Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-10 / 160. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 10., kedd 5. „... Egy újszülött hangos sírással tudatja a világgal, hogy megérkezett. Mi viszont különleges újszülötteknek számítunk, hiszen születésünk első percétől beszélni is tudunk. Reméljük, nemcsak beszélünk — mondunk is valamit..1976. november 24-én este az MTV pécsi körzeti stúdiójának fiatal szerkesztő-riportere e szavakkal kívánt jó estét a nézőknek. az akkor mindössze 6—8 tagú stáb, s az alig népesebb technikai gárda nevében. A „pécsi tv” ezzel megkezdte havonta egyszer félórás jelentkezését. A Pannon Krónika magazin jellegű információs adásai. színes, érdekes riportjai másutt is érdeklődést keltettek. Egyre többen; kapcsolták be készüléküket, különösen amikor az adásidő egyéb önálló (dokumentum- riport-. művészportré-, tudósportré stb.) műsorokkal is bővült; majd amikor megjelentek első országos hatókörű adásaik (nemezetiségi műsorok; Sorstársak), s fokozatosan kialakult a pécsi körzeti stúdió ma már eléggé ismert és áttekinthető műsorszerkezete. Az országos adásban ma már havonta 10—12 alkalommal jelentkeznek. Személyi és technikai föltételeik is fejlődtek. Az idén kapták meg például (Szegeddel egy időben) az első színes közvetítő kocsit. A stúdióban három szerkesztőség működik: az információs és szolgáltató műsorok (Pannon Krónika; pécsi. azaz városi kábeltv- adások; Sorstársak); az egyedi műsorok (művészeti, tudományos ismeretterjesztő s egyéb közművelődési riport- és dokumentumműsorok; illetve tv-játékfilmek), valamint (1978-tól) a két nemzetiségi szekció, a szerb—horvát nyelvű Nas Ekran s a német nyelvű Unser Bildschirm (A mi képernyőnk) szerkesztősége. Utóbbiak országos küldetést teljesítenek. Csakúgy, mint az 1981-ben az ország mintegy másfél millió egészség- károsultja részére megindított (havonta egyszer húsz percben jelentkező) Sorstársak. Mind az aktuális információs adások, mind az egyedi műsorok egyik fő törekvése; felmutatni Dél-Du- nántúl szellemi, művészeti, gazdasági, néprajzi-népművészeti és egyéb értékeit, vizsgálni a régi társadalmi és gazdasági (gazdálkodási) valóságát. Bizonyára sokan szívesen emlékeznek a pécsi (1918. májusi) katonai lázadás emlékműsorára (Sortűz Pünkösd rózsáira); a Katonalevelek, a Katonafotók című nemzeti önismeretünket mélyítő dokumentumfilmekre, vagy a Ha a haza szót hallom ... című riportműsorra, amiben németajkúak vallottak érzéseikről. De itt említhetjük a Sió, a Kop- pány-völgye tájait, embereit, Zala erdőségeit elénk táró filmeket, vagy az egykori traktorista lányok emlékezéseit. Magas tetszési indexet értek el egészségügyi felvilágosító, illetve a pécsi klinikát s neves professzorokat, kutatóorvosokat portrésorozatban megismertető filmjeik (Romhányi professzor; Ker- pel Fronius Ödön; dr. Horváth László radiológus-adjunktus; dr. Kelemen Endre szekszárdi sebész-főorvos). Vagy az eddigi legmagasabb nézettségi pontszámot elért Vissza az életbe című doku- mentumfilm. Pécs és a Dél-Dunántúl rendkívül gazdag művészeti értékekben. Bemutatásuk a képernyőn mindenkor hálás feladat. Éltek is vele. (Marczis Demeter-portré; Pécsi Balett-műsorok; képzőművészeti alkotók: Simon Béla; Martyn Ferenc festőművészek ; Bencsik István szobrász; a szekszárdi dzsesszélet; a pécsi Szélkiáltó együttes bemutatása). Jövőre önálló műsor készül a 25 éves pécsi opera és Pécsi Balett jubileumára. A Jelenkor körének Pécsett, illetve a régióban élő jelentős költőit, íróit is rendszeresen bemutatják. Később a tudományos élet más centrumai, alkotóműhelyei is sorra kerülnek. A kísérleti adások után 1983. őszétől hétfő estenként már kéthetente jelentkezik mintegy 3 órás adásidővel — a pécs-kertvárosi Nevelési Központ stúdiójából — a pécsi kábeltelevízió, azaz a városi televíziózás adása. Ezt jelenleg 14 ezer lakásban nézhetik a Kertvárosban. Elkészültek azonban már a nagyközösségi antennarendszer tervei is. Egymásfél éven belül 30 ezer lakásba, azaz mintegy százezer pécsi nézőhöz jutnak el a városi televízió információs és szolgáltató műsorai. Ezzel létrejött az országos, a regionális és helyi sugárzású televíziózás teljes adás- köre. A fejlesztés legközelebb bi lépcsője az állandó, rendszeres (különcsatomás) regionális adások sugárzása a Dél-Alföld és Dél-Dunántúl részére. Pécsi