Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-01 / 179. szám
TÚRA —KÖZMŰVELŐDÉS NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 1., szerda Nem beszéltek össze Hz elődje és az utódja Mondják a bölcsek, hogy a legjobb szervező a véletlen. Erre kell utalnom most, mert előre nem lehetett kiszámítani, hogy mi történik Gyöngyösön, a két művelődési intézményben. Ügy alaikult, hogy az egyik vezetői hely megüresedett és akkor oda meghívták ... De nem olyan egyszerű ez mégsem. Tartsunk rendet. Időbe tellett Helyőrségi Művelődési Otthon, Gyöngyös, A szép épület ott található a Fő téren. Az emeleti irodában pedig az az Ivády Jánosné, akit hosszú éveken át a másik intézményben, a „civil” kulturális központban láttunk, láthattunk. — Nem volt könnyű a döntés. Sok mindent meg kellett fontolnom. Hogy végül miért fogadtam el a felkérést? Ügy érzem, most ismét meg tudom mérni magam. Kiderülhet, hogy más körülmények között mire vagyok képes. Dicséretes ambíció. Mindjárt az jut az eszembe, hogy itt „nem kunszt” jó programokat csinálni, hiszen a honvédségnél mégiscsak több a lehetőség. — Itt sem marékszámra mérik a pénzt. Ami a költségvetésbe bekerül tétel, az biztosra vehető. Ez igaz. Ha ezen felül valami többlethez tudunk jutni, azzal mi gazdálkodhatunk. De beosztással kell élnünk, ez tény. Arra gondolok, hogy ez mégiscsak fegyveres testületi munkaterület. Ott pedig a parancs...! — Hát azért... eléggé civil tevékenység az, amit csinálok. Látom rajta, hogy elnézően fogadta az előbbi megjegyzésem. Egymás mellett Az épület régi, tehát nem a mostani rendeltetésére készült. Mennyiben okoz ez gondot, érdeklődöm. Ivády Jánosné — A külső adottságokon nem tudunk változtatni, kétségtelen. De ha azt mondom, hogy sokkal jobbak a körülmények itt, mint amilyenek voltak a régi városi művelődési házban, akkor már más a megítélés. Rendelkezünk klubhelyiségekkel, oktatóteremmel és egy kétszáz személyes színházi helyiséggel. Étterem, presszó és más kiszolgáló létesítmény is (tartozik a sorhoz. A laikusnak úgy tetszhet, hogy alapvetően zárt a civilek elől ez az otthon. — Csak akkor, ha a hivatásos állomány részére szervezünk valamilyen programot. Minden más rendezvényünket bárki látogathatja. A tanfolyamokat is. Szeretnénk együttműködni a megyében levő társintézményekkel, és a helybeli művelődési központtal is egyeztetni szeretném az elképzeléseimet. Főiként kamarajellegű előadásokat kínálunk majd, a színházi estékre pedig buszokat indítunk a fővárosba. Ebből is kiderült, hogy ott szeretné folytatni, ahol a másik helyen abbahagyta, építve az itteni alapokra, de a korábbinál másabb körülmények között. Már nem az A járás népművelődési munkáját irányította és ellenőrizte Baranyi Imréné mindaddig, amíg át nem lépett a Mátra Művelődési Központba. Egyszerre beosztott lett. Vajon mennyire szembesíthető mostani mun. kája a korábbival? A népművelési felügyelő is csak akkor számíthat sikerre, ha két lábbal áll a földön. Olyat követelni a községi művelődési házak vezetőitől, amit nem lehet megvalósítani, eleve lehetetlen. Ha szembesítést mondott, emiatt nincs miért húzódoznom. Tulajdonképpen könyvtárosként kezdte. Ha azt a munkát a nagy szerelemnek vesszük, akkor a hűtlenséget azzal követte el, hogy járási felügyelő lett. Ez a mostani változás már csak a folytatás. Az jutott az eszembe, hogy most nem lehet könnyű helyzetben, mert