Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 8., vasárnap 5 VISSZHANG Csalódottan, bosszankodva távoztunk Néhány megjegyzésem lenne a Népújság­ban a Próba című balettről megjelent írá­saikhoz. Izgatottan vártam az egri körcsarnokban Presser—Bach zenéjére előadott rockbalett előadását. A 18 órakor kezdődő előadást néztem meg. Több kellemetlen meglepetés­ben volt részem. A színpad elhelyezéséből adódóan a nézők, akiknek a lelátók széle­in jutott hely, a színpad egy részét látták csak. Én személy szerint a háromnegyedét. Ehhez jött még, hogy a színpadi háttér egy rész i a kosárlabdapalánk volt, a kö­rülöttem ülők részére is. A színpad kör­nyékén dobozok, díszletek. Sebaj, gondolta a gyanútlan néző, majd az előadás és a kitűnő szereposztás feledteti ezeket, hiszen a körcsarnok nem ilyen jellegű előadásra készült. Ekkor jött a következő meglepetés. A Magyar Állami Operaház magántáncosai helyett, lengyel művészek léptek fel. A plakáton ugyan feltüntették a Lodzi Wielki Teatr művészeinek nevét is, de a nézőket nem tájékoztatták még az előadás megkez­dése előtt sem, a bejáratnál bömbölő hang­szórón keresztül, hogy ezen előadáson nem kedvenceik: Dózsa Imre, Bán Teodóra Keveházi Gábor fognak táncolni. A 150 fo­rint belépőjegy ára, igen borsosnak tűnt megvásárláskor. Így utólag már többnek találom, mint drágának. Mit tagadjam, be­csapva érzem magam és talán a nézők kö­zül nem én egyedül. Az esti előadás nézői már a meghirdetett művészek táncában gyönyörködhettek, szintén 150 forintért... Pápista Zsuzsanna Eger RITKA MADÁR A KERECSEN Fészekőrzők között APRÓBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Faltépők Alig akad nap, hogy ne olvashatnánk valamit a Nép­újságban, arról a lázas tevékenységről, mellyel Eger várost igyekeznek rendezettebbé és szebbé tenni. Jó érzés mindezt elgondolni, látni és biztosan ennél is jobb ezen munkák valamelyikének tevékeny résztvevő­jének is lenni. Mindannyiunk kötelessége, hogy értékeljük és megbecsüljük ezt a hallatlan fizikai és anyagi erőfeszí­tést, amely végül is értünk történik. Az ide látogatók so­kaságáért, hogy jól érezzék itt magukat, legyen miben gyö­nyörködniük és a látottak, tapasztaltak alapján jó hírünket vigyék az országba és külföldre egyaránt. Valamennyiünk érdeke, hogy városunk utait, tereit, házait, parkjait megóv­juk az oktalan, gyakran barbár pusztítástól is. A rangos nyári események közül a fogathajtó VB — elmúlnak, de mi maradunk és szeretnénk továbbra is, az elkövetkezen­dő években is jól érezni magunkat városunkban. Nemrégiben olvastam lapjukban, hogy megújulnak az eg­ri Széchenyi utcai házak homlokzatai. Az idegenforgalmi szezonra kicsinosították a történelmi belvárost. Nem kel­lene többet gondolni azonban az új városrészekre is? A fényképen látható ház „rongyos” fala a Kallómalom utcá­ban látható. Már több éve! Ez még nem tűnt fel az ille­tékeseknek, vagy a különböző bejárást végző csoportoknak? A város nagyon sok házán van hasonló sérülés, a „leg­látványosabbak” kijavítására talán még lenne idő a VB megrendezéséig. Korózs László Eger Hajdú-hegyi haramiák Üzen a szerkesztő G. T. EGER. Az minden­képpen birtokháborítás, ha az ablakokat a gyerekek labdával betörik és kár is, amit meg kell téríteni. A gyerek ilyenkor elszalad, fél a következményektől. De később csak visszatér, mert a játszó társaság játékigé­nye állandó, csak visszavá­gyik az utcának arra a he­lyére, ahol lehelt rúgni a bőrt, el lehet tölteni az időt. Mindez így egy állapotot teremt és ezt eltűrni idős embereknek, akik rossz szívvel, ezzel-amazzal baj­lódnak, nem könnyű. A gye­rekek kiabálása, játéka nem kívánatos igzalmat okoz. Ez az eset, amikor szép szóval, a szomszédság, a fel­nőttek összefogásával, a gyerekek helyes irányításá­val kell elintézni a konflik­tusokat. Nem szabad meg­engedni, hogy a gyűlölkö­dés, a harag telepedjen rá az egyébként csendes, nyu­godt utca' közösségére. A srácok éppen azért is mer­nek még az úttesten játsza­ni, mert az a bizonyos gép­kocsiforgalom nem lülftető, noha a baleseti veszély így is nagy. Az utca nem lehet játszótér! Erre az igazság­ra elsősorban a szülőknek kell figyelniük, figyelmez- teniük hancúrozó csemetéi­ket. SZ. l.-NÉ. Az bizony így szokott történni, az egyik kis ügy szüli a másikat. A birokháborítást a becsület- sértés, majd az ütlegelés, az a bizonyos könnyű testi sér­tés követi, amikor már a látlelet is bizonyítja, mek­kora harag ,,kapcsolja ösz- sze” o szomszédokat. Tud­juk, nehéz megállni a nagy- jtermészetű szomszéd kifaka- dásait szó nélkül, mégis azt ajánljuk, hogy a továbbiak­ban kerülje el a személyes találkozás minden lehető­ségét. Akkor öreg napjaira nem kell a „jókívánságokat, a fenyegetést, az odaszisze­gett félmondatokat" végig­hallgatnia. Azok miatt ugyanis nem tud bírósági eljárá.4t vagy egyéb hatósá­gi intézkedést elindítani, hiszen minden ügyben min­dig a sértettnek kell bizo­nyítani, mi történt és fő­ként hogyan. És bizonyíték nincs. R. L.-NÉ. Van arra lehe­tőség, hogy ez a helyközi lakáscsere létrejöhessen. Ehhez azonban az szüksé­ges, hogy a két tanács, akik a lakáskiutaló hatá­rozatot meghozták, az önök szándéka szerint intéz­kedjenek. Keresse meg a városi tanács igazgatási osz­tályát, ajánlattevőjével együtt. Minden valószínű­ség szerint akadály nélkül fog lezajlani a csere azok mellett a feltételek és adott­ságok mellett, ahogyan azt ön leírta. „Jó szomszéd” jeligére. Akármilyen meghitt kapcsolat alakult ki két ember között, előadódhatnak olyan helyzetek, amikor már a bizalom és a hitel — mint ahogyan monda­ni szokták — megrendül. Mint az ön esetében is. A két ösz- szeg kölcsönzése elég gyorsan követte egymást. A második, a nagyobbik összeg már elgon­dolkoztathatta volna. Miután semmi elismerő nyilatkozat, sem szóban, sem papíron nincs, így nem marad más hátra, minthogy szabályszerű felszó­lítás után — ha másképp nem megy — vigye perre az ügyet. Ott azonban bizonyítani kell. akármilyen módon, de hitelt ér­demlően. hogy a pénzt, a két összeget az adósnak adta. rö­vid időre és kölcsönként. Kér­dés. hogy a szomszédok, vagy további ismerősei tudják-e bi­zonyítani igazát? Az adós mun­kahelyét hagyja ki ebből az ügyből több oknál fogva! Jó időt jósolt a meteoro­lógia, s míg -kísérőmmel. Szíttá Tamás zoológiái fel­ügyelővel ballagtunk a Bük­ki Nemzeti Park egyik leg­látványosabb, legérdekesebb — fokozottan védett — te­rületére, a kora hajnali sö­tétség ellenére már egymás­sal versenyeztek a mada­rak .. . — Ezek a természet „éb_ resztőórái” — magyarázta. Az énekesek — az erdei pinty, a kis fülemüle, a füzi­ke meg a többiek —: a ma­dárvilág leggazdagabb rend­jének tagjai. Persze, a leg­féltettebbek mégis csak a ragadozó madarak. Számos fajuk mára sajnos már csak mutatóban él az olyan nagy kiterjedésű védett területen is, mint ez, amelyet járunk. Kísérőmet tulajdonképpen csak most veszem jobban szemügyre. Terepszínű ru­hában, lábát kímélő puha bakancsban baktat -mellet­tem. Nyakában az elmarad, hatatlan távcső és fényké­pezőgép. Alig érkezünk még, a fé­szekőri ügyeletet éppen el­látó Dudás Miklóssal talál­koztunk : — Országosan, sőt világ, viszonylatban -is ritkaság- számba megy ma már egy- egy kerecsensólyom-fészek, s valódi csoda, hogy ez a faj egyáltalán létezik még. A legelők, parlagterületek feltörésével rriegszűnt ugyanig a madár ürge alapú táplálékbázisa, s így másra váltott. Házigalambra ... Ar­ról azonban nem tudhatott, hogy új, kedvenc csemegéje a mezőgazdaság kemizálása miatt tulajdonképpen egy élő „méregtemető”, ami a szervezetébe jutva a lerakott tojások héjvastagságának ro­hamos csökkenéséhez vezet. Azaz számtalan sikertelen A visontai Thorez Bánya­üzem Szamuely Tibor szo­cialista brigádjának nyolc- tagja. továbbá a mechnikus szakág József Attila és a se­gédszakág Kinizsi Pál szoci­alista brigádjának tagjai több napi munkával még az islyüaév befejezése előtt megépítették az adácsi köz­ponti iskola mind ez idáig szabadon levő udvarának vaskerítését. Először a be­tonalapot, illetve a lábaza­tot készítették el, s a na­pokban került sor magának a, kerítésnek a felszerelésé­re. A mintegy 50 ezer forint I értékű társadalmi munkával költést eredményez szinte egyik pillanatról a másikra. A bajt csak növeli a növek­vő turizmus zavaró hatása a kotlás idején. No meg ra­gadozó madaraink más or­szágokban is tapasztalt nép­szerűsége, illetve solymásza- ti célokra történő illegális befogása. Ez év tavaszán a Magyar Madártani Egyesület Bükki helyi csoportja a debreceni, vei karöltve szervezte az őr­szolgálatot a kerecsen fész­ke mellett. Ennek az a lé­nyege, hogy a madarat — tudta nélkül — óvjuk min­den zavaró hatástól. Szíttá Tamás többet is mond erről: — Az őrszolgálat tagjai között a 14 éves tanulóktól a nagyapa kordákig minden­ki képviselve van. Nagy ré­szük tagja a BNP mellett működő társadalmi termé. szetvédelmi szolgálatnak is. ami hivatalos jelleget ad az akciónak. A távcsövön, han­gosbeszélőn kívül elláttuk az őröket CB-rádióval is, amelynek egy esetleges ko­molyabb helyzetben láthat­ják hasznát. Amikor például már a rendőrség segítségét is kérni kell. Szerencsére eddig nem volt szükség a riasztásra. A minap pedig — két és fél hónapos váltómű­szakos. intenzív fészekőrzés után — kiröppentek a fió­kák. Tizenöt év után ismét gyarapodott a kerecsenek száma a nemzeti parkban. A négy kicsiny — darabonkén­ti eszmei értékük ötvenezer forint — először csak bátor­talanul próbálgatta szárnyait, majd mind merészebb kö­röket rajzolt az égre. Igazán jóleső érzés volt látni őket a magasban! nemcsak szebbé tették a község központjában levő tanintézetet, hanem bizton­ságosabbá is, mivel a szüne­tekben a gyerekeknek játék közben nem kell az utcára szaladozniuk, s így a bal­esetveszély is csökken. A bányászokhoz a falu la­kossága is csatlakozott: most építik a temető Kossuth ut­cai szakaszának mintegy 140 méter hosszú kerítését. Eb­ben naponta közel húszán vesznek részt, az ő tevé­kenységük értéke megköze­líti a 100 ezer forintot. Medve János Adács Könyvek új helyen Hosszú időn át tartó „al­bérlet’* után végre végleges helyszínre költözött a gyön­gyösi városi könyvtár. Az új környezet ideális, lénye­gesen tágasabb, komforto­sabb a réginél. A művelő­dési központ szomszédsá­gában, a volt Ferences ko­lostorban nagy most a nyüzsgés. A könyvek még ládába csomagolva várják az olvasókat. A belső munkálatok még javában folynak. Festők, kőművesek dolgoznak az épületben. Jócskán akad még tenni­való. A tervek szerint az intézmény már nyár végé­től fogadja az érdeklődőket. A megnyitóra előrelátható­an augusztus 20-án kerül sor. De hamar elfeledtük...! Az egri Hatvani temető­ben található ,egy földbe süp­pedt sírhant virág nélkül, a kereszten elmosódva Huszthy Zoltán neve olvasható. A Népújságban figyeltem fel egy hírre, hogy július 2-án az egri Bazilikában Liszt Koronázási miséjét hallhat­ták a zenekedvelők. Eszem­be jut, hogy Liszt Ferenc halálának évfordulója lesz 1986-ban. Képzeletem már messze jár, felidézem az 1936-ban megünnepelt ötve­nedik évfordulót. Látom ma­gamat, mint diáklányt az akkori nagy Liszt-ünnepség énekesei között, mekkora zenei élmény volt számom­ra! Később az 1941-ben ren­dezett Mozart-ünnepségek sorozata jut eszembe. Ki szervezte ezeket a nagy ze­nei programokat? Huszthy Zoltán. Kórusokat vezényelt, zenekari karmester volt. A harmincas évek óta ismer­tem, de már tudom, hogy a húszas években az Egri Dal­körrel országos sikereket ért el. A felszabadulás után azonnal újjászervezte a kó­rusokat, a zenekart. Ünnep­ségeken énekelt szép, lírai tenorján, zongorázott. dol­gozott ismét lelkesen Eger város zenei életének felvi­rágoztatásáért. Az 6 kérésé­re írta meg 1952-'ben Farkas Ferenc Eger számára a Ti­nódi históriáját gyönyörű kórusműre. Zoli bácsi legalább 40 évig munkálkodott ezért a vá­rosért. De hamar elfeledtük őt... ! Még néhány év, és sírjának nyoma sem marad. Pogány Ferencné nyugdíjas énektanár Nem az eredeti betyárro­mantika támadt tel — saj­nos. A Hajdú-hegy környé­kén lakókat mostanában karvastagságú fadorongok­kal, láncokkal felszerelt ti­zenéves suhancok bandája tartja rettegésben. Nem af­féle nyárspolgár-pukkasztó, kellemetlenkedőkről van szó, hanem olyan fiatalok­ról, akik nagyon sok kelle­metlenséget okoznak a Kis­faludy, Garai utcák és Ró- zsáskert-dűlő környékén élőknek. Tavaly ősszel a lombját vesztett fákat bar­bár módon baltával vagdos­ták, s a leveleiket elhullaj- tó sövényeket felgyújtották. Délután 6 és 7 óra felé csör­tetnek elő rejtekhelyükről, legtöbbször motorral és ke­rékpárral. Lapunk korábbi számában megjelent Érdemes volt szól_ ni? című cikkünkre Juhász Miklósné, a Volán 4-es szá­mú Vállalat gyöngyösi üzemigazgatója a következő­ket válaszolta; A 14 órakor Gyöngyösről Gyöngyöspatára induló és fél háromkor Gyöngyöspatá­ról Gyöngyösre közlekedő autóbuszjáratokat még a múlt évben megtartott utas­számlálásaink alapján le Ha valamelyik idősebb kiskerttulajdonos saját fáit, termést hozó málnapalántáit féltve figyelmezteti őket, azonnal körbekapják, s meg­fenyegetik: akarsz valamit öreg, jól megbúbolunk, úgy vigyázz! Véd- és dacszövetséget kell alakítaniuk lassan-lassan a környékbeli szőlős- és kis­kertgazdáknak a fiatalok botrányos fagallytörögeté- sét, s fenyegetését mintegy megszüntetendő. Ügy tűnik, a hajdú-hegyi garázdálkodók ellen a kör­nyékbeliek rabló-pandúr já­tékba kezdtek — jobb hí­ján? akartuk állítani. A cikk megjelenése után ismételten megvizsgáltattam az említett buszjárat utasforgalmát. Az eredmények azt mutatták, hogy nem indokolt ezt a já­ratot visszaállítani. Az Apc, ra közlekedő busszal ki tud­juk elégíteni az utazási igé­nyeket. A 10—15 közlekedő részére a járat indítása gaz­daságtalan volna, hiszen a ráfordításaink jelentősen meghaladnák bevételeinket. Hubai Miklós Szilvásvárad Bányászok társadalmi munkában Segítség az adácsi iskolának Verebes Tünde Eger VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Gazdaságtalan volna PARKETTAVÁSÁR! július 10—13-ig. — NORMÁL CSAPHORNYOS (tölgy és bükk), 20%-OS ENGEDMÉNNYEL, — SZALAG PARKETTA 20%-OS ENGEDMÉNNYEL, — MOZAIK PARKETTA 30% ENGEDMÉNNYEL, kijelölt telepeinken kapható. CSAK NÉGY NAPIG!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents