Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-10 / 187. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A városi tanács vb napirendjén: Csütörtökön vizsgálták át a 12-es számú általános iskola új tornatermét, hogy megfelel-e a műszaki követelményeknek Miértünk Engem idegesít, nem ta­gadom. Értetlenkedve fo­gadom az olyan megjegy­zést, hogy ... „pedig kül­földiek is látják”. Ez a fajta figyelmeztetés akkor hangzik el, amikor valaki valami miatt felhá­borodik. Mondjuk azért, mert piszkos volt a bevá­sárlókosár az ABC-ben. Vagy a járdán szétszórt hulladékot látott.. Esetleg amiatt, hogy a parkban né­hány csemetét tönkretettek valakik. Sokféle okból hallottam már a kérdést megfogal­mazni: — Mit szólnak ehhez a külföldiek? Kezdetben fel sem tűnt. Még bólintottam is ma­gamban, valóban nincs szükségünk arra, hogy a határainkon túlról érkező vendégeink ne egészen ked­vező tapasztalatokat sze­rezzenek nálunk. Utóvég­re... ! A lakásunkban is úgy vagyunk ezzel, ha vendé­geket várunk, ha a roko­naink jönnek el hozzánk, igyekszünk mindent a he­lyére tenni. Letöröljük a port még egyszer. Végig­takarítjuk a szőnyeget, a parkettát. A képeket meg­igazítjuk a falon. De a férjnek ilyénkor még ha­muzni sem szabad a do­hányzóasztalra kitett tál­kába. A háziasszony is ki akar tenni magáért. A legjobb ételét főzi, a legízletesebb tésztáját süti. — Pont most nem sike­rült úgy, ahogyan szeret­tem volna — közli aztán a vendéggel az asztalnál. Egyszóval: készülünk. A vendégért mindent megte­szünk, hogy jól érezze ma­gát, hogy azt lássa, rendes körülmények között élünk. Mindent megteszünk, hogy „ne kelljen szégyenkez­nünk”. Ez így rendjén is volna. Csak akkor nincs rend­jén, ha mindezt csupán a vendég kedvéért tesszük. Ha nem ilyen az általános, kép nálunk. Ha máskülön­ben „úszik a lakás”. Ha a hamut a parkettra is le­szórja a ház ura és paran- csolója. Ha a ház asszo­nya egyébként „összecsap­ja” az ételt, a tésztát pe­dig „odavágja”. Ez már nincs ínyemre. Pontosan így vagyok én a külföldiekkel is. Fogad­juk őket illendően, ahogy a kedves vendéget szokás. De ne csak az ő kedvükért figyeljünk a bevásárlóko­sár, a járda, az éttermi ab­rosz, a strand és a me­dence vizének a tisztasá­gára. önmagunkért legyünk kényesek önmagunk és környezetünk rendjére, külső képére. Legyen ben­nünk igényesség minden iránt, ami hozzánk kap­csolódik, ami velünk össze­függ. Legyünk kényesek a viselkedésünkre, a be­szédünkre, a ruházatunk­ra, a szórakozásra, a gon­dolkodásmódunkra, de le­gyünk kényesek a mun­kánkra is. Minden ezen múlik. Akkor azitán jöhetnek a vendégek, jöhetnek a kül­földiek is. Hadd lássák, milyenek vagyunk. G. Molnár Ferenc Egri körkép — tanévkezdés előtt Csütörtökön délután Eger város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága — több napirend között — tárgyalta a közoktatás személyi és tárgyi felté­teleit. Meghívottként je­len voltak az érdekelt szervezetek és intézmé­nyek képviselői is, köz­tük Németh László, az MSZMP Eger városi Bi­zottságának első titkára. Mivel közelít a tanév, úgy gondoljuk, nem árt, ha olvasóinkkal mi is be­pillantunk e jelentésbe, amely a testület elé ke­rült. Első és legfontosabb meg­állapítás, hogy a személyi feltételek biztosítottak az