Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 168. szám Ara: 1984. július 19„ csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Együtt Elnézem a környezetemben lévő embereket. Aztán időnként felsóhajtok. Nézem, nézem őket és időnként nem értem sem az egyiket, sem a másikat. Egyre csak azt ismétlem, hogy furcsák vagyunk mi, mindahányan úgy, ahogyan vagyunk. Mert sok mindenre képes az ember. Szinte egyazon időben a legellentétesebb dolgokra is. Egy egyszerű példát hadd mondjak erre. A bolt pénztáránál az egyik fiatalember megjegyzi a fehér köpenyes ifjú hölgynek, hogy száz forinttal többet adott vissza. A hálálkodásra azzal válaszol, hogy őt szinte a köszönöm sem illeti meg, hiszen tette, amit tennie kellett. Alig lép arrébb hármat, valaki rászól: Mi az? Nem lát? Miért akarja fellökni őt? Ezek csak apróságok, de a sort szinte végeláthatat-' lanra lehet bővíteni. Mondjuk azzal is, ahogyan viselkedünk elvi meggondolásainkkal szöges ellentétben feladataink végrehajtásakor. Hányán mondják el naponta, hogy nálunk csak a jól szervezett, termelékeny, kifogástalan minőségű munka engedhető meg. Végre felelősségre kellene vonni azokat, akik mindehhez a szükséges feltételeket nem teremtik meg, pedig ez lenne a kötelességük. Ezért fizetik őket. Ugyanez a személy pedig a munkahelyén képes félórákat ácsorogni anyagra, szerszámra, rajzra, miegyébre várva. Esze ágában sincs megmondania a véleményét a főnökének, a művezetőjének. fannak tehát elveink, amiket elfogadunk, amelyek útjelzőként irányíthatnának bennünket a gazdagabb holnapok felé és vagyunk mi, akik az adott esetben egészen másként viselkedünk, mint ahogy azt jónak és helyesnek tartjuk. Hangsúlyozom: rólunk beszélek, magunkról, nem pedig másokról. Én sem vagyok mindig kivétel ez alól az általános szabály alól. Ne tessék most megdöb- benten felnézni, mint aki azt kérdi a láthatatlan partnertól, hogy most aztán hogyan van ez az egész? Ha tudjuk, hogy...? Látszólag nagyon egyszerű lenne a választ megfogalmazni. Én azonban nem merem elhamarkodni a kijelentést. Azt mondanám fő érvként, hogy. .., mert emberek vagyunk. És ez nem frázis. Emberek vagyunk, tele nyűglődéssel, kicsinyességgel és tele nagyratörő tervekkel, lel- j kesedéssel is. Emberek, akik ugyanabból az egy szájukból tudnak hol meleget, hol hideget fújni, ahogy az egykori példabeszéd is tartja. A másik: mi ezt a mi társadalmunkat, a szocializmust, alig néhány évtizede kezdjük megtanulni, . próbáljuk építgetni. Naivitásunk is akadályozta a gyorsabb előre haladásunkat, de a tapasztalatok hiánya is. Légióként pedig — magunkat kell ránevelnünk, hogy együtt akarjunk és tegyünk is mindent. G. Molnár Ferenc A történelmi városrész madártávlatból Városméretű értékmentés — Hallgatók fóruma — Bacsó Péter munkássága — Videovetítések — Nyitott programok Mit ígér az egri nyári egyetem két tagozata? A hagyományossá, a nemzetközi szinten is elismertté vált egri nyári egyetem, az idén is változatos program- sorozattal várja az érdeklődőket. Az igényességre való kínálatról, az előkészületekről beszélgettünk Kalmár Péterrel, a műemlékvédelmi és Okos Oszkárral, a filmművészeti tagozatok titkáraival. Közelebb az óhajokhoz A múlt hagyatékát nagyra értékelők bizonyára nem csalódnak, hiszen július 30- tól augusztus 8-ig a városméretű értékmentés, a történelmi települések rekonstrukciója lesz a központi téma. — Mintegy hatvan felnőtt hallgató jelentette be részvételét. Vendégek érkeznek az NDK-ból, megyeszékhelyünk testvérvárosaiból, a csuvasiabeli Csebokszáriból, a francia Maconból, a finn Poriból, Olasz- és Lengyel- országból, Jugoszláviából, Dániából, Csehszlovákiából. Másokkal együtt örülünk annak, hogy nőtt a külföldi benevezők száma, hiszen ez egyértelműen arra utal, hogy szellemi ajánlatunk határainkon túl is vonzó. Épp ezért arra összpontosítjuk energiáinkat, hogy tartsuk a korábbi rangos szintet, azaz átörökítsünk minden régóta bevált tradíciót. Hazai eredményeikről beszámolnak a meghívott