Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-05 / 130. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 5., kedd

*.

REFLEKTORFÉNYBEN:

Az Állami Balett Intézet

Pihenő

(Hauer

Lajos

(elvétele)

1950 óta minden év áprilisában hatalmas felirat jelenik meg Budapesten. az Operaházzal szemben, az egykori Upor Kávéház, azaz az Állami Balett Intézet bejárati üvegablakán: felvételi hirdetmény, amely tíz óv körüli fiúk és lányok jelentkezését várja hazánk egyetlen felsőfokú szintű (s ma már főiskolai rangú) táncosképző intézményébe. Az ötvenes években az intézet mesterei személyesen is bejárták az országot, hogy a jó alkati adottságú, jó ritmusérzékű. kellő mozgásfantáziával rendelkező kisiskolásokat felkutassák. Később módosult a felvételi rendszer: a tömegkommunikációs eszközök segítségével az intézet felhívása- az ország minden részébe eljutott, és felkelthette az érdeklődést a legtávolabbi falvakban is a balettszínpad, a táncművész pálya iránt.

Hogy miért is szép ez a pálya, milyenek a fény- és árnyoldalai, arról már nagyon sok kitűnő művész vallott az újságíróknak, rádió- és tv-riportereknek egyaránt- Markó Iván, Dózsa Imre vagy Pongor Ildikó színvonalas portréfilmje pedig — a képernyőn keresztül — magát a táncnak élő. hivatását a legnagyobb tudatossággal, áldozatkészséggel vállaló, a táncolást személyes sorsának érző művészt is bemutatta. Mindhárman a Balett Intézet növendékeiként sajátították el a balettművészet s e művészi hozzáállás alapjait.

Dózsa Imre, az intézet főigazgatója, így emlékezik: „Megalakulásakor kerültem több ezer jelentkező közül az Állami Balett Intézetbe, elvégeztem az intézet táncművészképző tagozatát s leérettségiztem. Akkor azt hittem, ezzel minden kapcsolatom megszakadt az intézettel, létezését az évenként megjelenő új arcok és az év végi koncert jelentették ... Táncolva a világ különböző együtteseivel, útjaim során találkoztam újra az intézettel, legalábbis az intézet létével. Mégpedig azzal a kíváncsi tisztelettel, amivel róla beszéltek... New Yorktól ' Stockholmig.” Mert mind az innen elszerződött magyar táncosok, mind az itt tanult külföldi növendékek megbízható szakmai tudásukkal és rátermettségükkel maximálisan megállták a helyüket, és elismerést vívtak ki nemcsak maguknak, de a magyar táncművészképzésnek is.

Az intézet falai között, a hagyományos osztályokban, s a tükrökkel-rudakkal felszerelt balett-termekben egymást követően folyik a ■mindennapos közismereti és szakmai oktatás. Az a kisiskolás, aki a sikeres felvételi vizsga után bekerül ide, az intézet általános iskolájá. ban kezdi meg ötödik osztályos tanulmányait, s egy- , úttal az első szakmai évfolyam tagja lesz. A világszerte elismert szovjet Va- ganova-módszer alapján felépülő kilencéves szakmai oktatás rendje szerint első gimnáziumos korában jut az ötödik évfolyamba, mint nyolcadik évfolyamos művészképzős növendék érettségizik. majd a kilencedik évben felkészül a szakmai tanulmányok végét jelentő vizsgakoncertre. Ennek sikere után szerződést köt valamelyik balettegyüttessel, ahol egy évet tölt .művész- gyakornokként”, azaz részt vesz az adott együttes munkájában, és továbbfejleszti a kilenc év alatt szerzett színpadi tapasztalatait. E színpadi munka minősítése is beleszámít ugyanis abba a művészdiplomába, amit a növendék a tizedik év végén, szakdolgozatának megvédése és a főiskola elméleti tárgyaiból letett államvizsga után kézhez kap.

Ez a diploma nemcsak azt jelenti, hogy a balettnövendék eredményesen végezted hazánk balettművészeti főiskoláját. hanem más felsőfokú intézményeken, illetve az intézetben működő pedagógustagozaton való továbbtanulása esetén tanulmányi kedvezményt biztosít.

