Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 29., péntek

Július 2-án

A próba Egerben

A közmondás szerint a kivételek erősítik a szabályt. Magyarországon az a szabály. hogy ha a televízió bemutat egy filmet vagy egy színdarabot, akkor ezt már hiába keressük a mozik vagy színházak műsorán. Az utóbbi évek úgyszólván egyetlen kivétele A próba című rockbalett. amelyet egy nagyobb Erkel Szfoház- beli sorozat után műsorába vett és sugárzott a Magyar Televízió is. Akkora volt ugyanis az érdeklődés iránta. hogy adás után sem lehetett levenni a műsorról. Sőt. mi több: az érdeklődés talán még fokozódott.

Ennek legbiztosabb jele, hogy számos vidéki városból jelezték: szívesen látnák a rockbalettet, amelynek zenéje sokak számára ismerős. Presser Gábor muzsikáját gyakran sugározza a rádió, s nem sokkal a színházi bemutató után megjelentek a boltokban a' balettzene lemezei is. Elektromantik cinknél.

A balettelőadás jelképesén szól az élet úgynevezett nagy kérdésedről: a szerelemről és az erőszakról, a szabadságról és az együvé tartozásról, a barátságról és az önfeláldozásról, az élét értelméről és a halálról, a munkáról és a boldogságról. Mindezeket a jelképeket egy játék-a-játékban előadásba tömöríti Fodor Antal koreográfiája: egy balettegyüttes próbájának a felelevenítésébe úgyszólván időn’ és téren kívül1, mintha azt hangsúlyozná, hogy mindaz, amit a színpadon látunk, bármikor bárhol megtörténhet a valóságban is.

A cselekmény úgy indul, ahogy a valóságban is ösz- sze szokott állni a társulat egy jelmez nélküli próbához. Megérkeznek a táncosok, bejönnek a színpadra, utolsókat igazítanak öltözetükön. beszélgetnek, kisebbnagyobb csoportok alakulnak. aztán elkezdődik az együttes munka. Felhangzik a zene. a táncosok feszített tempójú munkába kezdenek, majd a dallamok hatására önfeledten adják át magukat a zene, a tánc örömének. Egy bibliai témájú darabot próbálnak.

A rockbalett színpadra állítása azt ígéri, hogy a közönség mindenütt az eredetivel egyenértékű produkciót láthat. A főbb szerepeket Operaházunk világhírű táncművészei tolmácsolják. Ami azért nagy szó. mert a rendkívüli megterhelésre felkészülvén hármas szereposztásban adják a darabot: tizennégy nap alatt tizenkilenc előadásra vállalkoztak a táncosok, s ez igazán nem kis feladat. Jézus szerepében például a Kossuth-díjas kiváló művész Dózsa Imre és a Liszt-díjas Lőcsei Jenő lesz látható. Júdás szerepében az érdemes művész Ke- veházi Gábor, a Liszt-díjas

Szakáin György, Mária Magdolnát Metzger Márta érdemes művész, Szőnyi Nóra Liszt-díjas és Bán Teodóra táncolja majd, az üldözők vezére: László Péter. A kar szerepére a lodzi balett vállalkozott: ők idén februárban mutatták be (magyar szólistákkal) nagy sikerrel A próbát; a mostani turnéra három szólistájuk jött el, Anna Franczek a női főszerepre. Henryk Minkiewicz Jézus szerepére. Tornász Lykaszyrsky Júdás szerepére vállalkozott.

Semmelweisre emlékeztek

Semmelweis Ignác születésének 166. évfordulója alkalmából a megyei tanács dísztermében ünnepi megemlékezést tartottak csütörtökön. A résztvevőket, köztük Kiss Sándort, a megyei pártbizottság titkárát dr. Mátyás László igazgató főorvos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyebizottságának elnöke köszöntötte, majd dr. Baranyi Miklós, a hatvani kórház osztályvezető főorvosa idézte fel az anyák megmentőjének érdemeit. Ezután dr. Gulyás Julianna, a megyei tanács egészségügyi osztályának helyettes vezetője kitüntetést adott át az e területen dolgozó legjobbaknak. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: dr. Bak Géza (a megyei kórház másodfőorvosa), Borosi Anna, (a gyöngyösi városi kórház

osztályvezető főnővére), Czu- darik Zsuzsanna (viszneki védőnő), dr. Csik Béla (vá- mosgyörki körzeti orvos), Csontos Miklósné (az Egyesített Csecsemő és Egészség- ügyi Gyermekotthon gondozónője), Derne Ferencné (a hatvani 1. számú bölcsőde gondozónője), dr. Dékán Sarolta (hatvani körzeti orvos), Dévai Hubáné (a gyöngyösi városi kórház vezető asz- szisztense), if). Endrész Fe- rencné (a vámosgyörki szociális otthon ápolónője), dr. Fazekas Péter (a megyei kórház részlégvezető főorvosa), Fodor Béláné (a vámosgyörki szociális otthon gazdasági igazgatója), Gál András- né (füzesabonyi vezető védőnő), dr. Hajnády Endre (szihalmi körzeti főorvos), dr. Halassi Ágnes (gyöngyöspatai fogorvos), dr. Hatfaludy

László (a gyöngyösi kórház szakfőorvosa), dr. Juhász La- josné (megyei főgyógyszerész), Kiss Jánosné (a gyöngyösi kórház intézetvezető főnővér-helyettese), Lingsch Dezsőné (az Egyesített Csecsemő és Egészségügyi Gyermekotthon gondozónője), Mata Istvánná (az Egyesült Csecsemő és Egészségügyi Gyermekotthon intézetvezető főnővére), Mozolai István (lőrinci gyógyszertárvezető), Nagy Ilona (a gyöngyösi kórház ápolónője), dr. Oláh Mária (a hatvani Tüdőbeteggondozó Intézet vezető főorvosa), Rakvács József (a megyei kórház műszertechnikusa), dr. Ringelhann György (a megyei kórház másodfőorvosa), Sipos Jánosné (az Egyesített Csecsemő és

Egészségügyi Gyermekotthon gondozónője), Szabó Ferencné (a megyei tanács egészségügyi osztályának főelőadója), Szabó Tiborné (a megyei Módszertani Továbbképző Bölcsőde vezetője), dr. Ha- rangozóné, dr. Szenzenstein Adrienne (a hevesi 2. számú rendelőintézet főorvosa), Tasi Jánosné (karácsondi körzeti ápolónő), Varga Sándor (a gyöngyösi kórház gazdasági osztályvezetője) és dr. Végh Miklósné (az egri 18/9. számú gyógyszertár csoport- vezető gyógyszerésze). Miniszteri dicséretben huszon- ketten részesültek.

★

Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri dísztermében ma délelőtt a központi ünnepségen Heves megyéből a Kiváló Orvos kitüntetést dr. Tövissi Anikó (a megyei kór- , ház gyermekgyógyász szakfőorvosa), a Kiváló Munkáért elismerést Antal Lajosné (füzesabonyi szociális gondozónő) és Garay Gábor (a Gyógyszertári Központ raktárvezetője) veszi át.

II/l.

Hajnalban már talajmenti fagyok voltak. Délután kiugrottunk a telekre, hogy betakarítsuk a termést, s elzárjuk a vizet. Feleségem a diót gyűjtögette az avarban, én a sárgarépát szedtem ki. Fiúnk a homokozóban ásott valami irdatlan mély gödröt. Egyszercsak átkiáltott a harmadik szomszédba:

— Csókolom, Imre bácsi.

Kisvártatva átjött Imre.

A szokottnál is szélesebb mozdulatokkal üdvözölt. Kétoldalról arcon csókolt mindhármunkat, röhécsel- ve veregette a vállam. Bűz- lött az italtól és a cigarettától, igyekeztem szabadulni tőle. Borostás arca lilában . játszott. Hetek óta ihat, gondoltam.

— Amálka hol van? — kérdezte a nejem.

— Kairóban. Két hete.

Tudtuk róla, hogy a vejük, aki egy gazdasági munkaközösségben számítógépes programokat készített, s nagy pénzeket zsebelt be, még a tavaszon befizette Amálkának az egyiptomi IBUSZ-utat. örvendezve mesélték, milyen áldott jó fiú a vejük, g milyen gavallér.

— Jó neki — jegyeztem

I

meg.

— Jó, a k

__ anyját. Mir

e ment el, mondd meg, mire?

— Hogyhogy mire?

— A más pénzéből. Idegenéből. Azt akármikor visz- szakérheti.

— Miért kémé vissza?

— Ha nem pénzben, másképp — erősködött Imre.

— Őröljön, hogy világot

1 ______

Pal

ád! József

Két hét Kairóban

lát a felesége — mondta a nejem.

— Egyedül. Tudja, menynyibe került ez az út? ötvenkétezer forint. Egy évi keresetem.

— Nekem is — mondtam.

— Képes egyedül elmenni. Milyen feleség az ilyen? Ringyó. Voltam a mamáék- nál a múlt héten, ők is azt mondták.

