Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 189. szám ARA: 1984. augusztus 12., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Apróban Kilépek. Kezdi szűkszavú drámaian barátom, aki idestova harmadik esztendeje dicsekedhet munkakönyvvel. Épp elég ideje ahhoz, hogy frissen szerzett diplomája igazolta tudásával, valamint a helybéli gyakorlat megismerésével érdemben bele tudjon szólni szűkebb környezete üzem- szervezési gondjainak megoldásába. Még jól emlékszem arra az estére, amikor lelkesen beszámolt arról, hogy néhány apró módosító javaslatot tett le főnöke asztalára, irodájuk munkarendjének átalakítására. És arra is, hogy elmesélte, a diri mosolygott, s megígérte, fontolóra veszi elképzeléseit. Addig is köszöni a dolgot. Nem nehéz hát rögtön rákérdeznem: — Mi van, elutasította? — Á! — legyint. — Sokkal rosszabb. Ellenőrzést kaptunk föntről, s az egyhetes vizsgálódás nyomán ugyanolyan következtetésekre jutottak a vendégek, amilyenekre én, de ugye ÉN egy évvel korábban... Megkaptuk a letolást, hogy nem tudunk a saját fejünkkel gondolkodni, megkaptuk az utasítást a módosításokra — nekem pedig egyszerűen azóta nincs kedvem bejárni arra a munkahelyre, ahol egyszerűen elsikkasztották az ésszerű javaslatomat... Barátom nem feltaláló, nem újító. Nem is a törtetők, könyöklő fajtájából való, akik csak azért zen- getnek új és új közösebbnél gőzösebb terveket, hogy fölfigyeljenek rájuk, s előbbre léphessenek. Egyszerűen csak észrevett néhány apróságot, mely csökkentette teljesítményüket. Egyszerűen csak úgy vélte, érdemes tapasztalatait köz- : readni, hátha valamivel gyorsul a munka. Úgy járt akár az a „melós”, aki a munkapadok átszervezésével gondolta valamelyest javítani a tempót, vagy mint az az adminisztrátor, aki néhány leveles „fakk” beiktatásától remélte, könnyebb lesz az ügyintézés náluk... Vedd észre, tedd szóvá! Ez annak a mozgalomnak a jelszava, melyet pár esztendeje indítottak el éppen annak érdekében, hogy az efféle „nevetséges apróságokat” jobbító ötletek se vesszenek. Némelyik gyárban, vagy üzemben még külön postaládát is fölállítottak, oda gyűjtendő be a különböző javaslatokat. Láda, vagy nem láda, a siker bizony alig pár százalékos. Mert hiába a szándék, ha elbírálója csak legyint: na és akkor mi van, nyerünk rajta pár száz forintot. .. Pár százat, vagy pár ezret? Esetleg pár százezret? összesen mennyit lehetne, ha mindahány okos ötletet kipróbálnánk? S vajon mennyi lenne a nyereség, ha a nyitott szemű dolgozók javaslataira odafigyelve, nem éreznék úgy a próbálkozók, hogy az illetékesek ha keveset is, de — nemtörődömségből — valamit elsikkasztottak... Németi Zsuzsa „Kell lennie egy közvetítő nyelvnek, amelyen megérthetjük egymást!" Nyári hagyomány: az egri eszperantó iskola Soméra Esperanto Lernejo (nyári eszperantó iskola) — ez a felirat köszönti a nemzetközi nyelv híveit augusztus 4. óta Egerben, a Pozsonyi úti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskola főbejárata fölött Megyeszékhelyünkön immár ötödik alkalommal rendelik meg az eszperantisták oktatását. A lengyel orvos, Ludwig Zamenhof alkotta nyelvet a világ csaknem valamennyi országában beszélik. Ennek megfelelően, a Föld számos pontján szerveznek rendszeresen eszperantó tanfolyamokat bel- és külföldiek számára egyaránt. — Ez a