oktatásban: az óvodákban nincsenek képesítés nélküli­ek, az általános iskolákban 99 százalék rendelkezik meg­felelő végzettséggel, a kö­zépiskolákban pedig vala­mennyi pedagógus felsőfokú végzettségű. A pedagógusok 90 százaléka nő, a múlt tan­évben huszonhármukat kel­lett helyettesíteni gyes mi­att. A tantestületek stabilak, csak akkor van lehetőség új jelentkezők elhelyezésé­re, ha néhányan nyugdíjba mennek, vagy más munka­körbe kerülnek. A követ­kező esztendőkben részben pályakezdők alkalmazásával, részben pedig napközis cso­portokban és kollégiumok­ban dolgozó szaktanárok át­helyezésével oldják meg az utánpótlás kérdését. Jobban kell figyelni rá, hogy a pá­lyázati rendszerben meghir­dessék az állásokat. Mindez azt a jó kapcsola­tot dicséri, amely a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolá­val kialakult. A jövőben olyan egyetemekkel is ke­resni kell az összeköttetést, ahol középiskolai tanárokat képeznek, mert a demográ­fiai hullám nemsokára eléri a középfokú tanintézeteket is. A vezetők káderutánpót­lási terv alapján kapnak megbízatást, jellemzőjük a politikai-szakmai rátermett­ség. összességében az okta­tásügyben tevékenykedők eredményesen végzik felada­taikat, elkötelezettek, mun­kafegyelmük erősödött. To­vább kell erősíteni ezeket a kedvező tendenciákat, job­ban fellépve a hanyagság el­len. Eger 25 óvodájában a 84 —85-ös esztendőre valameny­nyi jelevHkezőt el tudták he­lyezni. Az elmúlt tanévben 116 százalékos volt a beirat­kozási arány, most 113 szá­zalékos. Ez az északi város­részben magasabb, 120—150 százalékot is eléri. Tovább­ra is szükség van a 675 fé­rőhelyet biztosító ideiglenes óvodákra. A tárgyi feltéte­lek jók, az épületek felújí­tása, karbantartása tervsze­rűen folyik. „ Az általános iskolákban 1970-től sok tantermet épí­tettek, a Csebokszári-lakó­telepen 1983 szeptemberére elkészült a 12-es iskola épü­lete, amelyet konyhával és tornateremmel egészítettek ki. Így csökkent a környe­ző tanintézmények zsúfoltsá- ga._ A tanulók létszáma to­vább emelkedett az elmúlt tanévben, ezért változatlanul nélkülözhetetlenek a szükség- tantermek. Lajosvárosban ez év szeptemberében adnak át egy új, 16 tantermes is­kolát. Már kialakították ta­nulócsoportjait és tantestü­letét. Tornaterme, konyhája és étterme 1985 januárjára készül el. Addig a tanulók a Kereskedelmi és Vendéglá­tóipari Szakközépiskolában étkeznek. Az intézmények tárgyi fel­tételei jelentősen javultak, mivel tervszerűen irányít­ják a felújítást és a karban­tartást. Ezekre 1983-ban 18 millió forintot költött a ta­nács. Taneszközökre 700 ezer forintot fordítottak abban az esztendőben. Ennek ellenére néhány iskola berendezése elhasználódott, cserére szo­rul. A demográfiai hullám a középiskolákra hárul, ezért új általános iskola építésé­re nem gondolnak. A tanu­lók 51 százaléka napközis és 63,8 százalékuk kap étkezést, valamennyi igénylőt el tud­ják látni. A város 12 középfokú ok­tatási intézményében 6867-en tanultak az elmúlt tanév­ben. Számukra 134 tanterem­ben, 17 szükségtanteremben és 51 egyéb helyiségben tar­tottak órákat. A növekvő létszám és a fakultáció mi­att egyre nehezebb őket el­helyezni. Keresni kell az új megoldásokat, különösen az 1987—88-as tanévre mert ekkorra várható