Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 132. szám 1984. június 7., csütörtök ÁRA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A NYÁRI ÜLÉSSZAK ELŐTT Tanácskoztak megyénk országgyűlési képviselői Az Ifjúsági Ház adott otthont a képviselőcsoport tegnapi ülésének (Fotó: Köhidi Imre) Június 20-án, — mint arról már hírt adtunk — felhangzik az Országház üléstermében a képviselők tanácskozásának kezdetét jelző csengőszó. Hogy honatyáink —, illetve képviselőasszonyaink — felkészülve, a megyei helyzet ismeretével, a felelősségteljes munkához szükséges helyi adatok birtokában lássanak munkához, tegnapi csoportülésükön tanácskoztak a szűkebb hazánkat is érintő témákról. Konkrétan: az elmúlt évi költségvetésről, vagyis megyénk tanácsainak gazdálkodásáról. A továbbiakban pedig az ifjúságról szóló, 1971. évi IV. törvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait értékelték Novák Pálné dr., csoportelnök vezetésével. Kényeskedők Bár már Moliére a XVII. század közepén kipellengérezte ezt az emberi tulajdonságot, mégsem tűnt el nyomtalanul a ké- nyeskedő típus. Ma is akadnak olyanok, akik szívesen körülírják mondandójukat, felesleges szavakba. barokkos cifrálkodásba rejtik a gondolatok hiá nyát. Hogy az előbb idézett szerzőtől hozzunk fel egy példát, szerelem helyett tegyük fel azt mondják: vágy arra, hogy a kedves személy rokonszenves tagjait szemem sugarával nap mint nap nyomon követhessem. Ezek a bo nyolult kifejezések eltakarhatják az ürességet, a mondandó sekélyességét. Mert mi is ennek a magatartásnak a veszélye? Nem egyszerű szószaporítás ez, amelynek könnyen lelepleződik a természete. Nem is bürokratikus mondatcsavarás, amelyet olyan sokszor kigúnyolnak a ka barétréfák. Meggyőzőnek hat az efféle szöveg. a hallgató első pillanatban csak bámul, nem tudja megítélni, mennyire őszinte, mennyire igaz a hallottak tartalma. Manapság, amikor gazdaságunkban, társadalmi életünkben és mindennapjainkban egyre nagyobb szükség van az egyszerű és keresetlen véleménynyilvánításra, felmérhetetlen veszélyei vannak a ködösítésnek. A „kényeske- dő’’ olyan képet festhet a környező világról, amely sokakat megtéveszthet. Féligazságokat, torz véleményeket terjeszthet az érzelmes ékesszólás látszata és önve alatt. De nemcsak a nagy dolgokban akozhatnak galibát az ilyen hajlamokkal rendelkező emberek, hanem magánéletükben. szűkebb környezetükben is bonyodalmakhoz vezet a burkolt célozgatás, a tudálékos okfejtés. A valódi segítség helyett könnyen kaphatunk az ilyen ismerőstől körmönfont tanácsot, semmit sem érő cd rádás szóvirágot. Nem egyszerű rendet tenni a jelenségek között, mégha tisztán és árnyaltan fogalmazunk sem. Sok oldalról meg lehet vizsgálni egy-egy történést, föltárva a mozgatórugókat, az okokat. a folyamatot. Ez nem kis előfeszítést kíván, időt és türelmet. Utánajárni és -gondolni nagyon nehéz, fegyelmet és munkát követel. Egyszerűbb a körülírás. a hangzatos frázisok használata. Csak abban lehet reménykedni, hogy lelepleződik végül is a fogalmi bűvészkedés, s káderül, hogy melyik vélemény megalapozott, melyik mögött van teljes ember, még ha néha nem is olyan ügyesen és körmöníontan hangzik. Mert mindenfajta megnyilvánulás értékét tartalom és forma egysége adja meg. s a kényeskedéá előbb-utóbb önmagát leplezi le, ha felbomlik ez az összhang. Gábor László Az említett két téma előterjesztője ezúttal Marko- vics Ferenc, a megyei tanács elnöke volt. aki mindenekelőtt arról szólt, hogy a megye tanácsai tavaly jól sáfárkodtak a rendelkezésükre álló több mint 3 milliárd forinttal. S hogy mi mindenre jutott ebből az összegből, azt hosszan lehetne sorolni, mint ahogyan tette .ezt a megyei tanácselnök is. A képviselők rendre nyugtázták a tényeket, hiszen szinte minden fejlesztésről, tervről, elképzelésről véleményt mondtak egykoron a választópolgárokkal folytatott beszélgetések kapcsán. Tolmácsolták egyebek között, hogy fejleszteni kell a közlekedést, az úthálózatot. Ezekre csaknem 100 milliót költöttek: az útkorszerűsítések mellett felújítottak 15 hidat, kialakítottak hét új utcacsatlakozást, s újabb autóbuszmegálló tette kényelmesebbé az utazást. A képviselők közül többek között Úszta Gyula érdeklődött az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséről, kérdésére elhangzott: a jelentősebb rekonstrukciók mellett általános orvosi körzetfejlesztésre került sor Gyöngyösön, s körzeti ellátókörzetté szervezték — a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak egészségügyi felügyelete érdekében — o bodonyi, az erdőtelki, a poroszlói, illetve a tiszanánai rendelőket. A szociális ellátás — e témakört érintette a vitában Zsidei Istvánná és Eperjesi Iván is — az elmúlt évben javult: Egerben új szociális foglalkoztató épült, a megyében újabb három idős emberek gondozására szánt napközi otthon létesült, s bővült a hivatásos, valamint a tiszteletdíjas gondozónői hálózat. Számosán érdeklődtek és beszéltek az oktatási fettételek javításáról, s nem véletlenül, hiszen a demográfiai hullám tetőzése éppen az általános iskolákban — a közeljövőben pedig a gimnáziumokban — érezhető. Az elmúlt esztendőben — szólt a megyei tanácselnök tájékoztatója — kilenc jelentősebb oktatási és köz- művelődési beruházás valósult meg: 25-teI emelkedett a tanulócsoportok, 46-tal pedig a napközis közösségek száma. Az óvodákba 1973 végén már 253-mal több gyermeket tudtak felvenni, mint korábban, a zsúfoltság azonban még így is jelentős, az intézményekben 15,5 százalékkal több apróságra vigyáznak, felügyelnek, s tervezik a nevelőmunkát, mint ahogy azt a körülmények ideálisan lehetővé tennék. S mivel ezt a témakört — a tanácsi gazdálkodás mérlegét — az ifjúsággal zárták a tanácskozás résztvevői, nem véletlen, hogy hasonló gondolatokkal folytatták: az if júsági törvény megvalósításának tapasztalataival. Dobos Józsefné, Fábryné Dobat Ilona, Vaskó Mihály. Úszta Gyula, Eperjesi Iván, Novák Pálné dr. véleménye, hasznos gondolata, egy-egy égető problémákkal tűzdelt terület megvilágítása bizonyította: nem volt hiábavaló napirendre tűzni a témát. Már- csak azért sem. mert a megye lakosságának több mint 40 százaléka — mintegy 148 ezer állampolgár — harmincéven aluli fiatal: ezernyi örömmel, tervvel, gonddal életet kezdő ifjú. Vaskó Mihály fogalmazott így: .,Nekünk kötelességünk megteremteni az ifjúság gondtalan életének feltételeit, hiszen ők lesznek a mi eltartóink, társadalmi céljaink további megvalósítói ...” Ezt követően esett szó a család, az iskola, a munkahely, az egész társadalom óriási felelősségéről, hogy a mai ifjúság nevelése olyan kerékvágásban haladjon, amelyet az elődök példamutatása, tapasztalata, s a jövő szocialista építésének igénye határoz meg. Az egri Ifjúsági Házban megtartott tanácskozáson — a helyszín megválasztása is stílusos volt, hiszen komoly munkát végez az új intézmény, amelyben eddig mintegy 420 ezer fiatal talált hasznos időtöltést — hozzászólt többek között Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára és Sós Tamás, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. A véleményekben összecsendülő képviselői értékelést Barta Alajos a következőképpen summázta: — Ifjúságunk társadalmi megítélése pozitív, van céljuk, perspektívájuk, s el kell ismernünk az eredményeiket. IMindemellett rengeteg tartalék van bennük, s ezt a megfelelő i törődés, gondjaik megértése és lehető legjobb orvoslása fejében szívesen ,.kiadják” magukból. Hiszik .és támogatják politikánkat, s mint Úszta Gyula fogalmazta meg, igénylik a mi korosztályunk, vezetőink és szakembergárdánk .támogatását... Képviselőink az ország- gyűlés következő ülésszakára való felkészülés után Fridél Lajosnak, az Ifjúsági Ház igazgatójának kalauzolásában megtekintették az intézményt. Szilvás István Kim lr Szén Magyarországra érkezik A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács meghívására június 7-én, csütörtökön, párt- és állami küldöttség élén hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke. Alakuló ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács Szerdán az Országházban dr. Bognár Rezső elnökletével alakuló ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács. A társadalom alkotmányos rendjének védelmében, a jogszabályok és jogi irány- mutatások alkotmányosságának biztosításában közreműködő 15 tagú testület megvitatta a tevékenységével kapcsolatos tartalmi és szervezeti kérdéseket. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, és Apró Antal, az országgyűlés elnöke — hangsúlyt kapott, hogy a tanács eljárását a felsőszintű állami szervek, illetve vezetőik a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületéi, továbbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok indítványozhatják. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgárok csak az említettek útján fordulhatnak a testülethez. Az Alkotmány- jogi Tanács folyamatos te- vényesége várhatóan jó irányban befolyásolja a jogalkotás színvonalát is. Áfészek ígérik Javul a zöldség- gyümölcs-el látás Megyénk fogyasztási szövetkezetei termelés segítő és felvásárlási tevékenységükkel immár csaknem három évtizede szolgálják a lakosság ellátását. Mind a kistermelőknek nyújtott támogatás, mind pedig az áruátvétel széles körű, s a maga nemében valamennyi jelentős. A zöldség-gyümölcs témája azonban valahogy (Folytatás a 2. oldalon) Borbély Sándor Bükkszéken Heves, Nógrád és Borsod megyék munkásőr-parancs- nőkainak tegnap Bükkszéken, a helyi ifjúsági táborban Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa rancsnoka tartott tájékoztatót. A rendezvényen részt vett Virág Károly, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára és Farkas Sándor, megyei munkásőr-parancsnok. A megnyitó után Borbély Sándor szólt a munkásőrség múltjáról, hagyományairól, a jelen legfontosabb feladatairól. Elmondotta. hogy a munkásőrök állandó megújulás közben végzik tevékenységüket a párt politikájának végrehajtásában. Felhívta a figyelmet a parancsnoki munka fontosságára, az emberekkel való mindenkori odaadó törődésre. Hangsúlyozta, hogy a testületen belül továbbra is az egyenlőség elvét figyelembe véve tevékenykedik a társadalom szinte minden rétege,, idős és fiatal egyaránt. Szólt arról is, hogy parancsoki feladat a munkásőrök teherviselésének egyenlővé tétele, s külön kiemelte a gazdasági és társadalmi munkában való helytállás jelentőségét, ősz szességében Borbély Sándor megállapította, hogy a három megye munkásőrei az elmúlt időszakban eredményesen oldották meg a rájuk bízott feladatokat. Borbély Sándor beszédét tartja A parancsnoki óra résztvevőinek egy csoportja (Fotó: Szabó Sándor)
