Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 167. szám AHA: 1984. július 18., szerda 1,40 FORINT Nehéz Én egyszerűen csodálom őket. Tehetem, mert ér­dektelen vagyok. Eszem ágában sincs építkezni. En­nek több oka van. Az egyik...? Nincs rá pén­zem. A többi már nem szá­mít. Hogy miért csodálom azo­kat, akik belevágnak az építkezésbe? Azért, mert olyanra vállalkoznak, ami. ről fogalmuk sincs. Szok­tam mondani, ha valaki nem tudja, mi az a gond, kezdjen építkezni. Jó, tudom, vannak, akik­nek ez a feladat csak eny­he mosoly erejéig érdekes, ök az egész ügyet a kis- ujjukkal intézik. Vagy ta­lán még annyi fáradtsá­gukba sem kerül. Nem őket csodálom. Vagy, ha mégis őket, akkor egészen más annak az oka. Azokon ámulok, akik alig valamicske pénzzel a zse­bükben elhatározzák, hogy ők pedig nekifognak a sa­ját házuk, a saját lakásuk felhúzásához. Valahogy majd csak lesz alapon. Kezdjük mindjárt a te­lekkel. Az első kérdőjel itt vár­ja őket. Honnan vegyenek építkezésre alkalmas tel­ket, hiszen a magántulaj­donban lévőt megfizetni nem lehet, a tanácsnak pe­dig alig van olyan terüle­te, aminek tartós haszná­latba vételét megpályáz­hatnák? Mert azt minden­ki hallhatja minden szerv­nél, hogy az állami lakás- építkezést csökkentenünk kell, de ennek ellensúlyo­zására támogatni azokat, akik nem lakáskiutalásért kopogtatnak a tanács hiva­talában. Elméletileg ez így igaz. De aztán...? Mondják az illetékesek, hogy ők parcel­láznának is, de ahhoz is pénz kell. Pénz a villanyra, a vízre, az útra, a járdá­ra. Honnan vegyék? Arra már nem is mernek gon-* dőlni, hogy az építtetőktől kérjenek hozzájárulást a csatornázásra. De ez még csak a kez­det kezdete. Mert az igazi idegtépő te­vékenység csak azután kez­dődik, amikor valamelyik mester elvállalja a falak felhúzását. Azt a kálvári­át, amit a különböző anya­gok utáni szaladgálás okoz...! Nem vagyok szemérmes, közlöm, hogy kenni itt, kenni ott..., ha egyáltalán lehet kapni tég­lát, ajtót, cserepet. Tulajdonképpen mi is történik? Azok, akik rászánják magukat a saját otthonuk elkészíttetésére, úgy érez­hetik magukat, mintha va­lami súlyos bűn miatt bün­tetnék őket — vesszőfutás­ra. A saját pénzükért. Kimondom, hogy ez így nem jól van. Valamiféle délibábos képet rajzoltunk fel azok előtt, akik. nem hagyatkoznak az államra, hanem bíznak saját ere­jükben, bíznak a rokonok, a jó barátok, a munkatár­sak segítőkészségében. Amikor aztán lejárják a lábukat is mindhiába, ak­kor kellene megkérdezni a véleményüket arról a kije­lentésről, hogy hivatalból támogatjuk a magánerőből történő építkezést. Ennyire támogatjuk? G. Molnár Ferenc AZ EGRI CENTRUM ÁRUHÁZBAN Hevesi tájnapok — bőséges árukínálattal Az ország csaknem tíz megyéjének bemutatkozásai után került sor egy „szokatlan” eseménysorozatra az egri Centrum Áruházban. Ezúttal ugyanis 'Heves me­gye mutatkozik be — Heves megyének. 'Vagyis: olyan termékek, árucikkek kerülnek az egyes osztályok pol­caira, amelyek kivétel nélkül szűkebb hazánk ipari, mezőgazdasági üzemeiben, szövetkezeteiben készültek. A széles termékskála egyben fémjelzi is Heves megye részesedését az ország lakosságának ellátásából, keres­kedelmi kínálatának növeléséből. Megyénk reprezenta­tív kiállításai |és áruházi vásárai sikert arattak az or­szág más tájegységein, a mostani tájnapok méltán bi­zonyíthatják Egerben is, hogy a '„hazai” termelők iá lehetnek próféták a saját portájukon, területükön. Miskolczi László megnyitja a bemutatót és vásárt A Hevesi táj napokat teg­nap délelőtt nyiitottáik meg a most tíz esztendős fenn­állását ünneplő áruházban. Amikor reggel 9 órakor be­tódultak az első vásárlók. Kovács Lászióné áruházve- ziető köszöntötte őket. vala­mint a 23-ig tartó termék­bemutató vendégeit. Többek között Kovács Jánost, az eg­ri városi pártbizottság tit­kárát, dr. Honfy