Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 189. szám ARA: 1984. augusztus 12., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Apróban Kilépek. Kezdi szűkszavú drámaian barátom, aki ide­stova harmadik esztendeje dicsekedhet munkakönyv­vel. Épp elég ideje ahhoz, hogy frissen szerzett dip­lomája igazolta tudásával, valamint a helybéli gya­korlat megismerésével ér­demben bele tudjon szólni szűkebb környezete üzem- szervezési gondjainak meg­oldásába. Még jól emlékszem arra az estére, amikor lelkesen beszámolt arról, hogy né­hány apró módosító javas­latot tett le főnöke aszta­lára, irodájuk munkarend­jének átalakítására. És ar­ra is, hogy elmesélte, a di­ri mosolygott, s megígérte, fontolóra veszi elképzelé­seit. Addig is köszöni a dolgot. Nem nehéz hát rögtön rákérdeznem: — Mi van, elutasította? — Á! — legyint. — Sok­kal rosszabb. Ellenőrzést kaptunk föntről, s az egy­hetes vizsgálódás nyomán ugyanolyan következteté­sekre jutottak a vendégek, amilyenekre én, de ugye ÉN egy évvel korábban... Megkaptuk a letolást, hogy nem tudunk a saját fe­jünkkel gondolkodni, meg­kaptuk az utasítást a mó­dosításokra — nekem pe­dig egyszerűen azóta nincs kedvem bejárni arra a munkahelyre, ahol egysze­rűen elsikkasztották az ésszerű javaslatomat... Barátom nem feltaláló, nem újító. Nem is a tör­tetők, könyöklő fajtájából való, akik csak azért zen- getnek új és új közösebb­nél gőzösebb terveket, hogy fölfigyeljenek rájuk, s előbbre léphessenek. Egy­szerűen csak észrevett né­hány apróságot, mely csök­kentette teljesítményüket. Egyszerűen csak úgy vélte, érdemes tapasztalatait köz- : readni, hátha valamivel gyorsul a munka. Úgy járt akár az a „melós”, aki a munkapadok átszer­vezésével gondolta vala­melyest javítani a tempót, vagy mint az az adminiszt­rátor, aki néhány leveles „fakk” beiktatásától re­mélte, könnyebb lesz az ügyintézés náluk... Vedd észre, tedd szóvá! Ez annak a mozgalomnak a jelszava, melyet pár esz­tendeje indítottak el ép­pen annak érdekében, hogy az efféle „nevetséges apró­ságokat” jobbító ötletek se vesszenek. Némelyik gyár­ban, vagy üzemben még külön postaládát is fölállí­tottak, oda gyűjtendő be a különböző javaslatokat. Láda, vagy nem láda, a si­ker bizony alig pár száza­lékos. Mert hiába a szándék, ha elbírálója csak legyint: na és akkor mi van, nye­rünk rajta pár száz forin­tot. .. Pár százat, vagy pár ez­ret? Esetleg pár százezret? összesen mennyit lehetne, ha mindahány okos ötletet kipróbálnánk? S vajon mennyi lenne a nyereség, ha a nyitott szemű dolgo­zók javaslataira odafigyel­ve, nem éreznék úgy a próbálkozók, hogy az ille­tékesek ha keveset is, de — nemtörődömségből — valamit elsikkasztottak... Németi Zsuzsa „Kell lennie egy közvetítő nyelvnek, amelyen megérthetjük egymást!" Nyári hagyomány: az egri eszperantó iskola Soméra Esperanto Lernejo (nyári eszperantó iskola) — ez a felirat köszönti a nem­zetközi nyelv híveit augusz­tus 4. óta Egerben, a Pozso­nyi úti Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközép- és Szakiskola főbejárata fölött Megyeszékhelyünkön immár ötödik alkalommal rendelik meg az eszperantisták okta­tását. A lengyel orvos, Lud­wig Zamenhof alkotta nyel­vet a világ csaknem vala­mennyi országában beszélik. Ennek megfelelően, a Föld számos pontján szerveznek rendszeresen eszperantó tan­folyamokat bel- és külföl­diek számára egyaránt. — Ez a kezdeményezés szlovák javaslatra jött lét­re — tájékoztat Könczöl Er­nő, a Magyar Eszperantó Szövetség Heves megyei Bi­zottságának elnöke, az egri iskola vezetője. — Az ok­tatási rendszert szlovák— lengyel—magyar együttmű­ködéssel alakítottuk ki, fél évtizeddel ezelőtt. Ide ön­kéntes alapon, önköltséggel érkeznek az eszperantisták. A szervezésben sokat segít nekünk az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda esz­perantó szekciója és a ha­zai szövetség turisztikai bi­zottsága. Hazánkban Szombathelyen és Egerben tartanak nya­ranta képzést. Történelmi városunkra a szép környe­zet és az idegenforgalmi ne­vezetességek miatt esett a választás. A Pozsonyi úti in­tézmény négy esztendeje ad otthont a számos országból érkezett hallgatóknak, s en­nek külön előnye, hogy a vendégek a tanítás helyén, kényelmes, négyágyas szo­bákban lakhatnak. Persze, az sem mellékes, mit, hogyan sajátíthatnak el az iskola tanulói, akik eb­ben az esztendőben Bulgá­riából, Csehszlovákiából, Lengyelországból, az NDK- ból, a Szovjetunióból, Jugo­szláviából jöttek el tizenkét olyan bicskei levelező is, aki ugyan nem jelentkezett az iskolára, mégis eljött Egerbe, mert megtudta, hogy partnere Rosztov na Do- nuból a hallgatónk. Mindemellett egyéb prog­ramokkal is kedveskedtek a résztvevőknek a szervezők Pénteken térzenét hallgat­hattak a Dobó téren, volt diavetítéses előadás a Bük> ki Nemzeti Parkról és a Hortobágyról, komoly zenei klub, orgonahangverseny, borkóstolás a Szépasszony- völgyben. S hogyan vélekednek az Egerben töltött napokról a vendégek? Képviseletükben Charly Kunchel, a Genf melletti Morges városkából jött, idősebb úr válasza ér­demel figyelmet: — A barátaim beszéltek rá a nyelv megtanulására, s amint nyugdíjas lettem, már tudtam is időt szakíta­ni rá. Épp ezért mindössze négy éve beszélek eszperan­tóul. Többször jártam Fran­ciaországban, illetve más ál­lamban, s jó érzés volt ta­lálkozni olyan emberekkel, akikkel az ottani nyelvis­meret híján is társaloghat­tam. Emellett úgy gondo­lom, kell lennie a világon egy közvetítő nyelvnek, ame­lyen megérthetjük egymást, s ennek nem egy nagyha­taloménak kell lennie, ha­nem teljesen semlegesnek! Ami Magyarországot illeti, azt hittem, sokkal rosszabb a helyzet. Saját szememmel győződhettem meg róla, ál­talában jól élnek itt az em­berek. Egerben is igazán jól érzem magam, az eszperan­tisták között mindenki jó barát, sokat tanulunk, s a délutánonkénti szabad prog. ramok is sok újdonsággal szolgálnak számomra. Higy- gye el, nincs időm arra, hogy az otthonra gondoljak ... Ennél nagyobb dicséret pe­dig nem is illetheti az egri eszperantóiskolát. Szalay Zoltán napra. Rajtuk kívül török és svájci érdeklődő is találha­tó a 67 résztvevő között. — A képzés négy fokozat­ban történik — magyarázza Csáki József, a szövetség megyei bizottságának titká­ra. — Alapfokon megtanul­hatják a mondatszerkesztést, a következőben a kifejezőbb beszélgetési formákkal is­merkedhetnek meg, s gya­korolják azokat. A harmadik fokozat tananyagát a be­szédkészség továbbfejleszté­se, az eszperantó irodalom- és mozgalomtörténet jelen­ti. A negyedikben szeminá­riumi jelleggel az oktatás, az előadás, a fordítás és a moz­galomszervezés főbb fogásait sajátíthatják el. Az egri nyári iskola elis­mertségét mi sem bizonyít­ja jobban, mint hogy a kas­sai Anton Zacharias — aki egyébként műszaki szakem­ber — már ötödik éve vesz részt tanárként a munká­ban. A Magyar Eszperantó Szövetség állami nyelvvizs­gabizottságának elnöke, dr. Jáki Ferenc pedig azzal tisz­telte meg az egri szervező­ket, hogy az idén vállalko­zott az eszperantista előadók, pedagógusok felkészítésére. A napi délelőtti négyórás foglalkozásök mellett ter­mészetesen jut idejük a „nyári diákoknak” a város nevezetességeinek megisme­résére, barátok szerzésére is. — Erre szolgálnak — so­rolja a lehetőségeket Kön­czöl Ernő — a különböző találkozók, amelyek közül kiemelkedő volt az egri Fi- nomszerelvénygyár eszperan- tistái által szervezett esti program kedden vagy a mát­rai túra. Megtekintjük Pa- rádfürdőt, a Kékestetőt, majd Gyöngyösön az ottani klub tagjai fogadnak bennünket. Először az idén, az egriek a saját otthonaikban látják vendégül a külföldieket, akik így az életkörülmé­nyeinkről is bővebb ismere­teket szerezhetnek. De volt Bolgárok, lengyelek, szovjetek, magyarok hallgatják figyelmesen a közös nyelv oktatóját (Fotó: Szántó György) Tizenegyedszer Egerben Megnyílt a filmművészeti nyári egyetem Merre tart a magyar film­művészet? Milyen új alko­tások születtek az elmúlt egy évben? Hogyan tevé­kenykednek a filmklubok hazánkban? Többek között ilyen és ehhez közelálló té­mákról hallgatnak előadást az egri nyári egyetem film- művészeti tagozatának részt­vevői. A tíznapos rendezvényso­rozat tegnap kezdődött meg. Délután 3 órakor az Ifjúsá­gi Házban tartották az ün­nepélyes megnyitót. A vendégeket Nagy Zoltán, a TIT Heves megyei Szer­vezetének tiktára köszön­tötte majd Kőhalmi Fe­renc filmfőigazgató mon­dott megnyitót és tartott előadást A magyar filmmű­vészet szerepe és jelentősé­ge Magyarország kulturális életében címmel. Az idei nyári egyetem megrendezésének elsődleges célja, hogy a hallgatók •— köztük a külföldi vendégek is — megismerjék a leg­újabb alkotásokat, alkotókat, és képet kapjanak a film­terjesztés legjobb módsze­reiről. Nem véletlen hát, hogy igen nagy érdeklődést tanúsítottak a találkozó iránt mind a hazai, mind a más országbeli szakemberek, klubvezetők, videózok és dokumentumfilmmel foglal­kozók. A nyári egyetem ki- lencvenegy résztvevője ti­zenhét országból érkezett. Huszonhat hallgató képviseli a szocialista országokat, kö­zülük a legnagyobb számban Lengyelországból és az NDK­ból jöttek el. A nyári egye­tem bemutatóin, előadásain 37 olyan vendég vesz részt, akik a nyugati országokból érkeztek. A svéd, a dán hallgatók mellett Angliából tizenkét klubvezető és a magyar film iránt érdeklő­dő utazott ide, és Egerben töltenek tíz napot a norvég és a tuniszi hallgatók is. Nemcsak a külföldieket, hanem a hazaiakat is gaz­dag program várja. A meg­nyitót követően vetítették le Mészáros Márta Cannes- ban is díjazott filmjét: a Napló gyermekeimnek va­lamennyi néző előtt sikert aratott. Az idei nyári egyetem sa­játos vonása, hogy Bacsó Péter alkotói munkásságát mutatja be. A rendező nyolc filmjét vetítik le, s az elő­adások mellett alkalom nyí­lik a művésszel való talál­kozásra is. Hagyomány már, hogy minden évben műsor­ra tűzik egy-egy animációs- és dokumentumfilm rendező produkcióit is. Az idén a videoprogram keretében a nemrég elhunyt Kovásznai György kilenc animációs filmjét láthatják a résztve­vők, a dokumentum műfaj­ban pedig Kolonits Ilona műveivel ismerkedhetnek meg. Az