Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-06 / 131. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 6., szerda Barta Alajos a megyei KISZ-bizottságon A KISZ megyei bizottságára látogatott Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára. A meleg hangulatú találkozón Sós Tamás, a KISZ megyei első titkára, tájékoztatta a vendéget mindarról, ami szűkebb pátriánk itjúsági mozgalmának tagjait foglalkoztat ja, s szólt a megyei küldöttértekezlet előkészületeiről is. A pártbizottság első titkára megköszönte a nyílt és őszinte beszámolót, hangsúlyozva: biztos abban, hogy a KISZ- és pártszervezetek kapcsolata a jövőben is töretlenül fejlődik. Ogy vélte, fontos, hogy a fiatalok lendül ete ne csökkenjen, ne túlozzák el a gazdasági nehézségeket, kérlelhetetlenül szánjanak szembe a problémákkal. Igyekezzenek tartalmasabbá, gazdagabbá tenni a mozgalmi életet, hisz tartalékok még bőven vannak. A találkozó baráti beszélgetéssel zárult. (Fotó: Szántó György) „Üzenet egykori iskolámba” — Talán most először — éreztem leküzdhetetlen vágyat egykori iskolám után. Kívánkoztam a falak közé, ahol hajdanán a betűvetést tanultam, ahol az egyszeregyet nyüstölték belém, és ahol a tornaórákat csak a kispadról nézhettem, mert világ életemben „felmentett” voltam. Tizennégy év óta nem léptem át a 2-es iskola küszöbét. Most összeszorult a szívem, amikor a kék köpenyes kislány szélesre tárta előttem a csapóajtót. „Bornemissza példaképünk, lelkesít minket harcunkra. ..” A csapatinduló dallama most is a fülemben cseng. Emlékszem, ezt is énekeltük, amikor Kodály tanár úr nálunk járt. Az énekórákat ma is abban a teremben tartják, ahol rég. A szomszédos helyiségben ismerkedtünk a magyar nyelvtan alapjaival, az irodalom gyöngyszemeivel, itt olvastuk fel először jól, rosz- szul sikerült dolgozatainkat. Velünk izgultak, talán még jobban mint mi, a hospitá- ló főiskolások. A falakon ismerős képek, a folyosó kiállítószekrényeiben talán akad olyan szemléltetőeszköz, amit azóta is őriznek. Ötödikesek voltunk, amikor bevezették a kabinetrendszerű oktatást. Csengetéskor szedtük a cókmókunkat. s megindult a népvándorlás. A fizikát a második emeleten tanultuk, istenem, de sokat reszkettem Rados tanár úr óráin. .. új világért, szabad hazaért, vár az építőmunka. ..” A folyosón sorakoztunk. Az órát lestük, vajon mennyi telik el várakozással a 45 percből, mert Klári néni nem jön. Talán felelésre se lesz idő. csak ne engem hívna ki, mert fogalmam sincs Románia ásványkincseiről. Végre egy kis felüdülés, két órán át rajzolhatjuk a terem közepére állított kockákat Rózsi néni felügyelete alatt. A hetes gépiesen jelent: Tavaris ucsityelnica, nyikto ne átszusztvujet. És Kati néni valami hallatlan érzékkel választja ki közülünk azt, aki semmiképp sem akar felelni. Pisszenés nélkül figyeljük kezének minden mozdulatát, amint az osztálynaplót lapozza és az utolsó padban ülő is pontosan tudja éppen hol tart. „. .. egri csillagoknak hős példája, lelkesít minket munkára, harcra..Dehogy is tudtuk, hogy is értettük volna, mi az a munka. Alig vártuk, hogy végre kiszabadulhassunk az udvarra. Persze csak az, aki megette a spenótot. Szegény Tomi egész délután ott ült az ebédlőben. Gizi néni, a napközis tanárnő időnként odalépett hozzá, de ő dacosan tovább nézett farkasszemet a főzelékkel. Mi meg odakint szinte fékezhetetlenek voltunk. Szorultunk is érte másnap osztályfőnökünktől, Gergely Sanyi bácsitól. Mindent tudott, hiszen ott lakott az iskolában. Matematikát tanított. Ej, de sokat kiabált, pedig aranyszíve volt. Ti, mai nebulók már nem láttátok bicegő járását, mosolygós szemét. Mi voltunk az utolsó osztálya, később alig élvezhette nyugdíját. .. Csöndes folyosó. A tanári szobából számomra ismeretlen pedagógusok lépnek ki. Ám az 1982-ben készült tablón még felfedezem Szabó Gabi nénit, Kormos Tóni bácsit. És most itt jön Kiszelyi Gyuri bácsi. De sokait segített nekünk, ügyetlen lányoknak a gyakorlati órán. Keresztnevemen szólít, pedig 13 év hosszú idő. „.. . népünk javáért, boldogulásáért küzd az úttörőcsapat." Boldogultunk? Vannak közöttünk orvosok, tanárak, jogászok, mérnökök. Többségük családos. Hogy is volt a névsor? Bállá, Balogh, Bálffy, Bánhidi..., Gaál, Kalán, Kőműves, Löffler. .., Makkai, Mikuska, Molnár..., Nagy, Németh, Pelle, Papp..., Slézia, Szi- nok, Szabó, Szőlősi. Szétszórt az élet, ritkán találkozunk. De üzenjük egykori iskolánk : szeretettel gondolunk vissza. Az 1970-ben végzett 8. b. osztály tanulója: Fazekas Eszter Küldöttek lesznek — Ha én küldött lennék... Az elmúlt hetekben, hónapokban — amikor akárcsak országszerte megyénkben is a kisebb s nagyobb KISZ- közösségekben beszámolót készítettek az elmúlt esztendő munkájáról —, jó néhány fiatal kezdte így töprengését arról: mit is emelne ő ki legfontosabbként, ha szót, kaphatna a rangos fórumokon. A gondolatok azóta lecsiszolódtak, megérlelődtek, összegzésükre a megyei küldöttgyűlésen szombaton kerül sor Egerben. Azon a jeles rendezvényen. amelyen nemcsak számvetés készül, de körvonalazódik az is: milyen feladatok várnak a jövőben az ifjúsági mozgalom aktíváira, tagjaira. Érthető tehát a fölfokozott várakozás, a lelkes készülődés. A leendő résztvevők közül három fiatalt kérdeztünk meg arról, miként néznek a jelentős esemény elébe, társaik nevében mit mondanának ha.. . Köztük az egyik legifjabb Jakab Róbert, az egri 212-es számú Szakmunkásképző Iskola első osztályos esztergál.vostanulója. Még épp csak kóstolgatja a KISZ-es életet, a KISZ-es munkát. — Egy évvel ezelőtt, amikor Egerbe kerültem. elég sok változás ért hirtelen. Falu után város. általános helyett középiskola, a könyvek mellé az esztergagép . . . És hát ami la legérdekesebb volt: megbíztak az osztályban a KISZ-titkársággal is. Róbert első élménye tehát az volt, miként segítették őt. a többieket is a KISZ-esek a beilleszkedésben. Ez a beilleszkedés úgy látszik igen jól sikerült, s a szerény fiatalember bevált a funkDoktorcsik Éva (Fotó: Perl Márton, Szántó ciójában. Hisz nemrég már a városi küldöttgyűlésen „szerepelt”. — Azt részleteztem, milyen az építőtábori mozgalom a mi iskolánkban. Ta- nulótársaim véleményét tolmácsoltam, hisz nekem még meglehetősen 'ikevés a tapasztalatom. Épp ezért, úgy gondolom, szombaton is a: lesz számomra a legfontosabb. hogy tanuljak, figyeljek. s aztán jól beszámoljál, mindenről odahaza. Szécsi Imréné (akit. tekintettel árra. hqgy még meglehetősen ifjú asszony, mindenki csak lánynevén. Doktorcsik Évaként emleget) érthetően gazdagabb tapasz, tálatokkal rendelkezik. — A Mátravidéki Fémművek háromszáz KISZ-esét fogom ezúttal képviselni — akár egyébként is a megyei KISZ-bizottság tagjaként. Mint „hajdani munkást” jelenlegi adminisztrátort igen sok gondolat foglalkoztat. Azt hiszem, eléggé át tudom érezni fiataljaink problémáit. A városi küldöttgyűlésen arról beszéltem, hogy a mieink hogy vesznek részt a gazdasági építőmunkában, a szocialista brigádversenyben, az Alkotó Ifjúság pályázatokon. De bőven van még olyan téma. ami bennünket foglalkoztat. . . Hosszan sorolja: mi-mindenről lehetne szólni. Nem lesz könnyű a választása, hogy melyikhez kapcsolódjon. — Itt van például a lakáshelyzet. Az árak, melyeket a mieink js csak akkor tudnak megfizetni, ha rengeteget GMK-nak. Igen ám, de ha kevesebb a fiúk- lányok szabad ideje, nehezebb őket egyéb ügyekben mozgósítani. Jól ismerem Antal Viktória György, Szabó Emil) Jakab Róbert mindezt. Hisz amióta férjhez mentem, s Imagunk is a fészekrakással vagyunk elfog, lalva. egyre nehezebb a mozgalmi életre időt szakítani. Antal Viktória vesszőparipája viszont az érdekvédelem és a káderpolitika. A gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat ifjú közgazdásza szintén „régi motoros”. Tíz esztendeje tagja a KISZ-nek. s az egyetemen már mint szervező titkár tevékenykedett. Budapesti születésű, de társadalmi szerződése s férje végül is a mátraalji városhoz kötötte. Szavaiból úgy tűnik, sokat nyerhettek vele. — Annak idején a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen felejthetetlen élményeket szereztünk arról, mennyi pluszt adhat az embernek, ha másokért is dolgozik. s ha mások is törődnek vele. Amikor itt újra megbízatásokat kaptam, örömmel vállaltam. Viktória a dolgozó fiatalok tanácsának is tagja. Nyilvánvaló. szívesen szól társai érdekében. — Arról szeretnék majd beszélni, ,hogy mennyi hátrányt jelenthet, 1 ha egy-egy munkahelyen kevés a kiforrott KISZ-vezetö. A kezdők nincsenek mindig tisztában lehetőségeikkel, s így kevésbé tudják iképviselni a tagságot. Pedig, lenne miben segíteni KISZ-eseinknek. kezdve a pályakezdéstől a családalapításig. Jó lenne tehát, ha nagyobb figyelmet fordítanánk ,a vezetők kiválasztására. pnegbízására. továbbképzésére. Arra a kérdésre, hogy ő mit vár a megyei küldöttgyűléstől, így válaszolt: — Elsősorban őszinteséget, mert csak így juthatunk előbbre. (németi) A ma használatos különböző típusú mozdonyokkal ismerkednek az úttörök Különvonat gyermekeknek... A megalapításának 650. évfordulóját ünneplő Gyöngyösre szervezett különvo- natot a hatvani MÁV-csomópont Kilián György KISZ- alapszervezete. A csomópont dolgozóinak gyermekei ismerkedtek meg ezen az úton a Mátra alja fővárosának nevezetességeivel, nem utolsósorban pedig szüleik, nagyszüleik munkahelyeivel. ...majd vonatra szállva útnak indulnak Gyöngyös felé (Fotó: Szabó Sándor)
