Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-17 / 193. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 17., péntek Sztárok nyáron Vannak filmcsillagok, akiket szinte az egész világ ismer és szeret. És vannak olyanok is, akik hazájuk népszerűségi listájának az élén állnak, csak a világhír várat még magára. Ezen a nyáron mindkét sztárfajtából válogathatunk a moziműsorban, amely igencsak változatos, mind „születési helyek”, mind műfajok tekintetében. Bata Zivojinovics jugoszláv színész például két produkcióban is látható: az Egy szerzetes szerelme és az Itália bukása főszereplői között. Az 51 éves színész Újvidéken és Belgrádban tanult, aztán a belgrádi Drámai Színház tagja lett: Többször tüntették ki Arany Aréna díjjal Pulában, a jugoszláviai filmek fesztiválján. Néhány filmjének címére emlékeztetünk: Találkoztam boldog cigányokkal is, Kozara, A dervis és a halál, Csoportkép hölgygyei (NSZK), A neretvai csata. Brigitte Fossey gyermekként kezdett filmezni. A magyar televízió a közeli hetekben sugározta a Tiltott játékok című francia filmet, amelynek kislány főszerepét Fossey játszotta. A szereplésnek nem lett folytatása egészen 1966-ig, amikor Jean-Gabriel Al- bicocco újra megnézte a Tiltott játékokat. Azonnal ajánlhtot küldött Genfbe, ahol a 19 éves Brigitte tolmácsiskolába járt. Párizsba utazott, szerződést kapotl — és ma már világsztár. Játszott Claude Lelouch (A jók és a gonoszok), Francois Truffaut (A férfi, aki szerette a nőket), H. W. Geissendorfer NSZK-beli rendező (Az üvegcella) filmjeiben. Most a Rossz fiú-ban láthatjuk majd. Franco Nero ugyancsak a nemzetközi sztárválogatott élvonalába tartozik. Franco Sparanero néven született 1941-ben. Könyvelőként dolgozott, majd az olasz filmvárosba, a Cinecittába került, ahol felfedezte John Huston amerikai rendező, és szerepet adott neki A bibliában. Az első években főleg kommersz filmekben lehetett látni, aztán az elkötelezett, társadalombíráló produkciók felé fordult. Nemrég láthattuk a Mexikó lángokban című filmben, John Reed megszemélyesítő- jeként. Néhány cím még: A neretvai csata, Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek, A Kobra napja. A nyári műsorban a Szalamandra című filmje szerepel. A lengyel Maja Komorowska kitűnő és érdekes jelenség. Varsóban született, Krakkóban járt színiiskolába, aztán az opolei, majd a wroclawi színházba került. 1972-ben került Varsóba, a Kortárs Színházhoz. Még abban az évben Cybulski- díjjal tüntették ki mint a legjobb utánpótlás-színésznőt. Emlékezetes alakítást nyújtott a többi között A látogatás, a Budapesti mesék és A wilkói kisasszonyok című filmben. Most a szerződésben láthatjuk. Robert de Niro 41 éve született New Yorkban. Stella Adler és Lee Strassberg növendéke volt, aztán különböző New York-i színpadokon lépett fel. Első filmszerepét az ott forgató francia rendezőtől, Marcel Carnétól, kapta, aztán már sorra jöttek a jobbnál jobb szereplehetőségek: A húszadik század, a Keresztapa II., amelynek Vito Corleone alakításáért megkapta a legjobb epizódszínész Os- car-díját. 1980-ban ismét Oscart kapott, ezúttal a Dühöngő bika főszerepéért. Most a Gyónás gyilkosság után című filmjét játsszák nálunk. Nasstasia Kinski 23 éves, és ma az egyik legdivatosabb ifjú filmsztár. A híres színész, Klaus Kinski leánya, aki 13 éves korában tűnt fel egy tévéjátékban. 