Az Állami Balett Intézet méltán büszke néptánctagozatára is, amely négyéves periódusban a hivatásos néptáncegyüttesek számára képez táncosokat. Az idén már a negyedik tagozat negyven növendéke sajátítja el — gimnáziumi tanulmányai mellett — a magyar és nemzetiségi néptánc-dialektusok gazdag tánckincsét, miközben a színpadi nép- tánoművészet különböző stílusaiba, koreográfiái termésébe. azaz: a mai magyar néptáncrepertoárba is beletanul. A már végzett néptáncosokkal pedig már mindenki találkozhatott, aki a közelmúltban látta az Állami Népi Együttes, a Budapest Táncegyüttes, a B. M. Duna Művészegyüttes, a Népszínház Táncegyüttese, vagy az éppen harmincéves évfordulójára velük megifjí- tott Magyar Néphadsereg Művészegyüttese műsorait: lassanként ők alkotják az együttesek új, ütőképes magját.

A néptánctagozat csak két év múlva, az 1986—87-es tanévben hirdet újra felvételt. A balett-tagozat azonban az idén is várja az új reménységeket. A jelentkezés már befejeződött az intézet mesterei és tanárai ismét nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadják a több száz jelentkezőt, hogy kiválaszthassák közülük azokat a fiúkat és lányokat akik tíz év múlva a mai ..csillagok”: Keveházi Gábor. Lőcsei Jenő, Szakály György, vagy Pongor Ildikó. Szőnyii Nóra, Szabadi Edit ifjú kollegáiként lépnek majd a Magyar Állami Operaház színpadára, továbbá a Pécsi Balett, a Győri Balett és a Fővárosi Operettszinház közönsége elé. (K. ZS.)

Shirley Mac La ine az Irma, te édes című filmben

Oscardíjasok,

1984

Ebben az évben az ötvenedik alkalommal osztották ki Hollywoodban az Oscar- díjakat, az amerikai Film- művészeti és Filmtudományi Akadémia 1929-ben alapított díjait a 28 cm-es aranyozott bronzszobrocskákat. Mint minden évben, az idén márciusban is nagy érdeklődés előzte meg az ünnepélyes aktust, hisz a várományosok között érdekes produkciók. neves és alig ismert művészek egyaránt szerepeltek. És — ahogyan azt nemrég a televízióból megtudhattuk — a szavazók is csak a helyszínen felbontott borítékok tartalmából értesülhettek az összesített eredmények ről.

Az elsőfilmes James L. Brooks Terms of Endearment című alkotását például 11 kategóriában jelölték. S valóban, a magyarra Becéző szavaknak fordított című film nyerte el a legjobb film és a legjobb rendezés Oscarját. Kiváló teljesítményéért Shirley MacLaine-é lett a legjobb női alakítás díja, míg Jack Nicholson ugyancsak a Becéző szavakban nyújtott teljesítményével érdemelte ki a legjobb férfi mellékszereplő címet. S ez az alkotás díjat nyert abban a kategóriában is, amely la legjobb forgatókönyvadaptációnak szólt.

A történet középpontjában anya és leánya kapcsolata áll. Az anya (Shirley MkoLaine) csak úgy tudja elképzelni az életet és a boldogság marandóságát, ha állandóan ellenőrzi, figyeli saját magát és mindenki életét maga körül. Leánya (Debra Winger) szereti az anyját, de élete 30 éve alatt mindent elkövet, hogy ne olyan legyen, mint ő.

Shirley MacLaine, aki épp e napokiban, ez év április 24- én ötvenéves, egészen különleges személyiség. Kiváló táncos, sokoldalú színész, aktívan politizál, két könyve jelent már meg. 1955- ben mutatkozott be Hollywoodban Alfred Hitchcock Bajok Barryval című filmjében. Világhírűvé a Legény- lakás tette 1959-ben. Sok ■filmjét bemutatták nálunk is, például az Irma, te édes, a Melyik úton járjak?.

Filmbeli partnere — szomszédja, ex-űrhajós szerepében Jack Nicholson színész- rendező. 1937. április 2Í- én született. Filmes pályafutását Hollywoodban küldöncként kezdte az egyik stúdióban. Aztán fellépett színpadon, szövegkönyveket írt, és kisebb filmszerepeket játszott. 1969-ben ismerte meg nevét a világ a Szelíd motorosok részeges ügyvédjének szerepében. 1974 óta már csak filmszínész. 1975-ben kapott először Oscar-díjat, a Száll a kakukk fészkére Mc. Mur- phyjának megformálásáért. Ismertebb filmjei közül néhány: öt könnyű darab. Kínai negyed. Foglalkozása: riporter.

A legjobb külföldi film díjában mi is érdekelve voltunk. Az öt benevezett produkció közt szerepelt a Jób lázadása. A jelölés maga iá minősítés, a díjat azonban Ingmar Bergman filmje, a Fanny és Alexander kapta. 1976 óta. amióta elhagyta hazáját, ez a világhírű rendező első újra Svédországban forgatott alkotása. Kitart amellett, hogy ez az utolsó filmrendezése. Hogy így lesz-e, a jövő dönti el. A díjnyertes alkotás egy jómódú nagy családról szól, amely svédországi városban él a század elején. A hosz- szú történet csak rövid időt ölel fel hőseink életéből, a problémákkal való vdasko. dásukból. Mint minden Bergman -filmnek, ennek sem a története az elsődleges, hanem az emberi kapcsolatok.

Bergman alkotótársa ezúttal is a kiváló Sven Nyk- vist operatőr. A népes szereplőgárdából csak néhány isimért Bergman-színész nevét emeljük ki: Jarl Kulié, Christine Schollin, Harriet AnderSson, Gunnar Björnst- rand', Erland Josephson.

A legjobb színészi alakításért Robert Duvallt jutalmazták a Gyengéd megbocsátás című filmben nyújtott teljesítményéért. Iszákos férfit személyesít meg.

aki egy útmenti benzinkút tulajdonosnőjét arra kéri, hadd dolgozhasson nála néhány napig kosztkvártély- ért... Az asszonyt Tess Harper, a kisfiát, Sonnyt Allan Hubbard játssza. A kritikák őket is dicsérik. Ugyancsak a Gyengéd megbocsátáshoz fűződik a legjobb forgatókönyvért adott Osear-dij, amelyet Horton Foote-nak ítéltek oda.

Barbara Streisand sokat remélt Yentl című filmjének nevezésétől, hisz többszörösen is magáénak mondhatta ezt az alkotást. Isaac Bashe- vis Singer regénye alapján Jack Rosenthallel ő írta a forgatókönyvet, ő volt a rendező és a saját produkcióban készített alkotásnak ő játszotta a főszerepét. Míg sikeres és nálunk is hamarosan látható Tootsie-ban Dustin Hoiffman olyan férfit játszik, aki csak nő képéiben tűid érvényesülni. Streisand filmjében egy fiatal lány adja ki magát férfinak, hogy tanulhasson. 'Ehhez persze, az is hozzátartozik, hogy a történet a századelő Kelet- iBurópájában játszódik. Streisand várakozásával ellentétben filmjének csak zene- és dalszerzői, Michel Legrand, Alan és Marilyn Bergman kapott Oscar-díjat a legjobb zenei feldolgozásért. A legjobb eredeti dalnak járó kis szobrot Giorgia Moroder Micsoda érzés című szerzeményének adományozták, amely a Fleshdance című filmben hángzik el. A történet egy fiatal nőről szól, aki függetlenségre törekszik, és híres táncosnő akar lenni.

Hárdm Oscar-díjat kapott az Igazi helytállás című, űrhajósok között játszódó produkció: eredeti zenéjéért,

hangéffeiktusaiért és hangprodukciójáért. A film írója és rendezője Philip Kaufman, a főszereplők: Sam

Shepard, Barbara Hershey és Donald Moffat.

Mint eddig, valószínűleg most is eljut hozzánk néhány az OScar-díjjal jutalmazott produkciók közül.

(E. M.)

H

eti humor ét elején

— Ugyan mi az egyéni azokban az utazásokban, amelyek az önök prospektusában szerepeltek — kérdi a csalódott turista.

— A vendégek — válaszol az idegenvezető —, mindegyik más valami miatt elégedetlenkedik!

•ér

Az orvos komolyan így szól a páciens feleségéhez: — Az ön férjének teljesen kikészültek az idegei. Feltétlenül nyugalomra van szüksége.

— Tudom, doktor úr! Hiszen naponta legalább ezerszer mondom neki!

k

— Beleszerettem egy 70 éves nőbe. Ugyan mit tegyek, hogy feleségül jöjjön hozzám? — kérdi barátjától a 60 éves multimilliomos.

— Egyszerűen mond azt, hogy már 80 éves vagy!

•ér

— A barátom az egész vagyonát elveszítette a tőzsdén — mondja bőgve Susi.

— De azért még nem kell sírnod.

— Dehogynem, hiszen tudom, hogy szörnyen hiányozni fogok neki,'

•ér

— Ha társasáéba vagyunk hivatalosak, akkor én az autó kulcsait mindig odaadom a feleségemnek.

— Hiszen neki nincs is jogosítványa.

— Ez igaz, de legalább a kulcslyukat megtalálja.

k

A feleségem el akar válni. Pedig mindig segítettem neki, és kedves voltam hozzá. Minden reggel az ágyába vittem a kávét. Csak meg kellett darálnia.

k

Hogyhogy veszekedtek? Azt hittem, a feleséged még a lábadat is megcsókolja.

Megcsókolja, de előzőleg mindig meg akarja mosni.

k

Még mindig veszekedtek ebéd közben? — kérdezi a felnőtt fiú szüleit.

Nem, amióta mindegyikünknek külön sószórója van, megférünk egymással.

Régi sikerek — új filmek

Amióta a televízió térhódítása miatt a filmszínházak közönsége csökkent, megindult a harc a nézők vissza- hódításáért. A producerek eredményes fegyvernek tartják ebben a küzdelemben a régi nagy sikerek felelevenítését. Az utóbbi években sorra keletkeztek olyan alkotások, amelyek korábban már filmre vitt történeteket dolgoztak fel. Ilyen volt a többi között A bagdadi tolvaj, amelyet 1979-ben forgattak újra Roddy McDo- wall, Kabir Bedi, Marina Vlady és Peter Ustinov főszereplésével, Clive Donner rendezésében. Ugyanabban az évben, az Óz, a csodák csodája is újra filmre került. Judy Garland egykori szerepét Diana Ross táncolta-énekelte. A televízió Hitchcock-sorozatában nemrég láthattuk a Londoni randevút, amelynek eredeti címe A Lady eltűnt. Margaret Lockwood egykori szerepében Cybill Shepherddel készült el az új változat. A

nyomorultak két újabb verziójáról tudunk. Áz egyik főszerepeit Richard Jordan, Anthony Perkins, John Gielgud és Flora Robson játssza, a másikét Lino Ventura és Michel Bouquet-Ro- bert Hossein rendezésében. Ez utóbbi Victor Hugo regényének állítólag a 33. filmváltozata.

A legújabb újrafeldolgozások között szerepel ismét az Óz, ezúttal angol produkcióban, Walter Murch rendezésében, aki ezzel a filmmel debütál. Dorothy szerepét egy kilencéves vancouveri kislány, Fairuza Balk játssza. A forgatás helyszíne az anglai Selis- bury síkság.

Újra a kamerák elé került Tarzan. Edgar Rice Bor- rough írásai nem sokkal Tarzan első alakítójának. Johnny Weismüllemek a halála után érik meg ú j rafeltámad ásuka t a mozikban. A Films című angol lap Greystoke, Tar- zannak, a majmok urának legendája címmel tudósít az

új produkcióról, amelynek rendezője Hugn Hudson, és ő játssza a főszerepet is. A parádés szereposztásban találjuk a többi között Ralph Richardson, Ian Holm, James Fox, Nigel Davenport nevét. Jane szerepében a huszonnégy éves amerikai Angie MacDowell debütál. A külső felvételeket Kameruniban és Skóciában készítették.

1942-ben, a háború alatt, forgatta Emest Lubitsch Lenni vagy nem lenni «című, világsikerű antifasiszta komédiáját, a még' ugyanabban az évben elhunyt Carole Lombard főszereplésével. Most Mel Brooks produkciójában, Alan Johnson rendezésében készült el egy új verzió, amelyben a főszerepeket Mel Brooks és felesége, Anne Bancroft alakítja.

A korán elhunyt Peter Sellers filmjeinek sorában láthatta közönségünk a tévében A rózsaszínű párducot. ö játszotta a kétbalkezes Clouseau felügyelőt. ElAz új Tartan

készült a hetedik „párduc- film” — az első Sellers nélkül. Utódját, a reménytelenül ostoba Clifton Sleigh felügyelőt Ted Wess játssza. A rózsaszínű párduc átka című film rendezője ismét Blake Edwards.

Újra ^filmre került I. Péter cár élete. Egyelőre any- nyit tudunk róla, hogy az amerikai Lawrence Schiller rendezi Nagy Péter címmel.

(E. M.)