Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-24 / 198. szám

4­if lljr a § J| m NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 24., péntek Kamera­közeiben Olasz film­művé­szek Monica Viiti Kedveljük az olasz filme­ket, népszerűek nálunk, az itáliai művészek. Sokan kö­zülük jártak Magyarorszá­gon. találkoztak magyar né­zőikkel. Nos, a televízió jó­voltából ezen a héten ismét láthatjuk, hallhatjuk őket, a legismertebbeket. Két rész­ben sugározza a televízió a Róma 21 óra című műsort, amely nem más, mint be­szélgetések az olasz filmről, a legilletékesebbekkel, a leg­nevesebb rendezőkkel, a legnépszerűbb színészekkel. Az első részben augusztus 22-én 22 óra 15 perckor a 2-es programban Nino Man- fredi, Federico Fellini, Mo­nica Vitti, Michelangelo An­tonioni és Dino Risi szólal meg. A második rész sze­replői augusztus 23-án, csü­törtökön este 22 óra 30 perc­kor, ugyancsak a 2-esen, ismét Vitti, Antonioni és Fellini, továbbá Alberto Sor- di és Rodolfo Sonego. A szereplők kiválasztása­kor nyilván az is vezette Máté Judit és Sipos Áron riportereket, — az utóbbi a rendező is —, hogy bemu­tassák az olasz filmművé­szet sokarcúságát, a külön­böző témák iránt érdeklődő­ket, a különféle stílusok képviselőit — egyszóval az olasz filmművészet palettá­jának sokszínűségét. Mert vegyük például Fel- linit, a felejthetetlen Or­szágúton rendezőjét, aki kép­regényszerző, karikaturista, újságíró volt, 1940-ben írt először forgatókönyvet, 1952- ben rendezett először ön­állóan, akinek művészete a neorealizmusból nőtt ki, majd egyéni stílusát kiala­kítva meghökkentett és cso­dálatra késztetett a 8 és fél­lel, Rómájával, Casanovájá­val. Antonioni annyiban közös Fellinivel, hogy szintén volt újságíró és forgatókönyvíró. Közgazdasági egyetemet vég­zett. Az ő stílusa is mar­kánsan egyéni, a filmjei — a Kaland, Az éjszaka, a Vörös sivatag, a Nagyítás és a többi világszerte nagy ér­deklődést váltott ki. Dino Risi a milánói egye­temen kapott orvosi diplo­mát. <3 megint teljesen elté­rő alkatú rendező, aki — a háború alatti svájci emig­rációból hazatérve — négy évig ugyancsak újságírósko- dott. Elsősorban a ’vígjáték és a szatíra a területe, sok filmjét láthattuk, köztük például a Kenyér, szere­lem. .. sorozatot, a Szörnye­tegek, a San Gennaro kin­cse és a kiemelkedő Előzés című alkotásokat. A Szörnyetegekből is em­lékezhetünk Nino Manfre- dire, a kiváló színész-rende­zőre. „Magyar vonatkozása”: Milánóban, színpadon első nagy sikerét Molnár Fe- rec Liliomában aratta. Ját­szik színpadon filmen, ír és rendez. Filmjeit nem so­roljuk, hisz őt a mi közön­ségünk is jól ismeri. Ugyan­úgy, mint mondjuk Monica Vittit, aki Antonioni ki­egyensúlyozatlan, enervált hősnőivel lett világhírű, majd megszakítva művészi és magánéletbeli kapcsolatát a rendezővel, vígjátékban, sza­tírában, drámában bizonyí-' tóttá sokoldalúságát. Nem folytatjuk az előze­tes bemutatást, hisz ezen a héten találkozhatunk velük és a többiekkel, hogy köze­lebbről, jobban, esetleg új oldalukról ismerjük meg őket. Erdős Márta Csehszlovák kiállítás A Szlovák Nemzeti Felke­lés 40. évfordulója alkalmá­ból fotókiállítás nyílt csü­törtökön Budapesten a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ kiállí­tótermében. A kiállított fényképek do­kumentálják a Szlovák Nem­zeti Felkelés eseményeit, amelyben a szlovákok olda­lán 27 nemzet és nemzeti­ség fiai — csehek, magya­rok, bolgárok, románok, franciák, lengyelek — vet­tek részt. Tréfás polka (Fotó: Kőhidí Imre) SZOMBAT ESTE A HATVANI SZABADTÉRIN: Bál a Savoyban Gödöllői Lajos nyitja meg a zenés játékokat Szombaton este 8 órakor, kígyóinak a rivaldafények a népkerti szabadtéri szín­házban, hogy a Szegedi Nem­zeti Színház vendégszereplé­sével megkezdődjenek az el­ső „Hatvani zenés színházi nyár’’ előadásai. A Hatvani Galéria és Játékszín új vál­lalkozásának jelentőségét tá­masztja alá, hogy az ünne­pi szignált követően Gödöl­lői Lajos, a Művelődési Mi­nisztérium színházi osztá­lyának vezetője mond beszé­det, üdvözölve a szabadtéri játékokat rendező városok sorába lépő Heves megyei települést, amely a zenés műfaj ápolását választotta feladatul és kívánja ezt a bemutatósorozatot hagyo­mánnyá avatni. Mint, ismeretes, Ábrahám Pál világszerte közkedvelt revüoperettjével kezdődik az öt produkcióból álló soro­zat. És a „Bál a Savoyban” változatlan sikerére jellem­ző, hogy legutóbb ezzel ven­dégszerepeitek a szegediek a soproni ünnepi heteken, majd a szomszédos Jugoszláviá­ban. De ez évben nyerte el a társulat azt a nívódíjat is, amelyet Bonyhád város ala­pított a rendszeresen oda­látogató négy magyar szín­ház bemutatóira. Mi teszi vonzóvá, hatásossá ezt a re- vüoperettet? A fordulatos szövegkönyv mellett elsősor­ban Ábrahám Pál forró rit­musú muzsikája, valamint az előadásba iktatott sok-sok látványos tánc, amelyekben estéről estére Ugjai Ilona, a színház egyik szólótáncosnő­je arat viharos sikert. A „Bál a Savoyban” elő­adását egyébként múlt év szeptemberében újították fel a szegediek, és alig egy esz­tendő során — leszámítva a szegedi előadásokat — het­ven városban, különböző művelődési intézményben szereztek vele osztatlan el­ismerést. Ebben térmészete- sen része van több olyan művésznek, mint például a primadonna Török Vera, az énekes-szerelmes Szabadi József vagy Kelemen Már­ta, aki remek szubrettszere- pek egész sorát vitte már sikerre, és kollégáival együtt nagyon népszerű a Tisza- parti városban. Hadd mondjuk el azt is, hogy mind az öt színházi produkciót avatott zsűri ér­tékeli, és a békéscsabaiak záróelőadása, a „Bástyasé­tány 77.” után ítéli oda a konzervgyár igazgatója által felajánlott Aranyfácán-díja- kat a legjobb színházi elő­adásnak, a legjobb rende­zői munkának és a legsike­resebb színpadi figura meg- formálójának. Ide tartozik továbbá, hogy megkezdődött a galériában a különböző színielőadások napi jegyei­nek árusítása, továbbá: elő­adás el nem marad, mert kedvezőtlen idő esetén azo­kat a városi sportcsarnok­ban tartják meg, ahol nagy színpad épült. Végezetül ar­ra hívjuk fel a „Hatvani ze­nés színházi nyár” kö­zönségének figyelmét, hogy lassan a nyár vége fe­lé tartunk,. hűvösöd­nek az esték, tehát egy-egy előadásra ajánlatos kicsit melegebben felöltözni. Kelemen Márta és hódolói a „Bál a Savoyban” szegedi premierjén (Fotó: Hernádi Oszkár) Egy Skóciában kiránduló francia fölvesz kocsijába egy helybéli autóstopost, aki egy whiskygyárnál száll ki. A skót meghívja a fran­ciát, mondván, nézze meg a gyárat, amelynek ő az igaz­gatója. Már jó ideje beszél­getnek az irodában, mikor így szól a skót: — Azért nem mehet el anélkül, hogy ne kapna egy kis frissítőt — és kinyitja az ablakot. ★ A skót megszólít egy já­rókelőt az utcán: — Ne haragudjon, uram! Kérdezhetnék öntől valamit? — Csak tessék! — Szokott inni? — Nem, soha. — Akkor fogja meg, ké­rem, ezt az üveg whiskyt, amíg bekötöm a cipőfűző­met! ★ A skót megérkezik fele­ségével egy téli üdülőköz­pontba, és odamegy a síok­tatóhoz: — A feleségemmel szeret­nénk megtanulni fél lábon síelni. — De hát miért? — Mert így egy pár síléc is elég volna kettőnknek. * Skót humor Nyaralni megy kisfiával a skót. — A legfontosabb az — oktatja ki fiát az apa —, hogy ne pazaroljunk. Ahol nem túl érdekes a táj, ne felejtsd el levenni a szem­üvegedet. ★ Egy skót szánalmasan sír az útszélen. — Mi a baj? — kérdi tő­le egy járókelő. — Ne is mondja! Kitör­tem a fésűmnek egy fo­gát. .. — De hát miért olyan nagy baj ez? — Mert ez volt az utolsó, így újat kell vennem. ★ Osztrigaevés közben gyön­gyöt nyelt a skót. A gyöngy átfúrta a gyomrát, és a seb­be néhány nap múlva be­lehalt. — Micsoda szerencse! — újságolta később ismerősei­nek az özvegy. — Ha nem nyeli le ezt a gyöngyöt, so­ha nem lett volna miből ki­fizessük a temetését. •ir Egy ifjú rádióriportért megbíztak, hogy készítsen interjút a dúsgazdag skóttal. — Elárulná — kérdezte a mikrofonját tartó ifjú —, hogyan vált multimilliomos­sá? — Hosszú történet — fe­lelte a skót. — Mivel lá­tom, hogy nem jegyzetel, engedje meg, hogy leoltsam a villanyt, amíg elmesélem! — Nagyon köszönöm — állt föl az ifjú —, már min­dent értek. ★ Egy idős skót hölgy így szól a férjéhez: — Drágám, igazán elvi­hetnél már egyszer moziba! — De hát, Allison! — til­takozik a férj. — Egyszer már voltunk. — Igaz, de hát időközben föltalálták a hangosfilmet. ■ár Egy skót kisgyerek ijed­ten szalad az apjához: — Papa, az öcsi éppen új­ságot eszik! — Na és — feleli nyu­godtan az apa. — Az a teg­napi, már kiolvastam. G. G. A legnagyobb sikert mégis a hagyományos ukrán tánc aratta Ludmilla Szokolova, olasz dalokat énekel Szovjet katonaművészek a színpadon Telt házzal kezdődött, — és nagy si­kerrel fejeződött be Egerben, szerdán es­te a főiskola udvarán a szovjet Déli Had­seregcsoport ének- és táncegyüttesének estje.

Next

/
Thumbnails
Contents