külhoni előadók, konkrét adalékok sorával szemléletve mondandójukat. Nem maradnak el a megszokott viták, s a közkedvelt tanulmányi kirándulások sem. Ezek egyik sajátos színfoltja lesz a gyöngyösi séta, amelynek keretében a felnőtt diákok megismerkedhetnek a 650 éves település krónikájának főbb fordulóival, jelenének eredményeivel. Természetesen nem hiányoznak majd az új mozzanatok sem, jelezve a továbblépés dicséretes szándékát. — Megrendezzük a hallgatók fórumát. Az ötletet az adta, hogy tavaly kiderült: jó néhányan mélyen- szántóbban akarják kifejteni véleményüket, nos, ehhez teremtjük meg a testhezálló „köntöst”, a megnyilatkozás, a széles körű tájékoztatás ígéretes lehetőségét. Hétköznapjaink, celluloid szalagon Tizenegy esztendeje annak. hogy először találkoztak a barokk városban a magyar filmek barátai. A hajdani zászlóbontás létjogosultságát egyértelműen igazolta az azóta folyvást gyarapodó népszerűség. — Augusztus 11-től 20-ig — szokásunkhoz híven — ismét egy kiváló rendezőegyéniség — Bacsó Péter — munkásságának kereszt- metszetét nyújtjuk, levetítve a Szerelmes biciklisták, a Nyár a hegyen, A tanú, a Jelenidő, a Kitörés, a Szikrázó lányok, a Zongora a levegőben és a Te rongyos élet című műveit. Emellett az utóbbi egy év filmterméséből tizenkét alkotást tekinthetnek meg a vendégek. Teret kap a dokumentumműfaj is. ezt Kolonits Ilona művei reprezentálják. A Pannónia Filmstúdió Kovásznál György animációs alkotásaival képviselteti magát, mintegy tisztelgésként az egy éve elhunyt művész emléke előtt. Mindig nagy tetszést váltott ki az egyes alkotókkal rendezett találkozók sorozata. — Épp ezért ismét várjuk őket, Koltai Sábor, ifj. Schhiffer Pált, Xantus Jánost, Gyöngyössy Imrét, Kovács Andrást és Kolonits Honát. Bízunk abban, hogy a zömében külföldi hallgatóságot — lesznek Jugoszlávia kivételével minden európai szocialista államból, valamint Angliából, Dániából. Tuniszból, Norvégiából, Olasz- Francia- és Svédországból — kamatoztatható információkkal látják el, tovább öregbítve a magyar film határainkon túli hírnevét. Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy számítunk a Heves megyei és az egri érdeklődésre is, ezért rendezvényeink, ifjúsági házbeli videovetitéseink nyilvánosak lesznek. Pécsi István Nagygyűlés Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmából A Lengyel Népköztársaság felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi nagygyűlést reqdezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa az újpesti „Dallos Ida" Művelődési Házban. A széksorokban a kerületben működő vállalatok, üzemek és intézmények mintegy 500 képviselője foglalt helyet. Az elnökség tagja volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára; Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter, Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter; a főváros. valamint Üjpest politikai, társadalmi, gazdasági életének kiemelkedő képviselői. A megjelenteket Ri- bánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára üdvözölte, majd Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Beszéde bevezető részében rámutatott: Negyven esztendővel ezelőtt léptek a sokat szenvedett ország földjére a fasizmus ellen győzelmesen harcoló szovjet és lengyel hadsereg katonái, s ezzel megkezdődött az a történelmi folyamat, amely elvezetett a Lengyel Népköztársaság megalakulásához. A népi Lengyejország létrejötte — amint ezt a Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottság 1944. július 22-i kiáltványa is aláhúzta — olyan történelmi szövetség kikovácsolását tette szükségessé, amely — a munkásosztály vezetésével — összekapcsolta a haladó, demokratikus erőket. E történelmi küldetésére szervezettsége és fejlett osztálytudata tette alkalmassá a lengyel munkásosztályt, amely a tőkésekkel, a nagybirtokosokkal folytatott osztályharcban, majd a fasiszta megszállók ellen vívott küzdelmekben és a nemzeti felszabadítási mozgalomban megedződve tovább erősödött. A miniszterhelyettes ezután arról szólt, hogy a sokat szenvedett országban miként láttak hozzá a megújulás feltételeinek megteremtéséhez. Utalt az 1980—81-es évek eseményeire és részletesen szólt azokról a törekvésekről, amelyek révén a szocializmus lengyelországi hívei úrrá lettek a legsúlyosabb gondokon. Hazánk és a Lengyel Nép- köztársaság kapcsolatait méltatva kijelentette: népeinket a hagyományos történelmi barátság szálai fűzik össze. Ezután Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete méltatta a 40 évvel ezelőtti események jelentőségét, kiemelve a Szovjetunió elévülhetetlen érdemeit a szabadság kivívásáért, a megújulás feltételeinek megteremtésért folytatott harcban. A beszédek után ünnepi műsor következett, majd a nagygyűlés az Internacioná- lé hangjaival ért véget. Egri árubemutató Poriban „Eger bemutatkozik” címmel árubemutató nyílt a város finn testvérvárosában, Poriban. Az EKA centrumáruházában, Pori polgármestere megnyitó beszédében aláhúzta; idén a testvérvárosi kapcsolatokban előtérbe kerülnek a gazdasági célok. A résztvevők között van az Agria Bútorgyár bőr ülő- garnitúráival, az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát kulacsokat és füles korsókat is bemutat a borok mellett, az Egri Dohánygyár termékein kívül pedig a Finomszerelvénygyár léghengerei, csövei és szelepei tekinthetők meg. A Heves megyei Vízmű Vállalat a helyi városi vízműnél bemutatót tart a korszerű cső- tisztítás módszereiről, amelyre a környező városok vízműinek képviselőit is meghívták. A rendezvény július 26- án zárul a finn városban. Kísérő eseménye az a sorozat, melynek során az Egri Szimfónikus Zenekar a kiállítás helyszínén is koncertet ad. Üj, korszerűsített iskolák megyénkben A diáksereg még élvezi a nagy vakáció ezernyi örömét. az oktatásügy szakemberei azonban már az új tanévre gondolnak, s arra törekszenek, hogy a tanulók számára az eddiginél kedvezőbb feltételeket biztosítsanak. Szűkebb hazánkban —, s ez örvendetes — összegeket áldoznak a tárgyi adottságok javítására. Erről kaptunk tájékoztatást Bógyi Kálmántól, a megyei művelődésügyi osztály főelőadójától. — Az elképzelések egy része már megvalósult. A fiatalok birtokba vehették Gyöngyösön, a Martinovics utcai tizenhat tantermes, új általános iskolát és a gyön- gyössolymosi négytermes létesítményt. Ez persze csak a kezdet volt, a folytatás még ígéretesebb. Az egriek számára örömhír az, hogy a tervezett időpontnál egy esztendővel hamarabb készül el a Iajosvárosi tizenhat tantermes, 72,4 millió forintba kerülő általános iskola. Csak dicsérettel szólhatok a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat alapállásáról, neki köszönhető, hogy az első csengetés után itt kezdheti — méghozzá igen korszerű körülmények között — tízhónapos munkáját a nagy létszámú gyereksereg. Szeptembertől új otthonban folytathatja tanulmányait a vidéki fiatalok egy része. Erdőtelken nyolc tan- és tornatermes intézményt ünnepelhetnek, erre a célra 19,9 milliót költöttek. Az. eger- szalókiak — 6,5 millióért — négytermes létesítményt kapnak. Teljesül — a bővítések révén — a felsőtárkányiak, a hortiak, a szihalmiak régi óhaja, akik mindegyik helyütt négy teremmel gazdagodnak. Az is megnyugtató, hogy a hatvani 4-es számú és az egri Ráchegy úti iskolák tornatermekkel bővülnek. Ezzel büszkélkedhetnek a mezőszemereiek és az aldebrőiek is. Komoly summát fordítanak a meglévő épületek felújítására, illetve korszerűbbé tételére is. — A pénz zömét az olajfűtés megszüntetésére költik. Az előbb már említett bővítéseknél a régi „hajlékokat” is újjávarázsolják. Ez történik például Bélapátfalván, Felsőtárkányban, a hatvani 4-es számú oktatási intézményben. A Zagyva-parti városban, a Bajza József Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola átalakított fűtésrendszerét a kórházi hőközpontra kapcsolják. Bízunk abban, hogy az építők állják szavukat. azaz nem lesz különösebb akadálya a zavartalan tanulásnak. Tariaták a várban (Fotó: Szabó Sándor)