Tibomét, a Centrum Áruházak ke­reskedelmi vezérigazgató­helyettesét. s a gyárak, üze­mek, szövetkezetek képvise­lőit. Ezután Miskolczi Lász­ló, a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetője szólt arról, hogy napjaink­ban az árukapcsolatok fej­lesztése az egyik legfonto­sabb kereskedelempolitikai célkitűzés. — Az áru útjának lerövi­dítésére jó példa a mai be­mutató és vásár, is nemcsak azért, mert ez a kezdemé­nyezés régi hagyomány már, hanem azért is, mert a me­gye lakossága egy helyen is­merheti és vásárolhatja meg a hazai gyártású terméke­ket. Ezúttal itt, az egri Centrum Áruházban, ahol több mint 3 millió forint ér­tékű készlet várja az ér­deklődőket ... A kínálat valóban gazdag, hiszen nem kevesebb, mint tizenöt termelő vállalat, üzem és szövetkezet vesz részt kollekcióival a bemu­tatón és vásáron. Már az áruház kirakatai, az egyes osztályokon külön kiemelt helyen felhalmozott árukész­letei is felhívják a figyel­met a megyei termékekre. \Ezek között ott vannak a borkombinát finom italai, az AGRIA Bútorgyár ízléses garnitúrái, a háziipari szö­vetkezetek keresett (és rend­kívül szép ruhái, szőttesei, kötöttárui, nyári divattermé­kei, a parádsasvári üveg­gyár csillogó kelyhei, poha­rai, továbbá a remek bőr­ipari cikkek, lábbelik. A be­mutatkozó cégek közül csu­pán a két hatvani — a há­ziipari, illetve a kézmű- és bőripari — szövetkezet 480 ezer forint értékű árumi jelentkezett. S amit érdemes még megjegyezni: a gyártók és az áruház között olyan megállapodás jött létre, mi­szerint előjegyzéssel, illetve folyamatos szállítással ga­rantálják az ellátást. Ez fő­ként azért fontos alappillére a kialakult kapcsolatoknak, mert így lehetőség nyílik a sokszor hiába keresett ter­mékek árusítására, valamint a hiánycikkek listájának csökkentésére. De nemcsak a hatvani szövetkezetek tettek ki ma­gukért, hanem valamennyi gyártó, hiszen a legkisebb termékválaszték értéke is meghaladta a 100 ezer forin­tot. Ez jelzi, hogy nem túl­zás a jelző: a kínálat való­ban gazdag. Azért viszont kár, hogy a Heves megyei termékeket — bár az osz­tályokon igyekeztek a fő helyre tenni — nem egyet­len blokkban tálalták a vá­sárlók elé. A tizenöt gyártó és üzleti partner egyiike a Hatvani Kézmű és Bőripari Szövet­kezet, amelynek képvisele­tében Horváth János osz­tályvezető vett részt a meg­nyitón. A' ..standjuk” előtt beszélgetve mondta: — Nekünk nagyon hasz­nos az ilyen jellegű kiállí­táson és vásáron való rész­vétel. ezért a mostani ter­mékbemutatóra is szinte teljes áruskálánkat hoztuk. Szövetkezetünk egyébként a helyi árualap bővítése érde­kében már több éve üzleti kapcsolatban áll az egri Cetrum Áruházzal: zömmel kézi horgolt csecsemöruhá- zati cikkeket, kötött bakfis- ruhákat és saját készítésű lábbeliket szállítunk. Ezek között a termékek között több olyan is van, amely ki­érdemelte a Kiváló Áruk Fórumának emblémáját. Egyébként az idén mintegy 5 ezer tételes ruházati kész­letet szállítunk az áruház­nak. ez megközelítően egy­millió forintos üzletet je­lent ... A mostani kereskedelmi akcióban nemcsak az áru­ház és a tizenöt partnervál­lalat jár jól. hanem — bi­zonyára — a sok-sok vásár­ló is. Szilvás István . . és egy részlet a gazdag árukínálatból (Fotó: Szántó György) 75. születésnapján II Magyar Népköztársaság Zászlórendje Gromikónak Az Elnöki Tanács Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnöke első he­lyettesének, a Szovjetunió külügyminiszterének a ma­gyar és a szovjet nép test­véri barátságának elmélyíté­se, a béke és a szocializmus ügyének előmozdítása terén szerzett kimagasló érdemei­ért, 75. születésnapja alkal­mából a Magyar Népköztár­saság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszön­tötte ez alkalomból Andrej Gromikót. Várkonyi Péter külügyminiszter ugyancsak kifejezte jó kívánságait. •k Lenin-renddel tüntették ki Andrej Gromikót. az SZKP KB PB tagját, a Szovjet­unió minisztertanácsa elnö­kének első helyettesét kü- ügyminisztert. A legmaga­sabb szovjet kitüntetést Andrej Gromiko a pártnak és a szovjet államnak tett szolgálataiért, hetvenötödik születésnapja alkalmából kapta. SZOJUZ T—12 Három űrhajóssal a fedélzetén a Szaljut-7 felé Űjabb űrhajó indult a Szaljut—7 űrállomásra ked­den, moszkvai idő szerint 21.41 órakor. A bajkonuri űrrepülőtérről három űrha­jóssal a fedélzetén útnak indí­tották a Szojuz T—12 űrha­jót. Az űrhajó parancsnoka Vlagyimir Dzsanibekov, a fedélzeti mérnök Szvetlána Szavickaja, s a kutatómér­nök Igor Volk. Az űrállomás legénysége, Leonyid Kizim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov már várja a „vendégeket” ők február 8. óta az űrállo­máson tartózkodnak, s azóta csupán április 3—11. között jártak náluk kollégáik, a szovjet—indiai közös űrre­pülés résztvevői, Jurij Ma­lisén, Gennagyij Sztrekalov és Rakes Sarma. A Föld körül keringő űr­állomás jelenleg — miután vasárnap leválasztották a Progressz—22 automatikus teherűrhajót — két egység­ből áll: a Szaljut—7 állomás­ból és a Szojuz T—11 űrha­jóból A Progressz—22 má­jus 30-án érkezett az űrállo­másra, s üzemanyag-, vala­mint élelmiszer-utánpótlást vitt. továbbá a népgazdasági szempontból rendkívül fon­tos kutatási program továb­bi végrehajtásához szükséges eszközöket és berendezése­ket. Az automatikus teher­űrhajó hajtóműveinek segít­ségével többször hajtottak végre pályamódosítást, s ki­rakodását az űrhajósok ez­úttal fokozatosan, a kutatási program végrehajtásával párhuzamosan végezték el. A Szaljut—7—Szojuz T—12 komplexummal várhatóan szerdán kapcsolódik össze a Szojuz T—12 űrhajó. Havasi Ferenc fogadta a svéd pénzügyminisztert Havasi Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára kedden a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Kjell-Olof Feldt svéd pénzügyminisztert, a Svéd Szociáldemokrata Párt Végrehajtó Bizottságának tagját, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánk­ban. A szívélyes légkörű talál­kozón véleményt cseréltek a nemzetközi pénzügyi helyzet, valamint a magyar—svéd pénzügyi és gazdasági kap­csolatok alakulásáról. A találkozón jelen volt Hetényi István pénzügymi­niszter és Kari Vidar Hell- ners, Svédország budapesti nagykövete. (MTI) Faluvégi Lajos tokiói tárgyalásai Kedden Tokióban meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások a Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke vezette ma­gyar kormányküldöttség és a japán kormány vezető képviselői között. Faluvégi Lajos és kísérete Komoto Tosio államminiszterrel, a Gazdaságtervezési Hivatal vezérigazgatójával találko­zott. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdaságfejleszté­si terveinek főbb célkitűzé­seiről, s véleménycserét folytattak a világgazda­ság várható fejlődéséről. Szó volt továbbá Japán és a Magyar Népköztársaság ter­vezési intézményei közötti kapcsolatokról, s elvi meg­állapodás jött létre e kap­csolatok rendszeressé téte­léről. A magyar kormánykül­döttség ezt követően megbe­széléseket folytatott Ina- jama Josihiróval, a Japán Gazdasági Szervezetek Szö­vetsége, a Keidanren elnö­kével, valamint Goto Nobo- ruval, a Japán Kereskedel­mi és Iparkamara vezetőjé­vel. A perui parlamenti küldöttség Budapesten Kedden a perui parlament küldöttsége — amely elő­ször látogatott hazánkba — Budapesten megkoszorúzta a magyar hősök emlékmű­vét. Ezt követően megkez­dődtek a magyar—perui megbeszélések a két ország törvényhozásának képvise­lői között. A tárgyalócsoportokat Pé­ter János, az országgyűlés alelnöke és Dagoberto Lai- nez Vodanovic, a képvise­lőház elnöke vezette. Jelen volt Jósé Pablo Mórán Val, a Perui Köztársaság buda­pesti nagykövete.

Next

/
Thumbnails
Contents