Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-26 / 148. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. június 26., kedd S. Bajomi Lázár Endre Saitorszá? Appennin, a folyamisten A folyamisten Tudom, hogy untig ismert az az adoma, mely szerint De Gaulle egyszer kijelen­tette. hogy roppant nehéz olyan országot kormányozni, hol annyiféle sajt van, ahány napja az évnek. Tudtommal még nem írtak politológiai monográfiát a sajt és kor­mányzás összefüggéseiről. Talán nem is fognak, bár éppen Franciaországban született, élt étkezett és al­kotott az a Brillat-Savarin (1755—1826), akinek híres műve — Az ízlés élettana — minden oldaláról meghány- ja-veti az inyesmesterséget. Latin idézetekkel, bölcselke­désekkel, fiziológiai fejtege­tésekkel megtűzdelt köny­vecskéjének 1866-os kiadása, melyet maga a szentélyek szentélye, a Nemzeti Könyv, tár adott ki a ..legjobb régi és modem szerzők sorozatá­ban”. nekem is megvan, há­la egy Párizsba menekült negyvennyolcas emigránsunk unokájának, aki nekem ado­mányozta a kifinomult ízlés és az érzékeny szájpadlás em!e bibliáját. Húsz arany­köpéssel kezdődik. A har­madik szerint: „A nemzetek sorsa attól függ, hogyan táp­lálkoznak.” Eme. akár vul- gármaterialistának is mond­ható megállapítás után idé­zem a tizennegyedik aforiz. mát: „A csemege sajt nélkül olyan, mint a szépasszony, akinek csak fél szeme van.” S egy újabb szakácskönyv bevezetőjében (Robert J. Courtine: Az igazi francia konyha) pedig ezt olvasom: „meggyőződésünk, hogy a konyhának kell a népek kö­zötti békés köteléknek len­nie. és csak az ínyencek összefogása teremtheti meg a világbékét”. Innen már csak egy lépés lenne a Vi­lág ínyencei, egyesüljetek! jelszó, melynek persze, saj­nos, az a hátulütője, hogy hiába egyesülnének, még mindig maradna több száz millió ember, aki kívül re­kedne, ama egyszerű oknál fogva, hogy nincs meg a mindennapi betevő falatja... No de félre a sötét ár­nyakkal. Inkább nézzünk szét Sajtországban! Ott, ahol szobrot emelteik egy ..sajtfel­találónak”. Párizstól 19i ki­lométerre nyugatra, a nor­mandiai Orne megyében ta­lálható Vimoutiers négyezer lakosú község, itt állított a hálás és ínyenc utókor szob­rot Marié Harel asszonynak, aki először készített Camem­bert sajtot, a XVIII. század utolsó évtizedében. Vimou­tiers egyébként öt kilomé­terre van a kis Camembert községtől, amelynek híre ve. tekszik egy másik francia faluéval, melyet Cognacnak hívnak. Normandiában van mellesleg az a Pont-l’Évéque nevű helység, amely szántén egy sajthíresség „székhelye”, továbbá Livarot és még több más sajtféleség ..szülőfalu­ja”. Normandia Sajtország egyik legfőbb sajttartomá­nya: dúsan zöldellő legelőin pompás tehenek falják a füvet, amelynek ízletes vég­termékei ime világhírűek! Persze, nemcsak ez a nyu­gatfrancia terület gazdag „sajtlelőhely”; bőven terem a különb-különb lágy, ke­mény, kövér, félkövér vagy sovány sajt, a tégla-, karika­vagy bödönysajt egyebütt is Például a délfrancia Avey- ron megyében, a 630 méter magasan fekvő, s egy mész. kőhegység lejtőjén megbúvó Roquefort-sur-Soulzon ne­vű. szintén világhírű falu­ban. amelynek hegybe vájt barlangjai rejtik a rökfor­tot érlelő sajtpincéket; vagy Savoyában, ahol az én ked­vencemet, a fejedelmi reblo- chont készítik, amelyből egy-egy korongot szerencsé­re sűrűn hoznak francia cimboráim az orlyi reptérről. Az említett Courtine-féle szakácskönyvben két vers is dicsőíti az alakítmányt (a frontage szó a former — „alakítani” — ige torzulásos főnévi alakja, vagyis a megaltatott tej formába ön­tésére utal); az egyiket a normandiai Saint-Amant, az Akadémia 1661-ben elhunyt tagja költötte (Ó, Isten, mi­nő becses étek! — hangzik első sora). De ha külön sajt­vers nincs is sok, se szeri, se száma a kitűnő költőnek és íróknak, akik megénekel­ték a francia konyha reme­két. Már a finom Char]es d’Orléans is sajtot küld új­évre 1407-ben szíve hölgyé­nek; Villon pedig egy tal- mouze nevű sajtpudingot hagy testamentomában, Je- han Ragnier nevű komájá­ra. Talleyrand, az agyafúrt diplomata beszélte rá Met- temichet, hogy sajtot is szolgáltasson fel magának minden étkezésnél. Balzac, amikor rrfegfordult Orléans városában, mindig több faj­ta olivet sajtot kóstolt meg egy ottani fogadóban. És Zo­la! Az ő naturalista roman­tikájának, vagy romantikus naturalizmusának valóságos sajtszimfóniát köszönhetünk! Tessék elolvasni a Párizs gyomrában azt az illatos részt, ahol „nagy sajthegyek tor­nyosodnak a pulton”: „...a kimért vajkockák mellett — olvashatjuk Antal László ízes fordításában — céklale. vélbe csomagolva terpeszke­dett egy óriás santali sajt, mintha bárddal hasították volna ketté; aztán egy arany színű cseszter következett, majd egy gróji sajt. mely mintha barbár székér elgu­rult kereke lett volna, utána meg holland sajtok, kere­kek, mint a levágott és al­vadt vérrel bgmaszatatolt fejek, kemények, mint az üres koponyák, amiért ha­lálfej a nevük.” S Zola, a költő! Mihez hasonlítja a brie-i sajtot? „Kerek fatál­cán kihunyó méla hold”. És a trappista? „Antik disz­kosz”. No és a rokfortok? ........fejedelmi ábrázatot öl­töttek, márványos és kövér képüket kék és sárga erek hálózták be. mintha szarvas- gombán hízott gazdagok szégyellt betegsége rágódna rajtuk”. És így ovább. Még hosszan száll az égbe ez a sajthimnusz a hajdani vá­sárcsarnok vasboltozata alatt. A vashodályt már lebon­tották, de él és virul a fran­cia Sajt, amelyet egy jó doktor még a nyolchónapos csecsemőnek is ajánl, és amelyet az igazi szakértő francia nem hámoz meg, nem kaparja le a felhámját, sőt a közhiedelemtől elté­rően, nem is vajjal fogyaszt, hanem válogatott borokkal. Ez nem is meglepő, hiszen Burgundia és a Beaujolais-vi- dék is dús sajttermelő terü­let. Sőt: van olyan sajtnem, amelyet fehér borral készí­tenek. például a lyoni fro­ntage fort, ez a kőedénybe reszelt sovány sajt, amelyet sóval, fűszerrel, póréhagy- málével, pálinkával és. mint mondám, fehér borral íze­sítenek. És olyan sajt is van, amelyet coctailnek mondhatnánk: a sássenage például tehén-, kecske- és juhtej keverékéből készül. Lépten, nyomon beszélnek a kövek Firenzében, a mű­vészet szinte minden utca­sarkon pihenésre, megállás­ra kényszerít, ezért is neve­zik Firenze művészetét vá­rosi művészetnek. Sok szép­séget őriznek a környéken is, az Amó völgyében, az Appenninek lejtőin. Az ős­régi településeken, ligetek­ben. falusi templomokban, kastélyokban természetes környezetben a firenzei mű­vészet csodáit lehet felfe­dezni. Egyedülálló művészeti al­kotásként tartják számon ma is Pratolino, a kedves olasz falu világhírű „polgárát”, az Appennin fodyamistent. A Parco Villa Demidoff kert­jében egy tó partján, hatal­mas sziklatömbön hajlik a víz tükre fölé az óriási szo­borkompozíció. Erőtől duz­zadó, izmos, meztelen tes­tét falevelek borítják, hosz- szú szakálla, bozontos feje még különösebbé teszi a pa­radicsomi hangulatú kert varázsát. Több mint négy évszázada állja türelemmel az ember ámulatát. A mű alkotója Giovanni da Bolo­gna lyukacsos kőből for­málta, hasogatta és ültette természetes trónjára a tó partján. Tisztelgésnek szán­ta az olasz föld szélesen, hosszan elterülő hegyvonu­lata, az Appenninek előtt. A művész szobrász-építész a monumentális szobrászat képviselője volt korában. Különösképpen kedvelte a természetet, a szabad tér ál­tal kínált miliőt művei pó­diumának. 1529-től 1608-ig élt. Firenzében telepedett le, nevét nem Bolognáról kapta —. bár egyik alkotása ma szinte a város szimbólumá­vá vált — flamand szárma­zású volt, igazi neve Jean de Boulogne. A z angolok számára a tea majdnem any- nyira fontos, mint a levegő, „ö az én teácskám, a csé­sze teám” — említik szimbó­lumként kedveskedésképpen. A tea hasonlatot nemcsak emberrel, hölgyekkel, szemé­lyekkel kapcsolatban, ha­nem autóra, hajóra, stb. vo­natkozóan is használják. Az angolok azt állítják, hogy csak Angliában lehet igazán jó teát inni, és nem a nyilvános helyeken, ha­nem otthon. Az átlag angol egy nap 20 csésze teát meg­iszik. Van, aki ennél többet. Az angol tea sötét, mint a kávé. Ezzel a nagy mennyi­séggel — leszámítva a ti­beti arisztokratákat — az angolok a világ legnagyobb teafogyasatói. 250 éyvel ezelőtt Angliá­ban még ismeretlen volt a tea. Abban az időben a lon­doniak több kávét ittak, mint a törökök. Ügy tartot­ták. hogy a kávé a bölcses­ség forrása. Hamarosan meg­változott azonban a véle­mény a kávéról, miután megindult a teakereskede­lem Indiával és Kínával. Ez­után a kávét mint a bol­E környéken található a Villa della Peraia is, egyike a legszebb Medici-paloták­nak. Ciprusok veszik körül, udvarában a reneszánsz mű­vészet tobzódik, kertjében pedig az Appennin folyam­isten testvére, a szökőkutak királynője, Vénusz szobra áll. szintén Giovanni da Bo­logna alkotása. Rifredi mel­lett a Villa di Castellóban, ahol a kertépítés remekel a domboldalra épített fülkék­kel. grottákkal, teraszokkal, Giovanni da Bologna bronz­szobrai állnak őrt évszáza­dok óta. Legismertebb alkotásai azonban Firenze utcáin, kertjeiben és Bolognában állnak. A Signoria téren emelt impozáns Neptun-kút körül najádok, faunok ka­varognak, a szeszély és a képzelet szülötteiként jöt­tek a világra. A Loggia del Lanzi árkádsorában A sza­bin nők elrablása című kompozíciója emelkedik. Egy tömbben fogta össze a há­romalakos együttest, az erő­teljesen izmos római férfi dogtalanság forrását kezdték említeni, azt állították, hogy a nőket terméketlenné, a férfiakat férfiatlanná teszi. A teafogyasztók meglepőd­ve tapasztalták, hogy a tea­levelekből készített ital öt­ször több koffeint és teint- azonkívül csersavat, és éter­olajat is tartalmaz, mint az azonos mennyiségű kávé. A frissen leszedett teale­vélnek nincsen sem íze, sem aromája. Különböző eljárá­soknak vetik alá a zöld le­veleket, mielőtt teaitalt főz­nek belőle. A közel kétezerféle tea íze és aromája a származási helyétől, a feldolgozás mód­jától. valamint az aratás idejétől függ. A legismertebb teatermelő országokban: Kí­nában, Indiában, Japánban, Vietnamban, Szovjetunióban, Pakisztánban, az Indonéziai szigetvilágban. Sri Lankán (Ceylonban) külön techniká­lábai között a kétségbeesett szabin atyával, karjaiban a kezeit riadtan széttáró el­ragadott lánnyal. A Boboli kertben ismét kedveit motívumát örökítet­te meg. a nagy márvány víz­medencét koronázó Vénusz alakkal. Szobrai itt plein-air hatásoknak megfelelő keret­ben láthatók, a fürdőből ki­lépő Vénusz, majd az alsó grotitában a zöld pázsit kö­zeliére helyezett hatalmas méretű Bőség nevű alkotá­sa. Mint építész számos ká­polnát is tervezett, épített Firenzében. A Cinquecento ismert szob­rászának leghíresebb alko­tása, a Neptun-szökőkút — amely vérbeli kora-barokk alkotás, a tenger istenének hatalmas erejű szobra alatt a folyókat megjelenítő, vizet csurgató nőalakkal —, Bo­logna főterét, a Piazza del Nettunót díszíti, s képesla­pok millióinak jóvoltából a város jelképévé vált. ja van a tea vágásának, fer­mentálásának, szárításának, osztályozásának és csomago­lásának. A legértékesebb és egy­ben a legdrágább a virágil­latú első szedés, mert a zsenge tealevelekből első al­kalommal viszonylag keve­set tudnak leszedni. A má­sodszedés aromája már ka­rakteresebb, íze, aromája és minősége igen kiváló. Egy évben harmincszor szüretel­nek, s mindig csak a két leg­felső levelet és egy levélrü­gyet szednek le minden cser­jéről. A teaflaj.ták keverése kü­lön tudomány. Ügy keverik, mint a dohányt, vagy a ká­vét. Vigyázva az aroma, az illat- és ízanyagok helyes párosítására. Az indiai és a ceyloni teakeverék erős és frissítő hatású tea készítésé­re alkalmas. Női dolgozókat egyműszakos munkakörben keltetési munkára felveszünk. Jelentkezni lehet EGER, Szövetkezet u. 2. H eti humor ét elején — Hogyan tudta minden álmát valóra váltani? — kérdezi az újságíró a sike­res férfitől. — Mindig idejében feléb­redtem. .. ★ — Vádlott, a tanú min­den kétséget kizáróan fel­ismerte önben azt a tolvajt, aki betört a lakásába! — Hazudik! Hogy ismer­hetett volna fel, amikor ágy­ban feküdt, és úgy aludt, mint a bunda! ★ — Olvastam az új novel­ládat. Érdekelne, ki írta meg helyetted! — És te kit kértél meg, hogy olvassa fel neked? ★ — Maga igazán hisz ab­ban, hogy a kéményseprő szerencsét hoz? — Amióta a feleségem egy kéményseprővel szökött meg, azóta igen. ★ — Szégyellje magát! Rend­őr létére erőszakoskodni akart ezzel a lánnyal! — De felügyelő úr! Hiszen akkor én nem voltam szol­gálatban! ★ — Mondja, jól ismeri ma­ga a közlekedési szabályo­kat? — kérdezi a rendőr a vadonatúj Skoda vezetőjétől. — Persze — mondja a kezdő vezető. — Mit akar tudni? ★ — K var da úr, nem akar vermi egy fajtiszta foxterri- ert? — És van hozzá papírja? — Csak nem akarja be­csomagolni? A teakészítés módja or­szágonként változó. Az orosz tea igen erős. Szamovárban készítenek teasűrítményt, majd felöntik forró vízzel. A kínaiak néhány zöld tealevelet tesznek a csészé­be, és forró vizet öntenek rá. Leisszák róla a teát, az­után újból leöntik vízzel. A tibetiek, akik az ango­loknál is nagyobb teafo­gyasztók, a teát nem italnak, hanem élelmiszernek tekin­tik. A préselt teából letört darabot teszik a forrásban le­vő vízbe. 20 percig főzik. Majd sóval, nátronnal és vajjal ízesítik a főzetet. A teát még forró állapotban habosra keverik. A jómódú tibetiek naponta 60 csésze teát is fogyasztanak. Az angolok hideg vizet tesznek fel forralni a teás­kannában. Egy porcelán te­ásedénybe fejenként egy ká­véskanálnyi és egy plusz ká­véskanál teát szórnak, majd a forróvizet ráöntdk a leve­lekre. Egyszer megkeverik, majd 2—4 percig állni hagy­ják. Cukorral és tejjel ízesí­tik. K. E. A II. sz. Téglagyár Eger felvételt hirdet N0I és FÉRFI SEGÉDMUNKÁS munkakörbe azonnali belépéssel. JELENTKEZÉS a II. sz. Téglagyár gyárvezetőjénél. A HATVANI KONZERVGYÁR AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ lakatos, marós, kőműves, csőszerelő, vízvezeték-szerelő, bádogos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. Erdősi Mária Csevegés a teáról FELVÉTELRE KERESÜNK: GAZDASÁGI VEZETŐI munkakör betöltésére alkalmas dolgozót. Közgazdasági számviteli ismerettel rendelkezőt, legalább 5 éves gyakorlattal. 21. sz. Volán Visontai Kirendeltsége Thorez Külfejtés, Kiss János kir.-vezetőnél. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat Egri Üzeme felvételre keres 18 éven felüli férfi munkaerőt 8 ált. iskola» végzettséggel KÚTKEZELŐ, RAKTÁRI KIADÓ MUNKAKÖRBE. Fizetés, hűségjutalom, gázkedvezmény a kollektív szerződés szerint. Munkásjárat biztosítva. Érdeklődni: Marton Józsefné munkaügyi csop.-vezetőnél. Tel.: 12-211/295

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents