Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
1°. |3 NÉPÚJSÁG, 1984. június 30., szombat A fekete hercegek birodalma Harc a kokainmafiával Ezek már nem csatározások, ez már szabályos háború — fogalmazták meg a helyzetet az elmúlt hetekben a kolumbiai újságok. Kivételesen nem a megszokott latin-amerikai határfeszültségek egyikéről, még csak nem is az országban dúló gerillaharcokról ejtettek szót (sőt, e fronton épp nemrég került sor egyesztendős fegyvernyugvás kihirdetésére a kormány és a fegyveres ellenállási mozgalmak között). hanem a dél-amerikai állam lassan első számúvá váló belpolitikai gondjáról — a kábítószerről. Meggyilkolt miniszter S ez esetben nem újságírói túlzás meghatározásuk: a kábítószer-termelés, -kereskedelem és -csempészet napjainkra valóban olyan méreteket öltött, hogy Fernando Bela- únde elnök például az ország és szomszédai közállapotait fenyegető legnagyobb veszélynek nevezte. Feltétel nélküli hadüzenetet hirdetünk — jelentette ki az államfő Nei- va székesegyházában, igazságügy-minisztere temetési szertartásán. A kábítószergengszterekkel nem kötünk fegyverszünetet, számukra nem lesz könyörület — tette hozzá. Az elnök indulatai köny- nyen magyarázhatók. Miniszterét, Rodrigo Lara Bonillát ugyanúgy a rendkívüli befolyással bíró kokainmaffia tette el láb alól, mint ahogy a kábítószer- business „fekete hercegeknek” hívott vezetői számlájára írandó évente sok száz más gyilkosság is. Terror- osztagok támadásai, emberrablások, megvesztegetések és megfélemlítés — a kábítószerüzlet irányítói nem válogatnak az eszközökben. A politikai pártokban éppúgy megvannak az embereik, mint a rendőrségnél, vagy az igazságszolgáltatásban. Néhány szakértő úgy véli, hogy ma már a kolumbiai kábítószerbárók birodalma „állam az államban”: egyesek szerint nagyobb bevételt hoz, mint az ország összes törvényes exportja! Hogy ez számszerűleg mennyi, azt természetesen csak becsülni lehet. Az azért biztosra vehető, hogy dollárszázmilliók, netán milliárdok forognak kockán. Célpont: Florida A legnagyobb felvevőpiac természetesen az Egyesült Államok — bár az elmúlt időben megnőtt Nyu- gat-Európa fontossága is. Az USA-ban évente állítólag több, mint 100 milliárd dollárt költenek különféle kábítószerekre, s a listán a kokain egyre feljebb emelkedik. S míg marijuanából például az amerikai fogyasztók lassan önellátóvá váltak, kokainból változatlanul a délkelet-ázsiai aranyháromszögből és a latin-amerikai ellátóktól (ahogy a londoni Times egy nagy terjedelmű leleplező írásban titulálta: Narkóföldről) származnak a csempészküldemények. A hatóságok általában tehetetlenek: a titkos kolumbiai finomító laboratóriumokban előállított port kis magánrepülőgépek szállítják, amelyek közül jó, ha minden századikat sikerül elcsípni. A fő célpont Florida, Miami, de ha az amerikai hatóságok itt fokozzák az ellenőrzést, akkor az árut könnyűszerrel más szövetségi államba irányítják át. A vámőröknek nincs egyszerű dolguk: tavaly ugyan csaknem 10 tonna kokaint koboztak el a határállomásokon. a szakemberek véleménye szerint azonban ez csak töredéke az országba áramló mennyiségnek. Ráadásul a portéka minősége is egyre javul — a fehér por tisztasága napjainkban 2—3 szorosan meghaladja a néhány évvel