Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
10« Amikor Gagarin elsőként tette meg Föld körüli útját a világűrben, szenzációnak számított. Ma már szinte alig figyelünk oda a híradásra, aminek tartalma egy űrhajó fellövése. Fgyre inkább nehéz nyomán követni a laikusok szemével útjaikat, számon tartani eredményeiket. Hiszen már annak is négy éve, hogy hazánkfia. Farkas Bertalan ugyancsak részese lehetett az űrkutatás tudományának, összeállításunkban bepillanthatunk abba a munkába. amit szerte a világon a legnagyobb érdeklődés kísér, ami jövőnk szempontjából meghatározó lehet. összeállította: Kis Szabó Ervin II Mars modellje a Déli-sark? Venus: zivatarok és vulkánok fölött Két évvel ezelőtt Leonyid Kszanfomaliti, a fizikai matematikai tudományok doktora, a Szovjet Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének munkatársa a Pravdában közzétett egy cikket, amely már a címében is szenzációt keltett: Villámok és vulkánok fölött. A szovjet tudósok által a Venus bolygó légkörében észlelt elektromos kisülésekről volt szó. Akkoriban sokan szkeptikusan fogadták a szerző következtetéseit. Az utóbbi idő kutatásaiból kitűnik, hogy L. Kszanfomaliti- nek igaza volt. A Floridai Állami Egyetem kutatói a Déli-sarkon, a Victoria-föld száraz völgyeinek szikláiban kékeszöld algákra bukkantak. Az algák a kőzetes felszín alatt egy-két milliméterrel, a környezeti hatástól védve élnek a kőzet pólusaiban és apró repedéseiben. Mivel a kőzetrészecskék áttetszőek, a parányi egysejtűek elegendő fényt kapnak ahhoz, hogy energiaszükségletüket fotoszintézis útján fedezzék. Mivel a déli-sarki viszonyokat a Marson feltételezhető adottságok modelljének tartják, az előbbiek alapján lehetséges, hogy egyes szervezetek ott is a sziklák belsejében találnak megfelelő életteret. Ezt az sem zárja ki, hogy a Marsszondák a talaj elemzése során eddig nem bukkantak egyértelműen az élet nyomaira. A Venuson kétségbevon- hatatlanul léteznek vulkanikus eredetű kúpok, amelyek most a bolygó körül keringő Venyera—15 és Ve- nyera—16 szovjet állomások által továbbított rádiófény- kép-felvételeken jól megfigyelhetők. De vajon van- nak-e ott jelenleg is aktív vulkánok? A két korábbi Venyera-páros révén kapott adatok tüzetes elemzése megerősítette e feltételezést. Félénk feltevés . 1976-ban, amikor előkészületek folytak a Venyera —11 és a Venyera—12 repülésére, elhatározták, hogy a két állomás tudományos komplexumát ellátják az elektromos kisülésekre reagálni képes „Groza” (zivatar) műszerrel. Akkortájt a Föld volt az egyetlen bolygó, amelynek légkörében zivatarjelenségeket figyeltek meg. A nagy erejű kisülések során egyebek közt nitrogénoxid és ózon képződik, amelyek a földi légkörfizikában fontos szerepet játszanak. Elhangzott az a feltevés, hogy a Venuson a gázbürok néhány kis összetevőjének képződési mechanizmusa ugyanilyen természetű. A Venus légkörébe süly- lyedve a műszer ezerszámra regisztrált a földiekhez hasonló, de egymást sokkal szaporábban követő elektromos kisüléseket. A szovjet készülékek leszállása után .kilenc nappal a Pioner-Vé- us amerikai orbitális berendezés fedélzetéről is regisztráltak elektromágneses impulzusokat a villámlások jellemző ismérveivel. A szovjet Venyera-beren- dezések adatainak elemzéséből kitűnik, hogy méréseik eredményei ellentmondanak annak a természetesnek tűnő feltevésnek, hogy villámok a felhőkben keletkeznek, mivel a Venuson a felhők 47—70 km magasságban vannak. Később jelentések érkeztek arról, hogy két kis amerikai leszálló készülék, amelyek a Vénus különböző körzeteiben egymástól több ezer kilométer távolságra ereszkedtek le, azonos, 12,5 km-es magasságban (vagyis 35 km-rel a felhőréteg határa alatt) ismeretlen jellegű, valószínűleg elektromos hatás következtében részben megsérült. Nos, a megfigyelt tények alapján hangzott el a működő vulkánok körüli elektromos kisülésekre vonatkozó feltevés. Egyébként a radarfelvételek geomorfológiai elemzése alapján a domborzat bizonyos elemeit a vulkanikus képződményeknek minősítették a szakemberek. Közéjük sorolták a Feba körzetet is, ahol 1976-ban a Venyera— 11 és a Venyera—12 állomás leszállt. a Venyera—11. Ekkor Leonyid Kszanfomaliti a vizsgált problémától látszólag távoli fényekhez folyamodott. Az 1969—1972. években a pilarimetrikus mérések elemzése elvezetett a Venus felhőit képező kénsavas cseppek méretének biztosra vehető meghatározásához: két mikron. Am a Pioner— Venus készülék fedélzetéről az 1978—1979. években végzett polarimetrikus mérések kimutatták, hogy a két mikronnyi részecskékből álló felhőréteg fölötti viszonylag sűrű, globális felhőréteg húzódik. parányi részecskéiből álló füstköd megjelenése, majd » globális elterjedése összefügg egymással. Kszanfomaliti azt a következtetést vonja le, hogy a Venus- légkör kéntartalmú vegyü- letekkel való hirtelen dúsu- lásának legvalószínűbb forrásai a vulkanikus kitörések lehetnek. Nincs földi hasonmása Az utóbbi években a tudósok kiderítették, hogy a földi litoszféra óriási táblákra oszlik, amelyek nagyon lassan mozognak a köpeny képlékeny ágyában. Épper^ e táblák érintkezési vonalában, az úgynevezett üreges övezetekben és a közép-óceáni hegyvonulatoknál tör fel leginkább bolygónk belső melege. A Venyera—15 és a Venyera—16 állomásokról készült felvételek szerint a Vénus domborzata rendkívül bonyolult, és gyakran nincs földi hasonmása. S noha a tektonikus erő megnyilvánulása mindenütt megfigyelhető, a táblák globális mozgása azonban bizonyára nincs meg a Venuson. Lenniük kell rajta azonban valamiféle hőkiáramlási körzeteknek, egyébként a bolygó forró kérge felpuhulna, és nem lenne képes a bolygó jelenlegi megfigyelhető domborzatát tartani. Ezért látott napvilágot az a hipotézis, amely szerint a Venus aktivitása ama forró pontok korlátozott számában nyilvánul meg, ahol igen nagyszabású vulkanikus kitörések mennek végbe: a bolygó rajtuk keresztül „ereszti ki a gőzt.” Kszanfomaliti véleménye szerint éppen a hatalmas kitörések körzeteiben kell keletkezniük az elektromos kisüléseknek, még hozzá jóval nagyobb számban, mint a földi vulkánok fölött. Aktivitásának a Venyera —13 és Venyera—14 által 1982-ben regisztrált csökkenése, valamint a Venus légkörében a füstköd eloszlása és a kéntartalmú gáz koncentrációjának csökkenése nyilvánvalóan azt bizonyítja, hogy a bolygó vulkanikus aktivitása egyelőre valamelyest csillapodik. KG — Szojuz űrhajó indítórakétája Bajkonur Űrközpont a Szovjetunió legnagyobb kozmodronja. Indító komplexumai jelentős távolságra vannak a Bajkonur várostól. A szovjet űrhajók, űrszondák és űrállomások természetesen a hordozórakétáktól függően különböző indítóállásokból startolnak. Bajkonur helyén évtizedekkel ezelőtt falu állt> és az- ötvenes években a szovjet, űrkutatás rohamos fejlődésével párhuzamosan nőtte ki magát várossá az egykori falu. Itt az űrközpontban végzik a hordozórakéták szerelését, fékpadi kísérleteit, ellenőrző méréseit. A hordozórakétákat általában vasúton szétszerelve szállítják, a kisebb részeket és az űrhajókat repülőgépen is szállíthatják. Repülőgépek leszállását az űrközpontban több repülőtér teszi lehetővé. A Szojuz—1 űrhajót 1967. áprilisában indították, azóta kb. 40 Szojuz típusú űrhajó indíttatására került sor. A Szojuz többszemélyes szovjet űrhajótípus, egyben az ilyen fajta űrhajókat alkalmazó űrrepülési program neve. Az űrhajó többször indítható hajtóművei és nagy mennyiségű hajtóanyag-tartalékai következtében igen nagy manőverezési képességgel rendelkezik. Kiválóan alkalmas nagymértékű pályaváltoztatásokra, űrrandevúra, ösz- szekapcsolási manőverekre, valamint űrállomásra történő teher- és személyzetszállítási feladatok, sőt bizonyos önálló kutatási programok végrehajtására. r Eletképesek-e a mikrobák a világűrben? A frankfurti egyetem biofizikai űrkutató csoportja — laboratóriumban szimulált világűrkísérletekben — vizsgálta a mikroorganizmusok reakcióját a világűr környezeti feltételeire. A kísérletekből kiderült, hogy a baktériumspórák még a világűr nagy vákuumában is megőrzik teljes életképességüket. Itt azonban egyidejűleg ultraibolya sugárzás is éri őket, ezért károsodnak. Megváltoznak örökletes anyaguk, DNS-ük építőelemei, s e meghibásodások a sejt saját enzim- rendszerei által nem javíthatók ki. A földi mikroorganizmusoknak tehát a világűrben, ha a napsugárzástól védve vannak, nagy túlélési kilátásaik vannak. Új tények a vulkanizmus mellett Három évvel később a bolygónak ugyanebben a kör. zetében szállt le a Venye- ra—13 és a Venyera—14. Ez alkalommal az elektromos aktivitás kutatása mellett, amely egyébként igen gyengének bizonyult, Leonyid Kszanfomaliti csoportja első ízben tett kísérletet Ve- nus-rengések regisztrálására. Persze, senki sem remélte, hogy a készülékek egy óráig — másfél óráig tartó működése (ennyi volt a fedélzeti rendszerek működésének a bolygón lévő 500 fokos hőségre kalkulált ideje) nagyszabású szeizmikus jelenségek fognak lezajlani. Két gyenge lökést azonban sikerült regisztrálni. Felvetődött azonban egy kérdés: vajon a Venyera— 13 és a Venyera—14 miért regisztrált tizedannyi, szá- zadartpyi elektromos aktivitást, mint a Venyera—12 és Ezt valamivel korábban földi polarimetria segítségével is észlelték: a felhőréteg még 1977-ben jelent meg és kezdett terjedni, a legnagyobb sűrűséget 1978 végén — 1979 elején érte el. összetétele ugyanolyannak bizonyult, mint a nagyobb részecskéké: - kénsavnak. 1979 végére azonban ez a füstpára jelentősen ritkult, egy év múlva pedig sűrűsége egyötödére csökkent. S van még egy esemény. A Venus légkörében régóta kerestek kéntartalmú gázt, Ezt azonban első ízben csupán az 1978—1979-es években észlelték. Ez a felfedezés alighanem azért vált lehetővé, mert a légkörben a gáz mennyisége erre az időre lényegesen megnövekedett. Később a kéntartalmú gáz koncentrációja elég gyorsan csökkenni kezdett, s másfél év alatt tized részénél is kevesebbre esett vissza. A két jelenség — a légkör kéngázzal való dúsúlá- sa és a koncentrált kénsav A műholdak szerepe a hajózásban A hajó helyzetének a megállapítása általában szextánssal történt. De a módszer nem teljesen pontos, nagyjából 500 méter a hibahatár. Még egy jelentős hátránya van a szex- tánsnak: használata a meteorológiai viszonyok függvénye. A világűrben levő Földön kívüli pont, amelyhez a földi távolságokat viszonyítani lehet, a tudomány régi álma volt. Ez a műholdak fellövésével vált valósággá — ezek ugyan szintén mozognak a Földhöz viszonyítva, de ennek nincs jelentősége, mert mozgásuk ismert. Ennek a helymeghatározási lehetőségnek a fontossága elsősorban a geodéziában igen jelentős: egyes pontok helyét lényegesen pontosabban lehet megállapítani ilyen módon, tehát két vagy több pont egymástól való távolságának a meghatározása biztosabb. Ez forradalmi lépés a geodéziában, ahol nagy távolságoknál nemegyszer kilométereket jelentett a bizonytalan, pontatlan helymeghatározás. De ugyanilyen nagy jelentőségű a helymeghatározás mozgó pontok, például hajók esetében is. Így a navigációs műholdak fontossága igen nagy. Az első navigációs műholdak egyben geodéziai műholdak is voltak és ez a kettős szerepük meg is maradt. Az első ilyen Transitnak nevezett műholdakat katonai célokra tartották fenn. De hamarosan kiderült, hogy a három műholddal végzett helymeghatározás nem elég pontos, sokkal biztosabb a megállapítás négy műhold segítségével. Fel is lőttek ilyeneket az amerikaiak, amelyeket hivatalosan „névtelen mű- holdak”-nak neveztek, és amelyeket a zsurnalisztika „titkos műholdaknak” keresztelt el. Sokáig nem esett szó ezekről a műholdakról, miután katonai célokat szolgáltak. Később szabaddá tette őket a katonaság a polgári hajózás céljaira, és így ma a hajózásnak a műholdak igen nagy segítségére vannak. KKMV tSííF GÖDÖLLŐ A Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat tihanyi exportmunkára, kiemelt bérezéssel felvesz kőműves, ács-állványozó, vasbetonszerelő, csőszerelő, gépkezelő szakmunkásokat, segédmunkásokat, kubikosbrigádokat. Bérezés: teljesítménybér + 1000—1200 Ft bérpótlék + esetenként célprémium. Havi kereseti lehetőség teljesítménytől függően, szakmunkásoknak 5000—9500 Ft, kubikosoknak 4000—8000 Ft. Elhelyezés a helyszíni munkásszállón. Napi háromszori kedvezményes étkezést biztosítunk. Különélési pótlékot a rendelet szerint fizetünk. Kedvező munkaidőrend (10+5) JELENTKEZNI LEHET: Pesten: a 3. sz. metró, Arany János utcai megállónál VI., Zichy J. u. 1. (Bajcsy-Zs. u. sarok.) Budaörsön: Ifjúság u. 9. Gödöllőn: Tessedik Sámuel u. 6. Levélcím: KKMV, 2101 Gödöllő, Pf. 71.