15 éves, amikor felfigyel rá Roman Polanski, és világkarriert ígér neki. A tanulmányait is ő finanszírozza Lee Strassbergnél, New Yorkban. Aztán Polanski elhagyta az USA-t, így a hollywoodi karrierből akkor nem lett semmi. Nasstasia 1978-ban Rómában forgatott Lattuada Maradj, amilyen vagy című produkciójában, Mastroianni partnereként. Jött újra Polanski, elkészült a Tess, amit Egy tiszta nő címmel láthatunk a mozikban. A Cannes-ban fődíjjal kitüntetett Párizs, Texas-nak is ő az egyik főszereplője. Az NDK egyik legnépszerűbb színésze Jaecki Schwarz. 1946-ban született Berlinben. Először fotóvegyészeti szakmunkás volt, aztán Babelsbergben tanult a színház- és filmművészeti főiskolán. Magdeburgban lépett . először színpadra, majd a Berliner Ensemble •tagja lett. Még főiskolásként kapta meg Konrad Wolftól a Tizenkilenc éves voltam főszerepét. Láthattuk a többi között még a Te és én, a Kis Párizs, és A harmadik című filmben, A nyári műsorban a Kezesség egy évre című filmje szerepel. Néhány éve robbant be a filmhírességek sorába Jessica Lange. Olyannyira rövid ideje, hogy a filmlexikonokban sem szerepel. Igaz, hogy 1976-ban ő volt Dwan, akit King Kong annyi veszélyes helyzetből mentett meg. Ebben a szerepben láthatjuk most a moziban. És láthattuk A postás mindig kétszer csenget főszerepében Jack Nicholsonnal. Tavaly a Tootsie-ban nyújtott alakításával elnyerte a legjobb epizódszínésznő Oscar-díját. Donald Sutherland mostanában szinte „törzsvendég” a magyar mozikban. A kanadai színész — július 17-én 50 éves — a torontói egyetemen mérnöknek készült. Nyári szünetben szerencsét próbált a kanadai Nyári Színháznál — sikerrel. 1959-ben London következett, a Drámai Művészetek Királyi Akadémiáját látogatta. Az angol főváros több színházában játszott. Filmezni 1964-ben kezdett, 1970-ben a M. A. S. H. hozta meg számára a nemzetközi hírnevet. Láthattuk A húszadik század, a Casanova, a Klute, legújabban a Tű a szénakazalban, A piszkos tizenkettő és a Kelly hősei című produkcióban. Ewa Szykulska a varsói Stúdió Színházban kezdte pályáját. 23 éVes korában diplomázott, filmezni még hallgatóként kezdett, kisebb szerepekben. Ma hazája ta-' Ián legnépszerűbb tévé- színésznője. Néhány filmje: Egy férfi kétszobás lakással, Özönvíz, Legendák lovagja, A szerelmi vallomás. A nyár folyamán a Sztárok bűvöletében című lengyel és az Egész nap esik című bolgár filmben találkozhatunk vele. E. M. Bolya Péter: A gyűrű ni. Bevezetés Egy téli napon Somos feleségé — Mária — úgy döntött, hogy elválik, és ottfelejti Somost valamelyik koszos vendéglőben. Az okok... 1: Somos iszákos, 2: Somos hazug, 3: Somos önző, 4: Somos impotens — és még minden, ami férfi lehet a válóper idején. „Máriának igaza van, de nekem is” — gondolta Somos, és al-al-al-bérletbe költözött. Egy szagos öregasz- szonynál vett ki szobát, s már a bérleti szerződés aláírásakor megkérdezte Vera nénit — így hívták a szoba tulajdonosát —, hogy miért nem veteti ki azt a hosszú szőrszálat, amely az állán levő szemölcsből nőtt ki. Vera néni kínlódva véste a nevét a papirosra, aztán kijelentette, hogy Somos „nem fogadhat vendéget”. — Egyelőre nem is kell — mormolta Somos, hiszen a következő hónapokat magányos elmélkedéssel és Mária elemzésével szándékozott eltölteni. Mellékesen elbeszéléseket is ír, hiszen ez a foglalkozása, s az írások többségében szerepel majd a Nő, aki minden részében más, mint Mária, de mégis ugyanaz, tehát nem létezik, csak Somos bővített és körmondataiban, „de hát ez nem is baj” gondolta Somos, így legalább semmi csalódás nem érheti, legritkább eset, hogy az írott betűk életre kelnek, honvágy nőnemű magatartást mutatnak, isznak, verekednek, szeretőt tartanak, s a nap végén még el is verik a szerzőt — így tehát Somos elhatározta, hogy e meglevő világ helyett egy ÚJAT alkot, amelyhez teljesen elegendő az albérleti szoba, a filctoll, meg a bolhacsípésként viszkető emlékek az elmúlt ötszáz évből. Táncdalok Elköltözése napján Mária Somos fejéhez vágott egy kékköves gyűrűt, amelyet még Somos vásárolt valamelyik aranyvasárnap, s úgy adta át Máriának, mintha komoly érték lenne, pedig bizsu volt, mint Somos önmaga, amit azonban Mária nem ismert fel, azt hitte, hogy Somos ékszer, nem hamis, igazi, mélyen csillogó... De hamarosan kiderült az igazság, és Somos szomorúan vette fel a gyűrűt a szőnyegről, ahová a homlokáról pattant. — Te disznó — segített Mária a lehajlásban. — Mocskos disznó. Somos hazaballagott, „kezcsókolom”„ ordított át Vera néninek, kulcsra zárta az ajtót. A szoba hűvös és homályos volt, az ablakon a tavalyi eső pettyei, a szekrény halk reccsenések- kel válaszolt a fűtőtest kattogására. Somos végigdőlt a díványon. A zsebébe nyúlt, elővette a gyűrűt, nézegette. A kék kőben éles képeket, mozgalmas jeleneteket látott: Mária arcát az első tekintet kövületében, szőke haj, fekete szemöldök, vastag száj..., s aztán a csak táncdalokban megfogalmazható első-k: az első kézfogás, (Mária félt, hogy elesik az esős utcán), az első csók (Teyer—S. Kiss szerzemény), később a többi első, aztán amint ezek elfogytak, a folytatás, ami nyilvánvalóan az elveszett elsők keresése és nemtalálása volt: a verekedések, a karmolós féltékenység, a kibékülések (Braun—S. Kiss), majd a többi táncdal, egészen a fesztivál befejezéséig. a gyűrű koppanásáig, ami már tragikusabb volt, a szála recsegve omlott a színpadra, a mikrofon szétdurrant, a hangszerek elhervadtak, az egyszerű igazságokat maga alá temette a hűvös, megfejthetetlen robbanás. ... Somos felállt, felvette a kabátját, lement az utcára. Szemben, a Fűzfa utca sarkán BOROZÓ állott, amely kocsma volt, neve ellenére, és Somos úgy határozott, hogy iszik valamit, mindegy hogy mit, a lényeg az, hogy az állópulthoz állhasson, arcokat lásson (mégha rondák is), hangokat halljon (mégha nyálasak is), egyszóval — táncdalszöveg — „emberek között legyen”. A csaposnő Somos blokkot váltott, a csapospulthoz lépett... — Tessék — dörrent rá a hang a poharak mögül. — Egy ... egy ... — motyogta Somos ..., hiszen a blokkért egy nő nyújtotta a kezét, a legrondább nő, akit Somos valaha is látott (pedig sok helyen megfordult, ahol boszorkányok röpködnek, meg ott is, ahol a legrútabb földi emberek láthatók: kórházi alagsorban, boncteremben, csatornában, könnyűzenészek között, művésztalálkozókon, satöbbi), de a csaposnő ... (Folytatjuk.) Tudományos kutatók Egerben Kozák Károly, az egri vár feltáró régésze Kevés embernek kötődik tudományos munkája oly hosszú időn át Eger ősi várához, mint éppen Kozák Károlynak, az Országos Műemléki Felügyelőség régészének, aki nem kevesebb, mint 27 hosszú év óta munkálkodik az ország, s benne városunk egyik legbecsesebb műemléke tudományos feltárásán. A Ganz Vagongyárban, mint vasesztergályos kezdte pályáját, de tehetsége, ambíciója és hallatlan szorgalma 1948-ban már érettségi bizonyítványhoz juttatta. A budapesti egyetem régészdiplomájával a tarsolyában a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvertárába került a nagy hírű Kalmár János keze alá. 1957-ben az Országos Műemléki Felügyelőség régésze lett. E státusban ott az első volt, aki egyben megvetette a fundamentumát a tudományos megalapozottságú régészeti kutatásnak. Nyomban megkezdte az egri vár régészeti feltárását, kutatását. Első feladatát a középkori gótikus püspöki palota feltárása és helyreállítása képezte. E felelősségteljes, nehéz és tengernyi problémát adó munkájában ragyogó összhangban dolgozott Détshy Mihály, az OMF tervező mérnökével. Ugyanekkor végezte el Kozák Károly a Tömlöc- és Földbástya régészeti feltárását, a vár északi falával egyetemben. Az utóbbiaknál kifejtett tevékenységének nehézségeit mi sem jellemzi jobban. minthogy több méter, nem kevés helyen, 6 méternyi földréteg takarta a falmaradványokat. Ezzel párhuzamosan az egykor hatalmas méretű, részben már feltárt püspöki székesegyház hitelesítő feltárását végezte, s annak nyomán, a püspöki palotánál már bevált elveknek megfelelően, értelmező kiegészítésekkel, egy valóban tér- és tömegmegjelenést eiedményező helyreállítási megoldás történt. Kozák Károly addigi egri munkáival azt kívánta reprezentálni, hogy várunkban nemcsak romos külső falak, de azok védelmében épületek is vannak. A székesegyház régészeti munkálataival párhuzamosan sor került a napjainkig több mint ezer sírt számláló temető feltárására is, amely Eger vára és a püspökség története szempontjából rendkívül fontos adatokat szolgáltatott. Ez ásatások során például kide- 'rült, hogy a késő gótikus székesegyház falai alatt egy korábbi, a XIV. században épült kápolnakoszorús szentélyzáródás maradványai lappanganak. Kozák Károly kutatásai alapján feltételezi, hogy e székesegyház-építkezés Dörögdi Miklós püspök nevéhez fűződik, akinek egyébként a sírja is előkerült. A feltűnően nagyszámú sír mindenképpen felvetette egy közeli település meglétét. Sikerült is e településhez tartozó lakóház- és műhelymaradványokat megtalálni a Szép-bástya alatt, s a vár egykori főbejárata, a Hippolit-kapu mögött. Nyilvánvaló, hogy e településen a püspökség! központ szolgálatára rendelt, illetve szolgálatában álló emberek laktak. Kozák Károly régészeti tudományos munkássága elsősorban és súlypontilag mindig a műemléki tervezést és helyreállítást kívánta szolgálni. Ásatási eredményei alapvetően mindig az egri vár teljesebb, sokrétűbb megismerését tették lehetővé. Ez irányú törekvésében számottevően támogatta Sedelmayer János tervezői munkáját. Megtudjuk, hogy a lehetőséghez képest csaknem befejeződött a várbeli pro- vizori palota maradványainak a feltárása. Ezt az épületet emlegeti az irodalom Dobó-palota néven. Legújabb eredménye, hogy végeztek az Alessandro di Ve- dano építette Sándor-bás- tya régészeti feltárásával is. Jelenleg az ahhoz csatlakozó északi várfal kutatása folyik. Kozák Károly nevéhez fűződik a gótikus püspöki palotában berendezett, „Az egri vár történeté"-t bemutató, a lehetőség keretei között mindenre kiterjedő, korszerű kiállítás megrendezése. Kozák meglehetősen zárkózott, úgynevezett „nehéz ember", amihez még jó adag szerénység is társul. Így hát nem tőle tudom meg, hogy mi minden fűződik az ő tudományos régészeti munkásságához. Szig- ligeten a várromnál, Zala- szántón, Lovászpatonán. Egyházasd engelegen, Já- noshidán, Kácson templomok ásatásán dolgozott. Egyik legnevezetesebb munkája Szekszárdon a megyeháza udvarán egy Európában egyedülálló alaprajzi feltárása volt. Itthon egyik legnevezetesebb régészeti munkája, hazánk legrégibb ma is álló és működő templomának feltárása és helyreállítása Tarnaszentmári- án. Nem Kozák Károlytól. hanem budapesti régész-szakemberektől értesültem arról, hogy a közelmúltban első helyezést ért el a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építésügyi Minisztérium közös építéstörténeti pályázatán „Közép-Európa centrális templomai a IX— XI. században” című tudományos értekezésével. Sugár István Amerigo Tot Bartók-emlékszobra Kecskeméten Kecskemét főterén avatták tel Amerigo Tot szobrászművész Bartók Béla emlékének ajánlott „Mikrokozmosz a makro- kozmosz- ban” című bronzból készült szobrát. (MTl-fotó: Karáth Imre felvétele — KS) Maja Komorowska Brigitte Fossey
