Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. j úlius 29., vasárnap r *• Uzen a szerkesztő H. A. Füzesabony: Panaszát kivizsgálásra át- küldtük az OTP igazgatójá­hoz. Kérjük a válaszig szí­ves türelmét. B. Lászlóné Eger: Önhöz hasonlóan mások is panaszkodtak, így az illeté­kesek bevonásával megvizs­gáljuk a bejelentést. Remél­jük sikerül megtalálni a megoldást. J. István Eger: Levelét sajnos nem közöl­hetjük. ugyanis jóval az ese­mény után kaptuk kézhez. Arra kérnénk, hogy legköze­lebb időben jelentkezzen. Csak ilyen friss anyagok le­adására vállalkozhatunk. V. Péter Lőrinci: A közölt adatok alapján lapunkban is foglalkoztunk a táboroztatással. Reméljük, hogy a jövő esztendőben is hasonló sikerrel jár erőfe­szítésünk. Várjuk más — a gyerekek életéről szóló leve­leit. Kismama jeligére: Valóban létezik a rendel­kezésnek olyan pontja, hogy a kis súllyal — 2500 gramm alattiakról van szó — szüle­tett gyermekek édesanyjá­nak legfeljebb négy héttel meghosszabbíthatják a szü­lési szabadságát. Ezt orvos döntheti el. A gyakorlat az, hogy ezt a kedvezményt nem vonják le a szülési szabad­ság húsz hetéből. Kérésével különben közvetlen kezelő­orvosához forduljon, ő álla­píthatja meg annak jogosult­ságát. „Beutalónk volt” jeligére — Gyöngyös: Téves az az ismerete, hogy a szabadság felével a dol­gozó rendelkezik. Ilyen kité­tel a Munka Törvényköny­vében nem volt, s nincs ma sem. Az általános gyakorlat, hogy a dolgozó kérését a le­hetőség szerint figyelembe veszik. Az is, hogy általá­ban a beutalóval rendelke­zőknek akkor adják ki a szabadságát, amikorra az szól. Beszélje meg tehát fe­lettesével a szabadság ki­adásának idejét. Bizonyosak vagyunk abban, hogy nem lesz baj. Mindenesetre vita során forduljon a helyi szak- szervezethez, mivel a be­utaló a jó munka jutalma is lenne, ezért segítséget ad­nak majd minden bizonnyal, hogy azt igénybe is vehesse. Sarudi kempingtalálkozó Az elmúlt hét Végén kém. pingtalálkozóra gyűltek ösz. sze a fiatalok a sarudi Ti- sza-parton. Még az idő is kedvezett a csaknem száz­ötven sátorozónak. Az első nap ismerkedéssel, szalonna, sütéssel kezdődött, a másna­pi programban horgászver­seny és csónaktúra szerepelt. Ezeket Vágó Dezső, a Po­roszlói Horgászegyesület ve_ zetőségi tagja irányította. A legjobb horgásznak kijáró címet Czikó László, sarudi versenyző nyerte el, a máso­dik helyen a poroszlói Gál János végzett Varga Mihály Füzesabony Az olvasó kérdez — D/efluj/cuj válaszol A feleségé vagy az anyósé-e a haszonélvezeti jog? Levélírónk hosszú évekig jó házasságban élt férjével. A férfinek ugyan az előző házasságából volt két fia, de az asszony soha, egyetlen szóval sem panaszkodhatott rájuk. Rendes, melegszívű gyerekek voltak. Amikor édesapjuk meg­halt, biztosították az özve­gyet arról, hogy nem fog­ják „kipiszkálni” a családi házból. Tudják, hogy a fél ház tulajdonjoga a mostoha­anyjuké, ők meg nem szo­rulnak rá arra, hogy min­denáron hozzájussanak apai részükhöz. így hát az asszony meg­nyugodhatott, hogy a fél ház kizárólag az övé, a má­sik részen meg háborítatla­nul gyakorolhatja haszonél­vezeti jogát' Derült égből villámcsapás­ként érte a néhány nap múl­va előkerült végrendelet. Merthogy élete párja bi­zony készített ilyet az ő tudta nélkül, és egy ügyvéd­nél letétbe helyezte. Panaszkodó levél