Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 4., szombat Érdekes, izgalmas, sokakat érdeklő kérdésekkel foglalkozik a természeti földrajz, amely tájak felszíni jelenségeit és területi összefüggéseit vizsgálja, összefüggéseket tár fel a szilárd kéreg, a vízburok és a légkör, valamint az ezektől elválaszthatatlan élőlények világának szerkezetében, fejlődésében. Mai összeállításunk a természeti földrajz néhány érdekességéről számol be olvasóinknak. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁ: MENTUSZ KAROLY Fogyó gleccserek Ausztria mintegy 600 gleccsere közül húszat tüzetesebben megvizsgáltak. Ezek között a legnagyobb a Glockner-masszívumon található Pasterse évente kb. két métert veszít nagyságából a nyúlványain. Első ízben 1929-ben végeztek méréseket rajta, és a veszteséget a hőmérséklet és csapadékmennyiség váltásával magyarázták: de azóta sem az átlaghőmérséklet, sem a csapadékmennyiség nem változott jelentősen. A vizsgálatok során arra az érdekes megfigyelésre jutottak, hogy a gleccser veszteségét döntően a nyári és az őszi havazás befolyásolja. Amikor júliusban és augusztusban hetente egyszer havazik, a napsugárzás 90—95 százaléka visszaverődik a felszínről, s így kevesebb jég olvad meg. Amikor azonban a hóesés gyakorisága ritkább vagy szabálytalanabb, a napsugárzásnak elég ideje van leolvasztani a gleccserek felszínét. A sivatag fája Földünk szárazföldi felületének jó egyharmada sivatagos vagy félig-meddig sivatagos, aszályos, kietlen, művelésre, vagy a puszta tengődésnél jobb színvonalú megélhetésre voltaképpen alkalmatlan táj. Roppant terület ez, legalább 57 millió négyzetkilométer. Csaknem fele bármily szerény életkörülmények megteremtésére is használhatatlan homok- sivatag. De vagy 30 millió négyzetkilométer — háromszor akkora, mint Európa — visszahódítható vagy megvédhető lenne az elsivatago- dástól. Ismeretes egy fa, a szak- szaul, amellyel részben termővé tehető a sivatag. Ez mindenekelőtt megköti a mozgó homokdűnéket, fékezi a szél erejét, felfogja a havat. Továbbá egyenletesebb mikroklímát teremt, s így kedvezően hat más növények fejlődésére. A szak- szaulokon végzett szovjet megfigyelések kimutatták. hogy a növény minden megvilágított decimétere óránként átlagosan 9 milligramm széndioxid-gázt nyel el. A fa friss hajtásának minden grammja egy év alatt négyszeresére növeli saját tömegét. Ez pedig kétszeresen meghaladja például a mérsékelt égöv erdei növényeinek növekedését. A szakszóul tíz faja ismeretes, amelyek közül legismertebb a fehér és a fekete szakszaul. Elő-, Közép- és Kelet-Ázsia homoksivatagjainak egyedüli fás növénye, amely hat—hét méter magasra is megnő. A szak- szaulok tűzifának is használhatók, ezért újabban azért is telepítik, hogy a fában szegény közép-ázsiai országokban legyen elég fűtőanyag. Egyébként a bibliai manna is a szakszaul gyümölcse, a Sínai-félszige- ten terem. Pásztorok és beduinok gyűjtik az édeskés, ennivaló „mannát”. Képünkön: egy szakszaul- lal beültetett, részben termővé tett sivatagi részt láthatunk a türkméniai Kara- kumban. (APN—KS) Hőelvonó baktériumok okozták A telkibányai jeges barlang rejtélye A Népújság július 14. számában cikk jelent meg a telkibányai jeges barlangról, ami egy érdekes kísérletsorozatot juttatott eszembe. 1951-et írtunk. Egy nő köszönt el a buszra felszálló férfitól az aggteleki barlang jósva- fői bejáratánál. Amikor megtudta, hogy én vagyok a barlang igazgatója, elmondta, hogy a bátyja a szádelői barlangból akart mangánbaktériumokat gyűjteni, de itt tűnt ki, hogy az a határon túl van. Dr. Peres Ernő, a műszaki egyetem kutató vegyésze a vas kéntartalmának a csökkentésével kísérletezett. Vagy hat helyről vett mintát küldtem a címére és nemsokára értesített, hogy keressem fel, mert érdekes mondanivalója van. Ez a vizsgálat jókor jött. mert a képződmények színeződése már régóta foglalkoztatott. A fekete szín a mért részt jelzi az aggte- eki cseppkő- barlangban olyan barlangok, amelyekben a hőelvonó baktériumok kedvező feltételeket találva megtelepedtek és a környezetüket eljegesítették. Ezzel megdőlt az a feltevés, hogy a jeges barlangok a jégkorszak maradványai. A jégkorszakból már csak fent északon, Ljachov szigetén van egy óriási jégtábla. A mondottakról eszembe jutott a telkibányai jeges barlang és már döntöttem is. A miskolci tűzoltóktól kapott háti termosszal autóztam .Telkibánya felé, a Mátyás kútja felett nyíló kis barlangot nem volt nehéz megtalálnom és gyönyörködve néztem a meny- nyezetről lecsüngő jégcsapokat, s a földön jéggel porított talajt, kő- és ágdarabokat. Ott mínusz három fok volt és kint plusz 13 fok. A barlang végén erősen érezhető volt egy mélyebben lévő barlangból áramló jéghideg huzat. iOtt még van valami, és ezt egy oldalvágattal a kis barlang érintése nélkül kell feltárni. Néhány jéggel bevont kőAz első meglepetés, hogy az Óriások termében vett kaparékban vannak mangánbaktériumok. de nincs mangán, holott addig a fekete színit ennek tartották. A vizsgálatból kitűnt, hogy — főként az aggteleki szakaszon a Vaskapuig domináló fekete színt nem a fiatalabb kőkorban ott tanyázó emberek tűzhelyeinek a füstje, nem is mangán okozta, hanem a képződményeken élő és addig ismeretlen gömb-baktériumok életük folyamán termelt anyaga vonta be. Ezt addig még így nem tudtam, de a sokrétű tájékoztatás igazolta a gyanúmat, hogy a régi magyarázatok nem helytállóak, mert a képződmények felett lévő mennyezet tiszta. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeként a Természet és Technika 1952. márciusi számában A cseppkövek színeződéséről című tanulmányomban rámutattam, hogy a képződményeken látható kékes, zöldes, de főként fekete szín baktériumok műve. A fekete szín Jósvafő felé haladva erősen csökken, de az utolsó „Háj” nevű képződményen is fellelhető, akárcsak a Békebarlangban, ahol a feltárásig nem járt ember. De mondott Peres mást is. hogy egy amerikai kutató járt Csehszlovákiában a Szilicei- fennsíkon nyíló Dobsinai-jégbarlangban. A kaparékokat a helyszínen megvizsgálva meglepődve tapasztalta, hogy mind a két barlangban ugyanolyan hőelvonó jégbaktériumokat talált, mint amilyenekkel Amerikában is kísérletezett. Tehát kitűnt, hogy vannak és ágdarabot a lehűtött termoszba tettem. Ennyi elég is volt a kísérlethez. Sajnos, minden ez ellen esküdött. Defektet kaptunk és az idő erősen felmelegedett. Délután érkeztem Jós- vafőre és az anyagot egy előre kiszemelt helyre vittem. A termoszban csak itt- ott maradt egy kevéske jég. Kiderült, hogy nem jól zárt. Kárba veszett az a kísérletem, hogy az aggteleki barlang némely részét eljege- sítsük. Remélem, azóta a telkibányai kis barlangot lezárták a természet kártevői elől. Egy hétig voltam