Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-02 / 180. szám

4.

LTÚR A —KÖZMŰVELŐDÉS

PfMlllffi

NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 2., csütörtök

Az egri nyári egyetem vendégkönyve

Egy amerikai Rómából

(Fotó: Pesti Erzsébet)

Csinos, fiatal. megnyerő fellépésű Jeanne Marie Teu- tonico, New York'i művészet- és építészettörténész, aki egyetemi tanulmányai alatt a restaurátori mesterség műhelytitkait is elsajá- tította.

Egerbe Rómából érkezett, — méghozzá ICOMOS-össz- töndíjjal —. hogy bepillantson a magyar műemlékvédelem számára izgalmas titkaiba.

— Az örök városban az ICCROM-nál, ennél a nemzetközi hatókörű intézménynél dolgozom. Oktatóként a világ különböző országaiból „delegált” érdeklődőket ismertetem meg a helyreállítás. a régi hajlékok újjáva* rázslásának ábécéjével.

Emellett kutatómunkát is végzek, lényegében hasonló témakörben, azaz folyvást frissíthetem. megújíthatom az általam tolmácsolt anyagot. Két és fél esztendeje szorgoskodom itt, s úgy tervezem. hogy még hosszú ideig maradok, mert jól érzem magam, s azt csinálom, ami hozzám legközelebb álló. amiben nap mint nap fantáziát látok.

Magyarországi, egri élményeiről kérdem, s ő rögvest lelkesen reagál. méghozzá úgy. hogy száműzi a jól megformált, de sablonos ízű mondatokat. Minden megjegyzését, impresszióját tények sorával hitelesíti.

— Kíváncsian jöttem ide. hiszen még soha nem voltam az önök hazájában, amelyről oly sok jót hallottam. Hadd jegyezzem meg mindjárt: ehhez visszonyít- va is kellemesen csalódtam, ugyanis a vártnál is többet kaptam. Budapest a szó szoros értelmében lenyűgözött, megbabonázott egyedi jellegével. sajátos varázsával. Aztán következett a barokk megyeszékhely, ahol mindjárt úgy éreztem magam, mtntha szabadságra, pihenni, felüdülni küldtek volna. Nincs ebben semmi túlzás, ugyanis New York felhőkarcoló-tengeréhez. Róma óriás épületeihez viszonyítva a meghittség és a nyugalom szigete ez a település. ahol minden ház — itt a hajdanvolt elődök által emelt otthonokra célzok — ízlésesen formált. szemet gyönyörködtető. Mintha a múltba suhannánk, s találkoznánk azokkal a mesterekkel. akik kőbe álmodták ritka adottságaikat.

Kuriózumnak minősíti az augusztus 8-ig tartó kurzus számára változatosnak tűnő kínálatát.

— Erről a gondolatkörről jóformán semmit sem hallottam. ezért minden részlete feivi'llanyzott. Amolyan szorgalmas, eminens diákként szomjúhozom. fogadom be a tudnivalókat. Rendkívül sokrétű és rangos az önök műemlékvédelme, méltó arra. hogy határaikon túl is nagyra becsüljék, és hasznosítsák másutt is kamatoztatható tapasztalatait. Tiszteletreméltó az a buzgalom, az a magas fokú szakmai hozzáértés, amelv áthatja mindennapi tevékenységüket. Külön öröm az, hogy a városméretű értékmentéshez — amolyan gyakori példatárként — Eger szolgáltatja a mindennél beszédesebb látnivalókat. Egy bizitos: az olasz fővárosba visszatérve propagálója leszek nyári egyetemüknek. mert itt nemcsak tanulni lehet, hanem kikapcsolódni is. Olyan környezetben, olyan légkörben, amelyben tovább gyümölcsöző, maradandó kapcsolatok, barátságok szövődnek.

Pécsi István

A népi hagyományokat őrzik

Műalkotások

Nagyrédén

A Mátraalja dél felé alfölddé szelídülő lankás dombjai között elterülő Nagyréde szorgalmas lakói arról is nevezetesek. hogy hagyományaikhoz híven ragaszkodnak. A korszerű faluképhez művészi alkotások is tartoznak. Az utóbbi években négy olyan mű került a községbe, amelyek szellemi ihletője a helyi né" C i hagyományvilág volt.

