Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-09 / 134. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 9., szombat a Kálvária-domb oktatási központjában. Már a ‘tavasszal birtokba vettük az új, tizenhat-tantermes általános iskolát a Martinovics utcáiban, de á tornatermet, az étkezdét és a napközit magába foglaló szárnyat szeptemberre készítik majd el. A Mátrai úti lakótelepen egy felnőtt és egy gyermek körzeti orvosi rendelő kezdi meg a működését. Napi háromezer köbméter vizet vezetünk be a város hálózatába a visontai külfejtésről. Az úgynevezett Pacsirta-telepen átadunk egy 72 lakásos tanácsi bérházat, amelynek földszintjén ABC és járműbolt nyílik. A Mátrai úton az OTP hatvan, az Április 4. téren pedig a MÉSZÖV építtet meg negyvenkét lakást. Űt, járda és közvilágosítási hálózat készül a Mátrai úton a Városkert utcáig terjedően. A Dél-Kálvária-domibon közvi-: tágítást kap a Farkas Tamás és a Warga László utca. Ugyancsak közvilágosítást szerelnek az Április 4. téri ék a Vörös Hadsereg úti lakótelepen. A volt kolostorkertet kinyitjuk, parkot építünk a templom köré. őszre befejezzük a Dimitrov Népkert parkjának és a kerítésének a felújítását. Szobrot állítunk Károly Róbertnak a Fő téren, a Szabadság téren díszkutat építünk, a Herman Lipót sétányt pedig még vonzóbbá tesszük. A kereskedelmi szakiskola, a volt ipari szakmunkásképző épületébe költözik át. Az új hely korszerűsítve, felújítva várja a tanulókat. A volt kolostorépület fogadja magába a könyvtárat, amely így ké- nyelrhes körülmények közé kerül. A Gólya utca nyugati részén 72 telket alakítottunk ki, amelyekre korszerű, csoportos családi otthonokat lehet építeni. Már a jövőre gondolva — Mennyire hat ki a jubileumi év a következő évekre? — Meggyőződésünk, hogy az elmúlt évek során az egészséges lokálpatriotizmus olyan mértékben erősödött városunk lakóiban, hogy ez alapot ad arra, hogy bizalommal -tekintsünk a következő évek elé. Mert az eddigiekhez hasonlóan, ezután is számítunk a város lakosságának a megértésére. Számítunk arra, hogy áldozatos munkájuk eredménye ként, a társadalmi összefo gás révén a szellemi és anyagi értékeink tovább gyarapodnak. A jubileumra való felkészülés egybeesett a középtávú terveinkben rögzített feladatainkkal, a kiemelt társadalompolitikai programjaink teljesítésével. Szeretnénk a jövőben is az erőinket a lakásépítés, az általános és középiskolai tanteremfejlesztés, valamint a kórház rekonstrukciójának feladataira összpontosítani. — Hogyan honorálja a város tanácstestülete a jubileumi év során kifejtett legérdemlegesebb tevékenységet? — A városi tanács testületé ez alkalommal külön is megbecsüli a fejlődés előmozdításáért, a haladó hagyományok megőrzéséért kifejtett kiemelkedő tevékenységet. Értékeli a példaadó társadalmi munkát, a gazdasági és a kulturális életet fejlesztő, magasszintű tevékenységet. A maradandó értékeket teremtő és a várost gazdagító kollektívákat és személyeket a díszünnepségen kitünteti. Adományozunk díszpolgári címet, Gyöngyösért emlékérmet, miniszteri kitüntetést adunk át, valamint oklevelet és plaketteket. — Végezetül: mit kér a tanács elnöke a 650 éves város lakóitól? — Szeretném a köszönete- met kifejezni a város lakosságának azért, hogy megértésükre talált a jubileumi kezdeményezésünk. Ugyanakkor azt is kérem, hogy ez a növekvő városszeretet, a településünkhöz való ragaszkodás tovább erősödjék. Tegyünk meg együtt mindent a városért, annak rendjéért, tisztaságáért, értékeink és hagyományaink őrzéséért és ápolásáért az elkövetkezendő években is. Személyes példaadással dolgozzunk a munkahelyeinken, gondozzuk a környezetünket azért, hogy valamennyien nyugodtan, kiegyensúlyozottan éljünk szeretett városunkban, itt, a Mátra kapujában, Gyöngyösön. És köszönöm a Népújságnak, hogy ezt a mostani lehetőséget megteremtette. — Mi pedig köszönjük a készséges válaszokat. G. Molnár Ferenc Már a történelmi múlt korai századaiban megtelepedett az ember a Mátra lábánál. A honfoglaláskor pedig ez a táj adta az egyik törzs szálláshelyét. Az élénk gazdasági élettel rendelkező helységet Károly Róbert emelte városi rangra. Ennek az eseménynek 650. évfordulóját ünnepli a „Mátra kapuja” most. Ebből az alkalomból kértünk interjút dr. Tir Dezsőtől, a városi tanács elnökétől. A munka szeretete jellemezte és jellemzi a gyöngyösieket — mondta Tir Dezső. A Mátra lábánál elterülő város képe történelmet idéz A múltban gyökerezik — Miért éppen június 9 re jelölték ki a jubileumi ünnepség időpontját? — A Gyöngyös várossá nyilvánítását tartalmazó ok. levél keltezése 1334 pünkösdje. A Visegrádon megírt okmány „Urunk mennybemenetele ünnepét” említi, ez pedig pünkösd. Az idén ez az ünnep június 10-re esik. A választás így esett az ezt megelőző napra. — Milyen dokumentumok állnak a rendelkezésre a városi jog adományozását bizonyítandó? — Az eredeti oklevél megsemmisült. Feltehetően akkor, amikor a városházára beszorult törököket a füleki várkapitány 1648-ban úgy pusztította el, hogy rájuk gyújtotta az épületet. Adatainkat az Anjou-kori okmánytárból vettük. Ez a gyűjtemény tartalmazza a gyöngyösi városalapító levelet. A megelőző korokban a helytörténészek is ezt az okmánytári szöveget használták. Ezt veszik alapul a ‘gimnázium régi évkönyvei is. Abban az évben egyszerre három város kapott Budával azonos rangot; Gyöngyös, Szécsény és Rimaszombat. Egyes kutatók a brnói levéltárat jelölték meg, hogy ott található az oklevél eredete. Megkeresésünkre azonban onnan érdemi, igazoló válasz nem érkezett. Egyik történészünk újra értelmezte az Anjou-okmánytár anyagát, de az alaptényeken ez nem változtat. — Hogyan él a történelmi múlt hagyománya a város lakosságának a tudatában? — A múlt század második felétől egyre többen fordítottak figyelmet a történelmi múlt eseményeire. Amíg a levéltár Gyöngyösön volt, a kutatási lehetőség ótt kínálta magát mindenkinek. A város nem jelentéktelen hányada, a történelem iránt érdekelődő lakosság mindig büszkén vallotta lakóhelyéi Budával azonos rangú civi_ tásnak. Régi oklevelek és pecsétek is közvetítik a múlt üzenetét. A felszabadulás napjaiban a Nemzeti Bizottság kiáltványa meghatódot- tan jelzi, hogy azon a történelmi helyen tanácskoznak, ahol annak idején Rákóczi követei is tárgyaltak. Hasonló érzések töltötték el az 1848-ban nemzetőröknek állt gyöngyösi férfiakat. A régebbi időkből pedig a város kiváltságait megerősítő oltalomlevelek jelzik, hogy a török uralom idején is őrködött a település a hagyományai fölött. Az utóbbi évtizedekben, különösen az ellenforradalom után lendült fel nagyobb ütemben a hagyományok ápolása. Reméljük, a