Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-29 / 202. szám

XXXV. évfolyam, 202. szám ÁRA: 1984. augusztus 29., szerda 1,40 FORINT VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az eddigi legtöbb búza termett Heves megyében Gabonafelvásárlás — sikerrel Értékeink... Milyen jó is, leírni: ha* zánk idegenforgalma fej­lődik, a nálunk megfordult külföldiek többsége csak az elismerés hangján nyi­latkozik országunkról. Is­tenítik vendégszeretetün­ket, kedvelik ételeinket, nagyra értékelik borainkat, gyönyörködnek természe­ti adottságainkban, bámu­latba ejti őket — a hazá­jukéhoz viszonyított — ol­csóságunk. A legkereset­tebb hely természetesen a főváros. Budapestet olyan világvárosnak tartják, ami egyetlen más ország fővá­rosához nem hasonlítható. Ez már önmagában is el­ismerést jelent. Aztán Kö- zép-Európa legnagyobb ta­va, a Balaton következik a népszerűségi listán. Hogy miért, azt különösebben egyetlen magyar honfitár­sunknak sem kell megma­gyarázni. A Balaton olyan visszatérő programot je­lent, hogy akár egy év ki­maradást is keserű száj­ízzel veszünk tudomásul. A nagy tó fogalommá vált turizmusunkban. S ha már rangsort állí­tottunk, akkor természe­tesen nem hagyhatjuk el, hogyan is hallgathatnánk róla: Budapest és a Bala­ton után- a legfrekventál­tabb idegenforgalmi cent­rumunk Eger és környé­ke. Lássuk csak, mi minden­nel tudunk mi itt, Heves­ben többet nyújtani, mint mondjuk Kőszegen, Sop­ronban, vagy akár Pécsett, Győrben, avagy Szegeden, Miskolcon, s folytathatnánk városaink felsorolását, aho­vá szintén szívesen láto­gatnak bel- és külföldiek egyaránt. Aki csendre, pihenésre vágyik, az jöjjön Egerbe. Egy országjáró idegen vé­leménye ez, s mindjárt az­zal is előhozakodott, hogy az aktív pihenésen túl — van itt látnivaló bőven. Aztán gyorsan elsorolta kulturális értékeinket, mú­zeumainkat szinte utcáról, utcára haladva. Volt vi­szont a mondatában egy de ... És következett a hi­ánylista. Az ez ideig nem létező programok sorolása például: vasárnaponként Dobó téri térzene nemcsak egy-két napra — az Ag- ria Játékokra — korláto­zódva ... Vagy a belső ud­varokon, tereken, templo­mok előtti játékok, pezs­gő kirakodóvásárok... És így tovább, és így to­vább. .. Talán furcsa, hogy most. a szilvásváradi fogathajtó­világbajnoksággal össze­függő programáradat után szólunk minderről. Ám, tény és való, hogy adott­ságainkon, elismerésre méltó városszépítő, re­konstruáló munkásságun­kon túl nem sok mással dicsekedhetünk. Az ide­genforgalmi szakemberek pedig régóta tudják, han­goztatják: a jó bor, a gu­lyás, a történelmi látvá­nyosság önmagában ma már kevés. Program kell az idegenek meghódításá­hoz. S ez az, amiből saj­nos kevés van. Valami olyasmiről álmodunk, ami „ékszerdobozunkat” meg­lévő értékein túl is meg­töltené. .. Kis Szabó Ervin A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ál­tal a VI. ötéves tervidő­szakra meghirdetett gabo­natermelési program irány, elveinek megfelelően a múlt év őszén Heves megyében tovább növelték a vetéste­rületet a gazdaságok. Búzá­ból például csaknem hat­vanezer hektáron kerültek földbe a magvak, és ez szűkebb hazánk agrártörté­netében az eddigi legna­gyobb volt. A kedvezőtlen téli és kora tavaszi időjá­rás miatt ez a terület csök­kent, és végül valamivel kevesebb, mint 57 ezer hektárról takarították be a gazdaságok a kenyérnekva- lót. A kedvező csapadékos májusi időjárást követően meggyorsult a kalászosok fejlődése, eredményeként megyénkben a legnagyobb terméshozamokat sikerült learatniuk az üzemeknek. Kedvezően alakult a búza, az őszi árpa és a tavaszi árpa termésmennyisége, így jócskán adódott mun­kájuk a Heves megyei Ga. bonaforgalmi és Malomipari Vállalat dolgozóinak. Tizen­hét helységben 36 átvevő­helyen és 112 vonalon fo­gadták a gabonát és napi 12 órás műszakban tizen­egyezer tonna kalászost vet­Kedden megkezdődött Pápán a KGST egészség- ügyi állandó bizottságának szakértői tanácskozása, amelynek témája a szív- és érbetegségek elleni gyógy­szerek klinikai kipróbálás előtti vizsgálatának egysé­gesítése. A háromnapos ülé­sen Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia az NDK a Szovjetunió, és Vi­etnam képviselői vesznek részt. Kidolgozzák az 1985 —90-es évekre szóló munka­tervet, továbbá megvitatják két gyógyszercsoport vizs­tek át. Ugyanakkor több­ször is előfordult, hogy na­pi 20 ezer tonna gabona került a tárolókba. A nagy­üzemek közül a tarnamérai, a füzesabonyi, a pélyi, a hatvani, a vámosgyörki, a feldebrői, a mezöszemerei, a horti, a komlói, a káli és az andornaktályai termelő­szövetkezet szállította a leg. több búzát. Fodor Sándor, a vállalat igazgatója érdeklődésünkre, elmondta, hogy az elképze­léseket jócskán túlteljesí­tették, hiszen kenyérnekva- lóból 212 ezer tonnát vásá­roltak fel. Az összes kalá­szosból az átvétel megköze­líti a 225 ezer tonnát. Az őszi árpából a tavalyival csaknem azonos mennyisé­get, kilencezer, tonnát, míg tavaszi árpából, a kisebb vetésterület miatt, hatezer tonnát vesznek át, folya­matosan. Ebből kevesebbet vásároltak fel, mivel 1983- hoz képest csökkent a ve. tésterület, pedig az iparnak nagy szüksége lenne a sör­árpára. A vállalat a mezőgazdasá­gi üzemekkel jó együttmű­ködési kapcsolatot alakított ki és a nagy termést zök­kenőmentesen vették át a gazdaságoktól. Nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is folyamatosan haladt a gálati módszereit, és javas­latot készítenek azok egy­ségesítésére. A szóban forgó két cso­portot a szocialista orszá. gokban is népbetegségként számon tartott szív- és ér­rendszeri elváltozások egyes fajtáinak a gyógyszerei al­kotják: az aritmia elleni és az úgynevezett antianginá- lis (a szívtáji szorító fáj­dalmak ellen alkalmazott) gyógyszerek. Ezek kutatását valamennyi KGST-tagor- szágban az egyik legfonto­sabb témának tartják, s évente két-három eredeti felvásárlás. Fizetési nehéz­ségeik nincsenek, így a gazdaságoknak időben ren­delkezésre bocsátották az eladott áruk ellenértékét. Miután a vállalat raktárai túlzsúfoltak, így 25 nagy­üzemmel kötöttek bértáro­lási szerződést: 46 ezer ton­na búzára, és kétezer ton­na árpára. Ideiglenes táro­lókban több mint 42 ezer, szabadtéren pedig hétezer tonna gabonát helyeztek el. A felvásárolt áru minősége az átlagosnál jobb, így megfelelő liszttel folyama­tosan ellátják a sütőipari vállalatokat és a lakosságot. A gabonaförgalminál már készülődnek a napraforgó és a kukorica átvételére is. Emellett gondot fordítanak a nagyüzemek és a kister­melők zavartalan táptakar- mány-ellátására. A vállalat­nál az idén márciusban megkezdték a hántolt nap­raforgó exportját és au­gusztus végéig 257 tonnát szállítanak nyugatnémet, an­gol dán és svéd megren­delőknek. A vámosgyörki hántolóüzemben év végéig hétmilliós beruházást való­sítanak meg, amellyel a termék jó minőségét és a termelés fokozását garan­tálják. szert dolgoznak ki e be. tegségek gyógyítására. A kutatás azonban mind na­gyobb szellemi és anyagi ráfordítást igényel, s ez sürgetővé teszi az éssze­rűbb együttműködést, egy­más új gyógyszereinek gyor­sabb alkalmazását. Jelenleg a KGST-országokból egy­máshoz érkező gyógyszerek bevezetési ideje gyakran hét­nyolc év. A vizsgálatok, a követelmények ugyanis el­térőek, s igen hosszú idő­be telik, amíg az egyes országokban elvégzik a be. vezetéshez szükséges kuta­tást. Ha egységes elvek alapján vizsgálnák, érté­kelnék az új gyógyszereket, a bevezetési idő két-három évre csökkenhetne. Ebben az irányban jelent fontos lépést a KGST-szakértők pápai tanácskozása. Mentusz Károly A selypi Zsóíia-malom silói impozánsan ro­busztus képet nyújtanak. Ami pedig a leg­fontosabb: megteltek gabonával... (Fotó: Perl Márton) Tompa dübörgéssel dolgoznak a gépek, mind finomabb, fehérebb lesz a liszt. Varga Ká­roly — képünkön — 33 éve gyakorolja a molnármunka szép, de nehéz mesterségét. A szív- és érbetegségek elleni gyógyszerek bevezetéséről KGST szakértői tanácskozás Megszűnik a láncolatos kereskedelem — Szabályozták az autóvásárok forgalmát Intézkedések a piaci visszaélések megszüntetésére A belkereskedelmi mi­niszter rendeletben szabá­lyozta a vásárok és a piacok létesítésének, működésének feltételeit. Az új jogszabály intézke­déseket tartalmaz a piaco­kon kialakult lánckereske­delem letörésére, valamint egyéb visszaélések megszün­tetésére. A szigorú szabá­lyozás a piaci spekuláció terjedése és nem utolsósor­ban az idén nyáron rekord- magasságot elért zöldség-, gyümölcsárak miatt vált szükségessé. A rendelet ki­mondja, hogy a piacon be­szerzett terméket viszontel­adónak értékesíteni, illető­leg a piacon viszonteladás céljából — a fogyasztó (fel­használó) részére történő közvetlen értékesítés kivé­telével — terméket vásárolni tilos. Vonatkozik ez a tila­lom az előbbi termékekkel folytatott ügynöki tevékeny­ségre is. így a nagybani pia­con főként a termelők árul­hatnak, és árujukat kizárólag az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem, a magánke­reskedők, a fogyasztók és a felhasználók számára érté­kesíthetik. Ezentúl tehát ti­los a piacon értékesített, il­letve ott beszerzett termé­kekkel való láncolatos ke­reskedés: a termelő és a kiskereskedelem árukapcso­latába történő beékelődés. Ez ugyanis gazdaságilag indoko­latlan és a fogyasztói árak emelkedésével is jár. A tilalom megszegője — akár vállalat, akár szövet­kezet, akár magánkereskedő — nem árusíthat a piacon két esztendeig. Ugyan­csak két évig nem árusíthatnak a piacon azok. akiket a vásár, illetve a piac rendjének megsérté­se, vagy veszélyeztetése mi­att, illetve a kereskedés gya­korlásával vagy a fogyasztók megkárosításával összefüg­gő bűncselekményért elítél­tek, vagy szabálysértésért két éven belül három al­kalommal megbüntettek. Mindezeken túl a jogszabály egyértelműen meghatározza a büntetőjogi, a szabálysér­tési és a munkajogi szank­ciók alkalmazásának feltéte­leit is. A rendelet egyidejűleg in­tézkedik a kínálati helyzet javításáról is: kedvezőbbé teszi a termelők és a fel­dolgozók számára a fogyasz­tók részére történő árusítás lehetőségeit a piacokon. Ezentúl a tanácsi szerveken kívül a vállalatok és a szövetkezetek is létesíthet­nek piacokat. Az új rendelet az autóvá­sárok forgalmát is szabályoz­za. Eszerint az autóvásáro­kon nem hozhatók forgalom­ba az erre kijelölt állami vállalatoktól (Merkúr, Kon- sumex) vásárolt új személy- gépkocsik az átvételtől szá­mított három éven belül. Ezt az intézkedést elsősor­ban az tette szükségessé, hogy — a korábbi rendele­tet kijátszva — az utóbbi időben egyre többen adták el az autóvásárokon három évnél fiatalabb autójukat az üzembentartói jog átírásá­val, s ezzel irreálisan ma­gas használtautó-árak ala­kultak ki. A rendelet betar­tását szigorúan fogják ellen­őrizni, s az ellene vétőket felelősségre vonják. A most megjelent rendelet a korábbi szabályozáshoz ké­pest számos egyszerűsítő szabályt is tartalmaz. így például egyszerűsítette a helyfoglalás rendjét, s a vásártartás idejére vonatko­zó egyéb szabályokat is. Nagyfokú önállóságot kap­tak a vásár-, illetve piac­tartó tanácsok: a miniszteri rendelet keretszabályai alap­ján tanácsrendeletükben ál­lapítják meg a területükön tartandó vásárokra, piacokra vonatkozó részletes szabá­lyokat. (MTI) Eredményhirdetés az ÉVM-ben A legsikeresebb lakóházak Az idén első ízben ítélték oda az építésügyi és város- fejlesztési miniszter által alapított „Az év lakóháza ’83” pályázat díjait és di­csérő okleveleit. A magán­erős építés színvonalának emelését célzó pályázat ta­nulságait Jantner Antal mi­niszterhelyettes kedden saj­tótájékoztatón ismertette az újságírókkal az ÉVM-ben. Elmondotta, hogy a válto­zó építészeti szokásokról és új megoldásokról — amelyek jói vagy rosszul, de minden­képpen meghatározói a te­lepülések jövendőbeli arcu­latának — igen vegyes ké­pet kaptak a pályaművek el­bírálói. A magánerőből meg­valósuló épületek többsége ma még nem illeszkedik har­monikusan a környezetébe, ez alól a pályaművek több­sége sem volt kivétel. A ré­gi városrész vagy utca, ne­tán a táj hangulatát szinte alig őrzik meg az új épüle­tek. Pedig a régi formák felhasználásával is lehet ké­nyelmes, célszerű otthonokat építeni. Bizonyítja ezt a kecskeméti pályázók példája is, akik a belváros rekonst­rukciója során éppen ilyen hagyományőrző épületegyüt­test alakítottak ki. A ta­pasztalatok szerint azonban gyakran a jó terv sem bizto­síték az elgondolt épület ki­alakítására, mert a szaksze­rűtlen kivitelezés is rontja az összhatást, s az is előfor­dul, hogy az építkezés so­rán anyagbeszerzési nehéz­ségek miatt térnek el a ter­vezettől. Kedvező változás viszont, hogy a korábbi évek­ben megvalósult túldíszített­ségben egymással versen­gő lakóépületeik után mind több a fehér falú, színes cse­réptetős, egyszerűségében mutatós ház, amelynek bel­ső kialakítása is egyre job­ban igazodik a család min­dennapi életéhez. A pályázatra 16 megyéből és a fővárosból összesen 250 épülettel neveztek, közülük országos bírálatra 54 pálya­művet ajánlottak a területi bizottságok. Kedvező válto­zásként értékelte a minisz­terhelyettes, hogy az orszá­gos zsűri által elismerésben részesített kilenc épületet egy kivételével építészmér­nökök tervei alapján alakí­tották ki. A mérnöki terve­zés nemcsak a célszerűségre, a tetszetősségre biztosíték, hanem az ésszerű anyagfel­használásra, a lehetőségek­hez képest olcsóbb megol­dások alkalmazására is. Az országos bíráló bízott ság két épületet tartott „Az év lakóháza ’83” díjra ér­demesnek. Az egyik Buda­pesten, a III. kerületi Erdő­alja úton felépített új, lakó­épületet, a másik pedig Már- télyon, a Tisza út 14. szám alatt felújított régi paraszt­ház. Hét pályamű minisz­teri dicsérő oklevelet ka­pott. A díjakat a jövő héten megtartandó „Sajátház-épí- tés ’84” konferencián adják át a győzteseknek.

Next

/
Thumbnails
Contents