Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-22 / 171. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 22. vasárnap 5. Leveleink között tallózva Egymással jobban törődve Üzen a szerkesztő „Kisajátítás” jeligére: A városrendezési terv és az azzal kapcsolatos kisajátítás egy folyamat része. Önnek érdeke — és ezt évek óta szorgalmazza is —. hogy történjék már valami az ingatlanát érintő kisajátítási kérdésben. Az eddigi tervek szerint az ingatlanát csak elenyésző mértékben érinti az államilag indokolt kisajátítási igény, ezért nem az információs papírok után kell mennie, hogy az ingatlant értékesítse. Persze az már megint más kérdés, hogy Egerben, a város minden részében az utolsó húsz esztendőben olyan változások mentek végbe a kisajátítási-kártalani- tási eljárások után és az igény csak apadni, de szűnni nem látszik. hogy minden vevő „minden veszélynek” utánajár. Végső fokon ki lehet erőltetni a teljesen megnyugtató választ a hatóságtól, hol és milyen mértékű lesz az állami igénybevétel. Eddigi levelezésébe, irataiba a tanácsadás hasznossága érdekében szívesen betekintenénk! T. L„ Eger: Ha a bérleti viszonyt határozatlan időre kötötték — még ha szóban is —, mindkét felet a lakáskódexben foglaltak szerint köti, és a felmondási okot, jogcímet a felmondásban közölni kell. Az a szóbeli közlés, amely szerint a bérletet addig kívánják fenntartani, amíg kiutalást nem kapnak, olyan szerződés, amely nem nevezi meg azt a konkrét időpontot. amelynek bekövetkezése a bérleti viszonyt, megszünteti. Ha vita támad, a szóban kötött szerződés feltételeit kinek-kinek kell bizonyítania. Válaszol az illetékes „Nem mi üzemeltetjük“ A Népújság július 8-i számában „A húsipar újdonságai” címmel megjelent cikkünk utolsó bekezdésére Molnár Gábor, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója a következő megjegyzést fűzte: „A kiskereskedelmi hálózat boltegységeit, áruházait nem a vállalatunk üzemelteti. Vállalatunknak nincs lehetősége és nem tervezi, hogy nem a vállalatunk által üzemeltett áruházakba gépeket helyezzen ki és szereljen fel.” Napjaink embere befelé fordul, „elidegenedik”, kevésbé törődik a másikkal, mert ideje és energiája na- gyohb részét leköti az indokolt. vagy indokolatlan leterheltség. Másod- és mellékállást vállal, mert lakást szerez magának, vagy éppen bővíti, mert a szomszédé két .lépcsővel magasabb. Kocsira gyűjt, vagy cseréli, és így tovább. Mindezt tudomásul vesszük, s a mai rohanó élettempó velejárójának könyveljük el, hogy sokszor még arra sincs időnk, hogy megvárjuk a választ tulajdon „hogy vagytok” kérdésünkre. Pedig talán mégsem feltétlen velejárója mindez 'életünknek. Tudunk mi másmilyenek is lenni. Postánkat nézegetve egyre szilárdabb bennem a meggyőződés; a készség megvan az emberek többségében a segítségnyújtásra, a szíve is megnyílik a bajba jutottak előtt, csak jobban észre kellene ezt vennünk, Köszönetünket és hálánkat szeretnénk kifejezni mindazoknak, akik részt vettek égő házunk oltásában, értékeink mentésében, — írja többek között FüzesabonyA község népességmeg ta r - tó bázisai a tsz termékszerkezet-változásával, az ÁFÉSZ központjának megszűnésével és sok más egyéb tényező hatására csökkentek. E nem kívánatos állapoton a község vezetői igyekeztek úrrá lenni. Főként a nőknek munkát adó lehetőségek csökkentek az utóbbi időben a péküzem és a csibenevelés felszámolásával. Ezen ugyan a bedolgozó rendszer. a Matyó HISZ és a községben létesült cukrászüzem enyhített valamit, hiszen csaknem száz nő részére nyílt munból Ferenc Katalin. Június 24-én tűz ütött ki a lakásunkban. s ím. a bajban ott a segítség aki arra járt. sa szomszédok egy emberként rohantak segíteni. Az emberséges magatartást dicséri Bihanvári Gusztáv egri nyugdíjas is, aki az Eger—Füzesabony között ingázó vonatban felejtette zakóját, nyaralásra összegyűjtött pénzével együtt. Mezőkövesd felé tartva vette csak észre feledékenysé- gét. Onnan telefonáltak Füzesabonyba, ahol már azzal a hírrel várták, hogy egy utas leadta a vonatban felejtett kabátot. Megvolt a pénz is hiánytalanul. Tudunk mi segíteni. becsülettel visszaszolgáltatni dolgokat, egyénenként. s kollektiven egyaránt. Erről tanúskodik Vécsei Péter nevelő levele, aki azokról a kollektívákról írt dicsérő szavakat, akik az állami gondozott gyerekek nyaral- tatásában segítettek. A Gagarin Hőerőmű és ERŐKAR vállalatok a lőrinci nagyközségi tanács, a 213-as és a 215-ős ipari tanuló intézetek kollektívái mindannyian segítettek abban, hogy az kalehetőség. Ebben a megoldásban igen nagy szerepe van a RIMAPLASZT-nak, ahol harminc asszony dolgozik egyműszakos munkarendben. Az üzem a tsz-ta- nyaközpontban egy volt csibenevelőben kapott helyet A tsz gazdaságvezetése az itt dolgozóknak jó kereseti lehetőséget biztosított, s kielégítette a legszükségesebb szociális igényeket is (ebédlő, zuhanyozó, pihenő). Az üzemből vegyszeres tartályok. gépburkolatok, malte- rosládák, hűtőháztetők, víztárolók, könnyű csónakok kerülnek piacra. A tsz-nek idén két turnusban is nyaralhattak áltatná gondozott gyerekek a pátervásári nevelőotthonban, valamint az itteni kollégistáknál és nevelőszülőknél. Elmondhatatlanul sokat nyújtottak különösen az utóbbiak azoknak a gyerekeknek, akiket az élet vihara elsodort a családi fészekből: ilyen. vagy olyan okok miatt. Szőkébb családi körben, érdekes élményeket nyújtó táborban évekre szóló, szívet melengető emlékeket gyűjthettek a gyerekek. Csupán néhány szemelvény a levelekből, de mindegyik önmagában is bizonyíték arra, hogy tudunk egymással jobban törődni. A segítőkészség képes felülkerekedni a közömbösségen, olykor az önzésen is. Képesek vagyunk törődni másokkal. s talán éppen az kellene, hogy ezekről a dolgokról beszélnénk többet, s valamivel kevesebbet arról, hogy „elidegenedünk”. Ráébreszteni önmagunkat készségeinkre, nem volna tán haszontalan dolog. A közösség és önmagunk érdekében. —d.— ez az üzertiága is nyereséges, értékesítési gondjaik nincsenek. A brigád tagjai az üzem környékét befásították, most pedig az épülő négytantermes iskolánál folytatják társadalmi tevékenységüket. Újabb munkalehetőség is nyílik a szihalmiak részére. Az EKISZ mintegy 80 asszonyt foglalkoztató üzemet kíván létesíteni a községben, ideális környezetben, jó kereseti lehetőséggel és egy műszakban. Ezzel a dolgozni szándékozó nők foglalkoztatása megoldódik. Joó Sándor Eger Megoldódik helyben a foglalkoztatás Környezetünk védelmében — a magunk érdekében A tej élet, erő. egészség... A tiszta ivóvíz duplán is az! Eger. Szilvásvárad. Bélapátfalva. meg még egy sor Bükk környéki település lakói napi sok ezer köbméter ivóvizet kapnak a Bükkből: ez idáig tisztításra még nem szoruló, elfogadható karsztvizet. Hozzávetőleges adatok szerint a bükki ivóvíz egy köbmétere 50 fillérbe kerül a népgazdaságnak. A parti szűrésű kutakból szivaty- tyúzotté meg — csaknem 6 forintba. Kimondani is sok: napi 300—400 ezer forintot tesz ki a különbözet. Talán nem szükséges összevetni az erdő. a karsztvidék ilyen módon kifejtett hatását. A karszt lényege az. hogy a csapadék — az eső, a hóié -- a mészkő parányi repedésein át akadálytalanul jut a hegy gyomrába, s miközben a repedéseket egyre tá- gaibb járatokká. tölcséres víznyelőkké oldja magával ragadja a talajfelszín szennyezéseit is. Kellemetlen rágondolni, hogy mi minden kerülhetne a vizespoharunkba ! Pedig mindaz a ■ szemét és hulladék, amit mi ■ magunk szórunk szanaszét az erdei- tisztásokon, vagy a fák között az avarban — felismerhetetlen külsőben ugyan, de annál ádázabb ellenségünkként — az életünket jelentő ivóvíz szennyezője lesz. Szakemberektől tudom, hogy napi egy köbméternyi víznyerő kapacitás létesítése — beleértve a víztisztítást is — 50 ezer forintba kerül. A bükki karszt csaknem 500 ezer embernek biztosítja az ivóvizet. Becsüljük meg a karszt kincsét, mert ez valóban pótolhatatlan! Környezetünk védelmében — a magunk érdekében! Hubai Miklós Szilvásvárad Apróbb-nagyobb bosszúságok Esetem a tormával Altok a Szuperett egyik gondolája előtt, kezemben egy doboz ecetes tormával, s latolgatom annak életkorát. A gyártási időt néhány szám keresztbe húzódó halvány nyomvonala sejteti, amelyet azonban megfejteni senki sem képes. Így aztán rejtély marad a következő mondat is: Minőségét megőjzi 90 napig. A dobozra nyomtatott ár: 8.50, nyilván, nem irányadó, különben is ott van már ráragasztva a. legfrissebb árcédula: 25 forint. Amikor a pénztárosnő a többi vásárolt áru között a tormához ér, látom, maga is megdöbben: felugrik, elszalad, majd mosolyogva tér vissza: „A régi ár irányadó, a cédulát véletlenül ragaszthatták rá!” Megköszönöm a megnyugtató felvilágosítást, s most már csak azon tűnődöm: mi lett volna,, ha nem ehhez a jó szándékú pénztároshoz kerülök, vagy a nagy forgalomban automatikusan beüti a ZS-öt. A dobozt otthon felbontom: a torma színe barnában játszó sötétszürke; megízlelni — bevallom — nem merem, de megőrzőm emlékül, legalább 90 napig. Sajtónk napjainkban sokat foglalkozik az ármegállapítások terén sok helyen mutatkozó anarchiával, s az üzleti kiszolgálás hiányosságaival. Tessék mondani: a „kedves vevő” kiszolgáltatottságának nincsen határa?! Abkarovlts Endre Eger Hódolva a népművészetnek Vojta János, a Mátra vidéki Hőerőmű dolgozója, nemes hobbinak hódol több évtizede. A század elejétől napjainkig a hazai fazekasmesterek mintegy 400 remekbe sikerült alkotását gyűjtötte össze lőrinci lakótelepi otthonában (Fotó: Szabó Sándor) Felújított iskolában Az energiagazdálkodási program megvalósítása, hogy az olajtüzelésről az intézményeknek át kell térniük a széntüzelésre, érintette a mi iskolánkat is. Befejezés előtt áll a központi fűtés beszerelése. Dicséretet érdemel az a hevesi kisiparos fűtésszerelő brigád, amelynek vezetői Laboda József és Csepcsányi László szerelők voltak. Becsülettel végezték munkájukat mindenki elismerésére. Sikerült elintéznünk üzemek szocialista brigádjaival, hogy társadalmi munkában iskolánk 14 tantermét kifessék. A karácsondi iskolavezetés nevében köszönetemet fejezem ki a Gagarin Hőerőmű, a gyöngyösi KPM, a hevesi KPM, a karácsondi Kossuth Mgtsz, a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság festő szocialista brigádjainak és Juhász Gábor helyi kisiparos, Kovács Ferenc és Földi József üzemi, de helyben lakó festőknek Három tanterem festését a napközi otthonban a gyöngyösi honvédség vállalta. A takarítási munkálatokban 60 szülő vett részt. Szeptember 1-én egy újjávarázsolt, szép iskola várja majd a kisdiákokat. Dán Gyula Karácsond Forintiinnepély Markazon 1946-ban Márkáz a Mátra hegység déli részén, a Hegyes-Cseres és a Tatármező nevű hegyek alatt épült. A felszabadulásig — a kora középkortól nyomon követhetően — különböző földbirtokos dinasztiák, mint a Kompolthy, az Országh, a Losonczy és báró Baldácsy családok is, egymás között adták-vettek a földeket és zsellérsorsban tartották a lakosság többségét. Az ősidőktől származó kelta kori, török emlékek, a nép ajkán ma is élő szlovák és magyar legendák, s a fennmaradt sajátos helyi népszokások a régmúltat összekötik a mával. S még inkább összekötötte a különböző történelmi korokat az emberi összetartozásnak az a magas foka, amely az 194.6. augusztus első vasárnapján rendezett „forintünnepélyen” megnyilvánult. A gyöngyösi járás baloldali blokkjának pártjai (MKP, SZDP, NP) Markazon rendezték meg az új pénz, a forint bevezetésének ünnepségét, amelyet a helyi MKP a Nemzeti Bizottság, az asszonyok bevoná-' sával készített elő. „A markazi asszonyok kitettek magukért — írja a gyöngyösi Néplap — dicséretükre válhat, hogy olyan szépen megrendezték és előkészítették az ünnepélyt”. Az eseményen megjelent vendégeket a község főjegyzője és Nagy Ferenc, a helyi MKP vezetőségi tagja fogadta. A program ebéd után felvonulással kezdődött, amelynek élén a gyöngyösi és a markazi R-gárdisták vörös zászlókkal vonultak a falu melletti rétre. Márton József főszolgabíró köszöntő szavai után Szemes Piroska József Attila: Mondd, mit érlel annak a sorsa... című versét szavalta el, majd az ünnepség, szónokai az új pénz jelentőségét méltatták: Gyúr kő Lajos az MKP, Noskó János az SZDP, Fü- löp Tibor az NP és Jenei Artúr .az ifjúság nevében kívánt „mindenkinek sok forintot.” A község utejáit járva önkéntelenül arra gondol az emlékező, hogy az elhangzott jó kívánságok teljesültek. Dr. Horváth Mihály Gyöngyös GAZDAG, VAS-MÜSZAKI ÁRUVÁLASZTÉKKAL VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! OTP-ügyintézés, házhoz szállítás, előjegyzéses vásárlás! VASUDVAR, Nagyváradi u. 18. (megközelíthető a Fadr-usz u. felől) RAKTÁRÁRUHÁZ Nagyváradi u. 17. TÜZELÉSTECHNIKAI SZAKUZLET Vécsey u. 26 MINTATEREM Dobó tér 8.