egy olyan munkakört vett át, amelyben az elődjét nemcsak a megyében, de országosan is „jegyezték”. — Ügy igaz, hogy nekem most bizonyítanom kell. Szeretném, ha nem csupán a korábbi színvonalat tudnám megőrizni, hanem még előbbre is juthatnánk. Megkönnyíti a helyzetemet, hogy a színházi előadásokért nemcsak nekem kell kopogtatnom. hanem nálam is kopogtatnak a különböző társulatok. Amikor átvette ezt a beosztást, akkor a programot is „örökölte”. És azóta? — Már az új, őszi évadot készítjük elő. Gond is akad Itt a nyár, a szabadtéri előadások ideje. Mi lesz ezzel? — Szerettem volna június 8-án A krónikással kezdeni a szabadtérin. A nézőteret nagyon szépen rendbe tették társadalmi munkában a szocialista brigádok, de a két műszaki toronyról kiderült. hogy életveszélyesek. Az öltözők pedig ... ? Mióta nincs megoldás erre? így igaz: amióta a szabadtéri színpad létezik, az- óita nincs elfogadható öltöző. Anélkül pedig ... ? A művelődési központ nagyterme hangverseny után kiált, állíthatom minden túlzás nélkül. A zeneiskola épülete nem alkalmas még kisebb kamaraegyüttesek fogadására sem. Gondolkodik rajta, hogyan kellene ezt a feladatat végrehajtani, hegy a város zenei életének is otthont adjon a Mátra Művelődési Központ. Nem állhattam meg, hogy megkérdezzem, néhány hónap után hogyan érzi magát? A tények mennyire vágnak egybe a korábbi elképzeléseivel? — Csalódás eddig nem ért. Tennivalóm van bőven, de ezzel együtt is jól érzem magam. Hadd tegyem hozzá: személyes állapota egyben azt is jelzi, hogy a művelődési munkájában is előrehaladt. Ez pedig nem magánügy. Hiszen ő is ezreket szolgál. G. Molnár Ferenc Különös, hogy hány jeles ember halálának dátuma július 31. A magyar halálozási évfordulónaptár ezen a napon Petőfi Sándor és Liszt Ferenc halálának a napját jelzi. De más népék is emlékesek ezen a napon. A franciák például Antoine de Saint-Exupéryre, a kiváló íróra és repülőre, aki 1944. július 31-én. most negyven éve halt hősi halált. Pilótatisztként harcolt hazája felszabadulásáért. és repülőgépét Korzika szigete felett lelőtték a németek. 1900. június 29-én született. Nem sportszenvedélye, hanem eszméje és mtssziója volt a repülés, amely az ő fiatalsága idején lett az emberi élet fontos tartozéka. Ünnepelték pilóta teljesítményeit, és a levegő meghódításának ügye tette íróvá. Regényei: Éjszakai repülés, A déli futárgép. Az ember földje — mind repülőkalandok. amelyek egyetemes emberi jelentést kapnak. Pilótakaland a kerete a nálunk legismertebb írásának, A kis hercegnek is: a távoli kisbolygóról felfedező útra induló fiúcska á sivatagban ér a Földre, és ott. találkozik a kénygeerleszállás miatt magányosan veszteglő pilótával — az íróval. Félig novella, félig bájos mese formájában az emberszeretet nagy költeménye. Magyar fordítását (Rónay György munkája) nemrég hanglemezre vették, .oitt látható Eger és más városok hanglemez- és könyvesboltjainak kirakatában. Saint-Exupéry halála nem a pusztulás, hanem a szabadulás napjaiban történt: a szövetségesek már francia földön harcoltak, és Párizs készült a felszabadulásra. Bán Ervin Hónap eleje van.A posta- hivatal Pénzfelvétel feliratú ablaka előtt hosszú sor kígyózik. Mindenki ideges, sietne valahová, csak a csekkszabdaló automata mögött ülő hölgy nyugodt. Kétszer, háromszor átszámolja, ösz- Szeadja, kivonja az üvegablakon át becsúsztatott pénzt. Aztán összeragasztott