Ifjúsági Ház galériája B. Müller Magda, a MA­FILM fotóművésze kiállítá­sával várja a látogatókat; a nyári egyetem tíz napja alatt a magyar filmrende­zők portréit láthatják az ide betérők. Zászlódísz Hatvantól Szilvásváradig — VB- emblémás árucikkek 200 kirakodó sátorban, csarnokban — Bormatuzsálemek palackban, pohárban — Hűtőkocsik is segítenek — ügyel­nek a rendre, tisztaságra Vendégvárás a fogathajtó-világbajnokságon Miközben a szilvásváráéi fogathajtó-világbajnokság sportolói érmes helyezések­re, tisztes helytállásra ké­szülődnek, a nagy verseny iránt érdeklődők kiszolgálá­sára vállalkozott kereskede­lem és vendéglátás is babé­rokra pályázik. A kicsinosí­tott, kibővített üzleteken kí­vül jó ideje megnövekedett büfésoron kóstolgathatják a látogatók már is az enni- innivalót bazárosok csalo­gatják legkülönbözőbb por­tékáikkal a kirándulókat. A kitelepedők a hetek óta álló két hatalmas alkalmi „étke­zőszín” berendezésén fára­doznak. A favázas építmé­nyek olyan jól sikerültek, hogy egyiküket talán a VB után is meghagyják a Sza- lajka-völgyben szinte egész esztendőben hullámzó turis­ták ellátásának javítására. Az elmúlt héten megkez­dődött az ország szinte minden részéből érkező áru­sok tarka sátrainak felállítá­sa is, s már most vásári hangulatot áraszt a fedett lovarda. A kiemelkedő ese­ményre ugyanis nem keve­sebb, mint 200 kirakodó je­lezte érkezését. Több árucikken — Egerben is — napok óta látható a világbajnokság emblémája. Hasonló megkülönböztetéssel jelenik meg például az egri áfész kérésére rövide­sen a „Harmónia” cigaretta is, a Szerencsi Csokoládé­gyár pedig népszerű „Majá­lis” desszertjét címkéjén Bárdos fogatával hozza for­galomba. A tokajiak — mint ígérik — muzeális boraikkal is megjelennek üvegesen és poharazásra egyaránt azok számára, akik a valóban kuriózumnak számító italok­nak ritka magas árától sem húzódoznak. A hagyományos jegelés mellett kompresszoros hűtő- szekrényekkel, ládákkal, sőt gépkocsikkal is próbálnak gondoskodni a szomjoltók kellő hőmérsékletéről, talán a csomagolt dinnyeszeletekről sem megfeledkezve. A vasút 33 százalékos utazási kedvezményt ad. Gondoskodnak a napi 15—25 ezer vagy ennél is több vendég gépkocsijainak elhelyezéséről. Csupán a két állandó parkolóban 400—500 autó várakozhat, a buszok közül 200 állhat a kijelölt helyen, hogy a szalajkai megálló közelében, illetve a vasút mentén, valamint a Bélapátfalva és Özd felé eső részeken kialakított al­kalmas területekről — ahol együttesen akár több ezer jármű pihenhet — már ne is szóljunk. Ügyelnek az ekkora tö­megnél cseppet sem közöm­bös rendre, tisztaságra is. Mint már korábbi lapszá­munkban jeleztük: helikop­teres forgalom-ellenőrzést ter­veznek, a legszigorúbban vi­gyáznak a szabályos, a za­vartalan közlekedésre. A fő­város úttisztító, locsoló ko­csikat kölcsönöz, a közterük leteken 200 szemétgyűjtő edényt és 1400 hasonló cé­lú zsákot helyeznek el, ugyanekkor 5 nyilvános illemhely is épült a község különböző pontjain. S nemcsak Szilvásvárad, hanem egy sor más telepü­lésünk is készülődik a világ- bajnokságra. Leginkább a megyeszékhely, amely első­sorban osztozik vendégeink elhelyezésén, szórakoztatásán. A jeles esemény színhelyére vezető út Hatvantól zászló­díszbe öltözik s helységeink mindegyikét más módon is csinosítják, hogy valóban „ne érje szó a ház elejét”.

Next

/
Thumbnails
Contents