Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
I NÉPÚJSÁG, 1984. július 31., kedd 3. A meghatározó: a nagyvállalat Mekkora az optimális vállalati méret? Jó-e, ha a vállalatok minden kiegészítő tevékenységet maguk végeznek el. s így gigantikus méretűvé válnak? Veszé- lyeztetiik'e a kisvállalatok a nagyipar munkaerő-ellátottságát? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szinte naponta találja szembe magát az újságot olvasó, televíziót néző. rádiót hallgató állampolgár. Kezdetben a szaksajtóban folyit erről a párbeszéd, azután kiterebélyesedett, s a vita ma már országos méretű. Ebben olykor szélsőséges nézetek is elhangzottak. Voltak, akik mai gazdasági problémáink gyökereit is az ipari nagyvállalatok mono- polhelyzetében vélték megtalálni. mondván: e vállalatok képesek saját érdekeiknek megfelelően befolyásolni a gazdasági irányítást és szabályozást, háttérbe tudják szorítani nemcsak a kisebb gazdálkodó egységek érdekeit, de néha az egész népgazdaságét is. Mások szerint pedig éppen az erőforrások koncentrálásával lábalhatnánk ki a nehézségekből. Kié az elsőbbség? Vannak bizonyos iparágak. amelyek ahhoz, hogy versenyképesek tudjanak maradni, már eleve nem működhetnek kisvállalati keretek között. Ilyen többek között a bányászat, a kohászat. az energiatermelés. a járműgyártás, vagy a petrolkémia. Az ezekben az iparágakban lekötött eszközök nagy értéke már önmagában feltételezi a nagy méreteket. Ma már szakkönyvek tucatjaiban olvasható, hogy évente hány autóbuszt és személygépkocsit, televíziót és hűtőszekrényt, szerszámgépet, telefonközpontot, számítógépet. rádiót, magnetofont. és hosszan sorolhatnánk még, mi mindent kell áhhoz előállítani. hogy rentábilis legyen a termelés. És ez csak az egyik oldal. hiszen a megfelelő mennyiséget élen járó technológiával. jól szervezett munkával, kiváló anyagból, s magas munka- kultúrával rendelkező. fegyelmezett dolgozókkal kell előállítani. E feltételek pedig — általában a nagyvállalati keretek között köny- nyebben megteremthetők. Mindemellett a nagy piacokon fontos, hogy egy-egy termelő ország a kínált árucikk alkatrészellátásáról és szervezéséről is gondoskodjék. s itt a nagyvállalatoké az elsőbbség. Nemzteközi mércével mérve Mondhatja persze bárki, hogy nekünk nem a nagyméretű piacok meghódítása az elsődleges célunk. Igaz. Sőt. nekünk, amellett, hogy áruforgalmunkban természetszerűleg törekszünk, az aktívum növelésére, pillanatnyilag fontos feladatunk, hogy a belső ellátásban végre versenyhelyzet, kínálati piac alakuljon ki. S ebben — a hazai piacon — valóban a kisebb. rugalmasabb és egymással a vevőért versenyben álló vállalatoké a fő szerep. Ám ha a valóban, de nem kizárólagos cél mellett nem feledkezhetünk meg a távolabbi célról. Mert nem az a fő kérdés, hogy hány kis, közepes. és nagyvállalat működik hazánkban. hanem az. hogy ezek hogyan működnek, mennyire hatékonyan dolgoznak. Eddig a kevésbé hatékonyak, sőt veszteségesek az állami támogatás jóvoltából és a jobban dolgozók rovására — képesek voltak fennmaradni. sőt veszteséges tevékenységüket még bővíteni is tudták. A gazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztése során éppen erre a területre — a hatékonyságra. a nemzetközi mércével is kielégítő tevékenységre —került a fő hangsúly. És ez teszá lehetővé a differenciáltabb fejlődést. Függetlenül a vállalat méretétől. Józan gazdasági megfontolások Az MSZMP Központi Bizottságának 1983. júliusi határozata így fogalmazott: „A nagyvállalatok szerepe a jövőben is meghatározó marad a termelésben. az exportban és a műszaki fejlődésben. Belső szervezeti és