ezelőttit. Márpedig ez a háttéripar laboratóriumainak felkészültségéről árulkodik. Érthető hát, hogy Washingtonból erősödik a sürgetés: a bogotai kormány számolja fel a kábítószerláncolatot. Lara Bonilla épp erre törekedett: igyekezett összehangolni a kokainkereskedők elleni fellépést. Először történt meg az is, hogy nyilvánosan, név szerint megjelölte a „fekete hercegek” némelyikét, s hogy sajtónyilatkozatban leplezte le szoros összefonódásukat az üzleti és politikai élettel. Voltaképp nem volt nehéz dolga. Kolumbiában ugyanis közszájon forgott, ki az, aki a szennyes pénzek segítségével még képviselőséghez is jutott, s az is nyílt titok volt, hogy az ország második legnagyobb városában székelő „medellini maffia” mintegy egymillió dollárral szállt be a legutóbbi, márciusi helyhatósági választásokba. Kiadatási kérelmek Ami viszont újdonság: az igazságügy-miniszter által indított kampány során bebizonyosodott a kábítószerpiac irányítóinak és egyes anarchista gerillacsoportoknak együttműködése. Tavasszal például, amikor a kolumbiai rendőrség eddigi legnagyobb fogását érte el (csaknem 14 tonna kokaint foglaltak le és semmisítettek meg egy dzsungelbeli rejtekhelyen), kiderült, hogy a kábítószerraktárakat egy szélsőséges fegyveres szervezet emberei őrizték. A politikai harcok és a kábítószerpiac elleni küzdelem frontjai tehát összefüggnek. A bogotai kormányzat most teljes erőbedobást hirdetett a „fekete hercegek” ellen. Kérdés, hogy lesz-e elég erejük beváltani a fenyegetéseket. Az elnök Lara meggyilkolása után mindenesetre több határozott lépést tett: a biztonsági erők rendkívüli meghatalmazást kaptak, fokozták a fegyveres alakulatok készültségét, megkönnyítették a letartóztatásokat. Belaúnde Terry azt is bejelentette, hogy ezentúl teljesíteni fogják az Egyesült Államokból érkező kiadatási kérelmeket. A higgadtabb megfigyelők azonban csak mérsékelt derűlátással figyelik a szigorú intézkedéseket. Egyrészt túl kiterjedtnek, a hatalmi rendszerbe mélyen beágyazódottnak látják a kábítószerbárók birodalmát, s figyelmeztetnek: a kábítószer rabjainak száma magában Kolumbiában is gyors ütemben növekszik, elsősorban a fiatalok soraiban. Másrészt — valószínűleg joggal — túl erősnek tartják a százmilliós üzleteket jelentő kábítószer-bu- siness vonzását. S ez nemcsak a viszonteladókra, az utcai árusok alvilági hálózatára igaz. Amíg ugyanis egy kokanövényt termesztő paraszt akár tízszer any- nyit is kaphat a felvásárlóktól, mint amennyiből társai egy évig tengődnek, addig a veszélyeket is vállalni fogja, s kitart a gyilkos anyag mellett. Márpedig ez szolgál alapul a „fekete hercegnek” uralmának. Sz. G. Az 1983. X. 1.—1984. VI. 30. közötti Időszak Eger és Kazincbarcika üzemigazgatóságokhoz tartózó közérdekű hibabejelentők között JUTALOMSORSOLÁST RENDEZÜNK, melyre minden kedves érdeklődőt meghivnnk. A SORSOLÁS NYILVÁNOS HELYE: ÉMÁSZ V., Egri Üzemigazgatósága EGER, Szabadság tér 13. Ideje: 1984. VII. 11., de. 9 óra. (kistanácsterem) A KERECSENDI „ARANYKALÁSZ” MGTSZ. FELVÉTELRE KERES: FORGÁCSOLÖÜZEMÉBE: szak- és betanított mnnkásokat, VARRODÁJÁBA: betanított munkásokat és műszerészt. Jelentkezni lehet a tsz irodájában, vagy az üzemvezetőknél. KERECSEND, Bereksori u. 3. Tel.: 11. Női dolgozókat egyműszakos munkakörben keltetési munkára felveszünk. Jelentkezni lehet EGER, Szövetkezet u. 2. Szakácsnőt, (őzőnőt, esetleg nyugdíjast, valamint felszolgálónőt felveszünk kis létszámú üdülőbe. Szolgálati férőhelyet biztosítunk. JELENTKEZÉS: GALYATETŐ, Vasas u. 16. Telefon: 76-041 TISZTELT FOGYASZTÓINK! A zavartalan villamosenergia-ellátás elősegítése, az üzemzavarok megelőzése, az üzemzavari késési idők csökkentésének elősegítése érdekében ösztönözni kívánjuk fogyasztóinkat arra, bogy A VILLAMOS HÁLÓZATAINKBAN, BERENDEZÉSEINKBEN ESZLELT RENDELLENESSfiGEKET MIELŐBB BEJELENTSEK. HOLLANDIA Sokarcú döntés A tulipánok földjének lakóit mostanság komor ddl- gok foglalkoztatják. Olyanok, minit a gazdasági válság, a munkanélküliség, a gyorsan növekvő megélhetési költségek, de mindenekelőtt a rakéták. A közelmúlt hírei arról tanúskodnak, hogy az amerikai robotrepülőgépek telepítésének kérdése igen nagy vihart kavart: Hollandia lakóinak többsége nem akar rakétát látni hazájában, s ezt hatalmas tiltakozó megmozdulásokkal hozta ország-világ tudtára. A vihar már-már akkorára kerekedett, hogy egyrészt bukással fenyegette a holland kormányt, másrészt NATO-körökben a nyugat-európai rakótatelepítés láncolatának megszakadásától tartottak. A vihar azóta némiképp elcsendesült... Kecske-káposzta taktika A közvélemény nyomására a holland kereszténydemokrata-liberális koalíció június közepe táján a rakétakérdésről kompromisszumos indítványt terjesztett a parlament elé. A Lubbers- kormány hivatalba lépése óta néz farkasszemet a robotrepülőgépek befogadása ellen tiltakozók népes táborával. A NATO 1979-es kettős határozata 48 amerikai nukleáris rakéta telepítését irányozza elő Hollandiában 1986 közepére. Ám, a hollandok irtózása a rakétáktól olyan méreteket öltött, hogy a kabinet — minden amerikai és NATÖ-nyo- más ellenére — kénytelen volt lavírozásba bocsátkozni. Elkezdődött a vita arról, miként oldják meg a kérdést úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A probléma megítélésében már a kormány is megoszlott. A liberálisok a telepítés mellett kardoskodtak — a NATO-határozat szellemében. Maga a miniszterelnök, a kereszténydemokrata Lubbers először arra gondolt, hogy a 48 robotrepülőgépből 36-ot, vagy 24-et telepítenének. Ezt a tervet azonban a liberálisok és a NATO- központban rögtön elvetették. Azután az a javaslat merült fel, hogy a robotrepülőgépek csak válság- helyzetben kerülnének Hollandiába — természetesen, a woendsrechti támaszponton minden előkészület megtörténne fogadásukra. Ezt a liberálisok azzal utasították el, hogy az indítvány elfogadása a NATO elárulásával lenne egyenlő. Ráadásul Lubbersnek saját pártján belül is ellenvéleményekkel kellett számolnia. Jacob de Ruiiter hadügyminiszter (!) például egyértelműen a telepítés ellen foglalt állást, mondván: a nukleáris rakéták megjelenése holland földön csak növelné a nemzetközi feszültséget. Mentőöv Lubbersnek Ezután született meg a kompromisszumos javaslat, amelyet a parlament 79 :71 arányban fogadott el. Nyolc szavazat mentette meg tehát Lubbers kabinetjét, paradox módon a mentőöv nem a kereszténydemokratáktól repült hozzá, hanem még a kormányától is jobbra álló kis pártoktól. Felmerült a kérdés, hogy a rakéták ügye ingatta volna meg ennyire Lubbers helyzetét? Nos, a válasz meglehetősen összetett. A miniszterelnök lavírozgatásai a telepítés körül kétségtelenül nem használtak népszerűségének. De a teljes válaszhoz hozzátartozik az is, hogy Hollandia gazdasági helyzete az utóbbi években megromlott. A világ egyik leggazdagabb és legmagasabb életszínvonallal büszkélkedő országa is válsággal birkózik. A tőkés világgazdaság krízise legyengítette. Ma a 14 millió holland közül több mint 800 ezren vannak munka nélkül, vállalatok sora ment csődbe, évről évre nőtt a költségvetési deficit. A kormány gazdasági tevékenységével szembeni elégedetlenséget fokozta, hogy Lubbers nehezen szánta rá magát a lépésre a rakétaügyben. Aki időt nyer ... A hollandok zöme valóban ellenzi a rakétatelepítést. Ellene van mindaddig, amíg meg nem győződik róla, hogy a maga részéről mindent megtett e fegyve- rendszerek telepítésének megakadályozásáért. Nemcsak a természetes önvédelmi reflex, hanem a második világháború szomorú történelmi tapasztalata is erre készteti. A kormány indítványa immár parlamenti határozattá emelkedett. Elfogadásával Hollandia a döntést a telepítésről és a rakéták befogadásának időpontjáról későbbre halasztotta. A határozat szerint a kormány 1985. november 1-én dönt arról, hogy telepítenek-e rakétákat Hollandiába, s ha igen, akkor is 1986 helyett 1988-ig kerülnek a helyükre. A dokumentumból kiderül továbbá, hogy amennyiben időközben folytatódnának a szovjet—amerikai tárgyalások és megállapodás születne, akkor a kormány annak szellemében csökkenti a telepítendő nukleáris fegyverek számát. Végül az sem kizárt — így a határozat —, hogy, ha a Szovjetunió befagyasztja közép-hatótávolságú rakétái számát, Hollandiába egyáltalán nem telepítenek e veszélyes fegyverekből. Lévén kompromisszumos határozatról szó, a döntés sokféleképpen értelmezhető. Lubbers a közvélemény lecsillapítására és a NATO- szövetségesek megnyugtatására egyaránt felhasználhatja, hiszen végülis nem mondott sem igent, sem nemet. A holland békeharcosok közül sokan máris felismerték ezt, azért is hangoztatják: csupán időt, nem csatát nyertek! A NATO berkeiben sem lehet teljes a nyugalom, hiszen elhárult ugyan a kormány- válság, amely esetleg még jobban megkérdőjelezte volna a telepítést Hollandiában, de nem szűnt meg a hollandok harci kedve a rakéták ellen. Kocsi Margit összeállította: Huppán Béla A mezőtárkányi „Aranykalász" Mg. Tsz. (B-kategóriás) felvételt hirdet növényvédő szak-, vagy üzemmérnök, valamint tehenészeti telepvezető és hízómarhatelep-vezetői munkakörök betöltésére. FELVÉTELI KÖVETELMÉNY: nővényvédős esetében szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség, 3 éves szakmai gyakorlat, telepvezetői munkakörökben szakirányú főiskolai vagy középfokú végzettség, 3, ill. 5 éves szakmai gyakorlat. FIZETÉS: a 25/1983. (XII. 29.) MÉM számú rendelet alapján. Agrár-pedagógus végzettségű házaspárok jelentkezése esetén pedagógusi (tanári) állások betöltésére van lehetőség. Felvétel esetén szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a tsz-elnökénél. CÍM : „Aranykalász” Mg. Tsz. 3375 Mezőtárkány, Kossuth út 58. Lefoglalt kábítószer-raktár és -laboratórium az őserdőben (Fotó: Newsweek — KS)
