Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 9., szombat a Kálvária-domb oktatási központjában. Már a ‘tavasszal birtokba vettük az új, tizenhat-tan­termes általános iskolát a Martinovics utcáiban, de á tornatermet, az étkezdét és a napközit magába foglaló szárnyat szeptemberre készí­tik majd el. A Mátrai úti lakótelepen egy felnőtt és egy gyermek körzeti orvosi rendelő kezdi meg a műkö­dését. Napi háromezer köb­méter vizet vezetünk be a város hálózatába a visontai külfejtésről. Az úgynevezett Pacsirta-telepen átadunk egy 72 lakásos tanácsi bérházat, amelynek földszintjén ABC és járműbolt nyílik. A Mát­rai úton az OTP hatvan, az Április 4. téren pedig a MÉSZÖV építtet meg negy­venkét lakást. Űt, járda és közvilágosítási hálózat ké­szül a Mátrai úton a Város­kert utcáig terjedően. A Dél-Kálvária-domibon közvi-: tágítást kap a Farkas Ta­más és a Warga László ut­ca. Ugyancsak közvilágosítást szerelnek az Április 4. téri ék a Vörös Hadsereg úti la­kótelepen. A volt kolostor­kertet kinyitjuk, parkot épí­tünk a templom köré. ősz­re befejezzük a Dimitrov Népkert parkjának és a ke­rítésének a felújítását. Szob­rot állítunk Károly Róbert­nak a Fő téren, a Szabadság téren díszkutat építünk, a Herman Lipót sétányt pedig még vonzóbbá tesszük. A ke­reskedelmi szakiskola, a volt ipari szakmunkásképző épü­letébe költözik át. Az új hely korszerűsítve, felújítva várja a tanulókat. A volt kolostor­épület fogadja magába a könyvtárat, amely így ké- nyelrhes körülmények közé kerül. A Gólya utca nyugati részén 72 telket alakítottunk ki, amelyekre korszerű, cso­portos családi otthonokat lehet építeni. Már a jövőre gondolva — Mennyire hat ki a ju­bileumi év a következő évekre? — Meggyőződésünk, hogy az elmúlt évek során az egészséges lokálpatriotizmus olyan mértékben erősödött városunk lakóiban, hogy ez alapot ad arra, hogy biza­lommal -tekintsünk a követ­kező évek elé. Mert az ed­digiekhez hasonlóan, ezután is számítunk a város lakos­ságának a megértésére. Szá­mítunk arra, hogy áldoza­tos munkájuk eredménye ként, a társadalmi összefo gás révén a szellemi és anyagi értékeink tovább gya­rapodnak. A jubileumra való felkészülés egybeesett a középtávú terveinkben rög­zített feladatainkkal, a ki­emelt társadalompolitikai programjaink teljesítésével. Szeretnénk a jövőben is az erőinket a lakásépítés, az általános és középiskolai tan­teremfejlesztés, valamint a kórház rekonstrukciójának feladataira összpontosítani. — Hogyan honorálja a vá­ros tanácstestülete a jubile­umi év során kifejtett leg­érdemlegesebb tevékenysé­get? — A városi tanács testüle­té ez alkalommal külön is megbecsüli a fejlődés elő­mozdításáért, a haladó ha­gyományok megőrzéséért ki­fejtett kiemelkedő tevé­kenységet. Értékeli a példa­adó társadalmi munkát, a gazdasági és a kulturális éle­tet fejlesztő, magasszintű te­vékenységet. A maradandó ér­tékeket teremtő és a várost gazdagító kollektívákat és személyeket a díszünnepsé­gen kitünteti. Adományozunk díszpolgári címet, Gyöngyös­ért emlékérmet, miniszteri kitüntetést adunk át, vala­mint oklevelet és plaketteket. — Végezetül: mit kér a tanács elnöke a 650 éves vá­ros lakóitól? — Szeretném a köszönete- met kifejezni a város lakos­ságának azért, hogy megér­tésükre talált a jubileumi kezdeményezésünk. Ugyan­akkor azt is kérem, hogy ez a növekvő városszeretet, a