ösztönzési rendszerünk fejlesztésével a jelenleginél nagyobb mértékben kell kiaknázni a koncentrációban rejlő hatékonysági .tartalékokat. Folyamatos munkával elő kell segíteni, hogy a piaci hatásokhoz rugalmasan alkalmazkodó olyan közép- és kisvállalatok jöjjenek létre, amelyek — az ipari szövetkezetekkel és a magánkisiparral együtt — jó termelési hátteret nyújtanak a nagyiparnak, részt vesznek a lakosság jobb ellátásában. s képesek gazdaságosan előállítható termékek exportjára is”. A nagyipar és az ipari nagyvállalat tehát .továbbra is meghatározó kell. hogy maradjon. Ezt indokolják a józan gazdasági megfontolások a világméretű fejlődés tapasztalatainak elemzése és az ezekből adódó következtetések. Nem a vitában elhangzó érvek súlya és a vitatkozók pozíciója dönti el ezt a kérdést, hanem a gazdasági környezet, amelyben mindenkinek szembe kell néznie a hazai és a világpiac értékítéletével. Árvay Tivadar Vízálló tetőfödémek A sok gondot okozó tetőbeázások megelőzésére a Budapesti Lakásépítő Vállalat a tetőfödémek építésénél új módszerre tért át. Külföldi licenc alapján vegyszerrel kevert betonból, többszörös tömítéssel vízálló tetőfödémeket építenek. így nincs szükség kátránylemezes, bitumenes szigetelő rétegre. Ennek elhagyása azért kedvező, mert ez a szigetelőréteg érzékeny a mechanikai hatásokra, sérülékeny, s elegendő egy apró hiba, hogy tetőbeázás keletkezzék, amelynek javítása is rendszerint bonyodalmas, nehéz. A vállalat az Egyesült Izzó szőlőskerti lakótelepén az egyik 65 lakásos ház tetőfödémét készítette el az új módszerrel. Nyomban vizsgáztatták is: 20 centis vízréteggel árasztották el. A tetőfödém jól állta ezt a próbát. Javítottak a paneles lakóházak tetőszigetelésén is. Megbízásuk alapján ezeken a házakon a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói készítik a korábbinál jobb tetőszigetelést. Brigád — Edison fényében Király Zoltánná és Balatoni Józsefné a brigád tiszteletbeli tagjával, Margitkával NACIONÁLÉ: „1970-ben alakult meg az Edison szocialista brigád, s akkor még együtt dolgozott a Kandó Kálmán nevét viselő csapattal az erősáramú karbantartó műhelyben. Magam 1974 óta vagyok itt. Négy évvel ezelőtt hangzott el a felhívás: egy műhely legyen egy brigád! Egyesült a korábbi kettő, s maradt a lámpavilágítás feltalálójának neve. S engem választottak vezetőjükké. Két esz. •tendeje lettünk ifjúsági szocialista brigád, hiszen a társaságnak több mint a fele harminc éven aluli.” (Söre- gi Ferenc, a brigád mai vezetője.) Szerénységből sem hallgatható el az a tény, hogy az elsők között vállalkoztak az ifjúsági szövetséggel való szoros együttműködésre, s ennek sikeres voltát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az elmúlt évben a vi- sontai Gagarin Hőerőmű Vállalat KISZ-bizottsága által meghirdetett mozgalmi versenyben elnyerték a ván»- dorserleget, s a kitűzött díjat. Tavalyi munkájukért megkapták az aranykoszorús kitüntető jelvényt, illetve a KISZ Központi Bizottságának dicsérő oklevelét. Nem szűkölködik az elismerő szavakban a vállalat vezetőinek idei első félévi tevékenységükről készült értékelése sem: példamutatóan vettek részt a hulladékgyűjtésben, oklevél rögzíti önzetlenségük, segítőkészségük eredményeit a véradómozgalomból. A Negyven éve szabadon című vetélkedősorozat meghirdetésével és megszervezésével nemcsak a politikai, hanem a kulturális életben is segítették az előrelépést. Nem utolsósorban pedig az I—II. blokkon végzett felmérő munkájuk — a dokumentáció gyors elkészítésével együtt — egészen kiemelkedőnek mondható. HELYZETKÉP I.: „Három nagyon fontos munkaterületen kérik tőlünk számon elsősorban a jó minőséget, az eredményeket. A feszültségelosztók elsődleges karbantartása, a megszakítók hibáinak kijavítása éppúgy hozzátartozik mindennapi tevékenységünkhöz, mint a villanymotorok kezelése, ápolása. Mindez természetesen a fiúk dolga. Az asszo- nyok-lányok reszortja a tekercselés.” (Sőregi Ferenc.) A hölgyeket inkább megtaláljuk, mint a srácokat, hiszen utóbbiak hol itt, hol ott dolgoznak, szerte a vállalat területén. Ahol épp a legnagyobb szükség van rájuk. A festés alatt álló műhelyben mégis összefutunk néhányukkat, ám ebéd közben igazán nem illik zavarni őket. Csupán az úgynevezett személyi táblára vétünk pillantást: a névre szóló kartonókból pontosan megtudható, ki, merre végzi munkáját, mikorra kell befejeznie. A sajátos pont- rendszer pedig a prémium talán igazságos elosztását könnyítheti meg. Nyár lévén, nem teljes a létszám a tékercselő részlegben sem. Az ajtóban viszont tiszteletbeli brigádtag. tízévesforma kislány fogad, s mutatkozik be határozottan, akár egy gyakorlott nyilatkozó: „Oláh Margitnak hívnak, szeptembertől járok majd negyedik osztályba. A Fóti Gyermekvárosban lakom, a szüléimét egyáltalán nem ismerem ... Balettra szeretnék jelentkezni. Most itt nyaralok Jutkánál, a barátnőmnél!” Elfogy a „szufla”, a bátorság, gyorsan oda'bújik a nevezett ölébe. „Decemberben találkoztunk először Foton. A férjemmel —, aki ugyancsak ebben a brigádban dolgozik — úgy döntöttünk, vállaljuk a kislány segítségét. Az idén iskola után Vécsen töltött velünk pár hetet, de eljutott Salgótarjánba, Gyöngyösre is.” (Király Zoltánná, Jutka.) A jelenlevők helyeselnek, amikor a Feri a jó csapat- szellemre tereli a szót. HELYZETKÉP II.: „Nagyon összetartó csapat a miénk. Ha valamelyikünknek gondja-baja van, biztosan számíthat a többiekre. A sok-sok társadalmi munka is —, amiben eddig már részt vettünk — ennek bizonyítéka. Azután néha elmegyünk közösen moziba, vagy kirándulni. Utoljára például esztergomban voltunk." (Balatoni Józsefné.) A falon függő vitrinben serlegek sokasága hívja fel a figyelmet. Azokkal persze, inkább a fiúk büszkélkedhetnek. Kispályás focicsapatuk már kétszer nyerte meg az erőmű bajnokságát. de már tornákon is sikeresen szerepelt. Röpke merengés után ennél is komolyabb témára fordítjuk a beszélgetést. HELYZETKÉP III.: „Február közepén kezdődött a bérezésben az UMS-rend- szer. Nekem például 3050 forint az alapom. Erre jön a teljesítmény után járó összeg. Ügy néz ki, beválik ez a módszer... A vállalat igyekszik támogatni a lakáshoz jutásban is, aki ide Kibővítették a hatvani szociális otthont Régi épület új köntösben. (Fotó: Szabó Sándor) Megújult, kibővített, korszerű intézményt vettek birtokba néhány napja a hatvani szociális otthon lakói. A Kórház utcai, régi épület szomszédságában levő házat vette meg, formáltat- ta át a helyi tanács, éspedig jelentős megyei támogatással. A másfél évig tartó munka során csaknem hárommillió forintot áldoztak az ügyre. De a különböző tennivalókból bőven kivették a részüket a kiskato- nák, a MÁV-kertészet, a városgazdálkodási vállalat dolgozói, sőt, több száz társadalmi munkaórával pártfogolták a vállalkozást a „Vertikum” kisszövetkezet tagjai, akik mellesleg a felújítást végezték igen jó minőségben. Segített ugyanakkor az Állami Fejlesztési Bank, hiszen 400 ezer forint biztosításával tette lehetővé a régi és új építményt egyaránt szolgáló központi fűtésrendszer megvalósítását. Mivel több most már kulturáltság. célszerűség szempontjából a megifjult hatvani szociális otthon, amely ötvenkét magányos, idős embernek nyújt békés födelet? Nos, megszűntek a 8—10 ágyas, zsúfolt szobák. Azután társalgó, házaspári szoba, teakonyha létesült az új épületben, továbbá megfelelő szociális helyiségekkel — öltöző, fürdő, étkező — tették jobbá az itt dolgozó, nehéz munkát végző alkalmazottak körülményeit. Ezzel azonban nincs még • vége a Kórház utcában folyó rekonstrukciónak. Mert bár elkészült a régi épület tetőcseréje, és ott van a hőközpont is, ketté kell még választani a nagy szobákat, korszerűsítésre szorul az ellátást biztosító konyha, továbbá végezni kell az öreg falak, ajtók. ablakok festésével, mázolásával. Ugyanakkor a MÁV-kerté- szet újabb feladatvállalásáról sem feledkezhetünk meg. Az otthon lakói eddig az udvaron, vagy a kapuba kiülve szívhattak friss levegőt, a régi tsz-kertészet lebontása, megszüntetése viszont lehetővé tette a terület parkosítását, amit a vasutasok végeznek el társadalmi munkában. A terven már dolgoznak, a kivitelezéshez pedig biztosan ismét segítőre találnak a honvédségnél, kaviccsal, miegyébbel pedig támogatja őket a városgazdálkodási vállalat. Vagyis, ha minden jól megy, jövő tavaszra kellemes, egészséges pihenő- parkjuk is lesz az otthon lakóinak. Sőregi Ferenc karbantartás közben (Fotó: Hegedűs Sándor) kerül, legkésőbb egy év múlva már költözhet. Itt a munkahelyen is próbálnak tenni értünk: nemrég újították fel az étkezőt, azóta még az ebéd is jobb ízű. Üj öltöző is épült. Az üdülésre végképp nem lehet panaszunk. Szinte mindenki kaphat beutalót a Balaton mellé. De van, aki csereüdülés keretében az NDK- ban is tölthet egy-két hetet családjával.” (Király Zoltánná.) Elégedettek lehetnének, de ezután sem ülnek a babérokon. A JÖVŐKÉP: „Az Edison ifjúsági szocialista brigád 1985 végéig a következő felajánlást teszi a felszabadulás 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszteletére: az V. számú blokk főjavítása során határidő előtt befejezzük a villamos terület karbantartását. Az 1985. évi kiemelt blokk nagyjavításánál kezdeményezzük, s ezt továbbítjuk a karbantartási főosztály többi szocialista brigádjának, hogy ugyancsak határidő előtt végezzünk a munkákkal. Mi egy nap megtakarítást tervezünk (ez négymillió kilowattóra többletet jelent). Vállaljuk 40 mázsa rézhulladék és 1000 liter fáradtolaj összegyűjtését.” (Részlet a hivatalosan aláírt, pecséttel ellátott felajánlási jegyzőkönyvből.) Garancia a teljesítésre a vállalási szerződés, amelyben csaknem valamennyi brigádtag neve szerepel az egyes pontokért felelősök sorában. Ez a megoldás is figyelemre, s talán követésre is méltó ... Szalay Zoltán Példa nélküli hozam Új búzafajta A hazai mezőgazdaság történetében eddig szinte példa nélküli termést, hektáronként 10,34 tonna búzát takarított be egyik 13 hektáros gabonatáblájáról a székesfehérvári Szabad Elet Termelőszövetkezet. A néhány éve még „álomhatárnak” vélt hozamot az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében nemesített MV 13-as takarmány- búza produkálta, nagyüzemi termesztési körülmények között. A fajtának igen jó genetikai és agronómiái tulajdonságai vannak: szára -a többinél rövidebb — 65—70 centiméteres —, így nem dől meg, szemveszteség nélkül aratható, a szár- és leVél- rozsda-fertőzéssel széniben, ellenálló, s igen jól hasznosítja, magas hozamokkal hálálja meg a műtrágyaadagokat. A kutatók öntözéses termesztésre is javasolták. Előállítása azért volt fontos, mert a takarmánybúzád’ö- a martonvásári nemesítmény is — bővebben termők, magasabb fehérjetartalmúnk,‘ ;s nagyobb takarmányértékű- ek az étkezési búzánál, - az állatállomány ellátása és á fehérjeimport csökkentése érdekében tehát célszerű lenne nagyobb területen termeszteni őket.
