Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-28 / 201. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 28., kedd 33 s. Kis vár a nagy vár szomszédságában tonnával, a harmadikon pedig az NSZK 74 ezer tonnával. Egy főre számítva az NSZK áll az első helyen a fogyasztó országok között: az évi mézfogyasztás 1,2 kilogramm volt 1983-ban. Kanadában 1,0, Ausztráliában 0,8, a Szovjetunióban 0,6, nálunk pedig 0,5 kilogrammot fogyasztott el az ország minden lakoáa. Nem kis eredménynek számít, hogy a világ mézexportőrei között a hetedik helyet foglaljuk el. A Szovjetunióban termelt méznek több mint fele egyébként a háztáji méhészetekből származik. Magyarországon 470 méhészeti szakcsoport működik az áfészek keretében (19 200 taggal), ezek termelik meg az áruméz 95 százalékát. A méhészek száma jelenleg ezer körül van hazánkban. Képünkön közülük látunk egyet, a tavasszal elvégzendő munkákkal elfoglalva, a kaptárak mézgyűjtésére való előkészítésén fáradozván. (Fotó: Szabó Sándor) A történelmi nevezetességű füleki vártól nem messze, a Losonc felé vezető út mellett található Csehszlovákiában egy különös kis vár, amely sok turistát csábít megállásra. A „várúr”, Agócs Barnabás, 1968- ban kezdett hozzá régi, dédelgetett vágyának megvalósításához. Különc embernek tartják ezen a vidéken, aki minden kis pénzét, energiáját a „nagy mű" megalkotásának szenteli. A világ méztermelése 1983-ban 886 300 tonna volt, 2,5 százalékkal kevesebb az előző év 908 800 tonnás rekorderedményénél. A csökkenés a kedvezőtlen időjárási körülmények következménye, különösen az ázsiai országokban (Kína például tavaly kénytelen volt mézexportját majdnem a felére csökkenteni). De kevesebb mézet gyűjtöttek be Latin- Amerikában is, a nyugateurópai termés pedig 82 300 tonnáról 71 900 tonnára esett vissza. Az elmúlt évi aszályos időjárás hatását a hazai méhészet is megérezte, a termelés eredménye csak közepesnek volt mondható (mintegy 17 000 tonna mézet pörgettek ki a méhészek). Az akácméz minősége viszont sokkal jobb volt az előző éviekénél. A legtöbb mézet a világon 1983-ban a Szovjetunióban használták fel: 176 ezer tonnát. Második helyen az USA állt 170 600 Angyalföldről a Tháliába Voith Ági új szerepekben Voith Ági, tizenkét esztendős fiával. Ádámmal (Dolezsál László felvétele — KS) Voith Ági olyan színészgyerek aki soha nem akart színész lenni. Pedig neki is a színpad volt a játszótere. Ott csetlett-botlott a díszletek között a nagy hírű, kiváló, népszerű művészanyuka, Mészáros Ági szoknyája mellett. — Ha visszagondolok, gyermekfejjel soha eszembe se jutott, hogy színész legyek. Pedig szerettem a színházat és csodáltam anyámat, a sikereit. Hogy milyen maradandó hatással volt rám az akkori Nemzeti Színház, az csak később derült ki, amikor én is elindultam a pályán — mondja Voith Ági. — Az az igazság, tizennyolc éves koromig nem is tudtam, hogy valójában merre induljak. Keramikus le- gyek-e, közgazdász vagy táncdalénekes. Azt hiszem, hogy ha alkalmam lett volna egy Ki mit tud?-hoz hasonló vetélkedőn részt venni, biztos, hogy az énekléssel foglalkozom. Tizenhárom évesen fújtam minden slágert, de a családom úgy látszik,, nem figyelt fel ilyen irányú, vágyaimra. Az apám zongoraművésznek próbált nevelni, de tulajdonképpen egyikük sem akarta rám erőltetni akaratát. Váratlanul oldódott meg a sorsom: egyik barátnőm jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára és én is elkísértem a felvételire. Ottragadtam. — Diplomás színészként a József Attila Színház szerződtette. — El is voltam keseredve, akkor idéződtek fel bennem a Nemzeti Színházban eltöltött gyermekévek. Az a légkör, amelyben anyám próbált, játszott. Valami olyasmire vágytam. De a József Attila Színházban két remek ember: Fodor Imre igazgató és a titkárnő, Sol- tészné fogadott. Elsősorban nekik köszönhetem, hogy második otthonommá vált a színház. Megszerettem az épületet, a közönséget és a kollégákat. Szép éveket töltöttem el. Manapság érzem, milyen nagyszerű volt, hogy nyugodtan mehettem ki az öltözőből, ott senki nem Portré a színésznőről mondott mást az ember háta mögött, mint amit a szemébe. Soká tartott ez a hangulat. — És egymás után érte el sikereit. — Jó szerepeket kaptam. Lulut, a Kaktuszvirágot, a Szókimondó Katát. A 750 férőhelyes színház nagyon sokszor kicsinek bizonyult. És nemcsak az angyalföldiek ültek be a nézőtérre. Jöttek oda Pest minden részéből, és nagyon sok szakmabeli vett részt a premiereken. Nosztalgiám van ezek után az évek után. — Miért változtat most társulatot? — A csaknem két évtized alatt, amelyet Angyalföldön töltöttem, mindössze egyszer fordult meg a fejemben, hogy jó lenne másik együttesben játszani. Konkrét vágyálmom a Madách Színház volt. Ott játszottam vendégként Németh László Mathiász panziójában. Csodálatosan éreztem magam. Aztán mégis maradtam a József Attila Színházban. Alapvetően lusta vagyok, és ha nem mozgatnak, én nem lépek. Most megriasztott, hogy a régiek közül egyre többen hagyták el Angyalföldet; Szemes Mari, Straub Dezső, Kállai Ilona, Horváth Gyula, Harkányi Endre, Kovács István. Gyakorlatilag szétesett az a régi társulat. A legjobb pillanatban jött Kazimir Károly hívása. hogy igazoljak át a Tháliába. Dolgoztam vele a Körszínházban, a Magyarországi fenevad című darabban, mégpedig kitűnő hangulatban. A Thália Színház társulata nagy szeretettel fogadott. Jólesett, mert tudom, hogy ez nem udvariasság. Abban az együttesben szeretik egymást az emberek. Szeretet nélkül pedig nem tudunk színházat csinálni. A szeretet átsugárzik a nézőtérre. — Milyen szerepben mutatkozik be a Thália Színházban? — Szilágyi György írt egy darabot a Városliget történetéről. Ebben a zenés műben lépek fel. December közepétől én alakítom a Stúdió Színpadon Miss Arizonát, majd pedig Drahota Andreával játszunk egy kétszemélyes bolgár darabot, amelyet Gyurkovits Tibor dolgozott át magyar színpadra. — Tanult-e énekelni és táncolni, hiszen gyakran láthatjuk ilyen szerepekben. — Soha. A főiskolán bemutattuk egyszer a Fekete operát Kerényi Imre rendezésében. Ott próbálkoztam az énekléssel és a tánccal először, bár bevallottam a rendezőnek, hogy én ezt soha nem tanultam. Most végre a hobbimnak is élhetek. Alakítottunk egy kis együttest Gallai Péterrel, Köves Miklóssal és Döme Zsolttal (billentyű, dob, nagybőgő). Műsorunkat az 1920-as, 30-as évek Broadway-dalaihoz hasonló hangzású nótákból állítottuk össze. Szeptembertől járjuk majd az országot. Az együttes neve és a műsorunk címe: Ági van! — Nemrégiben megjelent zenés KRESZ-oktató lemezük, amelyet közösen készített Bodrogi Gyulával és tizenkét éves fiukkal. Bodrogi Ádámmal. — Gyula és én nagyon meglepődtünk, hogy milyen profi módon tudott a stúdióban Ádám dolgozni. Sajnos nagyon kevés az időm és így fiammal is alig-alig tudok foglalkozni. Magam sem hittem, hogy ilyen kellemes hangja van. — Mi a kedvenc időtöltése? — Imádnék sokat utazni Nyáron hét alkalommal Izraelben adtuk elő a Szomorú vasárnap című darabot, majd egy kis időt még Dániában nyaraltam. Megfogadtam, hogy nyáron többé nem vállalok munkát. Olyan rövid az élet, hogy szükségem van más országok megismerésére. Amikor csak tehetem, nyáron utazni fogok. Hazai tájakon Zengővórkony és környéke .Letérés” szóval szokták jelezni az útikalaúzok, ha a főút mentén valami érdekes látnivalót ajánlanak a turista figyelmébe. Ilyen letérést javasolunk azoknak, akik a 6-os országúton autóval Pécs felé haladnak, és ismerkedni akarnak a vidék nevezetességeivel. Mecseknádasd után, de még Pécsvárad előtt jobbra, a Mecsek felé mutat a tábla: Zengővárkony. A hegy tövében meghúzódó falu két múzeumot rejt, a környék pedig kiváló kirándulási lehetőségeket. A főúttól két kilométerre, a falu közepén látható a zengővárkonyi tájház, amely híven őrzi az egykori népi építészet egyszerű, tiszta formáit: a hófehér tornác mesz- szire virít. A csaknem százharminc éves házat helyreállítva és berendezve két évvel ezelőtt nyitották, meg. A „tiszta szobában” a vidék jellegzetes viseletét mutatják be; az itt élő sárközi magyarok bútorait, használati eszközeit gyűjtötték ösz- sze az iskola honismereti szakkörének tagjai és tudományos hiteles egységbe rendezték a pécsi Janus Pannonius Múzeum munkatársai. A törökdúlás idején menekült ide a Sárközben élt magyarok egy csoportja A Fülep Lajos-emlékszoba (A szerző felvételei — KS) és megmaradtak régi szokásaik. viseletűk — ma is él például az őszi gesztenyeszüret utáni híres leányvásár hagyománya. A táj ház érdekessége: a hátsó szobában a pécsvára- di Zengőalja Mezőgazdasági Termelőszövetkezet szövőműhelyt működtet, ahol a sárközi szövésnek egy helyi változatában szőnek az asszonyok térítőt, szalvétát, függönyt, blúznak, szoknyának való anyagot. Mégpedig rendelésre is; sok hazai és külföldi turista otthonát díszíti zengővárkonyi szőttes. A falu másik múzeuma a református templom mellett van Fülep Lajos Emlékszobája. A neves művészet- történész, művészetfilozófus, akadémikus, egyetemi tanár ennek a parókiának a papja volt 1927. és 1947 között. Könyvtárszobáját, amelyet a művészetkritikai munkásságáért 1930-ban kapott Baumgarten-díjból építtetett, halála (1970) után, a Baranya megyei tanács alakíttatta át emlékszobává. Fülep Lajos 1885-ben született Budapesten. Üjságíró, műfordító, műkritikus. a Károlyi-kormány olaszországi képviselője, a Tanács- köztársaság alatt az olasz nyelv tanára a budapesti egyetemen. 1932-től 40-ig a pécsi egyetemen tanított, a felszabadulás után isméi Budapesten. 1961-ben ment nyugdíjba. Az életét, munkásságát bemutató szoba a magyar irodalomnak, művészettörténetnek egy kis fejezete: a zengővárkonyi házban megfordult Kodolányi János, Illyés Gyula, Bajcsy- Zsilinszky Endre, Talpassy Tibor, Weöres Sándor; Fülep írt a Nyugatba, szerkesztette a Válasz című folyóiratot. Barátai voltak: Ady Endre, Hevesi Sándor, Pethes Imre. Bölöni György; neki és róla készült műveiket Kondor Béla, Márffy Ödön, Martyn Ferenc dedikálták. Itt láthatók Fülep Lajos tanulmányköteteinek példányai is. egyebek között A művészet forradalmától a nagy forradalomig, a Művészet és világnézet, a Rippl—Rónai. Csontváry, Derkovits. A kiállítás a környék népművészetének néhány szép darabjával egészül ki, magnetofonról megszólal a könyvtárszoba egykori lakója is. Igen sok látnivalót kínál a környék a gyalogolni nem rest turistának. Itt van a Mecsek legmagasabb pontja: a 681 .méter magas csúcson Miklós vitéz várának romjai, pdább, festői völgyekben a má már üdülőfaluként ismert Óbánya és Kisújbánya. közelebb a püspökszentlász- lói kolostor és arborétum — gondozott turistautak és jelzések könnyítik meg a kirándulók dolgát. Végül ne kerüljék el Pécsváradot sem; az István király által alapított bencés apátság és a vár egyik legjelentősebb középkori emlékünk. A pécsi múzeum tudós kutatójáról elnevezett emlékmúzeum bemutatja a környék történetét, így a zengővárkonyi neolitkori település leleteit is. A környéken sok turistaház és kulcsos ház működik, a magánházaknál is lehet szállást találni. Gárdonyi Tamás Mézes valuta A zengővárkonyi tájház
