Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
d NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 4., szombat I. R KERMI-vizsgálatak féléves tapasztalatai KÖZÉPPONTBAN A GABONA ÉS A HÚS Élelmiszergazdaságunk 2000-ig A KERMI az év első felében 871 üzletiben, raktárban, vendéglátóhelyen ellenőrizte a már forgalomban lévő áruk minőségét, a tárolás, kezelés, raktározás módiát; ezenkívül 2434 új hazai és 1810 import termékről adtak szakvéleményt az intézet szakemberei, A forgalomban lévő élelmiszerekről megállapították, hogy nagy többségük ugyan megfelel a szabványnak, minőségük azonban — különösen a húskészítményeké — továbbra is változó. Egyenletesen jó minőségűinek ítélték a téliszalámit, a csabai csípős kolbászt, a kenős árukat és a különféle főtt. füstölt készítményeket. A kolbászfélék minősége romlott, a felvágottaké és vörös áruké közepes. Ez utóbbiak minősége az év első felében a fővárosban valamivel iobb volt. mint vidéken. A tejet általában jó minőségűnek, a vajakat ugyancsak jónak, illetőleg közepesnek ítélték a szakemberek. A megvizsgált sajtok 20 százalékát nem találták megfelelőnek. Hatósági intézkedést főként a szavatosság lejárta után forgalomba hozott tejtermékek indokoltak: emiatt kivonattak a forgalomból 475 kiló sajtot 170 liter tejet, 25 kiló tehéntúrót és 21 liter tejkészítményt. A szakemberek 63 helyen több mint 10 ezer kiló kenyér minőségét ellenőrizték, s ennek 93 százalékát megfelelőnek találták. .Minőségi hibát a megvizsgált meny- nyiség 2. súiyhiányt 4. és szabálytalan címkézést 6 százalékánál állapítottak meg. A korábbiaknál kevesebb a szabályosnál kisebb péksütemény: míg 1982 első fél évében ilyen okok miatt megvizsgált zsemlék, kiflik 20, tavaly az első hat hónapban 4. most csak 2 százalékát kellett kivonatni a forgalomból. A korábbiaknál kevesebb hiányosságot tapasztaltak, a KERMI-eilenörök a vendéglátó helyeken. Minőségi és mennyiségi hibát az esetek 20 százalékában észleltek. míg a múlt év azonos időszakában minden második adagnál megállapítottak hiányosságot. Kedvezőtlenebb a kép a söröik. szörpök. üdítő italok és az eszpresszókávé ellenőrzésekor: a sörök 40 százalékánál mennyiségi hiányt állapítottak meg, a szörpök háromnegyed része kevesebb száraz anyagot tartalmazott az előírtnál, az üdítő italokhoz a szükségesnél kevesebb tömény szörpöt használtak fel. a kávék egyötöde pedig az előírtnál kevesebb kávéőrleményt tartalmazott. A boltokban, raktárakban ellenőrzött szövetek, kelmék, konfekcionált termékek, kötöttáruk túlnyomó többsége megfelelő minőségűnek bizonyult. Az alsóruházati termékek kétharmada viszont nem felelt meg az előírásoknak. ezért csak osztályos áruként maradhattak forgalomban. Érdekes felmérést végeztek a Kisalföld és Észak-Dunántúl kisebb folyóim. patakjain. vízfolyásain az Észak-dunántúli Vizügyi Igazgatóság szakemberei: azt kutatták, hogy hol és miként lehetne villamos energia hasznosítására felhasználni ezeket a vizeket. Meglepő a felmérés eredménye. A Mosoni-Dunán, a Kábán, a Lajtán, a Repcén, a Kardos-éren, ezenkívül számos patakon — ezek elsősorban Komárom megyében vannak — huszonhat helyet tartanak alkalmasnak a vízi energia ily módon való A cipők minősége ebben a fél évben is elég sok kifogásra adott okot: a megvizsgált hétezer pár lábbeli közül a női cipők 16, a gyermekcipők 43 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. A leggyakoribb hiba a felsőbőr foltossága, a fedőréteg repe- dezettsége, páron belüli szülés méreteltérés. A háztartási gépek közül ebben a fél évben elsősorban a különféle hazai és import hűtőszekrényeket és fagyasztókat, valamint a háztartási kisgépeket ellenőrizték. Hatósági intézkedésre okot adó gyártási hibát csak elvétve