Imréék egy faluból származtak a Tisza mellől. Fiatalon kerültek össze. Imre már akkor is ivott; Amálka remélte, majd abbahagyja. Imre családja gazdag volt. Aztán megfordult a kocka. Pestre költöztek, Amálka varrogatott, később egy maszeknak pulóverokat állított össze a kötött darabokból, éjszakákon át. Sokkal többet keresett, mint Imre. Szép családi házat építettek. Amikor a lányuk férjhez ment, beépítették a tetőteret, ott éltek a fiatalok. Imrének ez sem tetszett; mentek volna külön. Jobb távolból szeretni egymást, mint közelről gyűlölni, mondogatta. A veje legfeljebb Colát ivott. Nem értették meg egymást.

— Ne beszéljen így, Imre — mondta a nejem.

— Sokat ittál — bólintottam rá.

— Mit csináljak, kivagyok idegileg. Ezen az orvos sem tud segíteni. Csak a pénzt szedi el.

— Táppénzen vagy?

— Persze — nevett Imre.

Kioldotta a derékszíját,

miközben a fehér műanyag edényben a répát mostam, letolta a nadrágját térdig. Ilyet még sosem tett előttünk.

— Nézze! — mondta. — Ezzel kezelnek.

Bal. combján valami barna tapasz volt.

— Reuma ellen.

— Húzza már fel a nadrágját — fordult el a feleségem.

— Látott már ilyet? — vihogott Imre.

— Nem. De nem is érdekel — indult a nejem almát szedni.

Körben családi és víkend- házak álltak vegyesen, s mindenhonnan jól oda lehetett látni a mi lapos telkünkre, a hervatag őszi napfényben. Mit gondolnak rólunk?

— Megfázol — szóltam Imrének.

Felhúzta a zöld, honvédségtől származó nadrágot, s folytatta:

— Megmondtam neki, hogy ne menjen. De nem

lehetett visszatartani. Indulás előtt jól felpofoztam. Kiszakadt a fülbevalója.

— Hogy tehetett ilyet? — szömyűlködött a nejem.

— Elkapott az indulat, nem tehetek róla.

— Ezt nem fogja megbocsátani — véltem.

— Nem is kell. Voltam a reptéren, kedden jön a gépe. Kimegyek érte, s ott a reptéren megint felpofozom.

— Ezért nem érdemes kimenni — mondtam.

— De a büdös...

— Ne káromkodjon már! szólt a feleségem.

— Káromkodjon, Imre bácsi — vetette közbe a fiam. Kajánul vigyorgott, a homokozóban állva, kezében a kék műanyag lapáttal. Hatéves volt. — Én szeretem hallgatni.

Kiterítettem a répát a betonra szikkadni, s indultam a ház mögé körtét szedni. Imre jött utánam.

— Eladjuk a házat, véget vetek ennek az egésznek. A mama is azt mondja, adjam el, vegyünk ketten egy másikat.

— Amálkával megbeszélted?

— Még nem.

— Nem egyezik bele. Kifizetnek a mellényzsebből, s mehetsz, amerre látsz.

— Van hová menni. Nem vagyok olyan öreg, négy-öt nő is akad a környéken, aki befogadna.

ötvennégy éves volt. Gépkocsivezető egy kutatóintézetnél. Nagyon belejött, hogy új életet kezd.

(Folytatjuk)

Felvételik Idején— a felvételről

Gondos elemzés készült el nemrég a Művelődési Mi- ms2rtériurn Egyetemi és Főiskolai Főosztályán, összegezték a tapasztalatokat és számba vették, miként vált be a 120 pontos felvételi rendszer. Továbbá: milyen

mértékű jelenleg a felsőszintű oktatás iránti igény? Természetesen egész sor torzulás is felszínre bukkant a munka során. Beszélni róluk rendkívül időszerű, hiszen elérkeztünk a nyári egyetemi-főiskolai felvételi vizsgákhoz.

60 ezer jelentkező

Rekordok ideje lesz az idén ez az időszak: soha

ennyi fiatal nem jelentkezett továbbtanulásra. 'Több mint 36 ezer fiú és leány kíván nappali tagozaton ne- kigyűrkőzni a vizsgáknak, — június 27—július 6 kö- 'zött, a szóbeli idején, valóságos nagyüzemmé válik a legtöbb felsőoktatási intézmény. Az esti-levelező tagozatokra jelentkezőkkel együtt összesen 60 ezer felvételiző ad számot felkészültségének mértékéről. Az esélyek jelzésére elöljáróban érdemes idézni a minisztériumi statisztika adataitól: a nappali tagozaton a férőhelyek pontosan azonosak a tavalyival — tehát 15 740 elsőévest fogadhatnak. Eszerint ösz- szességében 234 százalékos a túljelentkezés. Ez normálisnak tekinthető. Az arányok vizsgálata viszont jelentős torzulásokat tár fel, igények eltolódását jelzi.

Néhány szemléltető számadat: A bölcsészkarokon átlagosan öt jelen tkező jut egy helyre. Nagy a tolongás a jogi karokon is. a miskolci új jogi kar 120 helyére például 423 jelentkező akadt... Erős nyomás nehezedik az orvosi és az állatorvosi fakultásra, a SOTE általános orvostudományt karán csaknem négyszeres, az állatorvosi egyetemen ennél is nagyobb a túljelentkezés. Ami az ellenkező előjelű jelentéseket illeti, a műszaki felsőoktatás immár krónikus érdeklődéshiánnyal küszködik. Minden bizonnyal a műszaki pályák társadalmilag alacsony pénzügyi értékelését jelzi, hogy több főiskola iránt egészen mérsékelt az érdeklődés. A Miskolci Nehézipari Egyetem dunaújvárosi karán csak 163 fiatal adott be felvételi kérelmet. holott 175 férőhely- lyel rendelkeznek. Az egyetem gépészmérnöki karának 230 helyére szintén csak 233 pályázó jut. Beiskolázási gondokkal küszködik több más műszaki egyetem és kar.

Nagy a szóródás

Most már gyakorlatnak tekinthető, hogy a minisztérium augusztusban pótfelvételiket hirdet meg jó néhány főiskolára, illetve egyetemi kanra. Az idén is ez lese a menetrend. Átirányításokkal és a póitfelvételik- kel várhatóan mindenütt megtelnek majd a felvételi listák. A felvételi vizsgák lebonyolítása során arra is ügyelnek, hogy a leginkább tehetséges munkás., illetve

paraszti származású jelentkezők kellő számban bejuthassanak a felsőoktatási intézményekbe. Biztató, hogy a jelentkezési lapok tanúsága szerint minden negyedik pályázó közülük érkezik, a felvettek között pedig rendszerint tovább javul ez az arány; eléri, illetve meghaladja a 40 százalékot.

Igaz. az egyes intézmény- típusok tekintetében eléggé nagy a szóródás. A bölcsészkarokon például csak 22 százalékos országosan a munkásdiákok jelentkezési aránya, a jogi karokon sem több 29—30 százaléknál, a vidéki orvosegyetemeken 26 —30 százalékos. A legtöbb fizikai dolgozó szülőktől származó diák a mezőgazda- sági főiskoláikra igyekszik. Nyíregyházán például jelentkezésük megközelíti. Mezőtúron meg is haladja a 60 százalékot.

A gimnáziumokban a lányok. a szakközépiskolákban a fiúk nagy túlsúlya egészségtelen polarizálódáshoz vezet a jelentkezéseknél is. Felrajzolja jó néhány értelmiségi pálya szinte teljes elnőiesedésének, másutt — például műszaki területen —, az ottani hivatások el- fiérfdasodásának körvonalait. Megmutatkozik ez abban, hogy rendkívül kevés lány adott be felvételi lapot a budapesti Műszaki Egyeltem Villamosmérnöki karára (3,8 százalék), a Kandóba (5,1 százalék), a Bánki Donét Főiskolára (3,5 százalék). A budapesti és a vidéki bölcsészkarokon viszont leányinvázió van — 70 százalékos arányú a jelentkezésük, — a jogi karokon 48—63 százalékos, a tanítóképzőkben 68—72. a tanárképzőkben 85 százalékos a lányok jelentkezése. Megemelték 260 fővel a pedagógusképző intézményekben a felvehetők létszámát, s jó néhány új szak és kar is indul például Egerben. Szombathelyen.

Hány pontra lesz szükség?

A 120 pontos vizsgarend tavaly lépett érvénybe. A minisztériumi tájékoztatás szerint bevált az újfajta értékelés, különösebb gondot nem jelezték az egyetemek, főiskolák. Az ún. pontküszöbökről. — tehát arról, körülbelül mennyi pontra volt szükség tavaly a sikeres vizsgákhoz, illetve a fellebbezés jogának megszerzéséhez — érdemes szólni. Várhatóan hasonlóak lesznek ugyanis az idén is az értékhatárok. A bölcsész- és a természettudományi karokon minimálisan 89—95 pont volt szükséges a sikerhez. Jogi karokon 93 pont volt a legalacsonyabb bekerülési határ, a gazdasági jellegű főiskolákon 77—98, Dunaújvárosba már 66 ponttal bejuthatott a felvételiző, a miskolci gépészkarokon 72—76 pont volt a mérce. Orvosi és állatorvosi karokon 100 pont alatt kilátástalan volt a felvétel.

A tavalyi adatokból is levonhatjuk a következtetést, a most kezdődő felvételi vizsgaidőlszak igen komoly felkészültséget feltételez — és sokezer próbálkozó számára, sajnos, kudarcok hordozója lesz...

Várkonyi Margit