és szegedi központtal, s természetesen ebben az adásformában is három nyelven. Wallinger Endre A madárgyógyász Farkasszemet néz velem a pádon pihenő macskabagoly. Húsz-huszonöt centiméter lehet közöttünk a távolság. Rezzenéstelen tekintetéből mintha megelégedettség tükröződne. Néhány perc telik feszült csendben, majd mellette lévő társa, az erdei fülesbagoly felé fordul. Kölcsönösen passognak. Értik egymást. A macskabagoly hét évvel ezelőtt egy autóbalesetnél sérült meg. A szemén. Ma már semmiféle rendellenességet nem vesz észre rajta egy laikus, a természetbe kiengedni mégsem lehet. Nem tudná fenntartani önmagát, mert nagy területen képtelen tájékozódni. Elpusztulna. A helyszín: Kőszeg, Há- mán Kató utca. Napoznak a ragadozó madarak. Az egerészölyv úgy viselkedik, akár egy maneken. Jobbra, balra fordulva, fejét büszkén tartva mutatja meg ékességeit. A hatalmas, lepedőnyi szárnyát s az egyik legfőbb támadó fegyverét, a csőrét. Ej, de büszke ez a húsra éhező madár. Egészségesnek is nézhetném. Ám tu-- dom: nem az. Hiányzik egy darab a szárnyából... Angóramalacok, teknősbékák, aranyhörcsögök, de fácánok, őzgidák is laknak itt, egymástól alig karnyújtásnyira. A bejárati feliraton mégis ez áll: Ragadozó madár, Kámán István magán- műtője. Hát már ez is maszek lett, biztosan jó üzlet vélekedj hetnek némelyek. A rosszmájú morgolódókat azonban megnyugtatom, egy vasat sem hoz a „bolt”. Sőt. . . Menteni embert s állatot Kámán István huszonhat éve mentős gépkocsivezető. Megismerkedett az embert gyógyító módszerek alapjaival, belülről látta a műtők különös világát. Megszerette az anatómiát. Egyszer elhoztak hozzá egy beteg — baglyot. Kérlelték, gyógyítsa meg. Gondolkodásra alig volt ideje. Nekilátott a szükséges műtét elvégzéséhez. Akkoriban még igencsak kezdetleges felszereléssel. De végül is sikerült, a huhogó jószág megmaradt. Kis ország vagyunk — a hír gyorsan terjed. Egy szó, mint száz, ma már az ország minden részéből küldenek Kőszegre beteg ragadozó madarakat. Segítőtársáról, Bechtold Istvánról, helyi érzéstelenítésről, • vitaminadagolásról; fertőzésveszélyről, kísérleteiről beszél Kámán István. S arról, hogy a napokban először altatott gólyát. Böngészi a szakirodalmat, főleg a külföldit. Hazai kiadványok e tárgyban sajnos, alig-alig akadnak. Statisztikai adatokat nem sorol a ragadozó madarak kőszegi amatőr professzora. Pedig pontos kimutatást vezet. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal győri területi központját rendszeresen tájékoztatja a beteg állatokról. Nyilvántartásban vannak azok a példányok is, amelyek soha nem kerülnek vissza eredeti környezetükbe, de táplálásra, gondozásra szorulnak. Az élelmet, a különféle húsokat, de a gyógyszereket, a műtéti felszereléseket is Kámán István saját költségén szerzi be. Bizony, nem olcsó mulatság... Az unokáktól a nagypapáig A megműtött, lábadozó ragadozók azért hasznot, is hoznak — a kőszegi és a kiránduló gyerekeknek. Nincs az az állatkért, ahol megsimogathatnák a baglyokat és társaikat. Itt a kezükre ültethetik, s közelről tanulmányozhatják őket. . Amelyik gyerek ellátogat ide, az legközelebb már a családjával tér vissza. Hiába, nem lehet betelni a természet közelségének, tapinthatóságának érzésével. S ha már itt vannak, a házigazda nevezetes garázsmúzeumával is megismerkedhetnek. Erről ezúttal csak annyit: a magyar koronaőrségi alabárdtól a kozák kardig, az ősrégi gramofontól a legkülönfélébb kordokumentumig' sokféle érték őfzője. . . Miért? — Nem pénzért, annyi bizonyos. Az állatkertben van belépő, nálam nincs... Amikor elkezdtem a gyógyítást, még nem gondoltam arra, hogy ennyire megszeretem. Nem tudom már abbahagyni. A családom, a fiaun is segít, a munkatársaim is szívből drukkolnak, hogy sikerüljenek az elképzeléseim. Tudja, az a legszebb és legszörnyűbb, amikor elengedem a felgyógyult madarakat. Boldog vagyok, hogy visszaadhatom őket 'a természetnek, de a búcsú mindig fáj. Megválni, több hónapos barátság után, nem könnyű. Olyankor mindig az vigasztal, hogy fészket raknak ők is, akár a többi társuk. Epilógus Nemrégiben az „Emberi környezetért” kitüntető jelvénnyel ismerték el Kámán István természetvédelmi munkáját. A kitüntetést az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal elnöke adta át Budapesten, a KISZ Központi Bizottságának székházában. Szenkovits Péter Római díszkút Gorsium római kori nevét egy késő római útikönyv, az Itinerarium Antonini hagyományozta korunkra. Neve kétszer is szerepel a forrásban : a Sopianae-Brigetio és a Sopianae-Aquincum út egyik állomásaként. A megadott mérföld ad átok alapján Gorsium helyét Székesfehérvár vidékén kereste a kutatás. 