a dema- novai cseppkőbarlang vendége. Nemec igazgató mutatott egy kis teremben lévő szép. matt, hófehér, színtérrel bevont képződményeket. Ezekre valami zöld színű ült, amit le akartak mosni, mint a cseppkövet. A vékony színtér lejött és csúnya, agyag színű lett. Már tudtam, hogy mi okozza. .Javasoltam, hogy egy finoman porlasztó készülékkel fújjanak rá hígított -sósavat. Érdekes ásvány Hasznos zeolitok Sokáig csak mesterséges zeolitokról, azok hasznosságáról beszéltek Magyarországon a kutatók, a szakértők. Aztán mintegy négy évvel ezelőtt a hazai kutatások mást bizonyítottak. A Mád környékén és Nógrádban fellelhető, hatalmas mennyiségű természetes zeolitok ásványi kompozitumai igen hasznos eredményeket hozhatnak az iparban és a mezőgazdaságban. Hogy mi mindenre alkalmas ez az érdekes ásvány, arról Böszörményi Béla, az Országos Érc- és Ásványbányák Vállalat termelési főmérnöke tájékoztatott. — Ennek az ásványnak sok értékes tulajdonsága van. Milkropórusos szerkezetéből következik gázelnyelési és molekulaszétvá- la&ztási képessége. — Milyen és hányféle zeolit található? — Nagyon sok van az országban. Tulajdonképpen két alaptípusról lehet beszélni: a kl'inoptilolitról és a mordenitről. összesen ötféle ismert természetes zeolit van. és ezeknek sok-sok módosított változatát kísérleteztük ki. — Hogyan hasznosítják az iparban, illetve a mezőgazdaságban? — Az Erdőikémia Vállalat profiljába tartozik ipari hasznosítása. Ez a vállalat fektetett a kísérletbe pénzt, energiát, ők állítják elő a különböző molekulaszűrőket, egy részüket exportálják is. A molekulaszűrőket egyébként annak idején az MTA Központi Kémiai Kutató Intézete kísérletezte ki. A szűrők segítségével normál levegőből külön-külön oxigént és nitrogént lehet előállítani. Ilyen kísérletek széles körben folynak, tömeges alkalmazásukra azonban eddig még nem volt igény. A zeolit mezőgazdasági felhasználása is jelentős. Állatkísérletek bebizonyították, hogy az állatok táplálékába adagolva a zeolitot, a takarmány 70—80 százalékát segít jobban hasznosítani az állat szervezetében, jobb hatásfokkal biztosítja a táplálék feldolgozását. Hiszen sok olyan nyomelemet tartalmaz, amely az állati szervezetek és a növények növekedéséhez kell. Ha például a műtrágyába meghatározott mennyiséget keverünk ebből az ásványból, a talaj elsavanyodása elkerülhető. Mindezen kívül környezetkímélő hatása is van a zeolitnak, gázelvonó képessége miat. Ez a tulajdonsága segít megtisztítani a levegőt, a klímát. — A víztisztítást illetően is lehetünk optimisták? — Mindenképpen. Kiemelkedő jelentősége van a víz- tisztításban is a zeolit alkalmazásának. Szarvason jelentős kísérletek folynak. A Halbiológiai Kutató Intézet (a FAO megbízásából) zárt technológiában fejlesztette ki azt a halnevelési rendszert, amelyet az elmaradott országokba a FAO ajánl. Magyarul: ezen országok édesvízi haltenyésztésénék elősegítése érdekében kísérletezi ki az intézet a különböző halnevelési rendszereket. A hahievelő medencébe zeolitot tesznek, az ásvány magához vonzza a különböző (természetes és egyéb) szennyeződéseket. Ezáltal a víz tiszta marad, nem kell annyiszor cserélni, és a tisztaság következtében ugyanakkor a területen több halat tudnak nevelni. Természetesen az eredményeket itthon is felhasználjuk. — Gondolhatunk egyéb exportra is? — Igen. Megkezdődött az exportpiacok felmérése. Elsődlegesen a víztisztítással, az állati takarmányozással, az olaj- és egyéb szennyeződések eltávolításával, a szagtalanítással kapcsolatban vannak export-Jehetősé- geimk. — Milyen mennyiségű zeolitot tudnak kitermelni évente? — 1982-ben 9 ezer tonnát sikerült előállítani, az idén körülbelül 70 ezer tonna lenne a hazai igény. Ez a felfutás korábban is várható volt, ezért támogatást kért vállalatunk az Ipari Minisztériumból és az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottságtól. Több tanulmány is készült ennek érdekében az OMFB egyetértésével, de anyagi források hiányában az igényelt támogatásnál kevesebbet kaptunk. Mi pedig saját erőnkből nem tudunk túlzottan előrelépni. — Hitelfelvételre nem számíthatnak? — Hitelt nem tudunk felvenni. Ugyanis a hitellel induló beruházás törlesztését a termelés megindulásával kellene elkezdeni. Nálunk az eredmény csak 3—4 év múlva jelentkezne, akkor tudnánk miből elkezdeni a törlesztést. — A szerény lehetőségből mégis futotta valamire... — Vettünk egy nyugati csomagológépet (fóliát készít. csomagol), így 5 kilós csomagolásban tudunk zeolitot a kisgazdaságok rendelkezésére bocsátani. Az idén kapcsolódik be Rudabánya is, ahol az eddig ki nem használt kapacitású gépek őrlést végeznek, a második félévben pedig teljes kapacitással tudják biztosítom a nagyüzemek sertésállományának takarmányozásához a zeol'it-adalékot. A mádi őrlők kapacitása is megduplázódik. A műszaki alap terhére kísérletet végez a vállalat. Ha minden jól megy, további 20 ezer tonnával több őrölt zeolitról lehet szó. A legnagyobb felhasználó a Gabona Tröszt takarmánykeverő üzeme — összegezve: merre tovább? — őszintén? Nem tudjuk. A válasz persze, ennél többet takar. Hiszen ha a mindenáron rövid távú megtérülést sürgető gazdasági és hitelszabályozók változatlanok maradnak, a zeolit-ügy is a magyar népgazdaság egyik olyan példájává válhat, ahol ma takarékoskodunk a holnap terhére, és a most be nem fektetett milliók, esetleg dollármilliók későbbi elvesztésével járhatnak .. . Ám, ha a dolog másik oldalát nézzük, a támogatóknak is van némi igazuk. Elhangzott: a belföldi kereslet egyelőre a vártnál kevesebb. Pedig, a kutatások eredményére több intézmény is felhívta a mezőgazdasági üzemek figyelmét. A gazdaságok pedig — nem tudni milyen elgondolásból — nemigen reagáltak erre a korszerű, higiéniát és sok egyebet biztosító találmányra, És kifejleszteni egy termelési ágazatot, majd maximális kapacitással működtetni a bizonytalan jövőre — nos, ez sakkal károsabb lenne .. A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat tihanyi exportmunkára, kiemelt bérezéssel felvesz kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelő, csőszerelő, gépkezelő szakmunkásokat, segédmunkásokat, kubikosbrigádokat. Bérezés: teljesítménybér + 1000—1200 Ft bérpótlék + esetenként célprémium. Havi kereseti lehetőség teljesítménytől függően, szakmunkásoknak 5000—9500 Ft, kubikosoknak 4000—8000 Ft. Elhelyezés a helyszíni munkásszállón. Napi háromszori kedvezményes étkezést biztosítunk. Különélési pótlékot a rendelet szerint fizetünk. Kedvező munikaidőrend (10+5) JELENTKEZNI LEHET: Pesten: a 3. sz. metró, Arany János utcai megállónál VI., Zichy J. u. 1. (Bajcsy-Zs. u. sarok) Budaörsön: Ifjúság) u. 9. Gödöllőn: Tessedik Sámuel u. 6. Levélcím: KKMV Gödöllő, PL: 71 2101
