Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-26 / 200. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 26., vasárnap 5. VÁLASZOL AZ OLVASÓSZOLGALAT Családi pótlék a szünidőre és azután... A rossz táskák „orvosa” Közel négy évtizede űzi böröndös és táskás mesterségét Hatvanban, Barták Imre kisiparos. Ilyenkor iskolakezdés előtt megnövekedik a munkája a helyi és környékbeli gyermekek több száz „beteg táskáját” orvosolja (Fotó: Szabó Sándor) I Velencében — Egerre gondolva mm Üzen a szerkesztő ®. G„ Eger: A levelében idézett som­más mondat semmiképpen nem elégséges indok arra, hogy a hosszú várakozást a hatóság megmagyarázza. Kérjük, hogy fogadóóránkra szíveskedjék bejönni az ösz- szegyűjtött hivatalos írások­kal, hátha a körülmények és az eddigi lépések elem­zése valamilyen eredmény­hez vezet. V. Kompolt: Az oltás, amely Önök sze­rint hamar jött, meghatáro­zó tény a tekintetben, hány kutya is van. Ha pedig a szám megvan, akkor meg­van az adózás kötelessége is. Szabályosan jártak el, ami­kor „fölírták” azt a harma­dik kutyát is, bár azt nincs szándékukban megtartani. Az ebadót jogosan vetik ki, a szóbeli közlése egy esetle­ges jövőbeli elajándékozás­nak nem mentesít az ebadó fizetése alól. V. Gy. nyugdíjas, Eger: Dicséri levelében az „Eger Taxi” pontosságát és ez a pontosság annál jobban esett önnek, mert betegsége mi- ■ ott csak komoly szükségből megy ki a házból. Ez a fi­gyelmesség reméljük jó pél­da másoknak is. A. Istvánná, Eger: Névnapjára a kisfia az egyik belvárosi pavilonban virágot vásárolt, de az ön kifejezése szerint ez a szeg­fű „csúnya-rozsdás” volt. így fordult aztán visszájá­ra a kisfiú szándéka: ahe­lyett, hogy ön örült volna a virágokban kifejezett sze­retetnek, kedvességnek, fáj­dalmat is érzett. A szegfű megszúrta önt, noha tövise sincs. Ezt az esetet azért említjük, hogy a virágárus se éljen vissza a gyermek­nek ama hitével, hogy őt a felnőttek a pénzéért komoly vásárlónak tekintik. Cs. Gyula, Debrecen: Beküldött kéziratát végig­olvastuk, elemeztük. A rit­musérzéken túl a gondolati fegyelem hiányzik, szóla­mokkal helyettesíti azt, ami­nek lelkesedésből és meggyő­ződésből, eredeti élmény­ből kellene származnia. Az utánérzések leküzdésére még sokat kell gyakorolnia. Tanácstalan jeligére, Gyön­gyös: Férjének tűrhetetlen ma­gatartását nemcsak a saját jól felfogott érdekében, de a gyermeket kímélve is meg kell szüntetnie azzal, hogy a bíróságnál a gyermek el­helyezését, gyermektartást és a lakás használatát kéri. Az megint más kérdés, hogy a férje miért adta be a kere­setet, miért mondta vissza, miért szab magának határ­időket különböző magatar­tásokra. A. Cs,, Eger: A tulajdonosnak bizonyos körülmények között joga van a bérleti szerződést felmon­dani, de akkor — amiről egyébként szóban meg is egyeztek — ne akadékos­kodjék, ha ön a lakás rend- behozatalára ráköltött ősz- szeget a lakbérbe be akar­ja számítani. Amint ön ír­ja, a tulajdonosnak ezt a ráfordítást akkor is vállal­nia kellett volna, ha ő köl­tözik be a lakásba, mert az olyan állapotban volt, hogy azt a helyreállítási munkák elvégzése előtt lakni sem lehetett. „Gyermekem májusban töltötte be a 18. életévét. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után a főiskolára nyert felvételt. Családi pót­lékot azonban június óta nem kaptam. Én úgy tudom, hogy a főiskolán, illetve fel­sőfokú intézményben to­vábbtanuló gyereknek szep­temberig, a tanév kezdéséig jár a családi pótlék” — írja levelében Nagy István gyöngyösi olvasónk. Kérdésére Gáspár István­ná, a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság osztály- vezetője elmondta, hogy a középfokú iskola befejezé­se után a felsőfokú oktatá­si intézményben tanuló fia­talnak nem jár családi pót­lék. Nem kaphatja meg ezt a juttatást továbbá a nyári szünidő tartamára az a di­ák sem, aki alsó, vagy kö­zépfokú tanulmányait befe­jezte, harmadéves szakmun­kástanuló. vagy tanulmánya­it év közben megszakítja. És nem jár a szakmunkás- tanuló otthonban és kollé­giumban történő elhelyezés időtartamára sem. Az a szülő, akinek gyer­meke betöltötte a 16. élet­évét tovább akkor pogosult az ellátásra, ha alsó, vagy középfokú intézmény nap­pali tagozatán tanul, de ezt az iskolával minden évben szeptember elején igazoltat­ni kell. Azt a gyermeket, aki júniusban valamely in­tézmény nappali tagozatán tanul, a nyári szünidőre is megilleti a családi pótlék, de legfeljebb 19. éves ko­ráig. Jár családi pótlék a nyá­ri szünidőre azután a gyer­Az úttörőmozgalom társa­dalmi szerepe és közösségi játékai, ez volt a témája an­nak a továbbképzésnek, me­lyet csapatvezetőknek, kis­dobos- és képzésfelelősök­nek tartottak az úttörőház­ban. A kisdobosoknak szó­ló „Hétmérföldes csizmában” című játék mellett válogat­hatnak az úttörők is a kü­lönböző programokból. Szek­cióüléseken csapatvezetők a középtávú tervezés gyakor­latával ismerkedtek. A kis­dobosvezetők előadást hall­gattak, „Tervezés a kisdo­bosok körében” címmel. A képzésfelelősök témája: a középtávú tervezés gya­korlata volt. Előadást hallot­Értelmi fogyatékosok gondo­zását segítő újtípusú napközi otthon működik Egerben, a Május 1. utca 21. szám alatt. A napközi otthont Eger város Ta­nácsa egy éve hozta létre és működteti abból a célból, hogy segítséget nyújtson a családban élő. egészségi állapotuk miatt nem tanköteles, illetőleg folya­matos munkaviszonyban nem foglalkoztatható értelmi fogya­tékos fiatalok, felnőttek közös­ségi, társadalmi beilleszkedésé­hez s ezzel enyhítse a fogyaté­kost nevelő családok gondjait. A napközi othon sokrétű fel­adatot lát el: az egész napos felügyelet, háromszori étkezés mellett szakszerű gondozással segíti a beutaltak személyiség­fejlődését, a testi és munkára nevelést, a kulturált önkiszol­gálást, beszédkészségük javítá­sát, s ezzel értelmi képességük továbbfejlesztését. Tartalmas közösségi tevékenységet, képes­ségeiknek megfelelő hasznos elfoglaltságot, munka- és és kereseti lehetőséget biztosít a számukra. mek után is, aki alsó, vagy középfokú oktatási intéz­mény utolsó évfolyamát si­keresen elvégezte és más középfokú iskolában tanul tovább. Ilyen esetben a va­kációra járó családi pót­lékot a ' folyósító szervek utólag adják meg. Példa er­re, ha a diák júniusban érettségi vizsgát tett, majd szeptembertől szakmunkás­ként tanul tovább, az isko­la igazolásának bemutatása után a júliusi és augusztusi hónapokra járó családi pót­lékot utólag folyósítják. Nyárra akkor is jár csa­ládi pótlék, hogyha a tanu­ló az osztályvizsgán megbu­kott, és szeptember, vagy október hónapban érettsé­gizik. Ha pedig a szünidő alatt munkát vállal és kere­settel, jövedelemmel ren­delkezik, a családi pótlékot ez esetben is megkapja. Döntő e a megbocsátás Negyven körüli asszony kétségbeesetten panaszolta, hogy el akar válni tőle a férje. Igaz ugyan: néhány hónappal ezelőtt ő mondta neki, hogy „elég volt”, fe­jezzék be. De azt nem gon­dolta komolyan. A férfi mé­gis összecsomagolta a holmi­ját, és otthagyta a család­ját. A napokban érkezett meg az idézés. A házastárs oly­annyira a „szívére vette” azt, hogy kiadták az útját, hogy a válókeresetét is be­adta a bíróságon. „Most mi lesz”? — kérdezte kétségbe­esetten az asszony. Elvá­tunk Hangrádné Acs Évá­tól az új próbarendszerből adódó feladatokról. Győri Petronella a képzési határo­zat módosítását ismertette. A másnapi program fórummal kezdődött, melyre az úttörő- elnökség vendégeket hívott, hogy problémáink megoldá­sában segítséget nyújtsanak. Szó esett még a gyermek- és ifjúságvédelemről, az új gazdasági ügyrend bevezeté­sének tapasztalatairól. Elő­adást hallottunk azokról a feladatokról is, amelyek a táborozás és a turisztika te­rületén jelentkeznek. Az egy év óla működő intéz­mény igazolta létjogosultságát. A gondozottak jól érzik magu­kat a napköziben, a közösségbe beilleszkedtek, fejlődésük ész­revehető. A szülők elégedettek a kapott segítséggel. Mindezek ellenére a felvételt igénylők száma nem emelkedik a várt mértékben. A húsz férőhelyre tervezett és kialakított napközit jelenleg is csupán kilencen látogatják. Érthetetlen, hogy a családok elzárkóznak a lehetőség elől. Egerben és környékén a már több ízben felmért létszám azt bizonyítja, hogy ennél Sokkal több értelmi fogyatékost nevelő családnak vannak gondjai. Az idegenkedés oka valószínű az hogy a közvélemény még nem ismeri és nem értékeli kel­lőképpen ezt az új szociálpoliti­kai támogatást, amely előnyö­sen befolyásolja az érintett csa­ládok helyzetét. Dr. Takács Jözsefné intézményvezető laszthatnak bennünket az én akaratom ellenére is? Kérdésére dr. Kertész Éva adta meg a választ. Sajnos egyértelműen nem tudjuk megnyugtatni az asz- szonyt. A bírói gyakorlat szerint a házasságot a kö­telességsértő házastárs ké­relmére is fel kell bontani, ha a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul meg­romlott. A családjog nem ismer olyan egyedi bontó­okot. amelynek megléte ese­tén a házasságot fel kell bontani. (Tehát nincsenek abszolút bontóokok, mint például régen a „hűtlen el­hagyás”). Per indulhat az egyik fél kérelmére vagy egymással megegyező akaratnyilvánítás alapján. Erre csak akkor van mód, ha mindkét fél válni akar, nincs vita köz­tük a gyermek elhelyezésé­ben, tartásában, a közös la­kás használatában, és va­gyonmegosztásban sem. Elő­fordulhat az is, hogy vala­melyikük tartásra szorul. Ezt is maguk között kell ren­dezniük. A mi esetünkben szereplő asszony ugyan megbocsáta­na „mindent” a férjének, és olyan élethelyzet követke­zett be az idők folyamán, hogy az már aligha ad re­ményt a családi élet helyre­állításához. A férfi magatar­tása arra utal, hogy nem kí­vánja már családjával foly­tatni a közös életet. A bíróság a bontóper el­ső tárgyalásán — persze ké­sőbb is. ha erre okot lát — megkísérli a felek békítését. Nagyon sok bontóper be is fejeződik itt. Válaszol az illetékes Honnan folyik el a víz...? Lapunk augusztus 9-i szá­mában „A másik oldala” című írásunkra Ott László, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgató­ja a következő megjegyzést fűzte: „A cikk által közölt helyszínen — az érintett időszakban — a vízcsapok műszaki állapota kifogásta­lan volt, azok el voltak zár­va, rajtuk víz nem folyt. Ebben az időben azonban a Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat az M—9, és M—10 jelű épületek között távfűtési munkákat végzett és a nyo­máspróba alkalmával a rendszerből leengedett víz- mennyiség kifolyt, ebből ke­letkezett víztócsa. Mindezek alapján válla­latunk dolgozói a vízelfolyá- sért el nem marasztalha­tok. ” •k Az újságíró nem a víztó­csákat kifogásolta, hanem azt, hogy egy, az udvarra felállított csapból egész éj­szaka ömlött a víz akkor, amikor az illetékesek kény­telenek voltak elrendelni a vizkorlátozást. Azt pedig ne­héz elképzelni, hogy egy közkúton keresztül folyik el a fűtőrendszerből leenge­dett vízmennyiség. Néhány sorát pedig nem azért vetet­te papírra munkatársunk, hogy az éjjeliőrt elmarasz­talják, megbüntessék. Célja ezzel az volt, hogy ezen a konkrét példán keresztül is bemutassa mindannyiunk fe­lelősségét '— a köz érdeké­ben. <k. sz. e.) A teret, ahol állok, re­neszánsz stílusú paloták egyenletes ritmusú árkádso­rai veszik közre, maguk he­lyett inkább Szent Márk temploma felé terelve a fi­gyelmet. Körülöttem íehér- és színesbőrűek, a levegőben bábeli nyelvzavar vibrál. Itt is, ott is magyar szó üti meg fülem. Eltűnődöm: vajon az évek során e helyen megfor­duló magyarok százai közül hányán tudják, hogy ezlt a csodálatos templomot egy Fejér megyei magyar, a ké­sőbbi egri érsek. Pyrker László állíttatta vissza régi pompájába, s azzal, hogy a szomszédos Dózse-palotából, páratlan műkincsei megóvá­sa érdekében, kitelepíttette a közhivatalokat, a világ egyik legjellegzetesebb, mesébe il­lő építészeti alkotását men­tette meg az utókornak? . Pyrker 1821-ben érkezik Velencébe, s lesz annak hat éven át pátriárkája. Küldeté­sének egyik célja a meglazult egyházi fegyelem helyreállí­tása, de a művészi érzékkel megáldott főpap azt sem nézhette tétlenül, hogy a legnagyszerűbb műemlékek városa, annyi nagy állam­férfi, hős és művész szülő­anyja, haláltáncát járva, nyomorultan tovább pusz­tuljon. Azzal, hogy kivívta Velence szabadkikötővé való nyilvánítását, kiharcolta az adók csökkentését, tekinté­lyes összegeket szerzett a szegények megsegítésére, szorgalmazta a hajóépítést, s ugyanakkor bőkezűen párt­fogolt minden művészi tö­rekvést; visszaadta Velence régi fényét és gazdagságát. Igaz, hogy a büszke velen­ceiek sohasem tudták meg­bocsátani, hogy személyében egy idegen foglalta el a pát­riárkái széket, mégis úgy bú­csúztak tőle, mint „Velen­ce megmentőjétől”. Pyrker útja Velencéből Egerbe vezet, amelynek ér­seke lesz. — Különös, el­lentmondásos ember. Mint író, minden művét német nyelven írja, de hogy szelle­mében magyar, mindennél jobban bizonyítja, hogy a magyar nyelv legnagyobb szerelmese, Kazinczy siet el­sőnek köszöntésére, s a körü­lötte dúló irodalmi vitákban mindvégig kitart mellette. Pyrker az uralkodó hozzá­járulásával megalapítja Eger­ben az első önálló, magyar tanításnyelvű tanítóképzőt, s ezzel elhanyagolt népmű­velésünket legalább egy fél évszázaddal előrelenditi. Kül­földi művészek Egerben va­ló foglalkoztatásával a mű­vészetek helyi fejlődésén kí­vül lényegesen hozzájárul az egész hazai művészeti kultú­ra kibontakoztatásához. Két héttel egri bevonulása után már gondol a várfalak res­taurálására; fürdőházat épít­tet a 25 fokos gyógyvíz mel­lé, művészeti kolóniát, rajz­iskolát szervez, s megépít­teti az ország második leg­nagyobb bazilikáját, az 'eg­ri székesegyházat. Szarvas­kő mellett, sziklák robban­tásával utat nyit a borkeres­kedelemnek a Felvidék felé. Az 1831-es kolerajárvány idején egyéni biztonságával nem törődve járja egyház­megyéjét, lelki vigaszt, or­vosi segítséget, anyagi támo­gatást nyújtva a rászorulók­nak. Ritka műízléssel válo­gatott, hatalmas könyvtárát a létesítendő Nemzeti Mú­zeumnak ajándékozza, s ez­zel megveti a Szépművésze­ti Múzeum alapját... Állok a velencei Szent Márk téren, de gondolataim Eger utcáin kanyarognak . . . Eltűnődöm: nem érdemelné meg ez a rendkívül sokolda­lú, fáradhatatlanul alkotó ember, hogy városunkban egy szerény utcatábla vagy róla elnevezett tér is őrizze emlékét?! Nem azért, amit Velencéért, hanem amit húsz éven át kedves városáért. Egerért tett. Abkarovits Endre, Eger Az új úttörőév előtt Daragó Istvánná, Novaj Amiről kevesen tudnak... KKHV GÖDÖLLŐ A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat tihanyi exportmunkára, kiemelt bérezéssel felvesz kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelő, csőszerelő, gépkezelő szakmunkásokat, segédmunkásokat, kubikos­brigádokat. Bérezés: teljesítménybér + 1000—1200 Ft bérpótlék + esetenként célprémium. Havi kereseti lehetőség teljesítménytől függően, szakmunkásoknak 5000—9500 Ft. kubikosoknak 4000—8000 Ft. Elhelyezés a helyszíni munkásszállón. Napi háromszori kedvezményes étkezést biztosítunk. Különélés)' pótlékot a rendelet szerint fizetünk. Kedvező munkaidőrend (10+5) JELENTKEZNI LEHET: Pesten: a 3. sz. metró. Arany János utcai megállónál VI.. Zichy J. u. 1. (Bajcsy-Zs. u. sarok.) Budaörsön: Ifjúság u. 9. Gödöllőn: Tessedik Sámuel u. 6. Levélcím: KKMV, 2101 Gödöllő, Pf. 71.

Next

/
Thumbnails
Contents