Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-31 / 178. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I XXXV. évfolyam, 118. szám ARA: 1884. július 31. kedd 1,40 FORINT Idei eredményeink és tennivalóink — 1985-ös lehetőségek és feladatok — Iparunk VII. ötéves tervének előkészítése — A hatékony iparpolitika szellemében — Gazdasági és politikai vezetők aktívája Egerben Mit tud, mire készül iparunk? Kapolyi László ipari miniszter konzultációs előadása Egerben Kapolyi László előadását tartja Mindig más Érdekes történetet hallottam nemrégiben. Az egyik színház hatalmas nézőterén napról napra maréknyi ember nézte végig az előadásokat. A színészek fásultan, szárnyaszegetten játszottak, hiányzott számukra az a dopping, amelyet csak a több száz fejű óriás, a közönség képes megteremteni. Ez így ment egy ideig, mígnem a darab rendezője kifakadt a közönségszervezésre. A szervező a vállalati kultúr- felelősöket okolta, mivel nem biztosították az előzetesen ígért létszámot, ők a rendezőt hibáztatták, mert nehezen emészthető művet választott, s vitt színre. A kör pedig bezárult. Igaz, a felelősséget senki sem vállalta magára. Talán szó nélkül elmehetnénk e mellett az eset mellett, ha nem lenne életünk jellemzője, furcsa ve- • lejárója az egymásra mutogatás. Ha valahol nem mennek rendjén a dolgok, akkor megkezdődik a fekete bárány keresése. Persze a legtöbben nem magukban, hanem a másikban látják a bűnbakot. Így nagyon sok esetben — ahelyett, hogy korrigálnák a bosszantó hiányosságokat, s józanul igyekeznének ki: bogozni az összekuszálódott szálakat — igyekeznek a másikra terelni a gyanút. Vezetőiket szidják a dolgozók az elmaradt prémiumért, bár saját lustaságukat inkább okolhatnák. A diákok szerint tanáraik ridegsége miatt kerül a vártnál rosszabb jegy a bizonyítványba. A játékvezetőre, vagy a durvának titulált ellenfél számlájára írják a vereséget a labdarúgók, még akkor is, ha úgy játszott velük a másik csapat, mint macska az egérrel. Még felsorolni is sok lenne az életnek azokat a területeit, ahol uralkodik az efféle magatartás. Elképzelhető, hogy társadalmi gyökerei is vannak ennek? Lehetséges. Ott kereshető az egymás- ramutogatósdi nyitja, hogy a munkahelyeken nem lehet nyomon követni a felelősséget. A színre vitt darab sikeréért nemcsak a színészek, a rendező, hanem az egyszerű közönségszervezők is sokat tehetnek. Még akkor is, ha egy jól sikerült bemutató után csak a művészeknek jár a vastaps. A dolgozó is hiába látja el munkáját becsülettel, ha a főnökei — s erre is akadt már példa — elherdálják a reájuk bízott javakat. Indiszponált futballbíró miatt is születtek mar megtévesztő eredmények. Mindezekből azonban senki sem indulhat ki, senki sem testálhatja másokra a felelősséget. Még akkor sem, ha ezáltal sikerülne kibújnia a számonkérés terhe alól. A megoldáshoz, a kibontakozáshoz, a hibák őszinte feltárása nélkül lehetetlen eljutni. Mindehhez körültekintésre és kellő önismeretre lenne szükség, s önzetlenségre, amelyből egyre kevesebb található manapság. Homa János Milyen eredményességgel teljesítette idei időarányos célkitűzéseit a magyar ipar? Melyek az ágazat jövő évi legfontosabb feladatai? Népgazdaságunk fizetőképességének, valamint életszínvonalunk vívmányainak megőrzése érdekében mit vár társadalmunk az állami a szövetkezeti és a magánkisipartól? Milyen belső tartalékaink vannak? Mire ösztönöznek az új szabályozók? Milyen lehetőségek és igények kerülnek, vagy kerülhetnek be a tárca Vili. ötéves tervének programjában. Egyebek mellett ezekről a kérdésekről, cseréltek véleményt tegnap, július 30-án Egerben azon az ipari aktívaülésen. amelyet az MSZMP Heves megyei Bizottsága szervezett megyénk ipari üzemeinek gazdasági és politikai vezetői számára. ... Az esemény résztvevőit — a gyárigazgatókat, az ipari szövetkezetek elnökeit, a városi pártbizottságok titkárait, valamint megyénk állami, társadalmi és tömegszerve- zeteinek vezető képviselőit — Barta Alajos, az‘ MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára köszöntötte. Ezt követően „Időszerű iparpolitikai feladatok” címmel Kapolyi László ipari miniszter tartott konzultációval egybekötött előadást. A miniszter bevezetőjében hangsúlyozta: a magyar ipar összességében eredményesen dolgozott 1984 első félévében. A gépipar kivételével az ágazat teljesítette féléves tervét. A számottevő eredmények elsősorban a magasabb színvonalú szakmai és politikai vezetésnek, valamint a szervezettebb, a hatékonyabb termelésnek és gazdálkodásnak köszönhetők. Az elmúlt hat hónap alatt csökkent a rubelelszámolású passzívumunk, és a tervezett mértékben teljesítették tőkés exportjaikat gazdálkodó egységeink. Állami. szövetkezeti üzemeink többségében jelentősen javult a munkafegyelem. a termékek minősége, és szintén pozitív tendenciák tapasztalhatók a termelő egységek együttműködésében is. Gépiparunk teljesítménye miért maradt el a tervezettől? Többek között azért, mert még mindig lassan halad a termékszerkezet korszerűsítése. a hazai piacokon ritkán vállalkoznak egyegy nagyobb vállalkozásra mint külföldön, s igen sok adottságot és lehetőséget nem kamatoztatnak kellően a drága importanyagok hazaival történő kiváltásában sem. Mivel iparunk munkája döntően befolyásolja gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítását, ezért a gépiparnak valamennyi tőkés exportját támogatják, a többi üzemnek, vállalatnak pedig elsősorban a gazdálkodás hatékonyságát és az energiával történő ésszerű takarékoskodást kell szolgálnia. Ugyancsak a tennivalók között említette a miniszter az eddiginél is fegyelmezettebb importgazdálkodást. _ a fejlesztési források ésszerűbb hasznosítását, a műszaki, a technológiai fejlesztéseket, a minőség javítását, a hazai jó ellátás mellett az exportálható termékek körének bővítését. A fentiek egyben válásit adnak arra a kérdésre is, ■ hogy milyen lehetőségek és feladatok állnak a magyar ipar előtt 1985-ben. Szellemi, fizikai tartalékaink bőven vannak — mondotta Kapolyt László — így a magasabb célkitűzések a nehezebb külgazdasági körülmények ellenére is megvalósíthatók. Bevált az új bérszabályozási rendszer, egyre több üzemben, szövetkezetben részesülnek nagyobb anyagi, erkölcsi megbecsülésben azok a dolgozók és a kollektívák, akik. illetve amelyek nemcsak többet termelnek, hanem értékesebbet is. Kapolyi LásKló ezután a szabályozórendszer módosításának várható hatásait elemezte konkrét példákon keresztiül. A támogatások és az elvonások mértékeit ezután is a népgazdaság igényei szabják majd meg — mondotta. Végezetül arra hívta fel az aktíva részvevőinek figyelmét, hogy a tavalyinál is jobban készítsék elő az idei gazdasági esztendő «á" rását és az 1985-ös esztendő indítását. A miniszter azzal zárta beszédét, hogy most készül az ágazat VII. ötéves terve, s valamennyi üzemi, vállalati, szövetkezeti kollektíva véleményét örömmel tanulmányozzák és kamatoztatják majd a végleges program kialakításában A miniszter előadását kérdések követték, majd Kapolyi László válasza után Barta Alajos foglalta össze a legfontosabb helyi feladatokat. Koós József Befejezte hivatalos, baráti látogatását a kambobzsai küldöttség — Hétfőn befejezte hivatalos, baráti látogatását a Chan Sy miniszterelnök vezette kambodzsai párt- és kormányküldöttség. A Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagját, a Kambodzsai Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét, valamint a kíséretében lévő személyiségeket Sarlós István, ■ a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúzitatta a szálláshelyen. Jelen volt Borbándi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes. valamint Karsai Lajos, hazánk Phnom Penh-i és Chim Nguon, Kambodzsa budapesti nagykövete. ★ A nap folyamán Chan Sy miniszterelnök találkozott a Kambodzsai—Magyar Barátság Gyermekváros építésében részt vett KlSZ-fiata- lók képviselőivel. ★ Chan Sy kormányfő hivatalos programját befejezve néhány napig még hazánk életével ismerkedik. Ellátogat Hajdú-Bihar megyébe, ahol ipari, mezőgazdasági üzemeket és kulturális intézményeket keres fel. ★ A kambodzsai miniszterelnök magyarországi látogatásáról közös közleményt adtak ki. (MTI) A téma: a városméretű értékmentés Megnyitották a műemlékvédelmi tagozatú egri nyári egyetemet Tizennégy esztendeje annak, hogy Egerben először találkoztak azok a hazai és külföldi érdeklődők, akik nagyra tartották az elmúlt évszázadok épületekben ránk örökített hagyatékát. A hajdani szervezőkkel a TIT Heves megyei Szervezetének egri központjában (beszélgettünk, felidézve nemcsak a zászlóbontás hangulatát, hanem az azóta eltelt időszak eredményeit is. Dr. Barcza Géza, az Országos Műemléki Felügyelőség osztályvezetője egyike volt azoknak, akik felkarolták az ígéretes ötletet. — Mindjárt fantáziát láttunk a kezdeményezésben. Bízitunk abban, hogy az egymást követő kurzusokon fiatal szakembereink tovább képezhetik magukat. Emellett azt is reméltük, hogy lehetőségeinkhez képest hozzájárulhatunk a nemes ügy társadalmi hátterének erősítéséhez, a lelkes műemlékvédők táborának sokrétű tájékoztatásához. Hittük: a külhonból érkezők megismerkedhetnek a példamutató hazai törekvésekkel, s otthonukban propagálhatják azokat. A tematikát ezekhez az óhajokhoz mérten állítottuk össze. Utólag jó érzés elmondani azt, hogy dédelgetett elképzeléseink valóra váltak. Az utóbbi gondolatkörhöz itt kapcsolódik dr. Román András, az OMF osztályvetője, az ICOMOS — az UNESCO műemlékvédelmi szervezete — végrehajtó bizottságának tagja: — Túlzás nélkül állítom, hogy a vállalkozást a szakberkekben — nemzetközi szinten — előkelő helyen jegyzik. Ez valamennyiünket arra kötelez: ne elégedjünk meg azzal, amit elértünk, hanem folyvást többet nyújtsunk. Épp ezért már most tárgyalunk az Dr. Román András 1986-tól 1991-ig terjedő időszakban feldolgozandó kérdésekről. Amíg a „vezérkar” mérleget készített, és a jövő esélyeit latolgatta, gyülekeztek a felnőtt hallgatók, hogy részt vegyenek a hétfő délutáni megnyitó ünnepségen, amelyet az Ifjúsági Házban, ebben a remekül helyreállított műemlék épületben rendeztek. Ezen többek között — megjelent Mendele Ferenc, az OMF igazgatója, Haffner Lászlóné, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Kovács János, az egri pártbizottság titkára, valamint Lövei Gyula, a. megyei művelődésügyi osztály vezetője. Az NDK-, az NSZK-belj, a lengyel, a csehszlovák, a jugoszláv, a finn, a dán, az osztrák a bolgár, a francia és az amerikai vendégeket dr. Bodó Sándor, a TIT Heves megyei Szervezetének elnöke köszöntötte, majd dr. Varjú Vilmos, Eger város Tanácsának elnöke mutatta be hazánik és a vendéglátó város nevezetességeit, szólva gazdasági, társadalmi és kulturális eredményeinkről. A megnyitót filmvetítés követte, majd a napi program ismerkedési esttel zárult Ma megkezdődik az augusztus 8-ig tartó érdemi munka: a központi témakört — a városméretű műemlékvédelmet taglaló előadások egymásutánja —, amelyhez mintegy szemléltetésként szervesen ötvöződik a barokk hangulatú település híres épületeinek megtekintése. Pécsi István (Fotó: Szántó György) Dr. Bodó Sándor üdvözli a több mint hatvan felnőtt diákot (Fotó: Szabó Sándor)