tapasztaltak, változatlanul sok azonban — bár a múlt évihez képest csökkent —• a kíméletlen szállításiból, gondatlan árukezelésből eredő sérülés. Ilyen hibát a megvizsgált gépek tíz százalékánál fedeztek fel az ellenőrök, s ezeket a készülékeket — köztük jó néhány drága importberendezést — csak a hiba kijavítása után értékesíthették az üzletek. Javult a híradástechnikai cikkek minősége, a megvizsgált 1600 különféle készülék 99 százaléka megfelelőnek bizonyult, s kielégítették a követelményeket a híradástechnikai berendezések tartozékai is. A megvizsgált bútorok 80 százaléka felelt meg a minőségi előírásoknak, ami kevesebb. mint a múlt év első felében, amikor-ez az arány 89 százalék volt. A hibák főként technológiai hiányosságokból adódtak: hézagos alkatrész-illesztést, nem megfelelő felületkezelést, szövetgyűrődést tapasztaltak gyakorta az ellenőrök. A kifogásolt termékeket 10—30 százalékos árengedménnyel engedték csak árusítani. A TÜZÉP-telepeken 23 féle építőanyag minőségét ellenőrizték. ezek közül mindössze nyolcféle — a cement. a mozaiklap. a beton füstcső. a gipsz, a homok, a kavics, a kőpor és a nád- szövet — felelt meg a követelményeknek. A telepeken nagyon sok építőanyag megy tönkre, illetve rongálódik a nem megfelelő tárolás miatt. Több esetben tapasztalták. hogy a vaslbeton gerendák és elemek összetörnek a kíméletlen szállítás, rakodás következtében. A tetőfedő cserepeknek 30 százaléka repedt, a bitumenes fedéllemezek fele összenyomódott, töredezett. Az ajtók. ablakok is számos esetben adtak okot hatósági intézkedésre. Gyártási hibák miatt az ellenőrzött, ajtók és ablakok mintegy 30 százaléka nem elégítette ki a követelményeket. A kifogásolt termékeket 10—40 százalékos értékcsökkenéssel árusíthatták a telepeken. Az új hazai gyártmányok 79, az import előminták 80 százalékát ítélte a KERMI- szakvélemény forgalomba hozatalra alkalmasnak. hasznosítására. E helyek .legtöbbjén már ősidők óta malmok hajtására, s a 30-as. 40-es években villamos áram nyerésére is felhasználták a folyók energiáját. A felmérés tanulságos megállapításai: a huszonhat hely közül mindössze két helyen nyernek ma ezeken a vizeken villamos energiát. Mindkét ..mini erőművet” az Észak-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat működteti. az áramfejlesztők rádolgoznak az országos hálózatra. Az egyszerűen működő szerkezetre csupán egv embernek kel! felügyelnie. Beszélgetés dr. Csendes Bélával, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével Az élelmiszergazdaság hosszú távú tervezésére az Állami tervbizottság 1979-ben hozott határozatot. 1980-ban elemzések, és prognózisok, 1981-ben pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányításával részelképzelések születtek. Több fontos problémakörben a szakterület legjobb ismerői tanulmányokat készítettek, amelyeket tudományos testületek vitattak meg. A hosszú távú elképzelésekről dr. Csendes Bélával, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével beszélgettünk. — Milyen feltételek alapján alakították ki az élelmiszergazdaság fejlesztési stratégiáját? — A távoli célokat a vi- lágazdasági és a népgazdasági követelmények lehető legalaposabb számbavételével igyekeztünk megítélni. Elsősorban arra kerestünk választ, hogy az élelmiszergazdaság a jövőben milyen módon és milyen mértékben tud hozzájárulni az ország gazdasági növeléséhez. Ennek érdekében széles körű társadalmi közreműködéssel készültek el a hosszú távú fejlesztési elképzelések. Így többek között a Magyar Tudományos Akadémia, néhány kutatóintézet, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa alakított ki testületi véleményt, amit felhasználtunk. Munkánk során abból indultunk ki, hogy az agrárpolitika a