Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-29 / 202. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 29., szerda Országszerte nagy érdeklődés kísérte a közigazgatási rendszer átszervezését, a járások megszűnését, s az új „felállás” kialakulását. Kevesebb szó esett viszont arról, hogy mindennek hatására miként módosul a közművelődés helyzete, javulnak-e tárgyi, személyi feltételei, fokozható-e rendkívül lényeges tevékenységének hatékonysága? Többek között ezekre az izgalmas, közérdeklődésre számot tartó kérdésekre kerestünk választ a hatvani városi tanács művelődésügyi osztályán. ígéretes tervek Angeli József tanácselnök egészében véve kedvező helyzetképet rajzol. Komoly feladatok sorával kell megbirkóznunk. Ügy is fogalmazhatnék, hogy tetemesen bővült a tennivalók köre. No, ez nem valamiféle panasz, mert a szellemi befektetés idővel busásan megtérül. A hozzánk került intézmények ugyanis feltétlenül jól járnak. Lehetőségeinkhez képest támogatjuk. segítjük, felkaroljuk őket, s ennek végül is a szórakozni, a művelődni vágyó nagyközönség látja majd hasznát. Erdélyi Zoltánné közművelődési felügyelő először egy adatsort hasonlít össze. — Korábban Hatvanban nyolc, Boldogon, illetve Heréd—Nagykökényesen négy klubkönyvtár, kultúrház gondjaival foglalkoztunk. 1984 elejére alaposan megváltozott a helyzet. Az átszervezés következtében az előbb említett szám 18-cal gyarapodott, hiszen, Apc. Csány, Ecséd, Hort, Rózsa- szentmárton és Lőrinci is tőlünk várja a jobbító jellegű elképzeléseket, javaslatokat, ötleteket. Ügy vélem, mindez önmagáért szól, s azt feltétlenül érzékelteti, hogy nem tétlenkedhetünk. Nyitányként mindenhová ellátogattunk. s feltérképeztük a körülményeket, mert csak ennek birtokában szabhattuk meg a soron következő penzumokat. Jelszavunk a hiánytalan összhang megteremtése. Akkor is. ha ennek érdekében kell összpontosítani energiáinkat. Egyeztetett „haditerv” A Művelődési Minisztérium 1983 novemberében megjelentetett egy olyan ajánlást, amelyet itt is kamatoztattak, hiszen megkönnyítette az eligazodást, az egyeztetett „haditerv” kialakítását. — Az előbb sorolt intézményeket állami felügyelet szempontjából hozzánk csatolták. A bibliotékák módszertani, szakmai tanácsadásáról az Ady Endre nevét viselő városi könyvtár gondoskodik, a művelődési házakéról viszont, a Vörösmarty Művelődési Központ, a szakszervezetiekéről pedig a SZMT. Hadd jegyezzem meg azt is — félreértések elkerülése végett —, hogy szó sincs valamiféle alá, illetve fölérendelésről, ugyanis egyenjogú partnerek léptek kapcsolatba egymással, tehát nem játszunk fő- nökösdit. hanem kizárólag arra törekszünk, hogy ismereteink révén jobbá formáljuk a helyi munkálkodást. Először összehívtuk az intézményvezetőket, s ezen az egyáltalán nem formális jellegű értekezleten közösen alakítottuk ki az éves programot, nem feledkezve meg az egyeztetésről, az átfedések elkerüléséről, a kölcsönös segítségnyújtással járó előnyök következetes kiaknázásáról. Ezt követően havonta egyszer találkoztunk. s ezeken a megbeszéléseken szintén a gyakorlati jellegű teendőkről tárgyaltunk. Sokrétű együttműködés Ennél a témakörnél érdemes elidőzni, mert a részletek rendkívül beszédesek, s azt tanúsítják, hogy az előnyök tárháza igen gazdag. — Minden rendezvényt komplexszé varázsoltunk, azaz kollektív képzéssel kötöttük egybe. Egyszer Hidy Péter, a Népművelési Intézet munkatársa utazott le hozzánk, s a művelődési otthoni tevékenység hatékonyabbá tételéhez szolgált megfontolandó elképzelésekkel. öt Bernát István, a KISZ Központi Bizottságának politikai munkatársa követte. aki az ifjúság és a művelődés összefüggéseit taglalta. Ez a sorozat a jövőben is folytatódik. Legközelebb Vitányi Iván, Vitairat a magyar művelődésről című nagy érdeklődést kiváltott könyvét elemezzük, kutatva a kamatoztatás helyi lehetőségeit. Előnyök — közelről A diskurzus során az is kiderült, hogy milyen motívumokból tevődik össze a „csatolt” intézmények nyeresége. — Rendkívül sokat jelent az. hogy nem maradtak magukra, nem kell bizonyos programok megszervezéséért szaladgálniuk. Megígértük — álljuk is szavunkat —, hogy a Hatvani Galéria figyelemreméltó, értékes rendezvényeire meghívjuk az érintetteket, s ezek közül néhány program hozzájuk is eljuthat. A művelődési központ sem feledkezik meg arról, hogy egyes műsorokat felkínáljon nekik, megkönnyítve ezzel ajánlatunk bővítését, tartalmasabbá, színesebbé tételét. Felvetődik az anyagi segítség témája is, ebből a szempontból aligha várható alapvető előbbre lépés. — Köztudomású. hogy pénzügyileg semmi közünk a közművelődési intézményekhez, róluk a helyi tanácsok gondoskodnak. Ettől függetlenül — lehetőségeinkhez képest — a zsebünkbe nyúlunk. Akkor is, ha nincs túl sok forintunk. Támogatásunk szerény. de mégis több a semminél. Tízezer forintot biztosítottunk a különböző TIT-elő- adások finanszírozására, s ezek elkerülnek a korábban felsorolt helységekbe, azaz, az itteni szellemi ajánlatlistát teszik árnyaltabbá, vonzóbbá. S ha már itt tartunk, akkor hadd hangsúlyozzam, hogy egy hosszú távra szóló folyamat kezdetén vagyunk, azaz később még inkább bővülhet a kör.Nem a pénzügyi háttér, hanem a szakmai, a módszertani felkarolás, a segélynyújtás lesz az eddiginél is sokoldalúbb, hatékonyabb. Emellett azt is szorgalmazzuk, hogy — s ez nagyon fontos dolog — a személyi feltételeket is javítsák ott, ahol erre mód adódik, ugyanis nem mindenütt szívderítő a helyzet. Körsétánk mérlege — s ez megnyugtató — feltétlenül kedvező. Reméljük, még inkább így lesz az elkövetkező évek során. Pécsi István A Dúsa Lajos: Vakírás Asdfgf. Hjkléá. Ugyanez fordítva: Áélkjhj. Gfdsasa. Ezt jegyezd meg, mert ez az alapsor. Gépírásóra van. Gyakorolj! A kezedet sose nézd! — Szia, rég nem láttalak. Nem nézel rá, azt hiszed, hogy úgy lezserebb. Asdf. Te is lógsz, ő is. Ketten éppen annyi idősek vagytok, mint az emlékezetem. Még csak horizontálisan látsz, a dolgok olyanok amilyenek. Nincsenek miértjeid. Hjk. Az alapsornál tartasz. — Már régen figyellek. — Engem? — Persze, már a múltkor is... — Nem inkább a barátnőmet? Persze, hogy őt. De ez most nem számít. Alapsor. Az utcán eldübörög egy villamos, majd a templom mögött elhal a zaj. Marad a rádió a vietnami bombázásokkal, és marad a hervadó presszósnő közömbös arca. A Fácánban legalább volt élet. Itt a Péterfia utcán sokkal vacakabb, ide csak lógósok járnak. Többnyire iskolások. A rumot csak üdítőben kapják, úgy kisebb a lebukási veszély. A diákrum vizes, kettőnél többet senki nem kap. Középiskolások, esetleg nyiszlett teológusok. — Beatles. — Shadow’s. Szükséged lehet még a gépírásra. Ha vakon írsz. ha nem kell a kezedre figyelned, akkor egy idő múlva büszke leszel a rutinodra. A gyógyszergyárban az adminisztrátor egy ujjal fog pötyögni. A lánynak körte alakú feneke van. Olyan a melle is. Asdfgf. — A barátnőd különben is csak vihogni tud. — Éva? Hihihi... Anyád most megy haza. Reggel fél négytől tízig van. Hajnalban persze fél. Fél négykor fél. Be kell kísérned, segítesz neki taka. rítani. Legalább a szemetet hordd ki. Otthon nincs fürdőszobátok, de a hivatalban van zuhanyozó. Használod. írógép is van, tehát gyakorolhatsz reggel fél hétig. Asdf.. Ha minden jól megy, akkor könyvelő leszel, vagy ügyintéző. Hjkléáé. Majd este is el kell menned anyád elé, mert este kilenckor is fél. O így, két részletben dolgozik. Így jön ki a hjklmno. — Már ne is haragudjon, Erzsiké néni, de nem tudunk minden érettségizett gyereknek íróasztalt adni. Talán a gyógyszergyárba segédmunkásnak. Hatforin. tos órabér ... Ezt még nem tudod, anyád nem szól, majd csak júliusban. Derűs vagy, neked még piros és rózsaszín. Olyan, mint majd a hányásod lesz a gyógyszergyárban. — Meddig érsz rá? — Már csak húsz percig. — Kimehetnénk a parkba. Ezt azért mondod, mert nincs pénzed. Tulajdonképpen sose lesz. Pedig valamit meg kellene beszélned vele. — A park kész lebukás. Schultz, a matektanár mindig arról jön. Óránk lesz vele. — Most tornaórád van? — Az, de felmentett vagyok. Asdfgf. Hjkléáé. A Fazekas Gimiben szombaton buli lesz. Valami addig csak összejön. Keresztanya? Nem, inkább az antikvárium. Tavaly év végén még kaptál jutalomkönyveket. Anyád vesz egy fél kiló marhahúst. Rostélyos lesz, vagy gulyás. Ebéd közben anyád majd szidja apádat, amiért nem enged egyetemre. Menjen a kölyök dolgozni, keressen pénzt. Hjkléáé. Jó, de most hogy jön ez ide ebéd közben? Nem érted. Az öreged egy évig azt hitte, hogy ' inas vagy. Műszerészinas. Áélkjh. Nagy balhé volt, amiért nem. Azóta minden rendben. Gfdsas. Szépen lecsúsztál mindenből közepesre. Ez a rohadt gépelés is, mikor te élni akarsz, ÖNÁLLÓAN ÉLNI. — Májkdzseger. — R ingosztár. Nem is szereted különösebben a zenét. Botfüled van, csak az ütemet érzed. Ringó. Ildikó elkísér majd a sorozásra. A bizottságban egyetlen nő lesz, persze, hogy kiszúrod magadnak és felszeded. Az alezredes lánya. Amikor kibékülsz Ildikóval, akkor majd elintézi, hogy soron kívül bevigyenek katonának. Hjkléáé. Az óra végén már ütemre megy az alapsor is, jön a kopott lemez, az okító kedvence: „Nekem a Balaton a Riviéra ...” Nyálkás, undorító szám, a zenéjénél már csak a szövege rohadtabb. Nincs mese, erre kell pörgetned az alapsoraidat. Hjk léá áélkj. — Már ne is haragudjon, Erzsiké néni... Egyébként neked kicsöngettek. Akár jársz gépírás- órára. akár nem. Magyarhon első költője 550 éve született Janus Pannonius Janus a rómaiak főistenei közé tartozott — vele kezdődik az esztendő a neki szentelt hónappal... Két arccal, egyikkel a jövőbe, a másikkal vissza: a múltba. Keletre meg nyugatnak. Mindenféle kezdésnek és befejezésnek ura volt, afféle isteni portásként nyitott és csukott ajtót és kaput. Hogy mennyire vezették ilyen mitológiai meggondolások a Csezmicéről származó kisnemesi úrfit, amikor János nevét Janusra változtatta, azt nem tudhatjuk. De hiszen sok mindent nem tudunk róla —, mégis sokatmondó: egész életét, művét a most már tudatos választásait és vállalkozásait jellemzi ezt a Janus-arcú kettősség, sőt különös értelmet nyer a másik választott névvel, a Pannoniussal, amely a római hagyományokat őrző szépséges dunántúli táj kulturált múltjának, a költő korábban volt sivár jelenének, s mégis ígéretes jövőjének vállalása. És épp ezt a római hagyománynak, meg a friss itáliai humanizmusnak Pannóniába, sőt egész Hungáriába való át- plántálását próbálta első nagy költőnk, akit majd Balassi, Csokonai, Berzsenyi, Vörösmarty, Illyés követ —, ám egy sem lehet (máig sem) annyira részese a világirodalomnak, mint ő. Mert Janus nemcsak világ- irodalmi rangú költő volt, (bár a későbbiek is azok), de el is juthatott a korabeli, majd következő századok értő olvasóihoz, belekerült a világirodalomba, nem mintha nagyobb lenne, de mert (még) világnyelven írt: latin költő, Ovidius, Martialis majd másfél ezer évvel később utóda. Ötszázötven éve született, s mint kései pannon utóda, Weöres Sándor, már kamaszként kiváló költővé lett, igaz, nem itthon, hanem Olaszországban. Ám akárcsak Csokonai, Petőfi vagy József Attila — fiatalon halt meg. Így is micsoda pályát futott be! Szinte plebejusként indult, apja (talán?) ács, tisztes polgár, meghalt, amikor fia még csak nyolcéves volt. A kis János szorosan kötődött édesanyjához, s mikor ő is — már idősen — meghalt, a költő az ő emlékének szentelte legszebb versei egyikét —, ennek személyessége már nem antik hagyomány, hanem reneszánsz - újdonság! Anyjának öccse, az első magyar humanista főpap és főúr, a Hunyadi család bizalmasa, tanácsadója felkarolta tehetséges unokaöccsét, ő juttatta el Ferrarába, majd Padovába, hogy e nagyszerű egyetemeken a legfrissebb eszmékkel ismerkedjék. Ott már a heliocentrikus világkép gondolata is fölmerült, s később a magyar humanisták közvetítésével ért el Krakkóba, Kopernikuszhoz. A fő stúdium azonban a latin nyelv volt — a nyelv, mint költői, szónoki eszköz, és az udvarok, alakuló nemzetek közötti közvetítés, a diplomácia, a jog és a kereskedelem nyelve. Janus Pannonius bravúrosan bánt ezzel a nyelvvel és a mar- tialisi epigramma felelevenítése során gyakorta nyelv- öltögetésre használta, ismét másszor egészen másra ... az ő reneszánsz szabadossága tán megengedi, hogy ki is mondjuk: némely kortársát dicsőítő költeményeinek jó része noha formai remeklés, tartalmilag csak politikai vagy egyszerűen társadalmi érdekbeli „nyalizás”. De azután hazatér és nagyúr lesz, fiatalon pécsi püspök, akinek azonban Mátyás király kancelláriájában is fontos, szinte napi munkája van. Vége a frivol, itt- ott már pornográf (de épp szókimondásukkal páratlanul új, mondhatni modern) szellemeskedéseknek. Szerep vár rá: elhozni ide, a barbár keletre az újfajta emberséget, az álszentségekkel nem terhelt okos érdekpolitikát (majd azt írtam: machiavel- lizmust, csakhogy azt, amit az itáliai fejedelmek, polgárok, kereskedők, bankárok érdekszövetségei, meg magyar követőik, az új, nemzeti célok —, s velük összefüggő piacok — szolgálatában gyakorlattá tettek: azt az olasz mester csak később fogalmazta meg alapvető politikai munkájában). De nemcsak az újfajta pezsgést, politikát, diplomáciát, ha kellett: intrikát, hanem az élet egészének élvezetét, a szép kultuszát, s mindennek művészi kifejezését, a középkor vallásos sablonjait korábbi mitologikus sablonokra cserélve, amelyek persze egyszerre voltak újak és latin hagyományt hordozók, rajtuk keresztül azonban a pogány életöröm s az ember kibontakozó új, szabad személyisége szólal meg és e felszabadultságban tudatos kapcsolatoké: a családé, barátoké, kisembereké, akiknek ügyét mélyen átérzi, úgyannyira, hogy például egy árvíz leírása épp az általa sújtottakkal való azonosulás révén válik szinte apokaliptikus látomássá. Janus Pannoniusnak van érzéke a táji, természeti szépségek, a kis dolgok, s azok általános, jelképi értelme iránt, s világviszonylatban az elsők között tudta hatásosan ki is fejezni. Nagy költő volt — Magyarhon első nagy költője. Pedig azt sem tudjuk, magyar volt-e. De a Dráva, a Duna tájaihoz, ezek történelméhez, népéhez kötődött, s ennek új értelmiségéhez szólt — mégpedig évszázadokig, mert hiszen, aki e tájon olvasott, az ezt még századokig, latinul tette volt Ma pedig frissebben hat, mint pár száz éve, ugyanis mi modern fordításokban olvashatjuk műveit. Ha nem mindet is. Írásainak egy része még a literá- tor számára is, máig hozzáférhetetlen, kritikai kiadás nem létezik, teljes magyar fordítás még kevésbé. De ami igazán fontos: epigrammái, lírai versei, elégiái legjava igencsak olvasható. Igen, sok még a rejtély körülötte. Örült összeesküvését Mátyás ellen ( melyben nagybátyjával együtt vezető szerepet vitt) máig sem értjük. Nem sokkal élték túl, ha nem bitó vagy méreg végzett is velük. De az is jelképes, hogy a fiatal költő a Morbus Hungaricus áldozatává lett, a tüdővész, amelyet csak egypár évtizede fékezett meg az a természettudomány, amelynek a felvilágosult humanista Janus Pannonius első hit- vallói közé tartozott. K. N. I. Frappáns ötletek A népművelők jól jártak A közigazgatás átszervezése és a közművelődés Erdélyi Zoltánné Angeli József (Fotó: Szabó Sándor)
