Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-10 / 160. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 10., kedd 5. „... Egy újszülött hangos sírással tudatja a világgal, hogy megérkezett. Mi viszont különleges újszülötteknek számítunk, hiszen születé­sünk első percétől beszélni is tudunk. Reméljük, nem­csak beszélünk — mondunk is valamit..1976. novem­ber 24-én este az MTV pécsi körzeti stúdiójának fiatal szerkesztő-riportere e sza­vakkal kívánt jó estét a né­zőknek. az akkor mindössze 6—8 tagú stáb, s az alig né­pesebb technikai gárda ne­vében. A „pécsi tv” ezzel meg­kezdte havonta egyszer fél­órás jelentkezését. A Pannon Krónika maga­zin jellegű információs adá­sai. színes, érdekes riportjai másutt is érdeklődést kel­tettek. Egyre többen; kap­csolták be készüléküket, kü­lönösen amikor az adásidő egyéb önálló (dokumentum- riport-. művészportré-, tu­dósportré stb.) műsorokkal is bővült; majd amikor meg­jelentek első országos ható­körű adásaik (nemezetiségi műsorok; Sorstársak), s fo­kozatosan kialakult a pécsi körzeti stúdió ma már elég­gé ismert és áttekinthető műsorszerkezete. Az orszá­gos adásban ma már havon­ta 10—12 alkalommal je­lentkeznek. Személyi és technikai föltételeik is fej­lődtek. Az idén kapták meg például (Szegeddel egy idő­ben) az első színes közvetí­tő kocsit. A stúdióban három szer­kesztőség működik: az in­formációs és szolgáltató mű­sorok (Pannon Krónika; pé­csi. azaz városi kábeltv- adások; Sorstársak); az egyedi műsorok (művészeti, tudományos ismeretterjesztő s egyéb közművelődési ri­port- és dokumentumműso­rok; illetve tv-játékfilmek), valamint (1978-tól) a két nemzetiségi szekció, a szerb—horvát nyelvű Nas Ekran s a német nyelvű Unser Bildschirm (A mi képernyőnk) szerkesztősége. Utóbbiak országos küldetést teljesítenek. Csakúgy, mint az 1981-ben az ország mint­egy másfél millió egészség- károsultja részére megindí­tott (havonta egyszer húsz percben jelentkező) Sorstár­sak. Mind az aktuális infor­mációs adások, mind az egyedi műsorok egyik fő tö­rekvése; felmutatni Dél-Du- nántúl szellemi, művészeti, gazdasági, néprajzi-népmű­vészeti és egyéb értékeit, vizsgálni a régi társadalmi és gazdasági (gazdálkodási) valóságát. Bizonyára sokan szívesen emlékeznek a pécsi (1918. májusi) katonai lázadás em­lékműsorára (Sortűz Pün­kösd rózsáira); a Katonale­velek, a Katonafotók című nemzeti önismeretünket mé­lyítő dokumentumfilmekre, vagy a Ha a haza szót hal­lom ... című riportműsor­ra, amiben németajkúak vallottak érzéseikről. De itt említhetjük a Sió, a Kop- pány-völgye tájait, embereit, Zala erdőségeit elénk táró filmeket, vagy az egykori traktorista lányok emléke­zéseit. Magas tetszési indexet ér­tek el egészségügyi felvilá­gosító, illetve a pécsi klini­kát s neves professzorokat, kutatóorvosokat portrésoro­zatban megismertető filmjeik (Romhányi professzor; Ker- pel Fronius Ödön; dr. Hor­váth László radiológus-ad­junktus; dr. Kelemen Endre szekszárdi sebész-főorvos). Vagy az eddigi legmagasabb nézettségi pontszámot elért Vissza az életbe című doku- mentumfilm. Pécs és a Dél-Dunántúl rendkívül gazdag művészeti értékekben. Bemutatásuk a képernyőn mindenkor hálás feladat. Éltek is vele. (Marczis Demeter-portré; Pécsi Balett-műsorok; kép­zőművészeti alkotók: Simon Béla; Martyn Ferenc festő­művészek ; Bencsik István szobrász; a szekszárdi dzsesszélet; a pécsi Szélkiál­tó együttes bemutatása). Jö­vőre önálló műsor készül a 25 éves pécsi opera és Pécsi Balett jubileumára. A Je­lenkor körének Pécsett, il­letve a régióban élő jelentős költőit, íróit is rendszeresen bemutatják. Később a tudo­mányos élet más centrumai, alkotóműhelyei is sorra ke­rülnek. A kísérleti adások után 1983. őszétől hétfő estenként már kéthetente jelentkezik mintegy 3 órás adásidővel — a pécs-kertvárosi Neve­lési Központ stúdiójából — a pécsi kábeltelevízió, azaz a városi televíziózás adása. Ezt jelenleg 14 ezer lakás­ban nézhetik a Kertváros­ban. Elkészültek azonban már a nagyközösségi anten­narendszer tervei is. Egy­másfél éven belül 30 ezer lakásba, azaz mintegy száz­ezer pécsi nézőhöz jutnak el a városi televízió informá­ciós és szolgáltató műsorai. Ezzel létrejött az országos, a regionális és helyi sugár­zású televíziózás teljes adás- köre. A fejlesztés legközelebb bi lépcsője az állandó, rend­szeres (különcsatomás) re­gionális adások sugárzása a Dél-Alföld és Dél-Dunántúl részére. Pécsi és szegedi központtal, s természetesen ebben az adásformában is három nyelven. Wallinger Endre A madárgyógyász Farkasszemet néz velem a pádon pihenő macskaba­goly. Húsz-huszonöt cen­timéter lehet közöttünk a távolság. Rezzenéstelen te­kintetéből mintha megelé­gedettség tükröződne. Né­hány perc telik feszült csendben, majd mellette lé­vő társa, az erdei fülesba­goly felé fordul. Kölcsönö­sen passognak. Értik egy­mást. A macskabagoly hét év­vel ezelőtt egy autóbaleset­nél sérült meg. A szemén. Ma már semmiféle rendel­lenességet nem vesz észre rajta egy laikus, a termé­szetbe kiengedni mégsem le­het. Nem tudná fenntartani önmagát, mert nagy terüle­ten képtelen tájékozódni. El­pusztulna. A helyszín: Kőszeg, Há- mán Kató utca. Napoznak a ragadozó madarak. Az ege­részölyv úgy viselkedik, akár egy maneken. Jobbra, balra fordulva, fejét büszkén tart­va mutatja meg ékességeit. A hatalmas, lepedőnyi szár­nyát s az egyik legfőbb tá­madó fegyverét, a csőrét. Ej, de büszke ez a húsra éhező madár. Egészséges­nek is nézhetném. Ám tu-- dom: nem az. Hiányzik egy darab a szárnyából... Angóramalacok, teknősbé­kák, aranyhörcsögök, de fá­cánok, őzgidák is laknak itt, egymástól alig karnyújtás­nyira. A bejárati feliraton mégis ez áll: Ragadozó ma­dár, Kámán István magán- műtője. Hát már ez is maszek lett, biztosan jó üzlet vélekedj hetnek némelyek. A rossz­májú morgolódókat azon­ban megnyugtatom, egy va­sat sem hoz a „bolt”. Sőt. . . Menteni embert s állatot Kámán István huszonhat éve mentős gépkocsivezető. Megismerkedett az em­bert gyógyító módszerek alapjaival, belülről látta a műtők különös világát. Megszerette az anatómiát. Egyszer elhoztak hozzá egy beteg — baglyot. Kérlelték, gyógyítsa meg. Gondolko­dásra alig volt ideje. Neki­látott a szükséges műtét el­végzéséhez. Akkoriban még igencsak kezdetleges felsze­reléssel. De végül is sikerült, a huhogó jószág megma­radt. Kis ország vagyunk — a hír gyorsan terjed. Egy szó, mint száz, ma már az or­szág minden részéből külde­nek Kőszegre beteg ragado­zó madarakat. Segítőtársáról, Bechtold Istvánról, helyi érzéstelení­tésről, • vitaminadagolásról; fertőzésveszélyről, kísérle­teiről beszél Kámán István. S arról, hogy a napokban először altatott gólyát. Bön­gészi a szakirodalmat, főleg a külföldit. Hazai kiadvá­nyok e tárgyban sajnos, alig-alig akadnak. Statisztikai adatokat nem sorol a ragadozó madarak kőszegi amatőr professzora. Pedig pontos kimutatást vezet. Az Országos Környe­zetvédelmi és Természetvé­delmi Hivatal győri területi központját rendszeresen tá­jékoztatja a beteg állatok­ról. Nyilvántartásban van­nak azok a példányok is, amelyek soha nem kerülnek vissza eredeti környezetükbe, de táplálásra, gondozásra szorulnak. Az élelmet, a különféle húsokat, de a gyógyszereket, a műtéti felszereléseket is Kámán István saját költsé­gén szerzi be. Bizony, nem olcsó mulatság... Az unokáktól a nagypapáig A megműtött, lábadozó ragadozók azért hasznot, is hoznak — a kőszegi és a kiránduló gyerekeknek. Nincs az az állatkért, ahol megsi­mogathatnák a baglyokat és társaikat. Itt a kezükre ül­tethetik, s közelről tanulmá­nyozhatják őket. . Amelyik gyerek ellátogat ide, az leg­közelebb már a családjával tér vissza. Hiába, nem lehet betelni a természet közelsé­gének, tapinthatóságának érzésével. S ha már itt van­nak, a házigazda nevezetes garázsmúzeumával is meg­ismerkedhetnek. Erről ez­úttal csak annyit: a magyar koronaőrségi alabárdtól a ko­zák kardig, az ősrégi gramo­fontól a legkülönfélébb kor­dokumentumig' sokféle érték őfzője. . . Miért? — Nem pénzért, annyi bi­zonyos. Az állatkertben van belépő, nálam nincs... Amikor elkezdtem a gyó­gyítást, még nem gondoltam arra, hogy ennyire megsze­retem. Nem tudom már ab­bahagyni. A családom, a fiaun is segít, a munkatár­saim is szívből drukkolnak, hogy sikerüljenek az elkép­zeléseim. Tudja, az a leg­szebb és legszörnyűbb, ami­kor elengedem a felgyógyult madarakat. Boldog vagyok, hogy visszaadhatom őket 'a természetnek, de a búcsú mindig fáj. Megválni, több hónapos barátság után, nem könnyű. Olyankor mindig az vigasztal, hogy fészket raknak ők is, akár a többi társuk. Epilógus Nemrégiben az „Emberi környezetért” kitüntető jel­vénnyel ismerték el Kámán István természetvédelmi munkáját. A kitüntetést az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hiva­tal elnöke adta át Budapes­ten, a KISZ Központi Bi­zottságának székházában. Szenkovits Péter Római díszkút Gorsium római kori nevét egy késő római útikönyv, az Itinerarium Antonini hagyo­mányozta korunkra. Neve kétszer is szerepel a for­rásban : a Sopianae-Brige­tio és a Sopianae-Aquincum út egyik állomásaként. A megadott mérföld ad átok alapján Gorsium helyét Szé­kesfehérvár vidékén kereste a kutatás. 1864-ben Rómer Flóris, a honi régészet egyik nagy nevű bábája, a Tác határá­ban látható nagy kiterjedé­sű romok alapján a helyet Gorsiummal azonosította. Később más kutatók, más lelőhelyek alapján más-más megoldást javasoltak. Az öt­venes években dr. Fitz Jenő vezetésével újra kezdődtek a feltárások, amelyek nyomán véglegesen bebizonyosodott, hogy Gorsiumot másutt, mint Tácon nem kereshet­jük. A település helyét első­sorban kiváló természetföld­rajzi-gazdasági adottságok határozták meg. A Dunántúlt átszelő kereskedelmi útvo­nalak természetes metsző­pontja Székesfehérvár kör­zetében van. A Sárvíz széles mocsárvilágának lecsapolása előtt az egyetlen természe­tes átkelőhely Szabad- battyán-Tác térségében volt. Gorsium a II. század köze­pére már rendelkezett