kezdeményezés szlovák javaslatra jött létre — tájékoztat Könczöl Ernő, a Magyar Eszperantó Szövetség Heves megyei Bizottságának elnöke, az egri iskola vezetője. — Az oktatási rendszert szlovák— lengyel—magyar együttműködéssel alakítottuk ki, fél évtizeddel ezelőtt. Ide önkéntes alapon, önköltséggel érkeznek az eszperantisták. A szervezésben sokat segít nekünk az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda eszperantó szekciója és a hazai szövetség turisztikai bizottsága. Hazánkban Szombathelyen és Egerben tartanak nyaranta képzést. Történelmi városunkra a szép környezet és az idegenforgalmi nevezetességek miatt esett a választás. A Pozsonyi úti intézmény négy esztendeje ad otthont a számos országból érkezett hallgatóknak, s ennek külön előnye, hogy a vendégek a tanítás helyén, kényelmes, négyágyas szobákban lakhatnak. Persze, az sem mellékes, mit, hogyan sajátíthatnak el az iskola tanulói, akik ebben az esztendőben Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK- ból, a Szovjetunióból, Jugoszláviából jöttek el tizenkét olyan bicskei levelező is, aki ugyan nem jelentkezett az iskolára, mégis eljött Egerbe, mert megtudta, hogy partnere Rosztov na Do- nuból a hallgatónk. Mindemellett egyéb programokkal is kedveskedtek a résztvevőknek a szervezők Pénteken térzenét hallgathattak a Dobó téren, volt diavetítéses előadás a Bük> ki Nemzeti Parkról és a Hortobágyról, komoly zenei klub, orgonahangverseny, borkóstolás a Szépasszony- völgyben. S hogyan vélekednek az Egerben töltött napokról a vendégek? Képviseletükben Charly Kunchel, a Genf melletti Morges városkából jött, idősebb úr válasza érdemel figyelmet: — A barátaim beszéltek rá a nyelv megtanulására, s amint nyugdíjas lettem, már tudtam is időt szakítani rá. Épp ezért mindössze négy éve beszélek eszperantóul. Többször jártam Franciaországban, illetve más államban, s jó érzés volt találkozni olyan emberekkel, akikkel az ottani nyelvismeret híján is társaloghattam. Emellett úgy gondolom, kell lennie a világon egy közvetítő nyelvnek, amelyen megérthetjük egymást, s ennek nem egy nagyhataloménak kell lennie, hanem teljesen semlegesnek! Ami Magyarországot illeti, azt hittem, sokkal rosszabb a helyzet. Saját szememmel győződhettem meg róla, általában jól élnek itt az emberek. Egerben is igazán jól érzem magam, az eszperantisták között mindenki jó barát, sokat tanulunk, s a délutánonkénti szabad prog. ramok is sok újdonsággal szolgálnak számomra. Higy- gye el, nincs időm arra, hogy az otthonra gondoljak ... Ennél nagyobb dicséret pedig nem is illetheti az egri eszperantóiskolát. Szalay Zoltán napra. Rajtuk kívül török és svájci érdeklődő is található a 67 résztvevő között. — A képzés négy fokozatban történik — magyarázza Csáki József, a szövetség megyei bizottságának titkára. — Alapfokon megtanulhatják a mondatszerkesztést, a következőben a kifejezőbb beszélgetési formákkal ismerkedhetnek meg, s gyakorolják azokat. A harmadik fokozat tananyagát a beszédkészség továbbfejlesztése, az eszperantó irodalom- és mozgalomtörténet jelenti. A negyedikben szemináriumi jelleggel az oktatás, az előadás, a fordítás és a mozgalomszervezés főbb fogásait sajátíthatják el. Az egri nyári iskola elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a kassai Anton Zacharias — aki egyébként műszaki szakember — már ötödik éve vesz részt tanárként a munkában. A Magyar Eszperantó Szövetség állami nyelvvizsgabizottságának elnöke, dr. Jáki Ferenc pedig azzal tisztelte meg az egri szervezőket, hogy az idén vállalkozott az eszperantista előadók, pedagógusok felkészítésére. A napi délelőtti négyórás foglalkozásök mellett természetesen jut idejük a „nyári diákoknak” a város nevezetességeinek megismerésére, barátok szerzésére is. — Erre szolgálnak — sorolja a lehetőségeket Könczöl Ernő — a különböző találkozók, amelyek közül kiemelkedő volt az egri Fi- nomszerelvénygyár eszperan- tistái által szervezett esti program kedden vagy a mátrai túra. Megtekintjük Pa- rádfürdőt, a Kékestetőt, majd Gyöngyösön az ottani klub tagjai fogadnak bennünket. Először az idén, az egriek a saját otthonaikban látják vendégül a külföldieket, akik így az életkörülményeinkről is bővebb ismereteket szerezhetnek. De volt Bolgárok, lengyelek, szovjetek, magyarok hallgatják figyelmesen a közös nyelv oktatóját (Fotó: Szántó György) Tizenegyedszer Egerben Megnyílt a filmművészeti nyári egyetem Merre tart a magyar filmművészet? Milyen új alkotások születtek az elmúlt egy évben? Hogyan tevékenykednek a filmklubok hazánkban? Többek között ilyen és ehhez közelálló témákról hallgatnak előadást az egri nyári egyetem film- művészeti tagozatának résztvevői. A tíznapos rendezvénysorozat tegnap kezdődött meg. Délután 3 órakor az Ifjúsági Házban tartották az ünnepélyes megnyitót. A vendégeket Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szervezetének tiktára köszöntötte majd Kőhalmi Ferenc filmfőigazgató mondott megnyitót és tartott előadást A magyar filmművészet szerepe és jelentősége Magyarország kulturális életében címmel. Az idei nyári egyetem megrendezésének elsődleges célja, hogy a hallgatók •— köztük a külföldi vendégek is — megismerjék a legújabb alkotásokat, alkotókat, és képet kapjanak a filmterjesztés legjobb módszereiről. Nem véletlen hát, hogy igen nagy érdeklődést tanúsítottak a találkozó iránt mind a hazai, mind a más országbeli szakemberek, klubvezetők, videózok és dokumentumfilmmel foglalkozók. A nyári egyetem ki- lencvenegy résztvevője tizenhét országból érkezett. Huszonhat hallgató képviseli a szocialista országokat, közülük a legnagyobb számban Lengyelországból és az NDKból jöttek el. A nyári egyetem bemutatóin, előadásain 37 olyan vendég vesz részt, akik a nyugati országokból érkeztek. A svéd, a dán hallgatók mellett Angliából tizenkét klubvezető és a magyar film iránt érdeklődő utazott ide, és Egerben töltenek tíz napot a norvég és a tuniszi hallgatók is. Nemcsak a külföldieket, hanem a hazaiakat is gazdag program várja. A megnyitót követően vetítették le Mészáros Márta Cannes- ban is díjazott filmjét: a Napló gyermekeimnek valamennyi néző előtt sikert aratott. Az idei nyári egyetem sajátos vonása, hogy Bacsó Péter alkotói munkásságát mutatja be. A rendező nyolc filmjét vetítik le, s az előadások mellett alkalom nyílik a művésszel való találkozásra is. Hagyomány már, hogy minden évben műsorra tűzik egy-egy animációs- és dokumentumfilm rendező produkcióit is. Az idén a videoprogram keretében a nemrég elhunyt Kovásznai György kilenc animációs filmjét láthatják a résztvevők, a dokumentum műfajban pedig Kolonits Ilona műveivel ismerkedhetnek meg. Az Ifjúsági Ház galériája B. Müller Magda, a MAFILM fotóművésze kiállításával várja a látogatókat; a nyári egyetem tíz napja alatt a magyar filmrendezők portréit láthatják az ide betérők. Zászlódísz Hatvantól Szilvásváradig — VB- emblémás árucikkek 200 kirakodó sátorban, csarnokban — Bormatuzsálemek palackban, pohárban — Hűtőkocsik is segítenek — ügyelnek a rendre, tisztaságra Vendégvárás a fogathajtó-világbajnokságon Miközben a szilvásváráéi fogathajtó-világbajnokság sportolói érmes helyezésekre, tisztes helytállásra készülődnek, a nagy verseny iránt érdeklődők kiszolgálására vállalkozott kereskedelem és vendéglátás is babérokra pályázik. A kicsinosított, kibővített üzleteken kívül jó ideje megnövekedett büfésoron kóstolgathatják a látogatók már is az enni- innivalót bazárosok csalogatják legkülönbözőbb portékáikkal a kirándulókat. A kitelepedők a hetek óta álló két hatalmas alkalmi „étkezőszín” berendezésén fáradoznak. A favázas építmények olyan jól sikerültek, hogy egyiküket talán a VB után is meghagyják a Sza- lajka-völgyben szinte egész esztendőben hullámzó turisták ellátásának javítására. Az elmúlt héten megkezdődött az ország szinte minden részéből érkező árusok tarka sátrainak felállítása is, s már most vásári hangulatot áraszt a fedett lovarda. A kiemelkedő eseményre ugyanis nem kevesebb, mint 200 kirakodó jelezte érkezését. Több árucikken — Egerben is — napok óta látható a világbajnokság emblémája. Hasonló megkülönböztetéssel jelenik meg például az egri áfész kérésére rövidesen a „Harmónia” cigaretta is, a Szerencsi Csokoládégyár pedig népszerű „Majális” desszertjét címkéjén Bárdos fogatával hozza forgalomba. A tokajiak — mint ígérik — muzeális boraikkal is megjelennek üvegesen és poharazásra egyaránt azok számára, akik a valóban kuriózumnak számító italoknak ritka magas árától sem húzódoznak. A hagyományos jegelés mellett kompresszoros hűtő- szekrényekkel, ládákkal, sőt gépkocsikkal is próbálnak gondoskodni a szomjoltók kellő hőmérsékletéről, talán a csomagolt dinnyeszeletekről sem megfeledkezve. A vasút 33 százalékos utazási kedvezményt ad. Gondoskodnak a napi 15—25 ezer vagy ennél is több vendég gépkocsijainak elhelyezéséről. Csupán a két állandó parkolóban 400—500 autó várakozhat, a buszok közül 200 állhat a kijelölt helyen, hogy a szalajkai megálló közelében, illetve a vasút mentén, valamint a Bélapátfalva és Özd felé eső részeken kialakított alkalmas területekről — ahol együttesen akár több ezer jármű pihenhet — már ne is szóljunk. Ügyelnek az ekkora tömegnél cseppet sem közömbös rendre, tisztaságra is. Mint már korábbi lapszámunkban jeleztük: helikopteres forgalom-ellenőrzést terveznek, a legszigorúbban vigyáznak a szabályos, a zavartalan közlekedésre. A főváros úttisztító, locsoló kocsikat kölcsönöz, a közterük leteken 200 szemétgyűjtő edényt és 1400 hasonló célú zsákot helyeznek el, ugyanekkor 5 nyilvános illemhely is épült a község különböző pontjain. S nemcsak Szilvásvárad, hanem egy sor más településünk is készülődik a világ- bajnokságra. Leginkább a megyeszékhely, amely elsősorban osztozik vendégeink elhelyezésén, szórakoztatásán. A jeles esemény színhelyére vezető út Hatvantól zászlódíszbe öltözik s helységeink mindegyikét más módon is csinosítják, hogy valóban „ne érje szó a ház elejét”.