papírcsíkot vesz elő, belebújtatja a papírpénzt. Külön a húszasokat, Százasokat, ötszázasokat. ezreseket. Üjra átszámolja valamennyit, aztán' szignálja, ráüti á stemplit, megsimogatja, beteszi a fiókba. Végül gondol egyet, kiveszi az egészet, és átrakosgatja az első fiókba. Egy idősebb férfi már-már rászólna. de meggondolja magát; Nem húz ujjat a hivatallal. A sor közevén idegesen toporog egv ötven év körüli. jól öltözött vő. Egy ideig a nyakát nyújtogatja, végül megszólal. Az előtte álló. hasonló korú. de jóval szeT. Ágoston László: Sírva dicsekvök rényebb öltözetű asszonyhoz címzi a szavait. — Látom, maga nem. csekkel áll itt. Pont most jut eszébe takarékkönyvvel feltartani a sort?! — Pont most — felel a másik kissé sértődötten —, mert most jött össze a pénz. — Én nem is értem — replikázik tovább a jól öltözött —, miből telik egyeseknek — ... Legalább tízezer forintot szorongat a markában. — Tizenötöt — igazítja ki a másik. — Tizenötezer ... Hallják? Hát ennyi pénz másodikén nincs a kezemben, nemhogy ennyit tegyek a takarékba! Pedig a férjem megkeresi a magáét, én is, hónap végén még sincs egy megveszeke- \dett vasunk sem. — Spórolni kell, hölgyem, spórolni! — veti közbe egy tagbaszakadt, szemüveges férfi. —Spórolni? Ugyan, ne nevettessen már, uram! Megmutatná, hogyan? Ezt a rongyot ezernyolcszázért adták az S-modellben. A cipőm ezerkétszáz volt. Spórolni... Az unokámnak vettem tegnap fél kiló epret. Százhúsz .forintot kért érte az a pofátlan kofa. Tudják, mennyiért ásták föl a balatoni telkemet? Kétezer-ötszázért. Aztán itt a rezsi, meg a benzin ... Őrület, mennyi pénzt kell fizetjii ... — Nyugodjon meg, asz- szonyság, én se a fizetésemből spóroltam össze ennyit, — így az előtte álló. — Meghalt szegény anyám, tőle örököltem. Ez a házrész ára. — Mi is eladtuk tavaly az anyósom házát. Áron alul, másfél millióért. Mi az a másfél millió? Jött a fiam: anyu, szeretnék egy új kocsit! Jó, vegyél fiam! De új lakás is kellene, mert a régi ^már kicsi. Jó, vegyél lakást is. Aztán a nyáron a férjemmel elmentünk másfél hónapra Ausztráliába, meg kitapétáztattuk a villát, és egyetlen fillérünk sem maradt az örökségből... A tagbaszakadt férfi nagyot nyel, megigazítja a szemüvegét, és két idegrán- gás között megkérdezi: — Mondja hölgyem: maga most sír, vagy dicsekszik?! Szemjon Zlotnyikov „A két uszkár” című hangjátéka bériházak tövébe, egy apró parkba vezette a hallgatót, ahol a két uszkár gazdája azon sopánkodik, hogy lassan ők is kikerülnek az utcára. Mindenütt tiltó tábla és ha aK ember megszegi a szabályokat, rögtön jönnek a bírsággal. A két uszkár — egy fekete és egy fehér — találkozása, az ismerkedés izgatott pillanatai ési a rendre utasító parancsok után, „ne kaparj, ne ráncigálj..., nem mászunk rá .... kinek nézed te a kisasszonyt, holmi szukának?” — következik a szokások bemutatása. A fehér uszkár (Desdemona) kissé gátlásos, de mélyérzésű, ábrándos is, sokat álldogál az ablaknál. Otthon csak rózsaszín tányérból eseik és csak akkor, ha frissen mosott. hófehér és kikeményített szalvéta van a tányér mellett. Ezt követi Dakar néhány mutatványa; leül, hasra fekszik, bukfencezik. Komolyabb kérdés a fajtisztaság ügye. Desdemona származása kifogástalan, ismerik a szüleit, sőt. apai ágon a nagyapát is. Dakar füle kicsit rövidebb a megkívántnál. ezért nem (tagija a Kutyabarátok Egyesületének. ahol csak