Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 203. szám ARA: 1984. augusztus 30., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A heti 40 óra A Minisztertanács múlt év végi határozata lehe­tővé tette, hogy 1984. ja­nuár 1-től kiszélesedjék azoknak az ipari és építő­ipari népgazdasági ágak­hoz tartozó vállalatoknak, szövetkezeteknek köre, amelyek heti 40 órás mun­karendben dolgoznak. Ko­rábban csak a két vagy a több műszakban, illetve a folyamatos munkarend­ben dolgozóknak lehetett az általános 42 órás mun­kaidőnél rövidebb, de leg­alább 40 órás a munkahe­tük. A rövidebb munka­hétre való áttérésre tz év elejétől az egy műszakos helyeken is megvan a le­hetőség, azzal a feltétellel, hogy a vállalatok az emi­att /kieső munkaidőt és termelést saját erejükből pótolják. A rövidebb munkahét kiterjesztésének lehetősége csaknem 900 ipari és épí­tőipari vállalatnál, illetve szövetkezetnél foglalkoz­tatott egymillió 400 ezer dolgozót érint, s az első fél év végéig 90 százalékuk­nál csökkentették a mun­kaidőt. A legtöbb helyen, az érintett vállalatoknak és szövetkezeteknek csak­nem a felénél már az év első hónapjában bevezették a 40 órás munkahetet. Valamennyi vállalat bel­ső erőforrásaiból, tarta­lékaiból pótolta az áttérés miatti kieséseket. A belső tartalékok mozgósításával a rövidebb munkaidő mi­att nem csökkent az érin­tett vállalatok és szövet­kezetek jövedelme, nem romlott pénzügyi helyze­tük. A szocialista iparban például az első fél évben négy százalékkal volt ma­gasabb a termelés mint az előző év hasonló idő­szakában. A vállalatok és a szö­vetkezetek a heti munka­időt általában a munka­nap korábbi befejezésével csökkentették. Az építő­iparban — az ágazat sa- | játosságaira való tekintet­tel — általában idény­munkarendet alakítottak ki úgy, hogy a főidény­ben most is annyit dol­goznak naponta, mint ko­rábban, a téli hónapokban viszont az eddiginél keve­sebbét. A 40 órás munkahétre való áttérés előkészítésébe a vállalatoknál a dolgozók széles rétegeit is bevonták. Több helyütt a dolgozók javaslatot is tettek a kieső munkaidőalap pótlására, elsősorban a veszteségidők csökkentésére. A munká­sok és az alkalmazottak szinte mindenütt vállalták, hogy azt a két órát, ami­vel a munkahetük rövi­debb lett, teljesítményük növelésével ellensúlyoz­zák. Ugyanakkor széles körben sürgették a veze­tés hiányosságaiból adódó szervezetlenség felszámo­lását. Sok helyütt új üzem- és munkaszervezési mód­szereket dolgoztak ki, il­letve vezettek be. összességében úgy tűnik: tat'almas a lelkiismeretes, jó munkával kitöltött he­ti 40 óra ... B. Kun Tibor A magyar szakszervezetek békefelhívása Szeptember 1-én emlékezik meg évrőr évre a világ az emberiség történetének ed­digi legpusztítóbb háborújáról. Negyvenöt esztendeje immár, hogy kirobbant a má­sodik világháború, melynek 50 millió em­bertársunk esett áldozatául. Ma, ismét a fenyegetettség légkörében él a világ. A nemzetközi imperializmus újabb fegyverkezési hajszát bontakoztatott ki. Az emberiség történetében talán még soha nem volt ennyire szükség az összefogásra, mint napjainkban, amikor az imperialista politika azzal fenyegeti az emberiséget, hogy a fegyverkezési hajszát kiterjeszti a kozmoszra. Az űrfegyverkezést tűzte na­pirendre Washington, amely az európai kö­zép-hatósugarú rakéták telepítésének meg­kezdése után előkészületeket tett arra, hogy a szárazföld, a tenger és a levegőég után a kozmoszt is besorolja a háború lehetsé­ges színterei közé. Egy esetleges új háború megsemmisít­heti mindazt^ amit a teremtő munka, ész és értelem alkotott. Közös otthonunk, boly­gónk léte, a legszentebb emberi jogunk, az élethez való jog forog veszélyben. Ez a felismerés vezette a X. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus résztvevőit, amikor 1982. februárjában. Havannában felhívásukban így foglaltak állást: „Meg kell akadályozni a nukleáris katasztrófát és erősíteni kell a békét Földünkön — ez minden szinten el­sőrendű fontosságú feladat a szakszerve­zeti világmozgalom számára. A felhívás támogatásra talált szerte a világon. Szeptember elseje a békéért és leszerelésért vívott harc szakszervezeti ak­ciónapjává lett. A különböző irányzatú szakszervezetek mind erőteljesebben hal­latják hangjukat a béke híveinek egyre növekvő és határozottabbá váló mozgal­mában. Hazánk dolgozói csaknem 40 esztendeje békében élnek, a szocialista társadalom építésének útján keresik boldogulásukat, biztos jövőjüket. Nem engedhetjük, hogy magunk, gyermekeink jövője és kemény munkával elért vívmányaink veszélybe ke­rüljenek. Ezért fordulunk most felhívással a ma­gyar szervezett dolgozókhoz, minden becsü­letes, a holnapjáért aggódó emberhez, hogy erőinket egyesítve, szoros összefogás­ban nyilvánítsák ki akaratunkat a béke megszilárdítására, egy nukleáris és hagyo­mányos fegyverektől egyaránt mentes vi­lág megteremtése érdekében. Szeptember 1-én, a munkások hatalmas nemzetközi kórusában csendüljön fel, szól­jon erőteljesen a magyar dolgozók hangja is. Tegyük szeptember 1-ét az idén is a háborúellenes mozgalom olyan demonstrá­ciójává, amely mindenki számára világossá teszi, hogy félelem és szorongás nélkül, békében akarunk élni. Felelősségünk tudatában arra szólítjuk fel a magyar dolgozókat, hogy ezen a na­pon a világ dolgozóival együtt mutassuk meg a szolidaritás erejét, bizonyítsuk be, hogy a nemzetközi munkásösszefogás ké­pes megálljt parancsolni a háborús fenye­getésnek. A békeszerető erők képesek a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az imperia­lizmus legagresszívebb erőit is. Célunk egy fenyegetésektől, háborútól mentes világ megteremtése. SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK TITKÁRSÁGA ÚJONCKÖSZÖNTÖ Bevonulási ünnepség Egerben A helyőrségi honvédze­nekar pattogó ritmusú mozgalmi dalai, indulói 'kö­szöntötték tegnap délelőtt az egri városi stadionban a bevonuló fiatalokat. A már katonás alakzatban felsora­kozott újoncok —, akik a Magyar Néphadsereg kü­lönböző alakulatainál telje­sítenek majd szolgálatot — a hozzátartozóik jelenlété, ben hallgatták meg az ün­nepség kezdetét jelző jelen­tést. Ezt követően harsant fel az elöljáró, Kóta Sán­dor alezredes, a Heves me­gyei Hadkigészítési és Te­rületvédelmi parancsnok katonás üdvözlete: — Jó napot, elvtársak! — Erőt, egészséget...! — visszhangzott a stadionban, ahol a tribünön elfoglalta helyét az elnökség, tagjai között dr. Molnár Gyula, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. A bevonulási ünnepség további részében dr. Ko­vács Pál, a Hazafias Nép­front Heves megyei Bizott­A bevonulási ünnepség résztvevői ságának tagja mondott ün­nepi beszédet. Szavai kap­csolódtak azokhoz a gondo­latokhoz, amelyek az ismer­tetett honvédelmi miniszte­ri díszparancsban hangzot­tak el. A szónok kiemelte: — önöknek, felnövekvő fiatal nemzedéknek az a történelmi küldetésük, hogy folytassák az apáik művét, tevékeny részesei legyenek a szocializmus teljes felépí­tésének. És, ha szükséges, védjék meg hazánkat min­den külső és belső ellenség­gel szemben, vigyázzanak népünk vívmányaira ... ! Az újoncköszöntő után került sor a jelképes fegy­verátadásra. A leszerelő Bajnok András adta át a géppisztolyt bevonuló test­vérének. Bajnok Kálmán­A Hazafias Népfront elnöksége neveben Kovács Pál bú­csúztatta az újoncokat a civil élettől (Fotó: Kőhidi Imre) nak. Az ünnepélyes és ka­tonás aktust nagy taps kí­sérte a stadion lelátóján, ahol a néphadseregünk ka­tonáivá lett fiatalok szülei, menyasszonyai, feleségei integettek szeretteiknek, akik — mint a bevonuló állományt átvevő Raskó Gyula őrnagy szavai sze­rint — szellemileg gyara­podva. fizikailag megerő­södve. a társadalom megbe­csülésével térnek majd ha. za a szolgálat után. E szolgálathoz, a szocia­lista haza iránti kötelezett­ség teljesítéséhez kívánt erőt, jó egészséget Sós Ta­más, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára, aki a to­vábbiakban átadta a szá­zadpolitikai megbízottak, nak a KISZ-bizottság meg­bízólevelét. A bevonulási ünnepség befejező részében szóltak a néphadsereg kép­viselői a fiatalok hozzátar­tozóihoz : — Kérjük a kedves hoz­zátartozókat, szülőket, fele­ségeket, testvéreket: oda­haza álljanak helyt a bevo­nult katonák helyett is, hogy ők nyugodtan tölthes­sék le katonai szolgálatu­kat ... A hadköteles bevonulok a szolgálati helyeikre való indulás előtt, egy színpom­pás kulturális műsort te- kitettek meg. Ma délelőtt, egyébként a tegnapihoz ha­sonló bevonulási ünnepség­re kerül sor a megyeszék­helyen. ADATOK ÉS DIÁKOK Az előzetes számítások szerint szeptember 3-án az ország általános iskoláinak első osztályába több mint 172 ezer gyermek kezdi meg tanulmányait, nyolc-kílenc ezerrel kevesebben, mint az előző tanévben. Az álta­lános iskolai tanulói létszám csaknem eléri az egymillió 290 ezret. A tervek szerint több mint hatszáz új tanuló- csoportot szerveznek. Me­gyénkben mintegy 42 ezer általános iskolás ül be az iskolapadba szeptember ele­jén. Közülük 5900 az elsős. A középiskolákban és a szakközépiskolákban mint­egy 232 ezren tanulnak majd. Az első évfolyamra beirat­kozottak száma 6—700-zal növekszik, és meghaladja a 64 ezret. Heves megyében szeptembertől 906 tanuló kezdi meg tanulmányait a hét gimnázium 24 osztályá­ban. A szakközépiskolások száma 1200, a szakmunkás- képző intézetekbe pedig 2083 tanuló jár majd. Mint ismeretes, az új tanév szeptember 1-én a tanévnyitó ünnepéllyel kez­dődik. Az első tanítási nap szeptember 3., s az első fél­év 1985. január 27-ig tart. A téli szünet első napja de­cember 22., utolsó napja 1985. január 2. A tavaszi szünet április 5-től 9-ig tart. Az új tanév utolsó tanítási napja az általános iskolák­ban június 14., a középfokú tanintézményekben június 7. Az érettségiző diákoknak május 10-ig tart a tanítás. Az általános iskola felső tagozatán új tanterv lép be az idei tanév kezdetekor az orosz, a biológia, a földrajz, a technika és az ének-zene tárgyakból. Egyébként szep­tembertől a napközi ottho­nokban több iskolást tudnak fogadni Heves megyében, mint az elmúlt tanévben. Ötszázezer tanuló az őszi betakarításnál A tanulóifjúság segítségét az idei őszi betakarítási munkákban sem nélkülöz­hetik a mezőgazdasági üze­mek. Idén a növények éré­sének eltolódása miatt szep­tember eleje helyett csak a hónap végén várják a ta­nulókat a földeken és a gyümölcsösökben. Mindez fo­kozott szervezést és fegyel­met követel az üzemektől s az iskoláktól egyaránt. Az állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek és az ok­tatási intézmények többsé­ge jó előre megállapodott a munka feltételeiben, helyé­ben és idejében. A Heves megyei Tanács mezőgazdasá­gi osztálya és az iskolák kö­zött már megszületett az együttműködési megállapo­dás. Ebben az évben vala­mennyi középiskolás és az általános iskola hetedik, nyolcadik osztályos tanulói is végeznek mezőgazdasági munkát szeptember végén. Az egri középiskolák diák­jai az Egri Csillagok Ter­melőszövetkezetbe, az eger- szalóki, az egerszóláti és a kerecsendi termelőszövetke­zetbe, valamint a Hevesi Állami Gazdaságba mennek. A gyöngyösieket a markazi, az abasári, a domoszlói, a gyöngyöspatai és a nagyré- dei mezőgazdasági üzemek várják. Az új tanévben a diákok a Hatvani Konzerv­gyárban is segítenek a pap­rika feldolgozásában. Termé­szetesen megyénk tanulóif­júsága a szőlőszüretből is kiveszi a részét. A diákok tevékenysége or­szágszerte igen hasznos; év­ről évre a kézimunka-igényes őszi termények mintegy 25 százalékát szedik le, ezek értéke az idén is várhatóan eléri a 4 milliárd forintot. Az előírás szerint a tanulók a végzett munka után járó bért közvetlenül kézhez kap­ják a gazdaságoktól. Az üze­mek a tavalyihoz hasonlóan, az idén is várhatóan mint­egy 170—175 millió forintot fizetnek ki a diákoknak. Új iskola Gyöngyösön Sokévi várakozás után végre megfelelő körülmé­nyek között kezdhetik meg az új tanévet Gyöngyösön, a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző Iskola tanulói. Birtokba ve­hetik a korszerűsített és felújított intézetet, amely­ben korábban az ipari is­mereteket sajátították el a diákok. A Katona József ut­cában már minden külső feltétel adott az eredményes oktató- és nevelőmunkához. A tanévnyitást szeptem­ber 3-án délelőtt 8.30 óra­kor rendezik meg az Orczy- kertben, a szabadtéri szín­padon. A Martinovics utcai 16 tantermes iskola oktatási részében már áprilisban megkezték a tanítást. A konyhát és a napközi ott­hont, valamint a tornater­met magába foglaló szárny műszaki átadása július vé­gén történt meg. Az új tan­évben tehát itt is minden készen lesz. Már a megye valamennyi városában központi forrá­sokból elégítik ki az általá­nos iskolák Könyvigényeit. Egerben az Ifjúsági Ház­ban, Gyöngyösön az úttörő­házban és Hatvanban a vá­rosi könyvtárban dolgoznak azok a könyvtárosok, akik fogadják az érkező kötete­ket, s megfelelő feldolgozás után eljuttatják az iskolák­nak. A kezdeményezés bevált, az anyagi erőforrások gya­rapodtak, így például Eger­ben azelőtt mintegy hat­vanezer, most pedig mint­egy háromszázezer forint áll rendelkezésre az újabb nyomtatványok beszerzésé­re. Számos más előnye is van ennek a módszernek, ugyanis eddig nagyon sok függött a helyi igényektől, elég eltérő volt. mit vásá­roltak az intézmények. Sok helyütt nem volt folyama­tos a beszerzés, az év vé­gén, ha maradt pénz, hir­telen néztek szét a könyves­boltokban. A most induló új iskolák számára a köz­ponti ellátóban már ideje­korán elkezdték a gyűjtést, régebbi könyveket is válasz­tottak, ha máshol fölösleget találtak. Így tavaly az egri ráchegyi, vagy idén az új lajosvárosi intézmény már kis könyvtárral várhatja a diákokat. Tanévnyitó — igazgatóknak Szerdán délelőtt Eger és vonzáskörzete általános is­kolai igazgatói számára tan­évnyitó értekezletet rendez­tek. A résztvevők számára Göczö Gézáné, Eger vá­ros Tanácsa művelődés- ügyi osztályának vezetője beszélt az új tanév felada­tairól. Így érintette a tan­kötelezettségi törvény pon­tosabb végrehajtását, a munkára nevelést, a felsza­badulás 40. évfordulójára való készülést, a pedagógu­sok béremelésével kapcsola­tos kérdéseket, és az isko­lai egészségnevelést. JHi uj tea neu előtt Több kötet a tanulóknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents