Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

' Amatőr képzőművészek táborában, Nagykökényesen fiz atlétikától a lovaglásig Sportnapközik — megyénkben A szülők örökös gondja, hogy gyermekeik hol és ho­gyan töltsék el .a nyarat, a vakációt. A szabadság rö­vidre szabott ideje alatt együtt pihen, üdül a csa­lád. Ha a „nagyik” elérhető közelségben, még inkább fa­lun laknak, már megoldott­nak látszik a probléma. De mi legyen azokkal, akiknek nem adatik meg ez a lehető­ség? Hogy minél kevesebb legyen az utcákon csatango­ló, semmittevő, unatkozó if­jú — évekkel ezelőtt — a megye két városában, Eger­ben és Gyöngyösön úgy ha­tároztak, megpróbálkoznak a sportnapközi létrehozásá­val. Azóta eltelt tíz eszten­dő, s a kezdeményezést si­ker koronázta. A megyeszékhelyen egy- egy idényben — azaz öt hét alatt — három-négyszáz al­sós általános iskolás ismer­kedik a mozgással, a külön­böző sportágakkal, főként olyanok, akik nem testneve­lés tagozatra járnak. A na­pi feladatokat szakképzett tanárok, főiskolai hallgatók irányítják, őket középisko* lások segítik. Céljuk: minél több sportélményt nyújta­ni a nebulóknak játékos for­mában. Munkájuk során az edzésjelleg teljesen háttérbe szorul. Az Eger SE sportnapközi­jének központja a dr. Mün- nich Ferenc utcai edzőte­rem, rossz idő esetén pedig a körcsarnokot is igénybe vehetik. Foglalkozások reg­gel 8 órától délután 4-ig tartanak, de gondoltak azok­ra az apukákra, anyukákra, akik később érnek haza, ezért fél hatig ügyeletet tar­tanak. A heti „étlapon” atlétika, úszás és torna szerepel, sőt ebben az évben beindították a lovaglást is, ennek a fel­Kiss Péter lófejtanulmánya, agyagból Festői környezetben ka­pott helyet az idén is Nagy- kökényesen, az egykori De- sewffy-kúriában az amatőr képzőművészek nyári tábo­ra. A megyei és a városi művelődési központok, a Népművelési Intézet és a KISZ KB jelentős anyagi tá­mogatást biztosított a kép­zőművészet amatőr művelői számára, akik a ,,Táj és mo­tívum” címnek megfelelően a falusi környezetet, a nö­vényvilág, az emberábrázo­lás és a környezetvédelem témájában készítették alko­tásaikat. Az ország számos részéről érkeztek szobrászok, festők, grafikusok és — elő­ször — fotósok is. (Szabó Sándor képriportja) Vajdáné Böröndi Ida plasztikáival ‘ Id. Virágh János portrét mintáz fából németi lovarda adott ott­hont, ahol a „rendes” négy­lábúak mellett egy pánin is gyakorolhatnak a zsokéjelöl­tek. Emellett jut idő strando­lásra, a mozilátogatásra, a kirándulásra. Parádot és környékét már „kívülről” is­merik, hiszen kétszer jártak ott. A napokban kerül sor a sportnapközi-bajnokságra. A 20—30 fős csapatokon belül már korábban eldőlt, hogy ki a legjobb. Ezek a lányok és fiúk képviselik a többie­ket a feltehetően izgalmas és nevetéstől hangos verse­nyen. S hogy mindezt lehet-e bírni szusszal? Erről a Pla­tán étterem gondoskodik, ahol reggelivel, ebéddel és uzsonnával várják az éhes gyomrokat. Gyöngyösön se tétlenked­nek. Az 5~ös számú Általá­nos Iskola ad otthont a sportnapközinek, mivel itt biztosítják a legkedvezőbb feltételeket, de a GYSE-pá- lyára is gyakran . kilátogat­nak a csoportok. Idén a kézilabda, a lab­darúgás, a torna és az atlé­tikai számok technikai alap­elemeivel ismerkedhet a száz alsós és felsős diák. A város sportegyesülete bízik abban, hogy akik itt kerül­tek először közelebbi kap­csolatba a sporttal és felte­hetően megszerették azt, az utánpótlás egyik bázisát ad­ják. A napirend hasonló az eg­riéhez. A délelőtti foglalko­zásokat,- a tisztálkodást, az ebédet az egy-két órás csen­des pihenő, az alvás követi. A délután nagy része a sor- és a váltóversenyeké, ahol a legjobbak jutalma csoko­ládé és oklevél. Minden hé­ten egyszer Mátrafüredre, vagy Lajosházára kirándul­nak. A mátraalji városban sporttábor is működik. A 10—17 éves, kimondottan sportiskolás gyerekek a va­káció alatt is folytathatják — szakmai irányítás mellett — az edzést. Napi két tré­ninget tartanak, ez biztosít­ja az év során szerzett erőn­létet, valamint a technikai­taktikai tudás további csi­szolását. Budai Ferenc Egy jurtasátor vázát állítják össze a táborlakók Gombos Ferenc, a fotós szekció vezetője és az alkotók a képeket bírálják Uta kibontakozáshoz A gazdasági hatékonyság és a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése volt a központi témája a minap Pécsett zárult XXIII. közgazdász vándorgyűlés­nek. Időszerű kérdést vi­tattak meg, amely mindin­kább az érdeklődés hom­lokterébe kerül. Gazdasági kibontakozásunk útjáról van szó, olyan politika ki­alakításáról, amely ezt se­gíti elő. Ehhez joggal vár­hatnánk az ösztönzést a világgazdasági fellendülés­től, ám ilyen hatásra alig­ha számíthatunk. Mint Faluvégi Lajosnak, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének bevezető elő­adásából is ki csendült: a fellendülés nem ad na­gyobb arányú serkentést a fejlődéshez, a külső feltéte­lek az eddiginél mégis vala­melyest tágabb teret hagy­nak a gazdaságpolitiká­nak. A kibontakozás esé­lyeit az is erősíti, hogy a konvertibilis valutában el­számolt exportban növeke­dést értünk el, és jelentő­sen csökkentettük az or­szág adósságállományát. A műszaki fejlődés feltétele, hogy meggyorsuljon az úgynevezett másodlagos anyagok, a melléktermékek felhasználásának kiterjesz- . tése, és a tudományos ku­tatási eredmények gyor­sabban hasznosuljanak a gyakorlatban. Ha meg akarjuk gyorsí­tani a termelési szerkezet átalakítását, akkor elsősor­ban a termékösszetételt kell módosítanunk. A meg- . lévő gépeket, berendezése­iket, a munkaerőt, az anya­got és az energiát, nem ke­vésbé a környezetkímélő technológiákat kell előtér­be állítani. A termékszer­kezet gyorsabb átalakítá­sához viszont mihamarabb át kell törnünk azt a fa­lat, amely a kedvezőtlen hatékonyságú, veszteséges termelés visszaszorítására irányuló törekvések előtt magasodik! Jóllehet ez el­sősorban vállalati feladat, az előrelépéshez azonban a kormányzati munkában is stílusváltásra van szükség. Ezek a mindenki által helyesnek ítélt elvek csak akkor valósulhatnak meg, ha a kormányzat nem a gazdasági veszteségeket vállalja magára, hanem a valóban ígéretes kezde­ményezéseket karolja fel. Ebből azt a következtetést lehet leszűrni, hogy most a gazdaságirányítási rend­szernek minden sarkala­tos elemére kiterjedő prog­ramot dolgoznak ki, amely­ben egy-egy részfeladat megvalósításának idősza­ka több évig eltart. így az első lépésben, vár­hatóan 1985-ben, olyan változások lépnek életbe, amelyek az érdekeltségi vi­szonyokra hatva a teljesít­ményeket fokozzák. 1986- ban a közgazdasági szabá­lyozókat hozzáigazítják a VII. ötéves terv céljaihoz és követelményeihez, vele együtt korszerűsítik a ta­nácsi és intézményi gaz­dálkodást. A harmadik lép­csőben, előreláthatólag 1987-ben pedig szeretnék bevezetni az egységes sze­mélyi jövedelemadó-rend­szert, végrehajtani a bér­rendszerben és a szociálpo- j litikai juttatásokban ezzel összefüggő módosításokat. Mentusz Károly AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 171. szám ARA: 1984. július 22., 1,40 FORINT | Jól tizet a kenyérgabona Nyárelő a „Zagyva völgye” háza táján A Zagyva völgye Termelő- szövetkezet háza táján jól sikerült gépszemle vezette be a néhány napja megin­dult búzaaratást. A szakve­zetők hangulatát csak javí­totta, hogy gabonakombájn­parkjukat újjal tudták pó­tolni, mégpedig úgy, hogy a gazdaság életében első al­kalommal végzi hét azonos típusú NDK-gép a betakarí­tás nagy munkáját. Varga János elnöktől azt is meg­tudtuk, hogy célcsoportos be­ruházás keretében, házila­gos kivitelezéssel, bővítették gabonatárolójukat. A favázas létesítmény révén, így ma már addig tudják a kenyér- nekvalót „pihentetni”, amíg a napraforgóra nem kerül a sor. Tehát a selypi Zsófia- malomnál gyakorta adódó torlódás nem akadályozza, nem csökkenti az aratás üte­méit. A gabonaforgalmi munká­ja ellen sem lehet kifogás, hiszen a cég az idén is le­hetővé teszi az átvételt, to­vábbá soron kívül biztosít­ja a pénzügyi elszámolást. Fontos dolog ez a tettrekész- ség, ez a segítő indulat, hi­szen a Zagyva völgye Terme­lőszövetkezetnek, akár több más gazdaságnak, banki hi­tellejárata van, s nem szül az jó vért, amikor az adóst szutyogtatni kell, vagy rosz- szabb esetben jön a bünte­tő kamat. Hogy különben mit ígérnek a lőrinci, zagy­vaszántói búzaföldek? Az elnök szerint a tavalyinál jobbak a kilátások. Ez any- nyit jelent, hogy amíg 1983- ban majd ezer hektárról 41 mázsás átlagtermést gyűj­töttek be, az idén 10—12 százalékkal magasabb lehet a hozam. És a nagy nyári munkát, miként több esz­tendeje már, most is segí­ti oda-vissza alapon a ri­maszombati állami gazdaság. A szlovák teherkocsik, szer- vestr ágy aszór ók érkezésére minden pillanatban számí­tanak Zagyvaszántón. Látogatásunk alkalmával — természetes módon — szó esett az állattenyésztésről is, hiszen a közös gazdaság is­tállóiban nem kevesebb, mint 460 tehenet tartanak, baromfitelepükről pedig ki- lencszáz tonnányi „portékát” kívánnak értékesíteni az 1984-es esztendő végéig. E témák kapcsán jó volt hal­lani, hogy a szarvasmarha­állomány tavalyi rossz po­zíciójával szemben az idei első fél. esztendő lényegesen kedvezőbb eredményt ho­zott. A tehenek tejhozama tizenegy százalékkal növeke­dett, és a termelt tej minő­ségileg is megfelel a köve­telményeknek. Mi remélhető a baromfi- teleptől? Ismeretes, hogy az utóbbi egy-két évben visz- szaesett a kereslet, romlot­tak az átvételi árak. Varga János szerint az idén válto­zott a helyzet, éspedig a jó, az előnyös irányában. Élén­kül a piac, egyre több apró­jószágot vesznek .át ismét a feldolgozó vállalatok. Végezetül néhány monda­tot a Nemzeti Bank hatvani fiókjáról, amellyel üzleti kapcsolatban vannak aszán- tóiak. Nos, ami az intenzív gabonatermelési rendszer­re vonatkozó pályázatot il­leti, a bankfiók korrektül átsegítette a gazdaságot né­hány kis buktatón, a takar­mánytermesztésnél nélkü­lözhetetlen gépvásárlás ese­tében pedig soronkívüliséget élvezhetett a „Zagyva völ­gye”. Nemzetközi szolidaritási tábor Nemzetközi szolidaritási tábor kezdődött szombaton, Szobon, a malomvölgyi út­törőtáborban. A tíznapos találkozóra huszonnégy ma­gyar, valamint hatvanöt kül­földi diák érkezett. A kül­földi fiatalok többsége szep­temberben magyar egyete­meken kezdi meg tanulmá­nyait —, eddig a Nemzet­közi Előkészítő Intézetben tanultak magyarul. így a szobi tábor az angolai, be- nini, chilei, Costa-Rica-i, csehszlovákiai, ghanai, iraki, jordániai, kongói, kubai, ni­gériai, Sri-Lanka-i, Szíriái, szudáni, vietnami és Palesz­tinái diákok számára ma­gyarul zajlik. A tábor célja, hogy a leendő egyetemisták megismerkedjenek egymás, sál, egymás országaival, s természetesen Magyarország­gal. A Népek Barátsága ne­vet viselő szolidaritási tá­bor programját is ennek megfelelően állították össze. Délelőttönként a foglalkozá­sok a „Helyünk a világban” címszó alatt zajlanak. A fia. talok hazájukról, terveikről, önmagukról beszélgetnek. A táborlakók megismerkednek a környék nevezetességeivel Magyarország történelmével, jelenlegi gazdasági helyzeté­vel, tudományos életével, művészetével. Focitanácsadás — Egerben (Fotó: Szántó György)

Next

/
Thumbnails
Contents