legfejlettebb ipari országokban is fontos része a gazdaságpolitikának. Hazánkban pedig az ipar mellett az élelmiszertermelés kulcsfontosságú szerepet tölt be a gazdasági életben. A fejlesztési stratégia arra alapoz, hogy a növekedés forrásainak megteremtéséhez a mezőgazdaság kedvező környezeti és biológiai feltételekkel rendelkezik. Ennek kihasználása a termelés további növelését, a kapcsolódó eszközgyártó és feldolgozó ipar ezzel összehangolt fejlesztését és az agrártermékek versenyképességének fokozását indokolja. így az élelmiszergazdaság hosszú távon is a népgazdaság fejlesztésének egyik pillére marad. A nemzeti jövedelemtermelő képesség fokozására a nagyüzemi mezőgazdaság mellett tartósan ösztönözzük a kistermelést is. — A társadalmi előreha- lalás célrendszeréből kiindulva miként foglalható ösz- sze az élelmiszertermelés jövőbeni szerepe? — Mindenekelőtt abban, hogy minél kevésbé növekvő társadalmi költséggel elégítse ki a lakosság élelmiszer-keresletét. Aktív export-import egyenlegének gyarapításával javítsa a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, Az anyagi és nem anyagi erőforrások hasznosításával, jövedelemszerző képességével járuljon hozzá az ország társadalmi, gazdasági fejlődéséhez. A következő másfél-két évtizedben az élelmiszergazdasággal szemben támasztott követelmények sorában első helyre kerül a nemzetközi verseny- képesség megteremtése és a hatékonyság fokozása! A mezőgazdasági termelés többletének ugyanis egyre nagyobb hányada kerül exportra. Ezért azoknak az ágazatoknak a fejlesztése szükség- szerű, amelyeknek termékei a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők. A fejlesztés fő iránya ezért a gabona- és a hústermelés növelése lesz! A kertészeti ágazatokban viszont a nyolcvanas évtizedben a mennyiségi növekedés lassul, a technikai fejlesztés fő célja a minőség és a hatékonyság javítása lesz. Különösen a zöldség- termelésben a kisüzemek szerepe tovább növekszik! Az állattenyésztésben a tej- és tojástermelést a hazai keresletnek megfelelően növeljük. Kiemelt támogatást kell, hogy kapjon a természetes gyepekre és a melléktermékekre alapozott szarvasmarha-, valamint juhtenyésztés. A sertés- és baromfitartásban pedig hosszú távon felvevőpiacaink keresletéhez kell alkalmazkodnunk. — A mezőgazdaság többlettermelésére alapoz az élelmiszeripari feldolgozás prognózisa. Ez mit tartalmaz? — Várhatóan a malom- és takarmányipar teljesítményét jelentősen nem bővítjük. Az állóeszközök elhasználódása mellett viszont az iparág rekonstrukciója elkerülhetetlen. A sütőiparban további kiemelt fejlesztés szükséges. A növényolajipari üzemeink felújítása mellett sor kerülhet a feldolgozás bővítésére is. A tartósítóipart az export gazdaságosságának szem előtt tartásával fejlesztjük. A konzerviparban a minőséget, a választékot, az áru megjelenését és az energia- takarékos technológiák kialakítását, a hűtőiparban az áruválaszték bővítését vesz- szük számításba. A hús- és a baromfiipari feldolgozást pedig az állattenyésztés fejlődésével összhangban növeljük. Távlatilag nem mondhatunk le a nyersanyagok feldolgozásának, a minőség, a csomagolás színvonalának javításáról. Az újra termelhető, értékes szerves anyagok eredményesebb hasznosítása előtérbe állítja a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termelés melléktermékeinek kiaknázását is. Többek között energianyerésre is, ami lehetővé tenné külső energiaforrások igénybevételének csökkentését. — Hosszabb távon az élelmiszertermelésben miként hasznosíthatják jobban a természeti adottságokat,, továbbá a tudományos- műszaki eredményeket? — Az élelmiszertermeléshez általában kedvező természeti adottságok ellenére jelenleg az ország mezőgazdaságilag