Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 166. szám ARA: 1984. július 11., kedd 1,40 FORINT Törődés Volt egy fizikatanárom, akit kollégái bizonyára nem tartottak zseninek, de mi. a hajdani, a harminc év előtti középiskolások becsültük szakmai hozzá­értését. szigorú követel­ményrendszerét. Engem — meglehetősen félszeg, gátlásos ifjúnak számítottam tizenhat esz­tendősen — különösképp riasztott nemcsak az álta­la népszerűsített tudomány, hanem az ő hűvös, elegáns zárkózott egyénisége is. Így aztán nem csoda, hogy már a felelés gondolatától is megborzongtam. I i' .; Ráérzett aggályaimra, félszeimre, s úgy mérlegel' to tudásomat, hogy nem hívott ki a táblához, nem rendelt a számonkérő asz­tal elé. A füzetbe bekerült az ötös, én azonban csak hazaérve vettem észre — szinte felujjongva — az annyira óhajtott érdemje­gyet. Azóta három esemény­dús évtized telt el, meg­rakodva nemcsak szívderí­tő élményekkel. Ez a szto­ri azonban nem halványult el bennem, hanem a múló idővel egyre élesebben, markánsabban körvonala­zódott tudatomban. Oly­annyira. hogy serkentő, ösztönző erővé, kimondat­lanul is vezérlő motívum­má vált. meghatározva, befolyásolva cselekedetei­met. A kellemetlen impresz- sziók — kinek ne lenne része ilyenekben — fárasz­tanak, zsábbaszitanak, meg­tépázzák egészséges ambí­cióinkat, rideggé torzítják érzelemvilágunkat, közöm­bössé önzővé, érdektelen­né szűrkítenek. szegényíte- nek miniket. Ilyenkor villant fel a múltbeli jelzés, az a rég­volt epizód, s fellobbantot- ta a másokkal való törő­dés. az egymás iránti fi­gyelmesség igényét. Az el­ső bátortalan lépések után rájöttem, hogy valaha per­ceimet melegséggel fénye' ző útravalöt kaptam, mert az emberség jelzéseit nemcsak vette partnereim egy része, hanem vi­szonozta is, -megajándé­kozva az összetartozás, az egymásért is élés semmi mással nem helyettesíthető érzéseivel. Az egyik meglehetősen elfoglalt vezetőre vártam a megbeszélt időpontban. Jó félóra után kiszaladt az általa irányított értekez­letről és sietősen közölte, hogy a diskurzusból nem lesz semmi. Udvariasan távoztam, ügyesen leplez*! ve kétségtelen lehangolt-1 ságomait. Talán nem is in. j dökolt, de mindenképp ér­zékenykedésből fakadó bo- i rongásom csak akkor ol" j dódott fel. amikor néhány órával később ő kopogott nálam, s csak létrejött a kívánt találkozás. Utána én léptem ugyan­így, mások felé, attól a feltétlen reflexszé rögző­dött meggyőződéssel indít- j tatva. hogy így is gazda­gabbá, szebbé formálhat' juk magunk és embertár­saink életét.. Nemcsak ünnepi alkal­makkor. hanem nap mint nap... Pécsi István L. MEGYÉNK ÜZEMEIBEN ÉS SZÖVETKEZETEIBEN Vállalások a kongresszus tiszteletére A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat egri gyáregységében, a tőkés export további gyorsítását vállalták a kongresszus tiszteletére (Fotó: Köhidi Imre) Dohánygyár: 25 milliós többlet Az Egri Dohánygyár kol­lektívája a párt XIII. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulása 40. évfordulója tisz­teletére éves munkaverseny- vállalását az alábbiakkal egé­szítette ki: Az 1984. évre szóló 90,2 millió forintos vállalati ered­ménytervet 25 millió forint­tal túlteljesítjük. Ennek ér­dekében javítjuk munkánk minőségét és minden eddigit meghaladó költségtakarékos gazdálkodásra törekszünk. Tovább folytatjuk és a bázishoz képest 15 százalék­kal növeljük a tőkés im­portból származó anyagok hazai, illetve szocialista re­lációból származó anyagok­kal való helyettesítését. Növeljük a licenc-cigaret- ták termelését a választék bővítése, a fogyasztói igé­nyek jobb kielégítése érde­kében. A fenti gazdasági vállalá­sainkon túlmenően részt ve­szünk minden olyan társa­dalmi, politikai akciókban, amely a két nevezetes ese­mény méltó megünneplését célozza. Az ostorosiak is Az ostorosi Egyetértés Termelőszövetkezet kollek­tívája is úgy döntött, hogy munkával köszönti pártunk közelgő kongresszusát és ha­zánk felszabadulásának év­fordulóját. Vállalásaik kö­zéppontjában a gabonafélék vetésterülete, a termésátla­gok növelése áll, és jelentő­sen csökkenteni kívánják a termelési költségeket is. Amennyiben pótvállalásaikat teljesítik, úgy ötszázalékos energiacsökkentés mellett több mint másfél milllió fo­rinttal teljesítik túl nyere­ségtervüket. Több félvezető a mikro­elektronikától A gyöngyösi Mikroelektro­nikai Vállalat szocialista brigádjai is csatlakoztak a munkaverseny-mozgalomhoz. Elhatározták, hogy a már korábban megtett vállaláso­kon felül további termelési és gazdálkodási célokat tűz­tek maguk elé. Eszerint a félvezetőgyártásban az éves terven felül kétmillió ger- mánium tranzisztort, nyolc- százezer germánium .diódát, továbbá 80 ezer hídegyen- irányító készárusítását vál­lalják. Ez 10—12 millió fo­rinttal növelheti az idei ár­bevételt. A gépgyártásban azt ter­vezik, hogy 12 millióval emelik a rubelelszámolású exportot. A költségek mér­séklésére ésszerűbben bán­nak az energiahordozókkal. Az idei terven felül, amely kétmilliós megtakarítást irá­nyoz elő, további félmillió forinttal mérséklik a villa­mosenergia-, a fűtő- és a tüzelőolaj-felhasználást. Nagyobb takarékosság a Volánnál Három üzemegység: az eg­ri, a gyöngyösi és a hatvani — 152 brigádjának 1684 dol­gozója csatlakozott a kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyhez. Három fő területen, az árufuvarozta- tásban, a személyszállítás­ban és a műszaki szakterü­leten versenyeznek a jobb eredményekért. Elhatároz­ták, hogy különösen a mun­kaidővel, az anyagokkal és az energiafelhasználással ta­karékosabban gazdálkodnak, a gépjárműveket, berende­zéseket jobban kihasználják. A társadalmi munkaakció­kat pedig a szociálpolitikai tervek megvalósításához kap­csolják. A féléves tapasz­talatokat a közeljövőben ér­tékelik. Túlóra­megtakarítás a sütőiparnál A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat egri ke­nyérgyárának három szocia­lista brigádja a kongresszu­si munkaversenyhez kapcso­lódva vállalta, hogy a tava­lyihoz képest háromezerrel kevesebb túlórát használnak fel. A felajánlást a munkák jobb szervezésével, a gépek eredményesebb kihasználásá­val és ezen keresztül a fo­lyamatos jó minőséggel biz­tosítják. Vállalásuk jól il­leszkedik a vállalat gazda­sági céljainak megvalósítá­sához, amelyben a termelés gazdaságos növelésének, a tervezett bérszínvonal tartá­sának egyik fontos feltétele a túlórák csökkentése. Az egri gyár három bri­gádja egyben felhívással for­dult a vállalat többi szocia­lista brigádjához, hogy vál­lalásaikkal csatlakozzanak a munkafelajánlásokhoz, elő­segítve vele a kongresszusi és a felszabadulási munka­verseny sikerét. Magyar párt- és kormányküldöttség utazott Nicaraguába A Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front országos vezetőségének és a nicara- guai Nemzeti Újjáépítés Kor­mánya kormányzó Taná­csának meghívására vasár­nap Övári Miklós, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára vezetésével párt- és kormányküldöttség utazott Managuába, ahol részt vesz a forradalom győzelme ötö­dik évfordulójának ünnepsé­gein. A küldöttség búcsúztatá­sánál a Ferihegyi repülőté­ren jelen volt Éva Conrado Flores, Nicaragua budapes­ti nagykövete. (MTI) Faluvégi Lajos Tokióba érkezett A japán kormány meghí­vására hétfőn, hatnapos hi­vatalos látogatásra magyar kormányküldöttség érkezett Tokióba. A delegációt Falu­végi Lajos, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Juhász Ádám ipari államtit­kár, Herkner Ottó külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, továbbá más tárcák szak­értői. A magyar kormánydelegá­ció tárgyalásokat folytat a japán kormány vezetőivel a két ország közötti kapcsola­tok fejlesztéséről és a gaz­dasági együttműködés bőví­tésének lehetőségeiről. Falu­végi Lajost fogadja Naka- szone