a városias élet valamennyi jellegzetes külsőségével. Fel­épült a római istenháromság capitoliumi szentélye, a curia, a városi közfürdő és a vá­ros északi peremén az amphitheatrum. A főteret a díszes kutakkal kiegészített, oszlopcsarnokos area-sacra, a szent kerület tette rango­sabbá. Évente itt jöttek ösz- sze Kelet-Pannónia városai­nak és bennszülött közössé­geinek vezetői, hogy részt vegyenek a császár tisztele­tére szentelt szertartásokon és a tartománygyűlésen. Gorsium története során két alkalommal, 178-ban és 260-ban esett áldozatul a betörő barbár seregek pusz­tításának. A leégett városba új nép költözött, a felszínt elegyengették, az élet meg­újult. • A IV. században feltehe­tőleg a négy részre osztott Pannónia Valeria nevű tar­tományának helytartói szék­helye volt Gorsium. A biro- dalomszerte terjedő keresz­ténység, miután államvallás­sá lett, itt is felépítette templomait,- A IV. század utolsó negyedéből Pannóniá­ban a római életforma lassú visszaszorulása követhető nyomon a betelepített, vagy erőszakkal betelepülő ger- mán-hun-alán népek hatá­sára. Így történt Gorsium- ban is. Az egykor virágzó városközpontban az V. szá­zad közepéig követhető nyo­mon a városias élet. Az ek­kor jött népek már a düle- dező házak között verték fel kunyhóikat, ide is temet­keztek. A városközpontban kerültek elő az V—VI. szá­zadi germánság, valamint az 568-ban beköltözött avarság temetői. A jól megépített római utakat lassan belepte az év­századok pora. A város kö­veit I. István után a fehér­vári építkezésekhez hordták el. A középkorban kis falu állt e helyen: Fövény. A feltárások során számtalan ház, kemence s a templom és a temető került felszínre. A török időkben lassan fo­gyó népesség a tizenöt éves háború alatt hagyta el vég­leg, hogy soha többé be ne népesítse. Micsoda szerencse, hogy a neolitikum óta a török kor végéig el-elpusztuló, majd megújuló település nem népesült be! A régész ásója szinte laboratóriumi körülmények között dolgoz­hat, nem kell közműveket kerülgetni, aszfalt-feltörés­re várni. Az ásatásokat kezdettől fogva műemléki helyreállí­tás követte. Nem elég azon­ban csupán a kőfalakat re­noválni, az építési periódu­sokat eltérőleg jelezni. Ez száraz katalógus lenne, nem eleven történelem. Szeren­csére a terület gazdái az igényes környezet-alakításra is gondoltak. A sétálóuta- kat örökzöld növények sze­gélyezik, a romterületeket szépen gondozott pihenőpar­kok szakítják meg. Aki nem „amerikai turista módjára” látogat el Görsiumba, hanem kényelmesen sétálva, nézelődve áldoz néhány órát a múlt megismerésére, szin­te az ókori Pannóniában érezheti magát, távol a vá­rosok zajától. Az ismeret- szerzést a földön elhelyezett magyarázó táblák mellett a helyszínen kapható terjedel­mes, de olcsó katalógus, az állandó idegenvezető segíti. A külső látnivalókat színvo­nalas kiállítás egészíti ki, ahol rajzos térképekkel, kor­szakolva, a leletekkel együtt tárul elénk a hely történe­te az őskortól a török idő­kig. Fiilöp Gyula Bemutatjuk a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdióját Készít a műsor a Szélkiáltó együttessel (Fotó: Bárány Magdolna — KS) Barátságban a beteg és gyógyítója (Fotó: Benkő Sándor felvétele — KS) A Villa Amasia (MTI — KS) Gorsium Egy pannon város története

Next

/
Thumbnails
Contents