Do- moszlai László főkapitány­helyettes, egyben pedig a megelőzés fontosságát han­goztatta. Ez utóbinál beje­lentette. hogy megyei bűn- megelőzési tanács létrehozá­sa is szóba került már. mi több: városainkban ilyen he­lyi testületeket a tervek szerint még az idén létrehoz­Kiskörén rendezték tegnap azt a tanácskozást, melyen megyénk közművelődési felügyelői adtak számot a gondjukra bízott városok, községek népművelőinek, könyvtárosainak anyagi meg­becsüléséről, szociális- és munkakörülményeiről. Erdélyi Zoltánná Hatvan város közművelődési fel­ügyelője szerint több mint aktuális a téma felvetése, sőt, majdnem késő, hiszen sem a fizetés, sem az intéz, mények ellátottsága, — mely a nincs semmitől a csak éppen elfogadható szintig terjed — nem vonz­za a tehetségeket. Ez árt a pálya presztízsének. Az át­lagfizetés a községekben magasabb, mint Hatvanban, a képesítettek aránya viszont éppen a kistelepüléseken alacsonyabb. Szakképzett könyvtárosok többen van­nak, mint a diplomás nép­művelők, hiszen a könyvtár, kezelői tanfolyamok elvég­zése nem okoz gondot. Nép­művelő „jogosítványt” vi­szont csak az egyetemek és a főiskolák adnak. Szőke Emil, hevesi .köz- művelődési felügyelő kitért arra, hogy a 70-es évek kö­zepe óta sokat fejlődött legfiatalabb városunk és környékének közművelődé­si élete. Azelőtt csaknem mindenütt képesítés nélküli­ek látták el ezt a feladatot, de ma már jobb a helyzet. A jövő mégis aggasztó, mert szolgálati lakások építésére, letelepedési kölcsönökre nem jut pénz (a pedagógu­sok e téren előnyben van­nak) és a szakma nagyará­nyú elnőiesedése is komoly gondot jelent. nak. Gyóni Gyula Losonczi Pál fogadta a kubai nemzetgyűlés elnökét A svéd kereskedelmi kamara vezetői Egerben MÉRLEGEN A NÉPGAZDASÁG ELSŐ FEL ÉVE — 1985. TERVEI — JOBB ALKATRESZ- ELLATAS — BŐVÜLŐ BÚTORVÁLASZTÉK Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtöki ülésén megtárgyalta az Országos Tervhivatal előterjesztését a népgazdaság első félévi fejlődéséről, az éves terv várható teljesítéséről, va­lamint az 1985. évi népgaz­dasági terv kidolgozásának irányelveiről. Megállapította, hogy a népgazdaság az év eddig eltelt részében alap­vetően az éves terv gazda­ságpolitikai céljainak meg­felelően fejlődött, de fon­tos területeken elmaradá­sok is vannak. A kormány utasította a gazdaságirányí­tó szerveket, hogy az év hátralévő időszakában to­vábbi határozott intézke­désekkel segítsék a kiviteli terv maradéktalan teljesí­tését, a vásárlóerőnek az egyensúlyi célokkal össze­hangolt alakulását, a mun­kaidő jobb kihasználása, valamint az anyag- és ener­giatakarékosság erősítése révén. A Minisztertanács az 1985. évi népgazdasági terv ki­dolgozását illetően úgy fog­lalt állást, hogy a tervező- munka a gazdasági tevé­kenység hatékonyságának növelését, a termelési szer­kezet korszerűsítését, a ver­senyképesség fokozását ala­pozza meg. Ezt segítse elő az irányítási rendszer to­vábbfejlesztése is. Megbíz­ta az Országos Tervhivatal elnökét, hogy a miniszterek­kel és más országos hatás­körű szervek vezetőivel együttműködve dolgozza ki az 1985. évi részletes nép- gazdasági tervjavaslatot és azt terjessze a Miniszterta­nács elé. A kormány egyidejűleg áttekintette az 1985. évi ál­lami költségvetés előkészí­tésének helyzetét és meg­határozta a további felada­tokat. A Minisztertanács be­számolót hallgatott meg a hazai alkatrészgyártás és -ellátás helyzetének javí­tására hozott intézkedések végrehajtásáról. Megállapí­totta, hogy a kis és köze­pes vállalatok háttéripari tevékenységének bővítése, az alkatrész-felújítás és a használt alkatrészek újra­értékesítése nyomán, főleg a mezőgazdasági gépek al­katrészellátásában, jelentős javulás tapasztalható. To­vábbra sem megoldott azon­ban a személygépkocsik al­katrészellátása. Rámutatott arra, hogy az elmúlt idő­szakban az alkatrész-keres­kedelmi válalatok forgal­mában csökkent az autója­vító vállalatok és szövetke­zetek részesedése, miköz­ben egyes magánkereskedők nagy tételben felvásárolják és indokolatlanul magas áron árusítják az állami kereskedelemtől beszerzett alkatrészeket. A kormány a bútoripar és a bútorkereskedelem hely­zetéről készült jelentést megvitatva megállapította, hogy bővült az elemes bú­torokból a kínálat és a vá­laszték. Az ipar és a keres­kedelem azonban — első­sorban gyermek- és konyha­bútorokból — még mindig nem tudja kielégíteni a vá­sárlók igényeit. A kínálat és a választék további bő­vítése mellett több figyel­met kell fordítani a minő­ség javítására, valamint a bútorok szállítására és rak­tározására, mivel a minő­ségi kifogások jelentős ré­szét az itt keletkező hibák idézik elő. A téma: a művezetők jövője A vasasszakszervezet el­nöksége csütörtöki ülésén a művezetők helyzetéről tár­gyalt. Megállapította, hogy a művezetők jog- és hatáskö­rének erősítésében, erkölcsi­anyagi megbecsülésében ér­zékelhető némi javulás. A szakszervezet elnöksé­gének álláspontja szerint a művezetők helyzetének to­vábbi javítása- tervszerű és folyamatos munkát igényei. A népművelők egy csoportja Füzesabony körzetében sajátos a helyzet. Három falu kivételével mindenütt komplex nevelési központok működnek. A pedagógusok­kal karöltve folyik a nép­művelő munka. Sok hozzászólás hangzott el a beszámolók kapcsán. Hidy Pál, a Népművelők Egyesületének megyei titká. ra nemrégiben tért visz- sza Pécsről, ahol országos szinten került terítékre ez a probléma. Hangsúlyozta: minden társadalmi szervezet vezetője tisztában van gond­jainkkal. Látványos előre­lépésre viszont nem számít­hatunk. mert az országban megoldásra váró problémák között jogosan nem ez a legégetőbb feladat. Részletezte a presztízs, ki­vívásának nehézségeit. Sok helyütt csak a sehova nem kellő emberek hajlandók betölteni a népművelői állá­sokat. Magatartásukkal kol­légáikat is lejáratják. (Fotó: Perl Márton) Farkas Piroska, a megyei -művelődési osztály főelő­adója az elhangzottakat az országos helyzettel vonta párhuzamba. Heves megyé­ben azonosak a gondok mint -máshol — mondta. — Egy lényeges sajátosság viszont -akad. Nálunk éppen a megyeszékhely közművelő, dési helyzete kelt legelszo- morítóbb képet. Orosz Bertalanná, a Me­gyei Könyvtár igazgatója a falusi kollégák kiszolgálta­tottságáról, míg Haffnerné dr. Miskolczi Margit a me­gyei pártbizottság osztályve. zető-helyettese a középfokú népművelőképzés beindí­tásának fontosságáról be­szélt. Bukta Tibor, a Köz- alkalmazottak Szakszerveze. tének megyei titkára a bel­ső anyagi tartalékok teljes kihasználására hívta fel a figyelmet. Szabó Péter

Next

/
Thumbnails
Contents