a létszám nagyobb emelkedése. Ará­nyaiban nőni ikell a szak­munkás- és szakközépiskolai képzésnek, a vállalatok több dolgozót igényelnek. A hete­dik ötéves tervben 16 tan­termes középiskola épül az északi városrészen, a Gép- és Műszeripari Szakközépis­kola nyolc, a kereskedelmi szakközépiskola egy tante­remmel bővül. Szükség len­ne egy új egészségügyi szak- középiskolára és kollégium­ra is. A kollégiumi férőhe­lyeket egy kétszáz fős, új kollégium átadásával kelle­ne gyarapítani. A felújítások, karbantartások a középisko­lákban is tervszerűen halad­nak. A |Dobó gimnázium tornaterme elavult, életve­szélyes: másik kellene he­lyette. A Gárdonyi gimnázi­um sem áll ebben sokkal jobban. Továbbra is gondot jelent majd, hogy kevés menzásnak tudnak étkezést biztosítani. összességében Eger váro­sában a közoktatás szemé­lyi és tárgyi feltételei biz­tosítottak. A fentiekből a városi tanács végrehajtó bi­zottsága levonta a megfele­lő következtetéseket, s hatá­rozatokat hozott. Lajosvárosban szeptemberben adják át az új 16 tantermes általános iskolát. (Fotó: Szántó György) Példás segítség Eredményes volt az öntözőgép-akció A mezőgazdasági nagyüze­mek július 31-ig kedvezmé­nyes feltételekkel szerezhet­tek be új öntöző berendezé­seket. felszereléseket. A nagyüzemek a raktárakban meglevő készleteket vásá­rolhatták meg. illetve az ipar által soron kívül gyártott gépekhez. szerkezetekhez juthattak hozzá. A MÉM összesítése szerint 117 mil­lió forint értékű gép kelt el: összesen 37 üzem élt az al­kalommal és mintegy har­madával olcsóbban vették meg a különféle típusokat. Az üzemek a kedvezmé­nyes akció révén mindenek­előtt a felújításra váró ön­tözőrendszerek korszerűsíté­sét oldották meg. Nagyteljesítményű szi­vattyúkat és öntözőegysége­ket állítottak munkába. Ily módon hatékonyabbá tették a már meglévő öntözőtele­pek munkáját. Ezeket a fej­lesztéseket 1984-re az üze­mek többsége nem is ter­vezte. az öntözési beruházá­sok ugyanis elég költségesek, és a szűkös pénzügyi forrá­sokból ezekre most csak ke­vés helyen jutott. Az akció jól segítette a rekonstruk­ciókat, lehetőséget 'kínált az átalakítások gyors megvaló­sítására. Különösen az aszály sújtotta megyékben volt nagy az érdeklődés. Számos Szolnok, Bács-Kis­kun. Csongrád és Békés me­gyei üzem használta ki az alkálimat. A mezőgépipar ezúttal példásan segítette a terme­lőket. Amikor a raktárkész­let kimerült, soron kívüli gyártásra vállalkoztak. A szekszárdi Mezőgép Vállalat terven felül 238 gépet. az Alsó Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság 90 berendezést a Diósgyőri Gépgyár pedig 55 aggregátort adott át a ke­reskedelemnek. A készlet maradéktalanul el is kelt. A szekszárdi üzemből 8 ezer szórófej érkezett a terme­lőkhöz. s ezek most kitűnő szolgálatot tesznek a kániku­lai forróságban. Befejeződött a tanácskozás a szórványmagyarságról Csütörtök délután Buda­pesten befejeződött az a há­romnapos tudományos ta­nácskozás, melyet a szór­ványmagyarság kutatásának helyzetéről rendeztek a Ma­gyarok Világszövetségének égisze alatt működő Magyar Fórum kezdeményezésére. A találkozón a nyugaton élő magyarok életérői. magyar­ságtudatáról, a magyar nemzethez fűződő érzelmi és értelmi kapcsolatairól volt szó elsősorban. Környezetvédők Visontán A 2. nemzetközi ifjúsági környezetvédelmi szeminá­rium résztvevőit, majd Dcr rez bányaüzemben töltötték a résztvevők, ahol tegnap Kálomista Imre üzemigaz­gató üdvözölte a szeminá­rium résztvevőit, majd Dor- kó György, a bányaüzem főmérnöke tartott tájékozta­tót a termelési eredmények­ről. az alkalmazott techni­káról. és a szervezeti felépí­tésről. Ezután filmet tekin­tettek meg a résztvevők a meddőhányón végzett rekul­tivációról. amely szemlélete­sen mutatja be a talaj ter­mőképességének visz­szaállítására történő tudo­mányos és gyakorlati tevé­kenységet. Ezzel párhuzamo­san a film bemutatta a me­zőgazdasági termék széles skáláján az elért termelési eredményeket, úgy mennyi­ségi. mint minőségi vonat­kozásban. A filmvetítés után Oláh János, a rekultivációs osztály vezetője a területen kommentálta a filmen lá­tottakat. A résztvevők ké­pet kaphattak a Thorez Bá­nyaüzemben végzett: környe­zetvédelmi tevékenységről, azokról az eredményekről, amelyeket a bányaüzem elért a meddőhányók mezőgazda- sági újrahasznosításában, valamint a táj képének át­alakítására tett erőfeszíté­sekről. eredményekről. A program a külfejtés megte­kintésével ért véget. A világbajnokság jegyében Hangversenyek, kiállítások Gazdag kulturális prog­rammal készül Heves megye a fogathajtó-világbajnokság­ra. E rendezvények sorát két egri kiállítás nyitotta meg. A vár gótikus palotájában a fogatolás története, a Ho­tel Egerben magyar művé­szek lovakat ábrázoló kom­pozíciói láthatók. A nagy esemény kezdetével újabb tárlatok lesznek a megye- székhelyen, melyek közül ki­emelkedik a IV. országos ak- varellbiennálé. A rangos ha­zai rendezvénynek az okta­tási igazgatóság épülete ad otthont augusztus 16. és szep­tember 20. között. A szilvás- váradi fedett lovardában gyermekrajzokat, bőrdíszmű­veket és Danis Barna fotóit tekinthetik meg az érdeklő­dők augusztus 16-tól 25-ig. A képzőművészet szerel­mesei mellett a zene ked­velőinek is gazdag válasz­tékot ígérnek a népművelők. Az Agria Játékszín szerve­zésében augusztus 17-én, a szilvásváradi körtemplom­ban, 18-án pedig az egri szé­kesegyházban Kovács Endre orgonahangversenyére ke­rül sor, közreműködik Pász- thy Júlia énekes. A szalaj- ka-völgyi sziklaforrásnál az Egri Szimfonikus Zenekar rézfúvósai adnak vízizenét augusztus 18-án, délután 5 órakor. Este 8-tól pedig a Heves megyei Építők Kóru­sa, a Megyei Művelődési Központ Kamarakórusa és a Kaloda népzenei együttes lép közönség elé a körtemp­lomban, orgonán közremű­ködik Marik Erzsébet. Jacobi Viktor operettjei­ből hangzanak el részletek 19-én, este 8 órától, a Lí­ceum udvarán. Ezek mellett még jó néhány komoly és könnyűzenei csemegét kínál az „étlap”. A folklórkedvelőknek is igyekeztek kedvében járni a program összeállítói. Augusz­tus 18. és 20. között a Szép- asszony-völgyben néptánc- és népzeneegyüttesek mű­sorában gyönyörködhetnek a nézők. Augusztus 17-én, Szilvásváradon táncház, au­gusztus 20-án, 19 órától, a felsőtárkányi Sziklaforrás Csárdában néptáncbemutató várja a betérőket. De a me­gyeszékhelyen lesz díszítő­művészeti kiállítás, a szil­vásváradi Orbán-ház előtt pedig a sportverseny ideje alatt népi mesterek kínálják termékeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents