Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 18., szerda 5. „A videolcorszak első szupersztárja” Michael Jackson Az elmúlt és az idei esztendő egyik legnagyobb popzenei sztárja kétségtelenül a 26 éves színes bőrű énekes, Michael Jackson. A fiatal szupersztár igazi muzsikus családból származik, szülei Joe és Kathy Jack- son kezdetben az Indiana állambeli Gary városkában éltek az Egyesült Államokban. A „nagy öreg” az ötvenes években Chicagóban pengette gitárját, majd azt követően sorra születtek fiai, a Jackson fivérek, akik már 1967-ben feltűntek egy tehetségkutató-versenyen ének- és hangszertudásukkal. 1969-ben megalakult a Jaokson Five elnevezésű családi együttes Detroitban, Diana Rossnak, a Supremes- együttes vezetőjének és lemeztársaságának, a Motown cégnek felfedezettjeként. Az utána következő években számos slágert gyártottak, lemezeik több milliós példányszámban keltek el. Michael Jackson egészen fiatalon, gyermekként számos dalt énekelt lemezre, 1972-ben ő adta elő a Ben című film zenéjét. 1979-ben már mint önálló szólista adta ki az Off Thewall című albumát, ennek a Don’t Stop’Til Yon Get Enough (Ne hagyd abba, kapsz eleget) elnevezésű száma ismert discosláger lett. Két év múlva kiadatlan felvételeiből jelenik meg egy nagylemez, One Day In Your Life (Egy nap az életedben) címmel. A legnagyobb sikert a Thriller (Vérfagyasztó) névre hallgató albumával aratta, amely 1982 karácsonyán került a nyugati hanglemezboltokba. A „videokorszak első szupersztárjaként” emlegetett énekes korongja minden eddigi lemezeladási rekordot megdöntött, több mint 30 milliót adtak el belőle. A rock történetében példátlan még az is, hogy Michael Jackson az ez évi Grammy-díjak (a popzene Oscar-díjai) közül összesen nyolcat kapott. A Thriller elnevezésű sikeralbumát hazánkban is forgalmazzák, a legkeresettebb poplemezek közé tartozik. A Vérfagyasztó „vérfagyasztóan” jó ritmusú számokat, összesen kilenc felvételt tartalmaz, a Wanna Be Startin ’Somethin’ (Valami elkezdődik) cíművel indul. A lemezoldal romantikusabb, érzelmesebb dala a The Girl Is Mine (Az én lányom), ezt a címadó dal követi. A „B” oldalon hallhatók a legismertebb slágerek;, ezek közül a Beat It (Hordd el magad) és a nagy sikerű Billie Jean. A lemez dalait maga Michael szerezte, a producere a neves — a szakma legjobbjai közé tartozó — hangszerelő Quincy Jones. A fiatal énekes életében hallatlan sikert hozó albumról egy 14 perces videofilmét, „pop-horrort” készítettek, amely a diszkók közkedvelt videoprodukció- jai közé tartozik. Arra a kérdésre, hogy mi a Michael Jackson-jelénség titka, egyértelmű a válasz. A popvilágban egy kiváló előadó, pergő ritmusú, csodálatosan kevert hangeffektusokat tartalmazó számai, jó hangszerelés és nem utolsósorban, sikeres üzleti váll- kozás. Korcsog Béla Csökkenő érdeklődés Kevesebben az előkészítőn A napokban fejeződött be az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola felvételi előkészítő tábora a harmadikos gimnazisták részére. Mint azt Káló Ferenctől, az orosz tanszék tanárától, valamint a táborozó diákoktól és az őket vezető hallgatóktól megtudtuk, tíz napon át körülbelül százan vettek részt a tantárgyankénti előadásokon, délutáni szemináriumokon. Az idei kurzuson a tavalyinál kevesebben szerepeltek, ami részint az iskolai építőtáborok időpontjával való ütközéssel, részint pedig a pedagóguspálya iránti érdeklődés csökkenésével magyarázható. Az év közbeni levelezés sem volt zökkenő- mentes, ugyanis a tesztlapok technikai okok miatt egyes tantárgyaknál, mint például a magyar nyelv és irodalom, nem készültek el idejében. Az ország minden részéből ide érkező diákok szabad • idejükben szervezett programokon is részt vettek, színházba, moziba látogattak, vetélkedőkön, politikai és sportversenyeken mérhették össze szellemi és fizikai erejüket. A GYÖNGYÖSI KERTMOZI GONDJAI Rendezte: az időjárás... Alfred Hitchock érdemeit nem kisebbíti, hogy a gyöngyösi Kertmoziban van egy nála is nagyobb rendező — az időjárás. Hitchock szerepe „csupán” annyi, hogy csinált egy olyan filmet, melyet érdemes megnézni, ha nincs hideg, eső, vagy szélvihar. De ezen a nyáron mindebből jócskán kijutott. A nézőszám alakulása alapján megbízható időjárásjelentést készíthetnénk. — A Puskin mozi programjából előre tudom, hogy mikor mennyi idő lesz a családomra. Kiszúrom azokat a filmeket, melyekre kevés az érdeklődő, s azok vetítési napján magánprogramokat is szervezhetek. Különben szinte „bentlakóm” a moziban. — mondja Magyar László, kinek közel negyven esztendeje „kenyere” a mozivezetés, s aki nemcsak a gyöngyösi Puskinnak, de a Kertnek is gazdája. Érdekes ember. Azon kevesek közé tartozik, akiknél „ami a szívén, az a száján is”, vagyis eszébe sem jut, hogy megválogassa az újságírónak elmondott gondolatait. — A kertmozik lényege a kiszámíthatatlanság — folytatja. Hiába jön be egy bombasiker, nem biztos, hogy érdemes egy hétig műsoron tartani, s hiába játszunk „halovány” darabot, előfordulhat, hogy. elfogynak a jegyek. — Ez csak az időjárás függvénye? — Igen . . . Elsősorban. Bár nem ilyen egyszerű a dolog. A kertmozikba nemcsak filmet nézni jönnek az emberek. A film csak ürügy. Vonzó a szép nyári este, a szabad levegő, s az, hogy rá lehet gyújtani, belekortyolni egy kólába, urambocsá’ sörbe, s ha a kisleány szorosabban simul a fiújához, nem háborognak a mögötte- levők. — Mindezt figyelembe veszik a program összeállításánál? — Bizonyára. Nekem ahhoz sok közöm nincs. Akár tetszik, akár nem, azt kell játszanunk, amit adnak. Sok limonádét. Persze a néhány tudatosan, vagy véletlenül műsorba került komoly film nem odavaló. Hiába színvonalasabb, nem kell a közönségnek. A művelődéspolitikai elvárásoknak nem a komolykodásban, hanem a színvonalas nevettetésben kellene megnyilvánulniuk. — Ezen a téren van valami fejlődés? — Igen. örvendetes, hogy halványodik a határ a minden áron nevelni akaró és a minden áron szellemeske- dő filmek között. Az is jó, hogy a magyar filmnek nő a becsülete. A szovjet alkotások sem kizárólag a háborúról szólnak már. Én mozis vagyok, nem filmes. Kicsit olyan mozis, mint az a cukrász, aki utálja a fran- ciakrémest, mert csömöre van tőle. De hiába mondom, hogy nem érdekel a film, mégiscsak a vászon előtt kötök ki. Nézi a jegyzeteimet, újra közli, hogy szenved, mert „filmiszonya” van, majd felcsillan a szeme: A főnök — Nézze meg a Hitchcok befejezését: szenzációs! Kis kémlelő nyíláson kukucskálunk a vetítőteremből. Az öreg masinák mellett a másodállásban dolgozó két gépész Tornán István és Mikula István tüsténkedik. Kilencven perc alatt négyszer cserélnek tekercset. A közönségnek fel sem tűnik, mikor veszi át az új gép a képet. — Nem ósdi ez a technika? — De — válaszol tömören Mikula István. — Mégis ez a kisebb baj, mert a kópiák sokszor még a gépnél is öregebbek. Úgy szakadnak, mint a vécépapír. Nem értem sok kollégámat. Nem bűnösök abban, hogy a vetítőjük eltépi a filmet, abban viszont igen, hogy eszükbe sem jut megragasztani. Pörög a tekercs, a fele sem fut le és egyszer csak vége. Nem a mi gépünk tépi el, így kapjuk. Amikor ezt mondja, a film — mintha a gépész szavait akarná bizonyítani — elszakad. Mikula már nem is bosszankodik. Megfogja a „folytatás” első kockáját és helyére dugja. A vásznon két másodpercig sötét. Látja ezt sok szerelmespár, néhány unatkozó nyugdíjas és Magyar László, a mozivezető, ki filmiszonyban szenved, de valahogy ezen az estén is a nézőtéren kötött ki. Szabó Péter AKI A CSALADJÁT SZERETI... Terefere kismamákkal Gyerekzsivajtól hangos az egri Lenin út 62. számú ház udvara. A hintázó, homokozó apróságokra egy tucat kismama felügyel. — Pajkosak a gyerekek? — kérdezem Nagy Káróly- nét. — Inkább csak elevenek — válaszolja mosolyogva. — Rajtuk van a szemünk akkor is, ha mi asszonyok a közös dolgainkról beszélgetünk. Látja azt a göndörha- jú kisfiút? Gáborka a leghuncutabb a pajtásai közö.tt. Őrá 'többen is vigyázunk ... Harminckét család lakik a TESZÖV-székházzal és a családi házakkal határos épületben, amelyet fiatalok házának neveztek el a szomszédok. Két és fél éve költöztek ide a lakók, javarészt gyermektelen házasok. Jelenleg 35 csemete csivitel a szépen berendezett otthonokban. Hogyan telik a gyes? Közösséggé formálódtak a lakók? Ezekről a kérdésekről beszélgettem az édesanyákkal. — Aki a családját szereti az sosem unatkozik. mert mindig talál- valamilyen otthoni elfoglaltságot — állítja többek nevében is Kovács József né. — Mivel tölti az idejét hétköznap? — Délelőtt főzök, mosok, takarítok. Amikor a kisfiam elalszik varrók és hímezek. A bevásárlásit délután ösz- szekötöm a sétával, majd lehozom a gyereket játszani. Nekem is jólesik elbeszélgetni az asszonyokkal. — Miről folyik a diskurzus7 — Általában a gyereknevelésről. otthonaink csinosításáról és arról: hogyan lehet olcsóbban megélni. Kovácsáé elismeréssel beszél a munkahelyéről. Az OFOTÉRT dolgozói ugyanis alkalmanként meglátogatják, szociális segélyben részesítik. a jándékokkal kedveskednek. Mint mondja, esténként a tv-nézés mellett juit ideje olvasásra is. Egyébként lakik a házban . egy fiatalasszony, aki rendszeresen ddszkózik. Ameddig a barátnőjével táncol, vagy férjével moziban van, addig a nagyszülők dajkálják a gyerekeket. — Ha a városban van dolgom, a gyerekeimet nyugodtan a szomszédra hagyhatom — mondja Gajdos Jenőivé. — Ös sze járnak? — Igen. Ha erre szükség van kifizetjük egymás gázszámláját is. Az asszonyoktól azt is megtudom, hogy a férjek kevésbé vannak jó kapcsolatban egymással. Máskülönben gondozottabb lenne az udvar, több társadalmi munkát is végeznének. Szakácsné Kovács Ibolya családjával nemrég költözött a fiatalok házába. — Hogy érzik itt magukat? — Már ismerem a közvetlen szomszédaimat. szeretnék közelebb kerülni1 a többiekhez is. A lakótársak barátságosak. érdeklődők. Ügy látom, hogy ebben a környezetben nem a munkahelyi beosztás számít, hanem az egymás iránti figyelmesség és segítőkészség a mérvadó. Szellemi munkások és fizikaiak itt jól megértik egymást. Legalább úgy mint a gyerekek, akik ha néha irigykednek is egymásra, de azért megosztoznak a játékon. — Nézzétek a Lörinczék kisfiát* Szakasztott az édesapja — csodálkozik az egyik asszony. — A gyereket öröfcbefo- gadtuk — mondja boldogan az anyuka. De annyira szeretjük, hogy már hasonlít ránk... Mika István Pacajev építőtábor Dolgoznak a „gólyák” Évek óta hagyomány már, az egri Ho Si Minh ' Tanárképző Főiskolán, hogy a leendő elsőéveseknek július végén, augusztus elején építőtá- I bort szerveznek. Ez idő I alatt a „gólyák” nem- j csak az intézmény gazdasági számláját gyarapítják, hanem megismer- J kednek évfolyamtársaikkal, más szakok hall- ’ gatóival, valamint a | főiskola rendszerével, felsőbb éveseivel is. Július 22-től és au- j gusztus 5-től 240 fős csoportok — köztük bolgár és német fiatalok — dol- ; goznak az Agria Bútor- j gyárban, a borkombinátban, a tanácsi építő vállalatnál, az egri mélyépí- I tő és városgondozási üzemben, valamint a MEFAG felnémeti fűrésztelepén. A nyolcórás I munka után változatos kulturális és sportprog- . ramok várják a táborozó- " kát, köztük bűvészparádé, rockegyüttesek bemu- > tatója, nemzetiségi estek, I tenisz- és labdarúgó-bajnokságok, közös nyársa- lás, kirándulás. A külföldi diákok ezen kívül egyhetes országjáráson is részt vesznek. összeállította: Németi Zsuzsa Tekercselés húszpercenként (Fotó: Huszár János)