Jaszuhiro miniszterel­nök is. A küldöttség talál­kozik a japán gazdasági élet vezető képviselőivel, elláto­gat különböző gyárakba, majd vidékre utazik. Budapesten a svéd külügyminiszter Hetényi István pénzügy- miniszter meghívására hét­főn, hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Kjell- Olof Feldt svéd pénzügymi­niszter. Vendéglátójával tár­gyalásokat folytatnak a két országot érintő gazdasági és pénzügyi kérdésekről. A Ferihegyi repülőtéren, Hetényi István fogadta a svéd vendéget. Jelen volt Karl Vidar Hellners, a Svéd Királyság budapesti nagykö­vete is. Fél év alatt 150 új termék Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátás Az élelmiszer-ágazat mun­kájáról, feladatairól tájékoz­tatta az MTI munkatársát Szabó Ferenc mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettes. Elmondotta, hogy az élelmiszeripar ered­ményes fél évet zárt. A ter­melés üteme meghaladta a tervezettet, s ennek nyomán kiegyensúlyozott, jó színvo­nalú volt az ellátás. Az el­múlt év első feléhez képest kétszeresére nőtt a sertés­hús, másfélszeresére a nö­vényolajipari termékek ex­portja. A mezőgazdasági ter­mékek kivitele viszont a ta­valyi gyengébb termés mi­att csökkent, összességében az élelmiszerexport mennyi­ségben 20 százalékkal növe­kedett, az alacsony világpia­ci árak miatt viszont a be­vételek csak 10 százalékkal emelkedtek. A hazai szükségletet meny- nyiségben már kielégíti az ipar, a vállalatok mindin­kább a választék növelésé­re törekednek. Fél év alatt 150 új élelmiszer jelent meg; a többi között a húsipar fe­hérjedús, zsírszegény készít­ményei, a baromfiipar kü­lönféle ízesítésű árui, a tej­ipar sovány sajtjai, vajkrém­jei, a konzervipar dzsemjei, nektárjai és a sütőipar táj­jellegű kenyerei. Az ipar gazdag termékskáláját azon­ban az üzletek kínálata gyakran mégsem tükrözi kel­lőképpen. Előfordul, hogy szűkös a választék a boltok­ban, főként az olcsó élelmi­szereket hiába keresi a ve­vő. Mindez elsősorban a kel­lő érdekeltség hiányára ve­zethető vissza, sok kereske­dő ugyanis a fogyasztók ér­dekeinek szem előtt tartása helyett elsősorban nem az olcsó, hanem a drágább, és így nagyobb forgalmi jutalé­kot jelentő cikkeket rende­li meg. Éppen ezért a MÉM a Belkereskedelmi Miniszté­riummal közösen most föl­mérik, milyen lehetőség kí­nálkozik arra, hogy az ol­csóbb élelmiszerekből is meg­felelő választék tartására ösz­tönözzék a kereskedelmet. Egyik kínálkozó lehetőség, hogy a húsipar a boltok egy részét átvegye a kereskede­lemtől, maga gondoskodjék termékei értékesítéséről. A fogyasztás szerkezeté­ben az elmúlt hónapokban bizonyos átrétegződés ment végbe. Így a húsipar termé­kei iránt némileg csökkent a kereslet, ugyanakkor az elmúlt évihez képest 16 szá­zalékkal több baromfi fo­gyott. Tejtermékből is töb­bet vásárolt a lakosság, el­sősorban sajtokból, feldolgo­zott termékekből. Édességek­ből az elmúlt években csök­kent a vásárlás, , most vi­szont emelkedett a fogyasz­tás, 3 százalékkal több cso­koládés áru fogyott, mint ta­valy. Sajnos, tovább emelke­dett a szeszfogyasztás. A további termeléshez megfelelő árualapot teremt a mezőgazdaság. Az export növeléséhez, a külpiaci követelményekhez alkalmazkodáshoz szükség van a csomagolás fejleszté­sére. A konzerviparban elő­relépést hozott a fém csoma­golóeszköz-gyártás fejlesz­tése. Kevés viszont még mindig az üveg, ezért a kon­zervgyárak anyagilag is tá­mogatják az üvegipart a gyártás fejlesztésében. Bár még nem zökkenőmentes, de örvendetesen javul a part­nerkapcsolat a gép- és a vegyipar vállalataival, ezek több gépet, berendezést, cso­magolóeszközt szállítanak az élelmiszeriparnak. Kirajzolódnak már a kö­vetkező évek fejlesztési el­képzelései. Ehhez mindenek­előtt a hűtő-tárolótér bőví­tése a feladat. Szükség van a húsiparban a feldolgozás további korszerűsítésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents