Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. i űlius 12., csütörtök 5» OPW Születésnapi ajándék Magyar szakemberek ké­szítették el az európai szo­cialista országok és a Szov­jetunió közös kocsiparkját — az OPW — számítógé­péhez a szükséges progra­mokat. A sokrétű munkála­tok a közelmúltban fejeződ­tek be, s minden remény megvan arra, hogy a számí­tógépet még ebben az esz­tendőben üzembe helyezik. A korszerű berendezés üzembe állításától a szak­emberek sokat várnak. Ar­ra számítanak, hogy to­vább javul a közös kocsi­park kihasználtsága, egysze­rűsödik annak mozgatása, könnyebb lesz a vagonok nyilvántartása és nem utol­sósorban csökkenhet az adminisztráció. A számítógép bevezetése is jelzi: a „felnőtt kor” kü­szöbéhez érkezett az a nem­zetközi szervezet, amely fo­lyamatosan arra törekszik, hogy mind jobban eleget tegyen az alapítók szándéká­nak. Az új berendezés üzembe helyezése születés- napi ajándéknak is tekint­hető, hiszen ebben az esz­tendőben — pontosan júli­us elsején — ünnepi fenn­állásának huszadik évfordu­lóját az OPW. A szocialista országokban régóta érlelődő gondolat volt, hogy a meglévő teher­vagonokat a lehető legna­gyobb hatékonysággal hasz­nosítsák, csökkentsék az úgynevezett üresjáratokat a vasúti szállításban. A szakemberek a lehetőségek keresése, kutatása közepet­te jutottak el annak a fel­a Szovjetunió — jelentette be csatlakozási szándékát. Az alapító dokumentumot 1963 decemberében írták alá, s a nemzetközi szerve­zet 1964 július elsején kezd­te meg működését. Az azóta eltelt időszak igazolta az alapítók szándékát. Az egy­re nagyobb hazai, valamint nemzetközi áruszállítási fel­tételeknek a vasút sokkal jobban meg tudott felelni azáltal, hogy számíthatott a partner országok teherva- vagonjaira is. Az OPW je­lentőségét, fontosságát érzé­keltetheti, hogy ma már az európai KGST-országok kül­kereskedelmi árucsereforgal­muknak mintegy kétharma­dát OPW-vagonokban juttatják el a megrendelők­höz. Ezt a színvonalat azlátal sikerült elérni, hogy az OPW prágai állandó irodá­jának felügyelete alá tarto­zó közös tehervagonpark száma dinamikusan bővült. A statisztikai adatok tanú­sága szerint az induláskor még csak 95 ezer vagonra festhették rá a közös va­gonpark emblémáját. Az azóta eltelt időszakban azonban ez a szám meghá­romszorozódott. A MÁV változatlanul mintegy tíz százalékkal részesedik a kö­zös vagonparkból. A közös vagonpark sike­res működésében — javult a kocsifordulási mutató, csökkent az üresjáratok szá­ma — az is közrejátszott, hogy a tagországoknak si­került olyan ösztönzési, el­számolási rendszert kialakí­OPW-vagonok a Szovjetunióban — Dúsított vasérc* szállítmányokkal Magyarországra indáinak (MTI fotó: — KS) ismeréséig, hogy igazán jól csak akkor tudják haszno­sítani a vasúti kocsikat, ha nemcsak a saját tulajdon­ban lévő vagonokat veszik számításba a hatékonyság javítására kidolgozott prog­ramoknál, hanem arra is fi­gyelemmel vannak, hogy a külkereskedelmi szállítások következtében egyre na­gyobb számban található meg az egyes országokban egy­más tulajdonában lévő vas­úti kocsi. A sokoldalú elem­zések, gazdaságossági számí­tások igazolták, hogy mi­lyen nagy összegű megtaka­rítások érhetők el ezeknek a tehervagonoknak a forga­lomba állitásával. . Éppen ezért nem véletlenül hang­zott el 1962-ben a KGST Végrehajtó Bizottságának el­ső ülésekor az a magyar ja­vaslat, hogy az érdekelt or­szágok teremtsék meg a szerződés feltételeit a közös tehervagonparknak. Az OPW-hez hét ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia és taniuk, amely érdekeltté te­szi az országokat, hogy te­hervagonparkjuknak minél nagyobb részével vegyenek részt a közös munkában. A húszéves OPW munká­ját irányító szakemberek természetesen keresik a továbblépés lehetőségeit. A már említett számítógépes rendszer bevezetése mellett vizsgálják például a szerve­zési feltételek javítását, an­nak érdekében, hogy még ésszerűbben kihasználják a vagonokat, kevesebb legyen az álló teherkocsi és csök­kenjen a kielégítetlen szállí­tási igény. E munka során — akárcsak a korábbi idő­szakban — messzemenően figyelembe veszik a tagor­szágok érdekeit, lehetőségeit. Vizsgálják tovább — ’ éppen a forgalom zavartalanságá­nak biztosítására — az egyes országokban a határátkelő- helyek áteresztőképességét, valamint a szükséges doku­mentumok, okmányok egy­szerűsítésének lehetőségeit is. F. A. i A spreewaldi turistaparadicsom A látogatók gondolákon barangolhatják be a környéket Történt egyszer réges-ré- gen, hogy az ördög két ök­röt fogott egy hatalmas eke elé, mondván, fölszántja a Spree folyó medrét. Ám a szerencsétlen párák hasz­talanul igyekeztek egyenes barázdát szántani irdatlan terhükkel. Kínlódásuk láttán az ördög úgy felbőszült, hogy hozzájuk vágta a sap­káját. Ettől azonban csak még inkább megzavarodtak a jószágok, s ide-oda rán­gatták az ekét. így aztán a folyó medre nemcsak hogy girbe-görbe maradt, hanem háromszáz ágra, kis érre szakadt, amely még ma is keresztül-kasul szeli a vi­déket. .. Eddig a monda arról, mi­ként jött létre Európa egyik legbájosabb, legkülönlege­sebb tájegysége: a Spree- wald — a Spree-erdő. A va­lóságban a Spreewald egy 20 ezer évvel ezelőtti ter­mészeti folyamat eredménye. A vidéket borító jégpáncél akkoriban indult olvadás­nak. A déli részén tágas folyamvölgy keletkezett, amelyet tovább mélyitett a délről odaömlő folyó. Itt jött létre az a 75 kilométer hosszú és 15 kilométer szé­les alföld, amelyben a Spree folyó sok-sok ágra szakadt. E természeti szépségekben igen gazdag vidéken nagy szegénységben élt a főleg földműveléssel és halászat­tal foglalkozó nép. A csa­ládok apraja-nagyja reggel­től estig dolgozott a tenyér­nyi, túlnyomórészt mocsaras földeken. A halászat is csak szerény eredményekkel járt. Az árvíz vagy az aszály nemegyszer azt a keveset is elvitte, ami megtermett. A krónika szerint 1855 és 1931 között nem kevesebb, mint 27 árvíz sújtotta a vidéket. Az árvízveszély elhárítá­sára készült tervek kivitele­zése a szocialista német ál­lam feladata lett. A vízfo­lyás szabályozására és az ár­vízveszély megszüntetésére 1958 és 1973 között három völgyzáró, mintegy harminc zsilip és több mint száz gát épült. Az NDK kormánya 40 millió márkát (több mint 2 milliárd forintot) fordított a nagyszabású munkálatok­ra. Az utóbbi évtizedekben más téren is nagyot válto­zott a világ. Ha a mondabe­li ördög újra megjelenne ezen a tájon, bizonyára el­sápadna az irigységtől. Kom­bájnokat, arató, ültető gépe­ket, tratorokat láthatna az egykor felszánthatatlan föl­deken. A meliorációval el­érték, hogy a mocsaras me­zőségből állattenyésztésre ki­válóan alkalmas, buja lege­lő lett. A Spreewald nevét viselő radensdorfi állami gazdaság a növendékmarha tenyésztésére szakosodott. Az itt nevelt borjúk 43 kilót nyomnak, amikor a gazda­ságba kerülnek, s négyszáz­ötven kilósak, mire 28 hó­napos korukban vemhes üszőként megvásárolják őket a tejtermelő üzemek. Spreewald krónikájában fontos helyet foglal el az immár százesztendős múlt­ra visszatekintő turizmus. Azóta lehet itt csónakot és csónakost bérelni. A spree­waldi gondolások — ahogy a német költő, Theodor Fon­tane az itteni idegenvezető­ket szeretettel nevezte — ily módon igyekeztek némi jö­vedelemkiegészítéshez jutni. Gazdagon díszített csónak­jaikat azonban csak a hét­végeken vették elő, hét­köznapokon igénytelen ki­vitelű ladikokon szállították a zöldséget és az állatokat. A spreewaldi révészek ma is másodállásban tologatják nádjaikkal a kirándulókkal telt pompás csónakjaikat, bejárva a környék kizárólag számukra áttekinthető, bo­nyolult vízhálózatát. A Berlintől autóval jó óra alatt elérhető, a fővárostól délre fekvő Spreewaldban májustól szeptember végéig tart az idegenforgalmi fő­idény. Évente egymilliónál is több turistát vonz e pá­ratlan varázsú vidék, a sok­sok különleges természeti szépség. 9­Szovjetunió Szőlőnemesítési közös kísérletek A Grúz Kertészeti Szőlé­szeti és Borászati Tudomá­nyos Kutató Intézet tudósai jelentős munkát végeznek az új, nagy terméshozamú hibrid szőlőfajták agrokli- matikus körzetekbe osztása és kinemesítése területén. — Ebben is segítséget nyújtanak nekünk kollégá­ink a Magyar Népköztársa­ságból, akikkel már több mint tíz éve gyümölcsöző kapcsolatokat tartunk fenn — mondja Nodar Cshastis- vili, az intézet igazgatója, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. — A magyar bortermelők például a mi tudósainkat érdeklő étkezé­si szőlőfajtákat — Bianka, Bornemissza, Vértes csilla­ga — küldtek el hozzánk. Nemrég pedig Kecskemétről, a Magyar Szőlészeti és Bo­rászati Tudományos Kutató Intézetből táviratot kap­tunk, amelyben a kollégák azt kérték: küldjünk nekik a nagy terméshozamú grúz szőlőfajtákból telepítési anya­got, hogy a magyar éghaj­lati viszonyok között kipró­bálhassák. A szelekció területén vég­zett közös tudományos mun­ka folyamán már átadtuk a magyar szakembereknek azokat az ősrégi grúz sző­lőfajtákat, amelyeket a kü­lönböző betegségekkel szem­beni nagy ellenállóképesség jellemez. Hiszen minden szőlőtermelő tudja, hogy milyen óriási károkat okoz­hatnak a szőlőskertekben az olyan betegségek, mint a peronoszpóra, a lisztharmat és a szürkepenészes rotha­dás. A két ország tudósainak alkotó kapcsolatai jelentős hozzájárulást jelentenek e betegségek elleni küzdelem­hez, a szükséges szőlőfajták kinemesítéséhez. Amikor a kecskeméti in­tézet osztályvezetője, Oláh László ellátogatott intéze­tünkbe, annak a kívánságá­nak adott hangot, hogy kí­sérleti telepén szeretne '80 grúz szőlőfajtát telepíteni. Az általa kiválasztott faj­ták, a Celiszi, az Iveria, a Bardzia, a Szakartvelosz, a Mhuszkaturi, a Rkaciteli, és mások kiváló kiindulási anyagként szolgálnak a fe­hér és vörös homokhoz. Oláh László nagy érdeklő­dést tanúsított az intézetben kidolgozott jégeső elleni vé­dekezési módszerek iránt is, amelyeket sikeresen alkal­maznak Kahétiában. Jugoszlávia Dubrovniki nyár A sorrendben 35. dubrov. nikii nyári játékokat július 10. és augusztus 25. között rendezik meg az Európa- szerte híres jugoszláv für­dővárosban. A vendégek 75 előadást tekinthetnek meg. Bemutat­nak 28 színdarabot és 2 operát, 45 hangversenyt rendeznek. A két legjelentő-' spbb előadás Shakespeare Coriolanusa és Euripidész Bacchánsnők című darabja lesz. A zágrábi és az újvi­déki sziniakadémia növen­dékei Drzié Dundo Maroje című drámáját viszik szín­padra, a Marin Drzié Szín­ház társulata pedig Goldo­ni Legyezőjét mutatja be. Az előző évekből repertoá­ron marad Krleía Areteusa és Driié Hekabéja. Rangos művészeket láthat a közönség a két operában. Mozart Varázsfuvoláját Lov- ro Mataéic, Verdi Machbet- jét pedig Mladen JaguSt ve­zényli. A koncertprogramon szerepel Beethoven IX. szimfóniája. A részt vevő vendégművé­szek és együttesek Argentí­nából, Ausztriából. Brazíliá­ból. az Egyesült Államokból. Franciaországból, Nagy-Bri. tanniából. Olaszországból, Svédországból, a Szovjet­unióból és Vietnamból ér­keznek Dubrovnikba. A nyári játékokon természete­sen képviseltetik magukat a jugoszláv köztársaságok és tartományok is. Csehszlovákia ! Jabloneci újdonságok „Szépország” fővárosát: Jablonec nad Nisou-t. a Jizera-hegység öleli körül. Festői a táj, s a 45 ezer lakosú városka megkapóan kedves. Talán ez lehet az oka, hogy éppen ezen a vidéken van a cseh bizsuké­szítés központja. A jabloneci Bizsukonszem 6 vállalata mintegy 27 ezer embernek nyújt megélhetést, s szinte magától értetődő, hogy az alkalmazottak 70 százaléka nő. Az itteni bizsu világszerte ismert és keresett csecsebecse. A termelés 36 százaléka a tőkés, 22 százaléka a szoci­alista országok piacára kerül, a többit odahaza érté­kesítik. A hires jabloneci bizsu-világkiállftást hároméven­ként rendezik meg. Az idén, a hetedik világkiállítá­son 35 ország mutatta be legszebb gyöngysorait, kar­perecéit, s ma oly divatos homlokpántokat. A kiállítá­son kiosztott 43 aranyéremből 26 Csehszlovákiában, maradt.

Next

/
Thumbnails
Contents