1864-ben Rómer Flóris, a honi régészet egyik nagy nevű bábája, a Tác határában látható nagy kiterjedésű romok alapján a helyet Gorsiummal azonosította. Később más kutatók, más lelőhelyek alapján más-más megoldást javasoltak. Az ötvenes években dr. Fitz Jenő vezetésével újra kezdődtek a feltárások, amelyek nyomán véglegesen bebizonyosodott, hogy Gorsiumot másutt, mint Tácon nem kereshetjük. A település helyét elsősorban kiváló természetföldrajzi-gazdasági adottságok határozták meg. A Dunántúlt átszelő kereskedelmi útvonalak természetes metszőpontja Székesfehérvár körzetében van. A Sárvíz széles mocsárvilágának lecsapolása előtt az egyetlen természetes átkelőhely Szabad- battyán-Tác térségében volt. Gorsium a II. század közepére már rendelkezett a városias élet valamennyi jellegzetes külsőségével. Felépült a római istenháromság capitoliumi szentélye, a curia, a városi közfürdő és a város északi peremén az amphitheatrum. A főteret a díszes kutakkal kiegészített, oszlopcsarnokos area-sacra, a szent kerület tette rangosabbá. Évente itt jöttek ösz- sze Kelet-Pannónia városainak és bennszülött közösségeinek vezetői, hogy részt vegyenek a császár tiszteletére szentelt szertartásokon és a tartománygyűlésen. Gorsium története során két alkalommal, 178-ban és 260-ban esett áldozatul a betörő barbár seregek pusztításának. A leégett városba új nép költözött, a felszínt elegyengették, az élet megújult. • A IV. században feltehetőleg a négy részre osztott Pannónia Valeria nevű tartományának helytartói székhelye volt Gorsium. A biro- dalomszerte terjedő kereszténység, miután államvallássá lett, itt is felépítette templomait,- A IV. század utolsó negyedéből Pannóniában a római életforma lassú visszaszorulása követhető nyomon a betelepített, vagy erőszakkal betelepülő ger- mán-hun-alán népek hatására. Így történt Gorsium- ban is. Az egykor virágzó városközpontban az V. század közepéig követhető nyomon a városias élet. Az ekkor jött népek már a düle- dező házak között verték fel kunyhóikat, ide is temetkeztek. A városközpontban kerültek elő az V—VI. századi germánság, valamint az 568-ban beköltözött avarság temetői. A jól megépített római utakat lassan belepte az évszázadok pora. A város köveit I. István után a fehérvári építkezésekhez hordták el. A középkorban kis falu állt e helyen: Fövény. A feltárások során számtalan ház, kemence s a templom és a temető került felszínre. A török időkben lassan fogyó népesség a tizenöt éves háború alatt hagyta el végleg, hogy soha többé be ne népesítse. Micsoda szerencse, hogy a neolitikum óta a török kor végéig el-elpusztuló, majd megújuló település nem népesült be! A régész ásója szinte laboratóriumi körülmények között dolgozhat, nem kell közműveket kerülgetni, aszfalt-feltörésre várni. Az ásatásokat kezdettől fogva műemléki helyreállítás követte. Nem elég azonban csupán a kőfalakat renoválni, az építési periódusokat eltérőleg jelezni. Ez száraz katalógus lenne, nem eleven történelem. Szerencsére a terület gazdái az igényes környezet-alakításra is gondoltak. A sétálóuta- kat örökzöld növények szegélyezik, a romterületeket szépen gondozott pihenőparkok szakítják meg. Aki nem „amerikai turista módjára” látogat el Görsiumba, hanem kényelmesen sétálva, nézelődve áldoz néhány órát a múlt megismerésére, szinte az ókori Pannóniában érezheti magát, távol a városok zajától. Az ismeret- szerzést a földön elhelyezett magyarázó táblák mellett a helyszínen kapható terjedelmes, de olcsó katalógus, az állandó idegenvezető segíti. A külső látnivalókat színvonalas kiállítás egészíti ki, ahol rajzos térképekkel, korszakolva, a leletekkel együtt tárul elénk a hely története az őskortól a török időkig. Fiilöp Gyula Bemutatjuk a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdióját Készít a műsor a Szélkiáltó együttessel (Fotó: Bárány Magdolna — KS) Barátságban a beteg és gyógyítója (Fotó: Benkő Sándor felvétele — KS) A Villa Amasia (MTI — KS) Gorsium Egy pannon város története