Cse- bokszáriból, de lehetne kel­tezve városunk bármelyik lakótelepéről is. Idős nyug­díjas olvasónk többek kö­zött így ír: „Ezek a vásott csemeték este nyolc, fél ki­lencig, de sokszor még ké­sőbb is ott randalíroznak az ablakok alatt. A falnak rugdossák a labdát, ha rá­juk szólnak, trágár szavak­kal válaszolnak, fenyegetik a?, ott lakókat, hogy betö­rik az ablakukat. De talán nem is őket kellene szid­ni, hanem a szülőket, akik úgy csapják ki mindannyiu- kat az utcára, mint a fa­lun hajdan a libákat...” Szó ami szó, sok az igaz­ság a panaszban. Valós do­log, hogy a nebulók, ilyen­kor nyáron, a nagy vakáció idején, amikor egész cso­portok maradnak felügyelet nélkül, bizony enyhén szól­va is rakoncátlanok. De az is igaz, amit e sorok olva­sásakor sok szülő gondol, vagy mond is, hogy ugyan hová tegyék őket, legalább nyáron kell az a ikis moz­gás nekik. Nem lehet a szo­ba négy fala között tarta­ni csemetéiket, csak azért, mert egy-két idősebb em­ber „nem állja a gyereklár­mát”. Ez az igaz. Ám va­lahol a középúton meg le­hetne találni a megoldást is. Nos, nem úgy, hogy Kis nyugdíjat kapok. Azt is úgy kell beosztanom, hogy teljék belőle erre, arra, or­vosságra, meg a néha felja­vító kosztra is. írtam már ide is, oda is, a Társada­lombiztosítási Igazgatóság alkalmazta az egymást kö­vető rendelkezéseket, a ta­nács is segített, de mindez kevés. Mert az igaz, hogy két éve emelték a nyugdí­jamat 200 forinttal, de dié­Szówal a végrendeletben az állt. hogy a saját részé­nek haszonélvezeti jogát idős édesanyja számára biztosít­ja. Ilyet még nem hallottak — bizonygatták a „jogban járatos” ismerősök. Valami hiba csúszott a számításba — mondogatták. Mi itt a jogi helyzet? Az örökhagyó házastársa örök­li mindennek a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ezt nevezzük más szóval özve­gyi jognak. Haszonélvezeti jog a túlélő házastársat két esetben illeti meg. Első, ha az örökhagyónak leszárma- zói maradtak, akik a hagya­ték állagát öröklik, — ilyen­kor valamennyi hagyatéki vagyon haszonélvezete a há­zastársé. A másik eset az, amikor az örökhagyó úgynevezett ági vagyont hagy maga után, amelyet a felmenőitől; szü­lőktől, nagyszülőktől, test­véreitől kapott. Ezt elmélet­ben vissza kellene adni ne­kik, de a túlélő házastásnak egyik lakótelepen csak öre­gek legyenek, meg gyerek­telenek, a másikon meg csak fiatalok. Az élet úgy teljes, ha a korosztályok nem szigetelődnek el egy­mástól, hanem együtt, egy­más mellett élnek. S ha ez így igaz, akkor az is igaz, hogy az egymás mellett élés szabályait mind a két félnek jobban tiszteletben kellene tartania. Amikor a nyugdíjasok csendre vágyó nyugalmáról és a gyerekek hangoskodásáról hallok, s az ebből következő össze' békíthetetlen ellentétekről, mindig az öreg Bohus bá­csi jut az eszembe. Egyik üzemünk lakótelepén meg­lehetősen sok baj volt a ser­dülőkkel. Ö akkor már nyugdíjas évét élvezve, „kézbe vette” a társaságot. Foglalkozott, törődött ve­lük, segített programot szer­vezni, nyitva állt az ajtaja minden gyerek előtt. Nem azt mondom, hogy egy csa­pásra szelídültek meg, de az tény, hogy egy jó év múlva már nem hallatott magáról a csoport. Kellene több ilyen Bohus bácsi a lakótelepeken. Akik nem­csak szidnák az ifjakat, ha­nem szárnyuk alá véve őket, kirándulásokat, közös fo­citornát szerveznének nekik. — d — táznom is kell, teljesen le­bénultam, s az asszony egész nap velem van elfoglalva. Kivételes nyugellátás kel­lene, de az előírásokhoz kö­tött. Ezt mondja az SZMT Társadalombiztosítási Bi­zottságának elnöke. Milyen feltételek kellenek még, hogy emeljenek? M. K. •nyugdíjas a jogsziaibály élete végéig biztosítja a haszonélvezeti jogot. Az özvegyi jog törvényen alapuló jog. Ha az örökha­gyó végrendeletben úgy in­tézkedik, hogy ne a törvé­nyes öröklési rend érvénye­süljön, azt bizony a haszon­élvezeti jog tekintetében is tiszteletben tartja a jogsza­bály. Ha tehát az örökhagyó az egész Vagyonáról rendel­kezik, és azt szétosztotta a rokonai között, de a házas- társáról semmiféle formá­ban nem emlékezett meg, a túlélő házastárs csak az öz­vegyi jog köteles részét kér­heti. A köteles rész elég széles körben ismert foga­lom. Annak a felét jelenti mennyiségileg, amit az örö­kös akkor kap meg, ha a törvényes öröklési rend ér­vényesül, mert nem maradt hátra végrendelet. Bele kell törődnie tehát, hogy a férje után maradt házrész haszonélvezeti jo­gán az anyósával kell osz­toznia. Meghalt egy tanár ötvenhárom éves korában elhunyt Berecz András, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanára. Legszörnyűbb annak a ha­láláról értesülni, aki egész életében oly messzire állt a Haláltól, hogy azt hittük, az sosem érheti utol. Azt hit­tük, humorával, fiatalos len­dületével kibújik e „tör­vény” alól. Vidám volt, mert szeret­te az embereket. Szeretett élni. A legkáptelenebb el­nevezéseket aggatta a diá­kokra, de olyan melegséggel, hogy simogatásnak éreztük a Bimbó, a Fácán, a Túzok titulust. Ha valakinek gond­jai voltak, nem kellett el­mondania, ő magától észre­vette és segített — csendben, észrevétlenül. Évek óta tudtuk, högy be­teg, de nem hagyta, hogy elhiggyük. „Beszélnek so­kan össze-vissza — mondta neveivé, — Az orvosok meg. . . torokgyulladással el­temetnék az embert!” Néhány hónappal e szavai után súlyos műtéten esett át. ö, kinek élete volt a nyelvészet, attól kezdve ma­gyarul is csak kínszenvedé­sek árán tudott beszélni. Mégsem vonult el az emt|s- rek elől. Könyvtáros lett, és vidámsággal töltötte meg a koros kötetek komor termét. Pedig már tudta, csak nem hitte...! Már mi is tudjuk, de nem hisszük! Sok száz tanítványa nevé­ben. Szabó Péter Segítünk... Kedves Olvasóink! A Nép­újság jogásza és panasziro­dája készséggel nyújt segít­séget, ad tanácsot minden hétfőn délelőtt 8—10, szerdán 3—5, szombaton 9—11 óra kö­zött. Ha úgy érzi szüksége van ránk, keressen fel ben­nünket! Leveleink között tallózva Talán nem is a gyerekeket... Mindenre nem elég! Novajiak a szarvasi úttörőtáborban A szünidőből még hátra van egy gondtalan hónap. So­kan még csak ezután in­dulnak szüleikkel vagy osz­tálytársaikkal üdülni, tá­borozni. A novaji 826. szá­mú Petőfi Sándor Úttörő­csapat pajtásai azonban már hazaérkeztek élményekben, emlékekben gazdagon. Az idén ugyanis bükkszéki pi­henésüket cserélték fel a szarvasi táborra. A Békés megyei gyerekek ugyanak­kor Bükkszéken töltötték el szünidejük egy részét, is­merkedve Heves megye e szép tájegységével, továbbá a megyeszékhely neveze­tességeivel. A novaji gyere­keket Szarvason Koszti László táborvezető már ismerősként köszöntötte. Se­gített mindenben, ötleteket adott a programokhoz, el­mondta, mi az, amit feltét­len meg kell nézniük. A piros nyakkendősök látták tehát a csodálatos arboré­tumot, voltak a kenyérgyár­ban és az öntödében, fel­keresték a múzeum kiállí­tásait és mindannyiuknak felejthetetlen maradt a mo­torcsónakázás a Körös holt­ágában. Ma is emlegetik azt a vetélkedőt, ahol 23 testvérpáros mérte össze tudását. Izgalmasak vol­tak azok a kispályás foci­meccsek, ahol a mieink csehszlovák iskolásokkal mérkőztek az eredmény fiúknál, is lányoknál is döntetlennel végződött. Daragó Istvánná No vaj A biztonságos közlekedésért Egy kilométer hosszúságban 120 centiméter magas mű­anyag fénytörő hálót helyeznek el az egri Közúti Építő Vállalat dolgozói a 3-as számú főútvonalon. A szembejö­vő gépjárművek reflektorfénye így nem zavarja majd a közlekedőket (Fotó: Szabó Sándor) Válaszol az illetékes Kedvezmények — a vállalat terhére Lapunk korábbi számában „Buszozz diák, de mennyi­ért” című glosszánkra Nagy István a Volán 4. számú Vállalat osztályvezetője a következőket válaszolta: A Volántröszt megszünte­tésével lényegesen megvál­tozott a vállalatok gazdálko­dási rendszere. Valóban je­lentősen nőtt az önállóság is, ami természetesen nem­csak jogokat, hanem na­gyobb) felelősséget jelent. Ez a döntés azonban legkevés­bé a „szívük joga”. Nagyan sok külső és belső tényező hat egy-egy Volán vállalat tevékenységére. Itt említe­ném meg, hogy az utasok részére jelenleg kétféle ked­vezményt nyújthatunk. Az első a szociálpolitikai, mely a diákokat és a nyugdíjaso­kat érinti, a másodikban üz­letpolitikai megfontolásaink alapján döntjük el, hogy sa­ját forrásunk terhére ád- hatunk-e és "ha igen, milyen mértékben kedvezményt. Ez természetesen nem lehet kö­telező, és az ágak gazdálko­dási sajátosságainak megfe- . lelően egységesíteni nem le­het. A Volán 4. számú Vál­lalat részben a menetrend- szerinti járataikon, részben pedig a hét végi különjára­tokon a vállalat terhére kü­lönböző kedvezményeket ad. Húsz százalékot biztosítunk a sírok—budapesti autóbusz- járaton a száz forinton fe­lüli utazás esetén. Harminc­három százalékos kedvez­ményt adunk a természet- barát szövetség tagjai ré­szére, 50 százalékosban pe­dig augusztus 31-ig vala­mennyi buszunkon a nyá­ri szünidejüket töltő diákok részesülhetnek. ★ A vállalat illetékese által leírtakban sem okunk, sem jogunk nincs kételkedni. E válasz azonban nem cáfolja meg a tényt, miszerint há­romféle díjszabás vonatko­zik jelenleg'az autóbuszokon utazó tanulókra, kik ezek után sem tudják, mikor mennyit kell majd fizetni­ük. Még akkor sem — s ez is tény —, ha éppen a 4. szájnú Volán járatain ka a-. nak legnagyobb kedvez­ményt. (A szerk.) A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyára felvételt hirdet: műszaki egyetemet végzettek részére: MEO-CSOPORTVEZETÖI és TECHNOLÓGUSI munkakörben. . • Bérezési lehetőség gyakorlati időtől függően 3700—10 500 Ft között. r • I FELVÉTELT HIRDETtovábbá: titkárnői munkakörre, amelynél feltétel: a középiskolai végzettség, jó gyorsírási és legalább >i 3 év szakmai gyakorlat. Bérezési lehetőség végzettségtől és gyakorlattól függően: 2000—6300 Ft között. tn: Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a gyár 1, személyzeti és szociálpolitikai osztályán, Füzesabony, Kerecsendi út urn I tO*Jí I

Next

/
Thumbnails
Contents