fajtiszta kutyákkal lehet jelentkezni. Gond az is, hogy fekete. Ügy tűnik azonban, hogy hamar egymásba szerettek, pedig megfelelő partnert találni nem is olyan egyszerű. Amikor tettekre kerülne a sor, a fehér gazdija húzódozik. „majd meggondoljuk a dolgot”. Mire a férfi: „Ha mindent értenénk, amit csinálni akarunk, mire megértjük, már nem is akarjuk”. Ismételten visszatérnek az esetleges akadályokra, milyen utód származhatna egy olyan együttlétből. ahol az egyik kutya fekete, a másik fehér, még akkor is. ha a füle rövidebb az előírtnál. Mindez ártatlan játék. A kutya-sex, a két uszkár csak lehetőség, eszköz súlyosabb társadalmi mondanivaló. egy férfi és egy nő találkozásának kifejezésére. „A találkozás beszélgetésre ad alkalmat, s bár az elbeszélt történetek, esetek szereplőiként mértéktartóan soha nem magukat nevezik meg, tulajdonképpen saját mindennapi életüket tárják fel egymás előtt” — írja a dramaturg. Sári László. Alkalom a játék a szerző bemutatására. Szemjon Zlotnyikov a legnehezebb színpadi műfaj, a komédia művelője. Követi a szovjet színpadokra jellemző lírai komédia hagyományait, „minden örök emberiben a mait keresni”, de túlnő a hagyományokon. mert az örökkévalóság egy pillanatát igyekszik megragadni. Kicsit romantikus líra ez. de benne van a mindennapok realitása, a betonfalak közé szorított, szűkre szabott lehetőségek, aggódás tiltó üzenetektől. a bátortalanság és a kitapinthatatlan jövő. Megérezte ezt a két szereplő — Moór Marianna és Kézdy György — akik ugyan két külön világ hírnökei, egy pillanatra sem lépték túl a szerző szándékait, kifejezve az ismerkedés bátortalan pillanatait, a tartóisko- dó szerelem szikráit: „amit nem ismerünk, arra nem is vágyunk, azt hisszük, hogy így van rendjén”. Ebergényi Tibor Az István, a királyban Deák Bili Gyula — Torda, a táltos szerepébe!^ (MTI-fotók: Ilovszky Béla felvételei — KS) Szabadtéri - a történelem jegyében A nagy múltú és az egész országból tömegeket vonzó szegedi szabadtéri játékok idei programját a történelem fémjelzi. Hunyadi László, István király és Rákóczi Ferenc alakja, életének epizódjai jelennek meg operában, rockoperában és daljátékban. Erkel Ferenc zenéje immár hagyományosan csendül föl minden esztendőben a Dóm előtti csaknem hétezres közönséget • befogadó nyári színház megnyitásaként. Az idén sem történt másképpen, amikor július 20-án, pénteken a Hunyadi László dal- ■ lámái töltötték be a teret, címszerepben Kelen Péterrel. A háromszor színre kerülő művet Mikó András rendezte és Pál Tamás vezényli. Az idei műsorban a legnagyobb érdeklődés Szörényi Levente és Bródy’ János István, a király című rockoperája iránt nyilvánul meg, amelyet — a szegedi játékok történetében egyedülállóan — hat. alkalommal mutatnak be. A premier napja: Jelenet a Hunyadi László szegedi szabadtéri előadásából: Kelen Péter (Hunyadi) és Kalmár Magda (Gara Mária) július 21., szombat volt. A címszerepet Varga Miklós játssza és Pelsőczy László énekli. RendeSő: Koltay Gábor. Színháztörténeti ritkaságnak számít Kacsóh Pongrác kétrészes daljátékának, a Rákóczinak a bemutatója is, amely augusztusban kerül majd színre, s három elő-, adásban tartják műsoron Ugyancsak augusztusban adják elő Gounod Faustját négy felvonásban és augusztus második felében vendégszerepei a Grúz Állami Népi Együttes. Baranyi Imréné (Fotó: Szabó Sándor) Negyven éve halt meg A kis herceg írója
