Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA HARMINCEZER IFJÚKOMMUNISTA VÉLEMÉNYE: „A fiatalokkal való törődés busás haszonnal megtérül...” ,_/ Felelősségteljes számvetés a KISZ megyei küldöttgyűlésén Aki fát ültet, az bízik a jövőben, márpedig a fia talok mindenkor ott voltak és vannak a faültetök között, s úgy nevelik, irányítják az ifjúkommunistá vá érett társaikat, hogy soha ne feledjék e gondolat fontosságát — ezekkel a szavakkal nyitotta meg szom baton délelőtt, a megyei küldöttgyűlést Gazsó László, a KIS/, Heves megyei Bizottságának titkára. A har mincezer ifjúkommunista képviseletében megjelent, mintegy kétszáz véíeménytolmácsolót, szószólót kö szöntve hangsúlyozta: felelősségteljes számvetésre ké­szült a küldöttgyűlés, amelynek munkájában számos vendég, meghívott vesz részt. Közöttük köszöntette Virág Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Gubcsi Lajost, a KISZ KB Intéző Bizottságának tag ját. a Magyar Ifjúság főszerkesztőjét. Nemes Pétert, az MSZMP KB munkatársát, Mlinkó Lászlót, a KISZ Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának tagját. Mészáros Árpádot, az Állami Ifjúsági Bizottság ősz tályvezetőjét, valamint szőkébb hazánk, több párt-, állami- és tömegszervezeti irányítóját. Az úttörőze- nekar hangulatos térzenéje, majd a pattogó ritmusú mozgalmi indulók, dalok, elhangzása után került sor az Egri Dohánygyár dísztermében a komoly munká­ra, amelynek alappilléreként Sós Tamásnak, a me gyei KISZ-bizottság első titkárának beszámolója szolgált. A küldöttek korábban — a helyi és a kör­zeti — gyűlések alkalmával alaposan és nagy gon­dossággal készültek fel a vitára, amelynek témája a KISZ X. kongresszusa óla végzett közös munka volt. Az alábbiakban a megyei bizottság írásban elkészí­tett beszámolójából, valamint a tanácskozáson elhang zott szóbeli kiegészítésből idézünk. Beszámoló a mozgalmi munkáról Építők napja van, al­kotókat köszöntünk. Azo­kat a dolgozókat, munká­sokat. akik életünk talán legkevésbé nélkülözhető elemeit, a házakat, lakáso­kat építik, otthonokat te­remtve így az embereknek. Ha van igazán szép fel­adat, akkor az övék, bizto­san ezek között van. Napjainkban, korunk- i ban az építészet talán az egyik legfontosabb tevé­kenység. Mert bármennyire is nagyszerű eredményeket tud felmutatni építőipa- : runk, még mindig több kel- ! lene. több ház, több lakó­épület. Mert nagyon sokan várnak még — többnyire ' türelmetlenül — arra, hogy végre új otthonba költöz- ; hessenek. Űj. korszerű, a mai igé­nyeknek megfelelő laká- I sokba. És hogy ezek való- ; ban megfeleljenek ren- l deltetésüknek, az nagyon sok emberen, az építészet különböző területein mun- ■ kálkodó alkotókon múlik. , Tervezőkön, akik óriási | rajzasztalaikon a kifeszített i pausz- fölé hajolva lakóte­lepeket, emeletes és csa- l ládi házakat terveznek. És a kész terv alapján " kezdődhet a munka. Em- i berek és gépek lepik el a ■ felvonulási területet, s ) megkezdődik a hónapokon át tartó nyüzsgés, a na­gyon nehéz, de felemelően szép munka. Az építés. Falak emelkednek, lép­csőházak alakulnak ki, aj­tók. ablakok kerülnek he­lyükre, fürdőszoba-eleme­ket emel be a daru. S vé­gül — végre! — áll már a ház, amelyből egyetlen egy is módositja a váró- , sok, községek, a kisebb-na- gyobb települések képét. És bár a befejezés még messze van — rengeteg szakiipari munka —, egy­re több ember keresd fel, természetesen mindenek­előtt a legközelebbről ér­dekeltek: a leendő bérlők, lakók, tulajdonosok. Fé­szekrakásra készülő fia­tal házasok, akiknek ezzel a házzal legszebb álmuk valósult meg: a saját, kö­zös otthon, ahol boldo­gan élhetnek. S ez az érzés meghatá­rozó és megmarad még akkor is, ha beköltözés után bizony fel-fel kell fe­dezni kisebb-nagyobb hibá­kat, javítanivalókat. Építők napja van — egy kicsit mindnyájunk ünnepe. A júniusnak ezen a kicsit talán hűvös, va­sárnapján jókedvűen ve­lük ünnepelünk. Akadnak helyek, ahol hagyományo­san