művelt területének egy része a talajok fizikai és kémiai ösz- szetétele és hátrányos vízgazdálkodási körülményei miatt csak kisebb hozamok elérésére alkalmas. Ezért a termőképesség fenntartásához, illetve javításához lehetőség szerint meg kell gyorsítanunk a meliorációs program megvalósítását. a komplex talajjavítást és vízrendezést. A tudományos-műszaki haladás a mezőgazdasági termelésben további eredményekkel kecsegtet. Az elmúlt két évtizedben nagy lemaradást hoztunk be és több területen sikerült felzárkóznunk a gazdaságilag fejlettebb országok mezőgazdaságához. Távlatilag is az a célunk, hogy ez a fontos ágazat lépést tartson a gazdaságilag fejlett országokban bekövetkező tudományos-műszaki haladással, és egyes területeken járuljon hozzá új eredmények létrehozásához. A biotechnológiai kutatá- sök tapasztalatainak felhasználása például nemcsak a növények és az állatok teljesítőképességének fo. kozásában, hanem a mező- gazdasági és ipari termelés több területén vezethet újabb vívmányokhoz. A gabonatermelés intenzív fejlesztése pedig megköveteli a még nagyobb termőképességű fajták kinemesítését Az állattenyésztésben a fő törekvés a takarmányok hasznosításának fokozása A hazai fehérjeellátás hosz- szú távú stratégiája pedig feltételezi a növénynemesítéssel és új technológiák kidolgozásával a mennyiségi és minőségi javulást. Nagyüzemi mezőgazdaságumkbar. egyébként a legkorszerűbb eljárások gyorsan elterjeszt- hetők. Ebben továbbra is jelentős szerepük marad a termelési rendszereknek és a gazdaságok közötti kapcsolatoknak. Az ágazat műszaki fejlesztésében erőteljesebb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a szerényebb eszköz-, energia- és anyagigé nyes technológiák. A gépe- sitésben elsősorban a hazai mezőgépipar és a KGST-or- szágokkal kialakított együttműködés fejlesztésére alapozunk, de számítunk a Világbanktól a gabonaprogram megvalósítására felvett hitelre is, amiből a fejlett mezőgiazdasági technikái gyártó országok gépeinek beszerzésére is lehetőség nyílik. — Heves megyei élelmiszertermelésének szerkezetét alapul véve, hogyan ítéli meg szűkebb hazánkban az ágazat jövőjét? — A hagyományokat és a piaci lehetőségeket figyelembe véve Hevesen a táj természeti adottságainak és nem kevésbé az üzemi szakemberek felkészültségének megfelelően főleg a szőlészet, a borászat, a kertészet, illetve az ál lattenyésztés és a gabonatermelés marad a következő években is meghatározó. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy a feldolgozóipar, elsősorban a bor- és gabonatárolás, a hús- és a hűtőipari tevékenység is megfelelően fejlődjön. így lehet hosszabb távon is versenyképes Heves megye élelmiszergazdasága és még több. jobb minőségű termékkel járulhat hozzá a belföldi ellátáson túl az exporthoz is. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly Olcsón, jót, kulturált körülmények között A Mátra legszebb kereske delmi egysége Füreden ... (Fotó: Szabó S.)-I í „Konténer” üzletház... Minden protokoll nélkül adta át Szabó László, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója Mát- rafüreden nemcsak a helybélieknek, hanem az ide látogató turistáknak is az új „konténer1’ kereskedelmi egységet. A Mátra idegenforgalmának kereskedelmi fejlesztése keretében mintegy ötmillió forintos beruházással Mátrafüreden és Galyatetőn épültek új létesítmények. A költségekből a Belkereskedelmi Minisztérium három és fél millió forintot vállalt magára. Az ÉGSZÖV által gyártott „UNIPORT" variálható elemekből tetszetős, a környezethez jól illeszkedő létesítményeket tudtak kialakítani. Az alapvető élelmiszerek mellett gyorsétkezést, a teraszon pihenést tudnak biztosítani az ide betévedő kirándulóknak. Kis folyókon, kis erőművek