településünkhöz való ra­gaszkodás tovább erősödjék. Tegyünk meg együtt min­dent a városért, annak rend­jéért, tisztaságáért, értékeink és hagyományaink őrzéséért és ápolásáért az elkövetke­zendő években is. Személyes példaadással dolgozzunk a munkahelyeinken, gondozzuk a környezetünket azért, hogy valamennyien nyugodtan, ki­egyensúlyozottan éljünk sze­retett városunkban, itt, a Mátra kapujában, Gyöngyö­sön. És köszönöm a Népúj­ságnak, hogy ezt a mostani lehetőséget megteremtette. — Mi pedig köszönjük a készséges válaszokat. G. Molnár Ferenc Már a történelmi múlt korai századaiban meg­telepedett az ember a Mátra lábánál. A honfog­laláskor pedig ez a táj adta az egyik törzs szállás­helyét. Az élénk gazdasági élettel rendelkező hely­séget Károly Róbert emelte városi rangra. Ennek az eseménynek 650. évfordulóját ünnepli a „Mát­ra kapuja” most. Ebből az alkalomból kértünk interjút dr. Tir Dezsőtől, a városi tanács elnökétől. A munka szeretete jelle­mezte és jellemzi a gyön­gyösieket — mondta Tir Dezső. A Mátra lá­bánál elterü­lő város ké­pe történel­met idéz A múltban gyökerezik — Miért éppen június 9 re jelölték ki a jubileumi ünnepség időpontját? — A Gyöngyös várossá nyilvánítását tartalmazó ok. levél keltezése 1334 pünkösd­je. A Visegrádon megírt ok­mány „Urunk mennybeme­netele ünnepét” említi, ez pedig pünkösd. Az idén ez az ünnep június 10-re esik. A választás így esett az ezt megelőző napra. — Milyen dokumentumok állnak a rendelkezésre a vá­rosi jog adományozását bi­zonyítandó? — Az eredeti oklevél meg­semmisült. Feltehetően ak­kor, amikor a városházára beszorult törököket a füleki várkapitány 1648-ban úgy pusztította el, hogy rájuk gyújtotta az épületet. Ada­tainkat az Anjou-kori ok­mánytárból vettük. Ez a gyűjtemény tartalmazza a gyöngyösi városalapító le­velet. A megelőző korokban a helytörténészek is ezt az okmánytári szöveget hasz­nálták. Ezt veszik alapul a ‘gimnázium régi évkönyvei is. Abban az évben egyszerre három város kapott Budá­val azonos rangot; Gyön­gyös, Szécsény és Rimaszom­bat. Egyes kutatók a brnói levéltárat jelölték meg, hogy ott található az oklevél ere­dete. Megkeresésünkre azon­ban onnan érdemi, igazoló válasz nem érkezett. Egyik történészünk újra értelmez­te az Anjou-okmánytár anya­gát, de az alaptényeken ez nem változtat. — Hogyan él a történelmi múlt hagyománya a város lakosságának a tudatában? — A múlt század második felétől egyre többen fordí­tottak figyelmet a történel­mi múlt eseményeire. Amíg a levéltár Gyöngyösön volt, a kutatási lehetőség ótt kí­nálta magát mindenkinek. A város nem jelentéktelen há­nyada, a történelem iránt érdekelődő lakosság mindig büszkén vallotta lakóhelyéi Budával azonos rangú civi_ tásnak. Régi oklevelek és pecsétek is közvetítik a múlt üzenetét. A felszabadulás napjaiban a Nemzeti Bizott­ság kiáltványa meghatódot- tan jelzi, hogy azon a tör­ténelmi helyen tanácskoznak, ahol annak idején Rákóczi követei is tárgyaltak. Ha­sonló érzések töltötték el az 1848-ban nemzetőröknek állt gyöngyösi férfiakat. A régeb­bi időkből pedig a város ki­váltságait megerősítő olta­lomlevelek jelzik, hogy a tö­rök uralom idején is őrkö­dött a település a hagyomá­nyai fölött. Az utóbbi évti­zedekben, különösen az el­lenforradalom után lendült fel nagyobb ütemben a ha­gyományok ápolása. Remél­jük, a mostani évforduló alapvetően meghatározza a várostudat alakulását. Az örökséget továbbfejlesztve — Milyen örökséget kapott a város az elmúlt századok_ tói? — Erkölcsi vonatkozásban nagyon értékes ez az örök­ség, amely a városhoz való ragaszkodásban, a minden körülmények közötti helyt­állásban mérhető. Még az ellenségeink is becsülték eze­ket a vonásokat, hiszen a tö­rök is kiváltságokkal ruház­ta fel a várost. A gyöngyö­si kézművesek és kereskedők élelmes, értelmes és szorgal­mas emberek voltak. Az uta­zók, az erre vetődő idegenek is csodálták a várost. A gyöngyösiek minden bajuk­ból a maguk erejéből lábal­tak ki, pedig bajból volt itt több, mint elég: tűzvészek, pestisjárványok, árvizek. Épületekben, objektumokban sem szegény az örökségünk. Csaknem félszáz értékes mű­emlékünk van. Ám kaptunk olyan nyomornegyedeket is, mint a Duranda. De a leg­főbb: eleink a nemzet nagy sorsfordulóiban mindig hal­latták a szavukat, a történel­mi haladás oldalán szolgál­tak becsülettel. Legújabb kori történelmünkben a munkásmozgalom jeles me­gyei hagyományai kötődnek a városunkhoz. Mindezekkel együtt pedig a munka sze­retete jellemezte és jellem­zi a gyöngyösieket. — Mennyit változott a vá­ros 1944., a település felsza­badulásának időpontja óta? — Az elmúlt negyven év során átformálódott a város­kép. Ma már nem szokatlan a tízemeletes épület, és nem ez a legmagasabb lakóház. Míg korábban csaknem min­denki a mezőgazdaságból, a kereskedelemből és a kis­iparból élt, ma az üzemi munkások százalékaránya a legkedvezőbb. Fejlett me­zőgazdasággal és jól szerve­zett ipari nagyüzemmel ren­delkező közösség vagyunk. Ugyanakkor akár Iskolavá­rosnak is mondhatjuk ma­gunkat. A fejlődést minden vonatkozásában itt összefog­lalni nem lehet. A változást az emberek életmódja, élet­vitele, gondolkodásmódja jel­zi a legékesebben. A város A hajdani gyöngyösiek szép érzékét igazolják a városköz­pont ízléses házai nyugodt, kiegyensúlyozott mindennapi termelőmunká­jának az egy napra eső ér­téke szemléltetné a legjob­ban az anyagi fejlődést. De ki tudná ezt konkrét adat­ban kifejezni. A barát és az ellenség is elismeri azonban, hogy ha a szokásos módon, az 1938-as szinttel vetjük össze, többszörös növekedés­ről van szó. Az elmúlt egy évben — Hogyan készült a la­kosság az idei ünnepségek­re? — Főként munkával. Már az elmúlt év során a Haza­fias Népfront és a lakóbi­zottságok segítségével sike­rült a lakosság széles’ réte­geit megnyerni és bevonni a városért végzendő társadal­mi munkákba. Folyamatos­sá vált a lakáskörnyezet tisztán tartása és csinosítá­sa. Parkosították az új lakó­telepeket. Játszótereket épí tettek. A szocialista brigá­dok bekapcsolódását a Mik­roelektronikai Vállalatnál dolgozó Szigma szocialista brigád kezdeményezte. A la­kosság a tavaszi nagytakarí­tásban, a város csinosításá­ban hihetetlenül ' magas számban vett részt: huszön- hétezren kapcsolódtak be. A Jókai utcában sok ház hom­lokzatát újították fel saját erejükből. — Mit ad ebben az évben a város a lakosságnak? — A következő létesítőié nyék befejezését tervezzük: elkészül a tanuszoda és a külső tereprendezés, parko­sítás az új tanév kezdetére. Ahogy terjeszkedik a település, úgy nőtt meg az épületek magassága A maiak egyik büszkesége a Kálvária-domb on épült oktatási központ (Fotó: Perl Márton) A TÖRTÉNELMI HALADÁS OLDALÁN Gyöngyös 650 éve

Next

/
Thumbnails
Contents