Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-05 / 156. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 5., csütörtök 5. Szovjetunió Versenyben a repülővel Az új szuper- expressz: a szovjet ER—200 A Moszkva—Leningrád útvonalon már közlekedik az ER—200-as szuperexpressz. A szakértők számításaiból és a próbaüzemeltetés során szerzett tapasztalatokból levonható a következtetés: 600—800 kilométeres távolságon az ilyen expresszvo- natok sikerrel vehetik fel a versenyt a légi táratokkal. Kiindultunk Muszkva Leningrád pályaudvaráról, a szerelvény felgyorsít, siet a Néva-parti városba. Gyorsan növekszik a sebesség: 120, 140, 190 kilométer óránként. Elsuhannák mellettünk a Moszkva-környéki állomások. Ám a vonaton utazók gyakorlatilag nem is érzékelik az utazás sebességét. Vonatunk simán, szinte hangtalanul robog. Csupán az ablakokon túl elsuhanó táj érzékelteti a sebességet. A szem nem képes rögzíteni a vonat mellett fel-felvillanó objektumokat... A vonat szokatlan formái a repülőgépek törzsére emlékeztetnek, az első kocsi ferdén levágott, hegyes orra és a többi kocsi áramvonalas alakja mintegy kiemelik az expressz lendületét, amely óránként 240 kilométeres sebességre képes felgyorsulni. A legnagyobb kényelemben Az ER—200-at közösen fejlesztette ki a rigai vagongyár, több vasúti közlekedési és vagongyártási kutató- intézet és az Október Vasútvonal igazgatósága. J. Di- mant, a Rigai Vagongyár helyettes főkonstruktőré visz- szaemlékezik. hogy mikor a legkedvezőbb formát keresték a vonat számára, a modelleket többször ellenőrizték szélcsatornában, ahogy az a repülőgépek tervezésekor szokásos. Ezek a szél- csatornában végzett vizsgálatok segítettek megtalálni a kocsik optimális méreteit. Az ER—200 személykocsijainak belső magassága a szokásos, eltérően az alacsonyabb ex- presszektől, melyeket néhány külföldi országban üzemeltetnek. A nyolc kocsi mindegyikében maximális kényelem fogúd ja az utasokat. Süpped ős. állítható háttámlájú forgófotelek, szőnyegpadló, lumi- neszkáló megvilágítás, légkondicionált levegő. Újságokat, teát és kávét kínálnak az utasoknak, a speciális pihenőkocsiban pedig — bár és étterem működik. A kocsik utasterében valószínűleg az elektronikus tájékoztató tábla a legfigyelemreméltóbb. Az utasok erről tudhatják meg a vonat pillanatnyi sebességét. — A mozgás dinamikájában és a komfortban . az ER—200 a hasonló típusú külföldi expresszek -színvonalán áll — mondja J. Dd- mant. — Bár a külföldi nagy sebességgel közlekedő vonatok speciális pályán járnak. Nekünk viszont sikerült beiktatnunk ezt a normál vasútvonalak menetrendjébe. Önműködő rendszerek Természetesen a vasúti pálya felújítását nem lehetett elkerülni. Az Október vasútvonal teljes hosszában — Moszkvától Leningrádig egyetlen, varrat nélküli szállá hegesztették össze a síneket. ami biztosítja az expressz számára a nagy sebesség elérését. Harminc új típusú váltóberendezést szereltek fel ezen a vonalon. Ezeken áthaladva nem érik erős ütések vagy rezgések a kocsikat. A nagy sebességű személy- szállító vonatok közlekedésének megszervezése több probléma elé állította a szakembereket. Például: hogyan lehet csökkenteni a szuperexpressz fékútját? A teljes sebességgel robogó vonatnál ez két és fél kilométer. Az új fékezési rendszerrel lehetőivé válik, hogy ezt a távolságot több mint ezer méterrel csökkentsék. És vajon meg lehetne-e szabadulni teljes mértékben a fékezéstől? E célból a pályán megerősítették a diszpécserellenőrzést, az egész vonalon speciális védőkerítést helyeztek el. Az automatikus mozdony-jelzőrendszer lehetővé teszi, hogy több kilométerre belássák a pályát. — Az automatikus vezérlőrendszert akkor, kapcsoljuk be, ha a sebesség meghaladja az óránkénti ötven kilométert — mondja Alek- szej Marin első osztályú mozdonyvezető. A vezetőfülke kényelmes és tágas. A műszerfal olyan mint egy repülőgépen: kapcsolók. nyomógombok, műszerek, a menetszabályozó karja. Mi a feladata a mozdony- vezetőnek, amikor a mozdonyt az automatikus vezérlőrendszer irányítja? — Ilyenkor a műszerek állását ellenőrizzük — magyarázza Marin —. és biztosítjuk elektronikus „kollégánkat”. További tökéletesítések Jelenleg az ER—200 öt óra alatt teszi meg a Moszkva—Leningrád utat. Ám ez messze nem a végső határ. Ez év végére a menetidőt négy és fél órára csökkentik, 1985-ben pedig négy órára. Ehhez még tökéletesíteni kell a pályát és javítani a menetrendet. — Meggyőződésem — mondja J. Dimant —. hogy az ER—200-hoz hasonló vonatokra szükség van a 600— 800 kilométeres vasútvonalakon, amilyenek összekötik Moszkvát Kijevvel, Minszk- kel, Gorkijjal. Breszttel. A gépgyártókkal és a vasutasokul együtt már azon gondolkodunk, hogyan lehetne megindítani ilyen szuperex- presszék közlekedtetését a Moszkva—Kijev és a Moszkva—Breszt vasútvonalon. NDK Régi idők tanúi Az idén az NDK-ban tartották az ICOMOS. az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete VII. ülésszakát. 70 ország több mint 600 küldöttje részvételével. A részvevőknek számos lehetőségük nyílt arra, hogy meggyőződjenek az NDK műemlékvédelmi tevékenységének magas színvonaláról. Az NDK Minisztertanácsa már 1952-ben törvényerejű műemlékvédelmi rendeletben foglalta össze az NDK egyes tartományai által addig hozott intézkedéseket. 1975-ben hozták meg a műemlékék megőrzéséről szóló törvényt, majd 1980-ban jelent meg az NDK kulturális értékeinek védelméről szóló törvény. Az NDK Kulturális Szövetségének keretében működő Műemlékvédelmi Társaság megalakulása óta az állami szervek munkáját sok ezer önkéntes segíti. Két nevezetességet mutatunk be. Az egyik a rostocki késő gót Szent Keresztkolostor, amely a XIII. századi északnémet téglaépítkezés hagyatéka. A másik alkotás a dél-thüringiai Schmalkalden járási székhelyen lévő Wilhelmsburg- kastély, ezt a XVI. században a német késő reneszánsz stílusában emelték. A rostocki kolostor A Kröpeliner Strassén, a rostocki városközpont nyüzsgő forgalmú sétálóutcája közelében az Egyetem tér mögött, öreg hársak lombsátrának árnyékában található a Szent Kereszt-kolostor, amely három esztendeje a megyeszékhely kultúrtörténeti múzeumának ad otthont. Ha az ember végigsétál a kolostor udvarát lezáró árkádsoros folyosón, a kerengőn, s benéz a boltozatos ebédlőbe, vagy fölfedezi a festményekkel ékesített termet, aligha gondol arra, hogy itt nemrég még teljes gőzzel építkeztek. A felújítási munkálatok megkezdésekor a cisztercita rendi apácák egykori ebédlőjének gót boltozatait már alig lehetett felismerni, mivel ezt a helyiséget is lakássá alakították át. Nagy erőfeszítéseket követelt a régi falak feltárása. A terem ma régi pompájában fogadja a látogatókat. A thüringiai erdőben A reneszánsz kori Wil- helmsburg-kastélyt — e művészeti stílusirányzat jó állapotban megmaradt emlékét — könnyen meg lehet találni, mert a schmalkalde- ni háztetők fölé magasodó dombokról vakító fehérben tekint le a látogatóikra. Évente 60 ezren tekintik meg a gondosan restaurált építményt. Sokan elgyönyörködnek a két pompásan díszített bejáratban, a kastélykápolna tornyában, a hatalmas falakban és teraszokban. Már 400 évvel ezelőtt Hessen Kassel tarto- mánygrófjainak vadászkastélyául és nyári rezidenciájául szolgált a több mint száz éve múzeummá alakított kúria, A falfestményekkel és stukkóval gazdagon díszített, folyosó nélkül egymásba nyíló termekben vau a schmalkaldeni körzet kultúrtörténetének állandó kiállítása. Bemutatják itt a vasművesség (bányászat, kohászat és vasfeldolgozás) fejlődését. E vidék ugyanis már régóta a gazdag választékban készülő szerszámok, étkészletek, valamint egyéb vas- és acéláruk híres gyártóműhelye. Műszaki emlékek Az NDK-ban nagy figyelmet szentelnek a termelő- eszközök történetének. Ebben a tekintetben — a történelem tárgyi bizonyítékaiként — fontos szerepet töltenek be a műszaki emlékek. A műemlékek védelmének főleg e területén tevékenykedik sok munkaközös- ség. A legrégibb műtárgyak a XII—XIII. századból származnak és mindenekelőtt a malmokat, bányákat és hidakat sorolják közéjük. A középkor végétől a XVII. századig terjedő időből a többbi között vízművek, kutak, hámorok és papírgyártó műhelyek maradtak fenn. A manufaktúrák megjelenésének és az ipari forradalomnak az időszakából igen sok emlék -maradt az utókorra. Az utóbbi években nagy jelentőségre tettek szert az aknatornyok, a meddőhányók, a szélmalmok és a régi üzemek. Nemcsak műszaki értékük, hanem tájalákító jellegük miatt is védik 6ket. így például az NDK blinden járásában igyekeznek legalább egy szélmalmot megőrizni. —i —n. Ismét régi szépségében pompázik Postdamban, a Sans-sonci-kastély és a híres kertje Teljes gőzzel folyik a komlószedés S ör. .. az aranyszínű, aromás, jellegzeteA szedők elvágják a komlóindákat (Fotók: CTK — KS) |--------------------“------------;-----------------Csehszlovákia A „zöld arany“ világsikere sen kesernyés ízű ital. Nincs szükség bemutatására. Hiszen már az ókori népek is készítették. A komlót, a „zöld aranyat" azonban akkoriban még nem ismerték, s így Egyiptom vagy Hellasz lakói a sör gyártásához csak malátát használtak. Először erről a nap felé forduló, Humulus lupulus elnevezésű növényről Plini- us római történész tesz említést. Ö azonban csak a vadon növő komlóról beszél, amely a Kaukázus völgyeiben nőtt és valójában csak gyomnövény volt. Csehországban már a 903- as évből származó történelmi írásokban említik a komlótermesztést. A XII. században termesztése már általános volt; ebből az időből származnak a sörgyártásról szóló első feljegyzések is. IV. Károly császárnak nagy érdeme van a komlótermesztés fejlesztésében; az ő uralkodása alatt a cseh komlót már az egész világon legjobb minőségűnek tartották és a legmagasabb áron vásárolták. Ezen a téren mi sem változott az ezt követő évszázadok során. Az idők folyamán a komlótermesztést az arra legmegfelelőbb területeken összpontosították: legfőbb termesztési központja 2a- toc. Rakovník és ÜSték csehországi városok környéke. Csehszlovákia 11 850 hektárnyi komlóföldjével a világ harmadik legnagyobb komló- termesztője és exportőre is (az első helyen az NSZK áll 19 700 hektárral, a második az USA 15 292 hektárral). A csehszlovák sörnek, s így a csehszlovák komlónak is nagy hagyománya van. Az utóbbit a világ 70 országába exportálják. Egyik legnagyobb vásárlója már évek óta Japán, de Belgium, a Szovjetunió, Magyarország, az NSZK, az NDK, Románia, Nagy-Britannia, Ausztria, Franciaország és Brazília is sokat importál belőle. A teljes hozamnak több mint kétharmada kerül a külföldi vásárlókhoz, a fennmaradó rész otthon marad. Ugyanis maga Csehszlovákia is igen sok komlót használ fel, hiszen nem csupán komlót, sört is exportál, s azt sem kevesebb sikerrel. A 2atecben működő Komlótermesztési Kutató Intézet már több mint 30 éve foglalkozik azzal, hogyan lehetne ugyanannyi területen még több komlót termeszteni. Csehszlovákia komlótermő területein ma mintegy 600 begyűjtő gépsor működik, ami rendkívül lecsökkenti az emberi munka iránti igényt a szedésnél. Vannak még persze olyan munkák is, amelyek ügyes; kezet és figyelmes szemet igényelnek. Ilyen például a komló helyes felfuttatása, amitől nagyban függ a terméseredmény. A világpiac egyre igényesebb. így a komlótermesztés is növekvő figyelmet követel. Kereskedelmi szempontból a komlót négy minőségi osztályba sorolják. Az elsőosztályú komlót, amely finom illatával, megfelelő gyantatartalmával és arányosan elosztott keserű anyagösszetételével tűnik ki, az egész világon összesen 12 ezer hektárnyi területen termesztik. Ebből tízezer hektár Csehszlovákiában van, ahol ezt a csúcsminőséget a cseh félkorai, úgynevezett piros komló (éer- vefták) képviseli. Minden külföldre kerülő komlószsákot plombával, pecséttel és a legjobb minőséget — Bohémiahop — szavatoló igazolással látják el. E zsákok nem csupán a cseh komlótermesztés ezeréves hagyományát, de a mai ternáesztők szakértelmét és- szorgalmát is dicsérik. Monika Kemmlacovú i Az egykori Szent Kereszt-kolostor, ma kultúrtörténeti múzeum Rostockban