A művelődési ház előcsarnokának falát borító sgra- fittó kompozíciót még 1963- ban készítette Molnár József, helyi születésű neves festőművész. A nagyméretű Plurális alkotás az országos hírű nagyrédei lakodalmas jókedvű. zenés, táncos színes forgatagát ábrázolja. Az 1982 nyarán átadott új általános iskolai napközi otthon homlokzatát Kóthay Nándor szobrászművész süttői mészkőből készült ..Sárkányölő” című domborműve díszíti. A művön mintha a népmesék világának hőse. Erős János gigászi küzdelme elevenedne meg a félelmetes szörnyeteggel. a Jó és a Rossz örök harcát szimbolizálva.

Tavaly ősszel állították fel a község főterén Szent- irmay Zoltán szobrászművész — érdekes. köztérbe illő — alkotását: egy szőlő- prést. Jugoszláv mészkőből faragta ki készítője, oldalain indákkal. fürtökkel, gyík és seregély ábrázolással az évszázadok óta itt virágzó szőlő- és borkultúrát jelképezi. Tetején a falu- alapító Rédei család ősi címere látható, a viszontagságos történelmi múlt tradícióit idézve.

A legújabb és egyben legszebb műalkotás ismét Molnár József nevéhez fűződik. A tavasz folyamán készült el a községi tanács- házasság- kötő termének hátsó falán a nagyrédei menyasszony-búcsúztatást ábrázoló színes üvegmozaik faliképé. A 16,5 négyzetméteres nagyságú kompozíció a mester egyik legérettebb alkotása, amelyből szülőfalujának népe iránti mélységes szeretető tükröződik. A . faliképen népviseletben megjelenített egyéni karakterű alakok láthatók. Távolabb tőlük egy álló asszonyalak metszőolló- val és szőlőfürttel a kezeiben. a rédei nép munkaszeretetére utal. Az alkotás kereteként a 12 csillagkép jele szerepel díszítő motívumként az évszakok múlását. ae idő gyors rohanását kifejezve.

Reisz László

Könyv-, folyóirat-, zeneműtár, audiostúdió

Az Állami Gorkij Könyvtár

A bálterem helyén ohrasó

Az Állami Gorkij Könyvtár olvasóterme

Budapest, Molnár u. 11. A belváros szívében, nehány percre az Erzsébet-híd- tól, a Mátyás Pincétől. A tágas szobák egyikében beszélgetünk az Állami Gorkij Könyvtár tevékenységéről, feladatairól, múltjáról, jelenéről és terveiről. Kertész Gyula főosztályvezetővel és Kovács Béla tudományos titkárral.

Az Állami Gorkij Könyvtár idegen nyelvű világirodalmi szakkönyvtár; elsősorban szépirodalmi, irodalomtudományi, zeneművészeti, folklorisztikai és nemzetiségi témájú könyveket gyűjt. Angol, francia, német, olasz, spanyol, bolgár, cseh, lengyel, román, orosz, szerb- horvát, szlovák, szlovén,

ukrán stb. nyelvű klasszikus és modern műveket olvashat, tanulmányozhat itt eredetiben az érdeklődő. A gyűjtemény mintegy 220 ezer kötet könyvet, 50 ezer nem hagyományos dokumentumot (kotta, hanglemez, mikrofilm) és több mint 15 ezer kötet folyóiratot tartalmaz.

— Az Állami Gorkij

Könyvtár 1956-ban alakult,

közvetlenül a Művelődési Minisztérium irányítása alá tartozó országos intézmény, a kulturális miniszter 1978- ban minősítette országos feladatkörű szakkönyvtárrá és a nemzetiségi könyvtárak hálózatainak koordinációs központjává. 1980-ban tudományos könyvtárrá és kutatóhellyé nyilvánították. Elsődleges országos szakkönyvtári feladata a világirodalom és az irodalomtudomány könyvtári dokumentumai nak gyűjtése, feltárása, oktatási és kutatási célú hasznosítása, különös tekintettel a Szovjetunió és az európai szocialista országok népeinek nyelvére, irodalmára, kultúrájára. így szolgálja az Állami Gorkij Könyvtár a szomszéd népek közötti kulturális közeledés, szellemi hídverés ügyét.

— Ügy tudom, a jelenlegi olvasóteremben egykor bálokat, táncmulatságokat rendeztek.

— A Gorkij • könyvtár eredetileg orosz irodalmi könyvtár volt a mai Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, aztán költözött ide. Az épület régen a KALOT-é

(katolikus legényegyleté) volt. Az egykori bálterem falain ma mintegy ötezer kötites kézikönyvtár segíti az olvasók munkáját. Az 1960-ban létesített audióstúdióban különféle nyelvi és irodalmi lemezeket, híres emberek hangfelvételeit lehet hallgatni. A zeneműtárban pedig — amely a Gorkij fasor 45. szám alatt található — mintegy háromezer magyar és idegen nyelvű szakkönyv, több mint 35 ezer kotta, ötven magyar és külföldi folyóirat áll az érdeklődők rendelkezésére. A klasszikus és modern zene- irodalom, valamint a népzene reprezentáns alkotásait tartalmazó ötezer órányi hanganyag korszerű elektroakusztikai berendezés segítségével hallgatható.

— A könyvtár tevékenységét döntően meghatározza, hogy a nemzetiségi bázis- könyvtárak koordinációs központja.

— Feladataink közé tartozik, hogy a nemzetiségi könyvtárakat gyűjteményük gyárapítására vonatkozóan szakmai tanácsokkal segítsük, számukra módszertani útmutatókat állítsunk össze.

— Jelentős a nemzetiségi kutató és dokumentációs tevékenységük is. Hogyan kapcsolódik ez a már említett területekhez?

— Az utóbbi években könyvtárunkban jelentős nemzetiségi dokumentációs munka is - folyik. Ennek bázisa az az értékes kartotékrendszer több száz cédulával, amely a Magyar Tudományos Ákadémiával kötött megállapodás keretében

1981-ben került hozzánk. Erre támaszkodva szerkesztjük és adjuk ki a Nemzetiségek Magyarországon 1945-től 1957-ig című, öt kötetre tervezett bibliográfiai sorozatot, amelyből a németekről és a románokról szóló kötet éppen a nemzetiségi szövetségek kongresszusai idején je lent meg.

— Igen hasznos kiadványokat készítenek a könyvtár munkatársai. Az ÁGK Híradóra, a Világirodalmi Információs Szemlére, az új Műfordítás Bibliográfiára gondolok elsősorban.

— Az ÁGK Híradó a nemzetiségi báziskönyvtárak könyvtárügyi és metodikai orgánuma, elméleti, módszer, tani cikkeket közöl, a könyvtárak életének legfontosabb híreit adja közre. A Világ- irodalmi Információs Szemle elsősorban a közép-európai szocialista országok referáló sajtószemléje. Az utóbbi időben bővült a finn, angol, francia és nyugat-európai német nyelvterületek országainak aktuális irodalmi, irodalomkritikai eseményeinek bemutatásával. A Műfordítás Bibliográfia pedig újdonság, 1982-től évente kétszer jelenik meg. A hazai, valamint a csehszlovákiai, jugoszláviai és romániai sajtóban magyar fordításban közölt szépirodalmi alkotásokat tárja fel.

Niedzielsky Katalin

Merre megy? kérdezte a garázsmester, és lenyomta a blokkolóóra karját; Még nem tudom, felelte az új emiber; miit gondol, lesz eső? Lóg a lába, mondta a garázsmester; nem inna egy sört?

Az ám, gondolta az új ember, és bólintott. De milyen régen ittam sört! Maga új ember, mondta a garázsmester ; hallom, nemrégen jött a városba. Azelőtt is voltak már ismerősei itt? Nem voltak, mondta az; de már Van néhány emberem. A meló? kérdezte a garázsmester, Szeretem csinálni, mondta az ember, és lépteit a másik lépteihez igazította. És utána? ' A meló után mit szokott csinálni? Mit is? kérdezte az új ember. Tegnap például köztársaságot alapítottam. Köztársaságot? Ügy bizony! Mégpedig független és antimili- tarista köztársaságot. Affene! És mi a jó abban? Hát... Például gátlás nélkül elmondhatom a saját véleményemet. Sőt, kifejthetem ellenérvemet is anélkül, hogy közbeszólnék. És szorongás nélkül végig is hallgathatom magam. De ha éppen úgy

gondolom, kategorikusan elhatárolhatom magamat magamtól. És tudja mit? Emiatt egyetlen csepp harag sem marad a szívemben.

Fura ember maga, mondta a garázsmester; de jó nézni, ahogy dolgozik. Megfordultam már néhány helyen, volt egy-két jó mesterem. mondta az új ember. Menjünk be ide? Helló! mondta a pincér a garázs- mesternek, és már hozta is a söröket. A barátom, mondta a garázsmester, és az új emberre mutatott; jó srác, most jött a céghez. Smia János, mondta a pincér, és a kezét nyújtotta. Es cé há em i dé té, betűzte a vezetéknevet, amikor a két tenyér egymásba kapaszkodott; apámtól örököltem. Az ember is megmondta a nevét és visszaszorított. Hogyan csinálja, hogy a sör is megvan, aztán meg a habja is olyan művészi? Becsületbeli ügy mondta a pincér; egészségetekre. Ugye, nem haragszik, ha tegezem? Hát persze, ez csak természetes. Nyugodtan, mondta az ember.

Egészségükre! mondta a garázsmester; a jóisten éltessen bennünket, de ne túl sokáig, mert abból baj lesz. Keserű fiú, villant át az új emberen. Ez talán már a halálra is elszánta magát. Az a fajta, aki a jég hátán is megél, és inkább ott, minthogy valaha is beadja a derekát. Kemény, konok ember. Nem látszik rajta, de belül

állandóan dolgozik, gyúródik. Örli a gondolat, de "ezt nem tudja meg soha senki, el nem mondaná soha senkinek, el nem kotyogná; mi bántja, mi nem bántja, minek örül és minek szenved éppen abban a pillanatban, abban az órában, azokban a napokban, hetekben, hónapokban. De ez az ember figyel, gondolta az új ember. Nem úgy mint én, aki csak pár. hónapja vagyok ebben a városban. Nem úgy mint én, tele bizalommal és reménységgel, szívem örül is, mert lám milyen rövid idő alatt találtam magiamnak néhány embert. De ő itt szemben velem nem ilyen. Már nem ilyen. Gyanakvóan figyel, bizalmatlanul. Sokat kapott már életében. Talán éppen mindig akkor, amikor simogatás kellett volna neki. kézfogás, barátok.

Egészségünkre! mondta az új ember, és összekoccantották a korsókat; . látom, nem sokat ad a szokásokra. Ezt, hogy érti? kérdezte a garázsmester. Hát úgy, hogy sörrel nem illik vagy nem szokás koccintani.

Ilyenkor mindig azt mondják, hogy sörrel nem szokás. Nem magyar szabály, az biztos, mi borivó nemzet voltunk világéletünkben. Az öregek legalábbis azt mondják. Egészségünkre!

Igaza van. mondta a garázsmester, és szemét az ajtó felé villantotta, végigmérte a belépő embert. De nem is végigmérte, hanem inkább megmérte. A belépő tehát megmérettetett, megítéltetett és elfogadtatott. Eddig minden villanását tudtam követni, mondta az új ember. Tudtam magát követni kezdettől fogva. Sok haragosa van ebben a városiban, ugye? Igyunk még egy sört, mondta a garázs- mester. Áz új ember szabadkozott. Megittunk már vagy nyolcat, mondta. Meg aztán én igazán nem vagyok eleresztve pénzzel. De Schmidt János, mintha kitalálta volna a gondolatat, már hozta is. Ez az én köröm, urak, ha meg nem haragusztok mondta. Fizetnénk is, mondta az új ember. Ha tudnánk, tette hozzá tréfásan a garázsmester.

Miiben van igazam? Kérdezte az új ember, már az utcán, miközben a buszra vártak. Rendes gyerek maga, mondta a garázsmester. És igaza van. De azért ne bízzon. Bennem se. Higgye el, bennem se bízhat. Dör zsölt alak vagyok én. tudom én, nagyon is tudom, mi a dörgés. Tudja mit? Nekem is alapíthatna egy ilyen köztársaságot. Ügy értem, megszövegezhetné az alkotmányt Az én különbejáratú alkotmányomat. Szövegezze meg, maga érti.

■ Jó, mondta az új ember, és tudja, hogy benne lesz minden. Minden, „ minden, ami szép és jó. Allesz vasz gut, und tájer, ahogy olvastam valahol. Talán Rilke. Minden, ami szép és ami jó. Mit gondol lesz eső?

És megnyíltak az ég csatornái, és zuhogott, és zuhogott és zuhogott, csurom- viz lettem percek alatt, lyukas cipőmbe befolyt a víz. És én szaladtam és szaladtam és szaladtam ugráltam a tócsákon át, de hiába, egyre jobban éreztem, hogy nincs menekvés...