mostani évforduló alapvetően meghatározza a várostudat alakulását. Az örökséget továbbfejlesztve — Milyen örökséget kapott a város az elmúlt századok_ tói? — Erkölcsi vonatkozásban nagyon értékes ez az örökség, amely a városhoz való ragaszkodásban, a minden körülmények közötti helytállásban mérhető. Még az ellenségeink is becsülték ezeket a vonásokat, hiszen a török is kiváltságokkal ruházta fel a várost. A gyöngyösi kézművesek és kereskedők élelmes, értelmes és szorgalmas emberek voltak. Az utazók, az erre vetődő idegenek is csodálták a várost. A gyöngyösiek minden bajukból a maguk erejéből lábaltak ki, pedig bajból volt itt több, mint elég: tűzvészek, pestisjárványok, árvizek. Épületekben, objektumokban sem szegény az örökségünk. Csaknem félszáz értékes műemlékünk van. Ám kaptunk olyan nyomornegyedeket is, mint a Duranda. De a legfőbb: eleink a nemzet nagy sorsfordulóiban mindig hallatták a szavukat, a történelmi haladás oldalán szolgáltak becsülettel. Legújabb kori történelmünkben a munkásmozgalom jeles megyei hagyományai kötődnek a városunkhoz. Mindezekkel együtt pedig a munka szeretete jellemezte és jellemzi a gyöngyösieket. — Mennyit változott a város 1944., a település felszabadulásának időpontja óta? — Az elmúlt negyven év során átformálódott a városkép. Ma már nem szokatlan a tízemeletes épület, és nem ez a legmagasabb lakóház. Míg korábban csaknem mindenki a mezőgazdaságból, a kereskedelemből és a kisiparból élt, ma az üzemi munkások százalékaránya a legkedvezőbb. Fejlett mezőgazdasággal és jól szervezett ipari nagyüzemmel rendelkező közösség vagyunk. Ugyanakkor akár Iskolavárosnak is mondhatjuk magunkat. A fejlődést minden vonatkozásában itt összefoglalni nem lehet. A változást az emberek életmódja, életvitele, gondolkodásmódja jelzi a legékesebben. A város A hajdani gyöngyösiek szép érzékét igazolják a városközpont ízléses házai nyugodt, kiegyensúlyozott mindennapi termelőmunkájának az egy napra eső értéke szemléltetné a legjobban az anyagi fejlődést. De ki tudná ezt konkrét adatban kifejezni. A barát és az ellenség is elismeri azonban, hogy ha a szokásos módon, az 1938-as szinttel vetjük össze, többszörös növekedésről van szó. Az elmúlt egy évben — Hogyan készült a lakosság az idei ünnepségekre? — Főként munkával. Már az elmúlt év során a Hazafias Népfront és a lakóbizottságok segítségével sikerült a lakosság széles’ rétegeit megnyerni és bevonni a városért végzendő társadalmi munkákba. Folyamatossá vált a lakáskörnyezet tisztán tartása és csinosítása. Parkosították az új lakótelepeket. Játszótereket épí tettek. A szocialista brigádok bekapcsolódását a Mikroelektronikai Vállalatnál dolgozó Szigma szocialista brigád kezdeményezte. A lakosság a tavaszi nagytakarításban, a város csinosításában hihetetlenül ' magas számban vett részt: huszön- hétezren kapcsolódtak be. A Jókai utcában sok ház homlokzatát újították fel saját erejükből. — Mit ad ebben az évben a város a lakosságnak? — A következő létesítőié nyék befejezését tervezzük: elkészül a tanuszoda és a külső tereprendezés, parkosítás az új tanév kezdetére. Ahogy terjeszkedik a település, úgy nőtt meg az épületek magassága A maiak egyik büszkesége a Kálvária-domb on épült oktatási központ (Fotó: Perl Márton) A TÖRTÉNELMI HALADÁS OLDALÁN Gyöngyös 650 éve
