Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-24 / 172. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 24., kedd f. HÁROMSZÁZ- FÉLE RIZS Az indiai konyha Hazánkban — még a gasztronómiai különlegessé­gek kedvelői körében is — kevésbé ismert az indiai konyha. Pedig a szakértők általában egyetértenek ab­ban, hogy az európai és a kínai mellett az indiai kony­haművészet a harmadik leg­fontosabb a Földünkön. Persze nem szabad elfelejte­nünk: a hatalmas, földrész- nyá ország egymástól távol-, eső tájain a helyi főzési szokások éppúgy eltérhetnek, mint akár Európán belül a francia, a német vagy a bal­káni. Meghatározók a kü­lönböző vallások táplálkozá­si előírásai is. hiszen a hit­hű mohamedánok nem fo­gyasztanak sertéshúst, a hin­duk viszont a marhahústól tartózkodnak. (A legkedvel­tebb így a birka és a bá­rány. s a baromfihús.) El­terjedt a főzelékfélék szé­les körére támaszkodó ve­getáriánus konyha is. Akadnak azért természé- tesen közös vonások. Ilyen Útmenti étkezde Indiában (Foto — INT—MTI—KS) például a gazdag fűszer- használat. Legismertebb faj­tái a .gyömbér, a csilipapri­ka, a fahéj, a bors, a szeg­fűszeg, a kömény- és mus­tármag, a darált mák, a koriander és a szerecsen­dió. Elsőként kellett volna szólni a curryről (helyesen: kari). A curry ugyanis nem azonos a nálunk ismert egy­szerű csípős fűszerporral, hanem frissen őrölt, felfő­zött s a legkülönbözőbb) nyersanyagokkal kevert fo­gást értenek alatta. Van te­hát hal-curry, csirke-curry, tojás-curry, stb. — a csa­lád ízlésétől és pénztárcá­jától függően. Mindig rizs­körettel tálalják. Apropó, rizs! Elkészítésé­nek Indiában több mint 300 módját ismerik. Főleg az ország déli részén számít főtápláléknak, míg északon fontosabbak a kenyérfélék. Ezek közt legismertebb a esapáti, keletien lángosra emlékeztet. úton-útfélen árulják. A puri kis, kerek tésztaféle. Az indiai étkezés leves­sel kezdődik. (Igen híres a friss kókusztejjel készülő Mulligatawny-leves.) A to­vábbi étkek általában egy­szerre kerülnek az asztalra, az egymás után s mellett kö" vetkező ízek-aromák kiegé­szítik egymást. Lássunk még néhány fo­gást! A dalt lencséből vagy más hüvelyesből készítik — száznál több változatban. A kabáb a mi cigánypecse- , nyénkre emlékeztet, míg a pttláo a rizibizire hasonlít. Szívesen használt alapanyag a túró. A sütemények jó része a mi ízlésünkhöz kis­sé túl édeskés. Annál lenyű- gözőb(b a gyümölcsfélék ka- valkádja az ananásztól a pápájáig és a mangóig. A frissítők. gyümölcsszörpök, joghurtok választéka is óri­ási. A szeszes italok közt legjellegzetesebb az erjesz­tett pálmaié, a toddi. S még egy érdekesség: az indiai otthonokban, vendég­lőkben ma is megszokott a kézzel evés, egyáltalán nem számít modortalanságnak. A mártásos ételeknél kanál helyett csapátit vagy kis rizsgombóckákat használnak. Ilyenkor a vendégek a tá­nyér mellé készített citro­mos meleg vízzel mosnak ke­zet. Lepényárus Ó-Delhiben Sz. G. Menyasszony, vőlegény, de szép mind a kettő Szász pár díszes népviselete A magyar lakodalmi szo­kások tárgyi emlékeiből, vi­seletéiből mutat be egy cso- korravalót o budapesti Néprajzi Múzeum legújabb kiállítása. Láthatunk itt. ha­talmas. igazi sátort, amely­ben. jó időben, az esküvői ebédet tartották; megcso­dálhatjuk a felpúpozott ágyat, szobasarkot, a meny­asszony kelengyéjével; való­di szekeret, amely a meny­asszony kék alapú, tulipá­nos ládáit, bútorait szállí­totta: s a násznép szebbnél szebb esküvői ruháit. A magyar néprajz leggaz­dagabb emlékei mindig ün­nepekhez 'kapcsolódnak. A felidézett évszázadban 1830 —1930 — a lakodalom volt az a családi ünnep. amely életre szóló változásokat ho- ' zott — legfőképpen a há­zasságot kötött fiatalok éle­tébe. A vőlegény házába fogad­ta a menyasszonyt, ettől kezdve saját külön életüket élik. A nagy családi közös­ség megmaradt — a fiúnak többnyire saját falujából kellett nősülnie —. mégis ez az új család megalapítá­sának mozzanata. A menyasszony családjá­ra hárult a lány kiházasítá- sa; a kelengye — amely tájegységenként változóan 280—400 darabból állt! —. az esküvői ruha, s az eskü­vő, a lakodalmi étkezés biz­tosítása. Ez olyan terheket rótt a szegényebb családok­ra. hogy adósságukat életük végéig fizetniük kellett. „Hadd korogjon, csak ra­gyogjon!” — tartotta a mondás: a menyasszonyi ruha nemcsak egy vagyon­ba. de rengeteg fáradságba is került. A kiállítás esküvői ruhái nagyszerűen reprezentálják a tájegység legszebb visele­tét. Mezőkövesd, a matyó népviselet mutatkozik be a legtöbb ruhával, bizonyítva, hogy az a kép. ami a köz­tudatban él e viseletről, igencsak leegyszerűsített A ruhák anyaga az egyszerű vászontól a brokáton át a. selyemig terjed. A csipkés, puffos ujjak is változatosak, hát még a kötények hímzé­sed. Egy-egy remek ruhada­rab a múlt századból azt is bemutatja, hogy az esküvői ruhák régen feketék voltak, csak a jegykendő, a párta, s a ropogósra keményített csipkegallér csillogott fehé­ren. Zöld rakott szoknyás fe­kete kötényes-mellényas. fe­hér vászoninges. hímzett a széki esküvői ruha; a meg­esett leány esküvőjére csak barnába, zöldbe öltözött; hófehér, hímzett, vállkendős a furái menyasszony ruhá­ja. A jegyajándékok mellett kiállították a számlákat is. Menyasszonyi díszben... egyegy lakodalom költségei­ről. Az egyikben így kezdő­dik a felsorolás: egy tehén, egy hízott borjú, két juh, 15 lúd. 30 akó bor... Igaz ez az eskövő. az udvaron fel­vert sátorban gyakran egy hétig is eltartott: hajnalban elmentek aludni, délután új­ra kezdték. Az utolsó na­pon a szakácsnők kását ad­tak. s akkor már nem szólt a muzsika sem. S aki nem akart hazamenni, azt a ká­sás kanállal tuszkolták ha­za. Ez volt a kitoló kása .. . T. A. Lakodalmas szekér a kelengyével (Fotó: Hauer Lajos — KS) Macska őfelsége Aki Baselban vagy an­nak közelében tartózkodik, ne mulasszon el egy kitérőt Riehenbe, Basel közelébe: itt „fogadja” őfelsége a Macska bel- és külföldi vendégeit Európa első macskamúzeumában. A XVIII. századi kastélyszerű épületben Rosemarie Müller svájci asszony mintegy tíz­ezer kiállított tárggyal emelt emlékművet a macs­kának. Eddig 50 ezer láto­gató találta meg az utat Riehenbe. A ..Macskapalota” tetőin, erkélyein, a kertben és a szalonokban nyüzsögnek a porcelán-, fa- és más anyag­ból készült állatok. vala­mint az őket ábrázoló kő­nyomatok és akvarellek. Az ábrázolások az életnagyságot meghaladótól a miniatűrig terjednek: 20 év gyűjtőszen- vedélyénak tudományosan osztályozott és katalogizált válogatása. „Meg akartam teremteni a macska számá­ra az őt megillető helyet” — mondja egyszerűen Müller- né. „A macska a kezdetektől fogva az ember kísérője — okit a múzeumfőnök-asz- szon.y —. és a kezdetektől fogva az ember nagy jelen­tőséget tulajdonított neki, a mindennapi élettől kezdve egészen a vallási területig”. Nemezbe ágyazva óvja Rosemarie Müller gyűjte­ményének legértékesebb da­rabjait. Az egyik vitrinben hever például egy macska múmiája, amely a 19. és 20. egyiptomi dinasztia korából származik. A fáraók egyike talán név szerint ismerte ezt az állatot. Egy másik üvegszekrényben középkori rézmetszetek vannak. me­lyeken macskák „kivégzése” látható. A megégetett, meg­fojtott, vagy felakasztott szerencsétlen állatok állító­lagos boszorkányok és va­rázslók kísérői voltak. A Müller-féle gyűjtemény azonban nemcsak a borzal­mak kabinetje. ,. Szerencsés macskákat” is kiállítottak. A játékos, vidám. tréfás, vagy doromboló állatok spektruma a magas művé­szi színvonalú miniatűr in­tarziától a merő giccsig ter­jed. Vannak macskamotívu­mokat ábrázoló antik és modern ékszerek, macska­képek asztali szervizeken és burnótszelencéken, játékdo­bozokon. bélyegeken és más tárgyakon. Macskák szol­gáltak illusztrációul mese- és állatkönyvekhez is. (Volksstimme) Az ősök árnyékában ... (Fotó: Szabó Sándor) Ligeti kánikula A rekkenő hőség kicsalogatja a fővárosiakat is a zöldövezetekbe. Az egyik kedvenc hely a Városliget, mely mindig tartogat valami érdekességet a pihenni, kikapcsolódni vágyóknak. Felvételeink a júliusi káni­kulában készültek a Városligetben. Napozók a vízparton Hűsölők a szökőkút vízében Séta

Next

/
Thumbnails
Contents