ökörsütéssel, nagy ju- | niálissal teszik fel a koro- j nét erre a napra az épí- j tők és az őket köszöntők, j Megérdemlik az előző na­pokon már átvett kitünte- j tésöket, jutalmakat, pré- j miumokat, a finom falatok- J ra jól csúszó, habzó sörö­ket. Megérdemlik, hogy ma megkülönböztetett figye- | .lemmel forduljunk feléjük, 'megérdemlik a tiszteletűn- ; két, hogy további alkotó munkájukhoz kívánjunk, si­kereket. B. Kun Tibor A KISZ Heves megyei Bi­zottsága, KISZ-szervei, szer­vezetei a magasabb követel­ményeknek megfelelően ered­ményesen járultak hozzá ah­hoz, hogy a harmincezernyi tagság, s a megye ifjúsága eredményesen vegye ki ré­szét a gazdasági építőmiin­kából, megállja helyét a ta­nulásban, s társadalmi rend­szerünkhöz, a hazához való viszonyuk jó legyen.” így kezdte szóbeli kiegé­szítőjét Sós Tamás első tit­kár, a KISZ elmúlt három esztendejének munkájáról, amelynek értékelésekor a kö­vetkező megállapításokat tet­te: — A mai helyzetben a népgazdaság megoldásra váró feladatai a fiatalok számá­ra sokféle cselekvési lehető­séget kínálnak. Az ifjúság részvétele a gazdasági teen­dők megoldásában jelentős. Ennek kapcsán fontos tanul­ság, hogy a megoldás nem nagyszabású, központilag szervezett, látványos akció­kat igényel, hanem a mun­kahelyi keretek között meg valósítandó, gondos, precíz tevékenységet követel. Az első titkár, folytatván a gondolatsort, hangsúlyoz­ta többek közt a brigádmoz­galom jelentőségét, az alko­tó fiatalok meghatározó sze­repét a társadalomban, a központi védnökségek ered­ményeit, s fölsorolta, meny­nyi mindent tudtak tenni e megyéért a társadalmi mun­kák résztvevői. Elég itt csak megemlíteni a sástói, a bükk­szék!, a tarnamérai úttörő­táborok létrehozásának je­lentőségét ... A gazdasági munkában a tanulóifjúság1 is • helytállt, (amellett természetesen, hogy legfőbb feladatuknak, a szellemi gyarapodást tekin­tették), velük kapcsolatban megjegyzendő: érdekes, hogy a szervezeti életet tekintve legtöbb helyütt a horizontá­lis szerveződési formát vá­lasztották — talán csak mert ez kínálta a kényelmesebb lehetőséget... Mindenesetre akár így, akár úgy, az ötnapos mun­kahét bevezetése nagyon nagy gondok elé állította azoka , akiknek feladata volt a ti­zenéves gyerekek szabad idejének értelmes kitöltésé. Szerencsére, szép hagyomá­nyok elevenedtek fel, es ül kezdeményezések is .szület­tek Közéjük sorolhatod pél­dául a Diákokkal a diá­kokért elnevezésű emlékpla­kett, amelyet a legodaadobb pedagógusoknak ítélnek oda évente. Az ifjúsági szövetségnek a párttól kapott megtisztelő megbízatása, fontos politikai feladata, hogy a fiatalok ér­dekeit képviselje es védje. A megye lakosságának több mint negyven százaléka hax- minc év alatti. Az aktív ke­resők közt az arányuk 30 százalék. Érthető: szukebb pátriánkban is a fiatal csa­ládalapítók érdekében ál­landóan napirenden volt a lakáskérdés. E tekintetben ielentős eredménykent érté­kelhető, hogy a megyeszek- helyen 1983-ban egy maid kétszáz lakásos tanácsi gar­zonházat adtak át, továbbá egy 50 lakásos OTP-garzon- házat. A beszámolási idő­szakban egyébként jelentősen iavult a KISZ -szerv ezetek együttműködése a tanácsok­kal a lakáskiosztásban. El­ismerésre méltóak a munka helyek által adott különbö­ző kedvezmények is. Az érdekvédelem egyik fontos ága: a pályakezdők­kel! való foglalkozás. Kar, hogy beilleszkedésük segíté­se nem javult a kívánt mér­tékben. Éppígy sajnálatos, hogy a hátrányos es vesze- lueztetett körülmények kö­zött élő fiatalkorúakat sem sikerült mind ez ideig kellő­képp segíteni. Bíztató je­lek mutatkoztak, de teendő bőven lesz még az elkövet­kező időkben. A KISZ eszmei-politikai nevelőtevékenysége jelentő­sen hozzájárult a megyeben tapasztalható jó légkor ki­alakításához és fenntartásá­hoz. A párttaggá nevelő te­vékenység a7'ell?^J.t+!doSMéB ban tovább fejlődött Meg több gondot kell azonban új- dítaini ma jd1 arra, hogy a KISz.- tagság ismerje a parteletet, a felvételi követelményeket, s arra is, hogy ne csak a 30. évükhöz közeledők jelent­kezzenek. A sport, a turisztika, az egészség megőrzésének es a honvédelmi felkészítésnek (Folytatás a 2. oldalon) Sós Tamás beszámol a küldöttgyűlésnek Elutazott Budapestről fej a KNDK párt- és államid s küldöttsége Elutazott hazánkból Kim ír Szén koreai államfő. Ünne­pélyes búcsúztatására a Parlament előtt került sor, ahol megjelent Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. (Telefotó: — MTI — KS) Hivatalos, baráti látoga­tását befejezve szombaton délelőtt elutazott Budapest­ről a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság párt- és állami küldöttségé amely Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizott­sága főtitkárának, a KNDK elnökének vezetésével tartóz­kodott hazánkban. A koreai küldöttséget ün­nepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogói­val díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Maróthy László, a budapesti pártbi­zottság első titkára. Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács , helyettes elnöke. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, továbbá a kormány több tagja — közöttük Várkonyi Péter külügyminiszter —, s a párt-, az állami és a tár­sadalmi élet számos más vezető képviselője. Ott volt Étre Sándor, hazánk phen-. jani és Ju Jong Goi, a KNDK budapesti nagyköve­te. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson számos Budai pesten akkreditált diplomá­ciai képviselet vezetője, il­letve tagja. Kürtszó harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Kim ír Szénnek, majd felcsendült a két or­szág himnusza. A magas rangú koreai vendég Kádár János társaságában elhaladt a díszszázad előtt, s üdvö­zölte a delegáció búcsúzta­tására összegyűlt budapestie­ket. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkára. a KNDK elnöke és a küldöttség tagjai ezután elköszöntek a magyar politi­kusoktól, közéleti vezetők­től, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult, majd a vendégek Kádár János és Losonczi Pál társaságában gépkocsikba szálltak, és dísz­motorosok kíséretében a Keleti-pályaudvarra hajtat­tak. A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság zászlóival díszített pályaudvaron Ká­dár János és Losonczi Pál baráti búcsút vett Kim ír Széntől és a delegáció tag­jaitól. A koreai párt- és ál­lami küldöttség különvona- ta ezután kigördült a Keleti pályaudvarról. A 650. ÉVFORDULÓ Emlékezetébe ajánljuk mindenkinek Díszünnepség Gyöngyösön A település várossá nyil­vánításának 650. évforduló­ján díszünnepséget rendeztek tegnap Gyöngyösön. Zenés ébresztő köszöntötte a lakos, ságot, majd térzene fogadta azokat, akik ügyeik után jártak, illetve az ünnepi gyű­lés színhelyére, a Mátra Mű­velődési Központba igyekez­tek. A színházteremben a meg. hívottak foglaltak helyet, az elnökség tagjai között pedig ott volt többek között dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Vaskó Mihály, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja, Barta Alajos, a Magyar Szocialista Munkás­párt Heves megyei Bizottsá­gának első titkára és Mar- kovics Ferenc, a megyei ta­nács elnöke. Vörösmarty Szózatát Sze­mes Mari színművésznő ad­ta elő, majd a díszünnepség résztvevőit dr. Tir Dezső, Gyöngyös Város Tanácsának elnöke köszöntötte. Emlékez­tetett az 1981. szeptember 30-án megtartott várospoliti kai tanácskozásra, amelyen úgy döntöttek, hogy a XII. kongresszus határozatainak szellemében, a VI. ötéves tery céljaival összhangba hozható alkotómunkával készülnek a város' kiváltsága kikiáltásá­nak 650. és felszabadulásá­nak 40. évfordulójára. —■ Jelenthetem — mondta a városi tanács elnöke —, hogy ezektől a gondolatoktól áthatva dolgozott az elteli években a város lakossága. Majd arra emlékeztetett, hogy Gyöngyös történetében mindig fontos' szerepe volt az emberi helytállásnak, a város szeretetének. (Folytatás a 3. oldalon) Építők napján

Next

/
Thumbnails
Contents