Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 7., szombat U. Az embert veszélyeztető betegségek okait, meg­előzésük módjait a gyógyítást keresi, kutatja az orvostudomány. Már az ősközösség korában is­mertek olyan növényeket gyümölcsöket gumókat, amelyeknek gyógyító, illetve mérgező hatásuk volt. Az előbbieket ezért már alkalmazták is. A vadá­szat kifejlődésével a növényi eredetű gyógyszerek­hez állatokból származók is csatlakoztak később pedig ásványi anyagokat kezdtek alkalmazni. Az ókori Kínában az általános kultúrszínvonal- nak megfelelően fejlettek voltak az orvosi ismere­tek is. A himlő elleni védőoltást már az időszámí­tás előtti X—XII. században bevezették. Indiában alakult ki először a világi orvosok rendje. Az óko­ri Görögországban Hippokratész, Aszklépiosz, Hé- rophilosz, Rómában Galenus munkássága jelzi az orvostudomány eredményeit. Magyarországon Bu­gát Pál volt az orvosi nyelv és irodalom megala­pítója. Rajta kívül többek között Korányi Fri­gyes, Hőgyes Endre, Semmelweis Ignác, Marku- sovszky Lajos, Lenhossék Mihály, Apáthy István neve jelzi a hazai gyógyászat eredményességét. Mai összeállításunk az orvostudomány eredményei­be nyújt bepillantást olvasóinknak. összeállította: Mentusz Károly Különleges kontaktlencse Képünkön egy kontaktlencse-különlegességet láthatunk, amelyet angol szakemberek állítottak elő. E lágy polivinil- ből készült kontaktlencse tulajdonképpen bifokális, amely fokozatos átmenetet létesít a fókusztávolságban. Ha a len­cse viselője távolra akar látni, akkor a lencse belső körén néz át. Közeli nézésnél az alsó szemhéj tartja a lencsét, miközben a szem a külső peremen tekint keresztül. A gör­bületek kidolgozásához egészen új polírozási technikát al­kalmaztak, hogy a fókusztávolságban ne legyenek hirtelen ugrások. Miért kell anyatej? A műanyag kontaktlencse ma már nemcsak foglalko­zási és hiúsági kérdés, ha­nem általános lehetőség. Bárki megkaphatja, akinek szüksége van rá, és akinek a szeme és az egyénisége al­kalmas a viselésére. Kevéssé érdemes használni azoknak, akik két szemüveget visel­nek — egyet a közel- és másikat a távolnézésre —. vagy akiknek szabálytalan a szaruhártyájuk. Nem aján­latos azoknak sem, akik nem állandó szemüvegvise­lők, akiknek a szeme túl- érzékeny, allergiás az ide­gen anyagokra; akik alkati­lag idegesek. A viselés nagy­jából korhoz is van kötve; az 50 éven felülieknek és a 15 éven aluliaknak csak ki­vételesen javasolják az or­vosok. Nem viselhetnek kontaktlencsét a hivatásos gépkocsivezetők, és azok, t akiknek idült kötőhártya­gyulladásuk van. A kemény kontaktlen­cséket elég nehéz megszok­ni. nem úgy, mint a lágy lencséket: emezeknek a vise­lése már kezdetben sem za­varó. Hátrányuk, hogy kö­rülményes őket kezelni, és kevésbé tartósak, s bár többé-kevésbé áteresztik az oxigént, azáltal, hogy szorosan a szaruhárty^ra si­mulnak, gátolják annak lé­legzését. Márpedig kellő oxigénellátás híján a szaru- hártya — s emiatt a látás is — fokozatosan elködösö- dik. Megoldást keresve e problémára rájöttek ar­ra, hogy ha a lágy len­csékben több a víz, foko­zódik az oxigénáteresztő képességük is. Ennek meg­felelően a lencsék ma már 30—50—70 százalék­nyi vizet tartalmaznak. Századunk ipari fejlődé­se, a tápszeripar növekvő kínálata visszaszorította az anyatejes táplálást. A nők foglalkoztatottságának emelkedése, a társadalmi élet elszívó hatása, a szó­rakozás igényének és lehe­tőségének a növekedése, a bölcsődék szaporodása és a csecsemőtápszerek kínála­tának a bővülése vissza­szorította a szoptatás idő­tartamát. A magyarországi felméré­sek tapasztalataiból megál­lapították, hogy az anyák 93 százaléka megkísérli a szop­tatást, de sokan igen korán, már két-három hét eltelté­vel — „nincs tejem” indok­lással — elhagyják. Sokan gondolják azt, hogy három hónapos koron túl már nem is célszerű az anyatejes táp­lálás. A védőnők jelentései­ből az derül ki, hogy az anyák többsége hat hét után hagyja el vagy kezdi leépí­teni a szoptatást. (Ez az idő­pont egybeesik a fogamzás- gátlók ismételt szedésével.) Az anyatej biológiai érté­Az elektromiográfia az izmok működése közben keletkező feszültségek vizs­gálatával foglalkozik. Az elektromiográf készülék lát­hatóvá teszi az izom ak­ciós feszültségeinek idő­beli változásait. Az így nyert feszültséggörbe alak­jából következtetni lehet az ideg-izomrendszer eset­leges károsodására, és meg > lehet határozni, hogy ez a károsodás hol keletkezett. Az izomban keletkező , elektromos feszültséget va­lamilyen módon fel kell fogni, erre szolgálnak az elektródok. A felületi elekt­két azok a kutatási eredmé­nyek fémjelzik, amelyek sze­rint a mesterségesen táplált csecsemők halálozása körül­belül hatszorosa, megbetege­déseinek száma pedig tíz­tizenkétszerese volt a szop- tatottakéhoz mérten. Az anyatej fertőzés elleni védő­hatása bebizonyosodott, s ez a betegségek leküzdése szem­pontjából jelentős. A szop­tatás előnye az is, hogy az anyatej mindig friss, egyen­ródot a vizsgálandó izom feletti bőrfelületre erősítik, de a kisebb izomrészletek vizsgálatára alkalmasab­bak a különféle tűelektró­dok, amelyeket be lehet szúrni egy-egy izomrost­ba. Az elektródokkal fel­fogott akciós feszültségek oly kicsik, hogy azokat előbb fel kell erősíteni; er­re szolgálnak az elektromi­ográf készülék erősítői. A fe+erősített jelet képer­nyőn teszik láthatóvá. Ha az orvos pontosabban akar­ja tanulmányozni az ak­ciós feszültséggörbéket, ak­kor a képernyőt lefény­letes hőmérsékletű, sterilnek tekinthető, és nagyobbára állandó összetételű. A kis súlyú koraszülöttek esetében az életben maradás feltételei közé számít az anyatejes táp­lálás is. Az utóbbi évek ku­tatásai bebizonyították, hogy akik nem szoptatják az új­szülötteiket, olyan védelem­től fosztják meg az élet első hónapjaiban, melyet semmiféle tápszerrel nem le­het pótolni. képezik, rendszerint Po­laroid kamerával, amely­ből a felvétel után néhány másodperccel kész képet lehet kiemelni. A készülékhez többnyire elektromos stimulátor is tartozik. Az orvos ugyanis nemcsak nyugalomban és akaratlagos mozgás köz­ben akarja az akciós fe­szültségeket tanulmányoz­ni, hanem mesterséges in­gerlés kutatására is; ezt a legegyszerűbben elektro­mos ingerléssel lehet el­érni. Vannak esetek, ami­kor egy bénulásról így le­het eldönteni, hogy az izom képtelen-e az össze­húzódásra, vagy az őt in­gerlő idegpálya károsodott. Fontos része az elektro­miográf készüléknek a hangerősítö is, az akci­ós feszültségek ugyanis hangszóróban hallhatóvá tehetők. Így az orvos vizs­gálat közben nemcsak lát­ja, hanem hallja is az ak­ciós feszültségeket. Lépcsőnjárás és az egészség Dortmundi munkafizioló- gusok három hónapig tartó kísérletsprozatban vizsgál­ták egy 31 emeletes iroda­ház 50 olyan, 35 éven felüli dolgozóját, akik egész nap íróasztal mellett ülnek. A kísérletek során e dolgozók­nak naponta legalább 25 emeletnyi utat gyalog kellett, megtenniük. Az ugyanilyen létszámú kontrollcsoport tag­jai csak lifttel közlekedhet­tek. Megállapították, hogy a lépcsőnjárás átlagosan 25 százalékkal növeli a fizikai teljesítőképességet. Néhány dolgozó teljesítmény-növeke-. dése a 100 százalékot is megközelítette a 13 heti tré­ning hatására. Vesekőoldó anyag? Mindez ideig nem sikerült megoldani azt a rejtélyt, miért hajlamosak egyes emberek a vesekőképződésre, mások pedig nem. E kér­dés tisztázására egy lengyel kutató érdekes, állatkísérle­teket végzett emberi fosz- fát-oxalát kövekkel. Ezek a kövek csak ne­hezen oldhatók, még akkor is, ha a laboratóriumban tömény savakkal kezelik őket. A kutatók ilyen köveket ültettek be élő patkányok veséjébe. Leg­nagyobb meglepetésre a kövek néhány napon belül maradéktalanul fel­oldódtak és eltűntek. A patkány szervezete tehát nyilván olyan anyaggal ren- * delkezik, amely még a leg­csökönyösebb veseköveket is képes feloldani. Kézenfekvő az a gondolat, hogy az egészséges ember is rendelkezik ilyen anyagok­kal és vesekövek csak azokban képződnek, akiknek a szervezetéből ez az anyag hiányzik. Ha sikerülne ezt a kőoldó anyagot kimutatni és elkülöníteni, akkor eset­leg olyan új gyógyszert le­hetne előállítani, amelyek nemcsak a már meglévő köveket oldják, hanem a. kövek képződését is meg­akadályozhatnák. Infúzió — óraművel Angol szakemberek olyan infúziós készüléket terveztek, amely óraműves szerkezetű, felhúzható, és használata nem köti a beteget ágyhoz. Az óramű 12 órán át folya­matosan állandó erősségű nyomást gyakorol a 20 mil­liméteres fecskendő dugaty- tyújára, így a folyadék egyenletes sebességgel áram­lik ki. Egy felhúzás 150 órán át működteti a készüléket, a fecskendő egyetlen mozdu­lattal cserélhető. A fecsken­dőhöz műanyag katéter csat­lakozik, amelyet egy vékony injekciós tű segítségével va­lamelyik nyaki vénába ve­zetnek. Biztonságosan műkö­dik: a túlnyomás megaka­dályozza a vér visszaáram­lását, és dugulás nem jöhet létre benne. Különösen elő­nyös olyan gyógyszerek ada­golásához, amelyeket a szer­vezetnek folyamatosan meg kell kapnia: a cukorbetegek­nek az inzulint, a szívbete­geknek a heparint. A készü­léket laza szíjakkal a beteg nyakára erősítik; a súlya csupán egy kilogramm. A Medicor Művek M 500 típusú ideg- izomdiag- nosztikai mérőrend­szere, amelyet négycsator­nás mikro­processzor vezérel (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) KORSZERŰ KÉSZÜLÉKKEL Ideg-izom vizsgálat A korszerű diagnosztikai módszerek között — a rönt­gendiagnosztika után — leggyakrabban az eletrokardi- ográfiát és az elektro-enkefalográfiát szokták emlegetni. E két módszer az élő szervezetben keletkező elektromos feszültségeket regisztrálja, és ezekből diagnosztikus érté­kű következtetéseket von le. Kevésbé ismert módszer az elektromiográfia, bár egyre nagyobb jelentőségre tesz szert nemcsak a kutatásban, hanem a klinikai gyakor­latban is. Elsősorban az ideggyógyászatban, alkalmaz­zák, de fontos szerepe van a belgyógyászatban az or­topédiában. a reumatológiában, a szülészetben, a sze­mészetben és a törvényszéki orvostanban is. Keresünk az egész ország területére kiterjedő munkára dolgozni szerető, önálló munkára alkalmas és vállalkozó szakembereket az alábbi szakmákban: CSŐSZERELŐ, LAKATOS, MINŐSÍTETT HEGESZTŐ. Megfelelő szakmai tudás, rátermettség, megbízhatóság esetén lehetőség van külföldön végzett munkára is. Várjuk jelentkezését az alábbi címen levélben, telefonon, ill. személyesen: Mátraaljai Állami Gazdaság „Mátrapack” Vzeme Pásztó, Nagymező út 3. 3060 Telefon: 50 Telex: 22-9133 Ügyintéző: Tódor Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents