Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. június 24., vasárnap Bikfaja A különösen csengő név kis nyári üdülőhely Libanonban. nem messze a fővárostól. Itt található Amin Dzsemajel ‘elnök nyári rezidenciája, s ezért gyakran szerepel a napi híradásokban. Bikfaját ugyanis a „biztonságos libanoni zózónák” közé sorolták. Amikor sem Bejrutban, de .még a Baabda elővárosban levő elnöki palotában sem tudtak t— a kellő biztonsági garanciák hiányában — tárgyalni a különböző irányzatok vezetői, végül is Bik- fajában készítették elő a nemzeti egységkormány megalakítását. A hét végén a kiújult libanoni harcokról szóló jelentések között híradás számolt be a Bikfajá- ban becsapódó lövedékekről. Egy biztonságos hely ábrándjával szegényebb lett Libanon. Réti Ervin Maya városok Két maya város romjaira bukkantak Mexikó déli részén a „Landsat” amerikai műhold segítségével. A The New York Times jelentése szerint, az egyik várost, a Yucatán félsziget közelében fekvő Oxpemult a harmincas években egyszer már felfedezték, de valamilyen okból később „feledésbe” merült. A másik településnek, Conhuasnak a létezéséről eddig nem tudtak a régészek. A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Moszkvában Konsztantyin Csernyenko fogadja Dániel Ortegát — A lengyel tanácsválasztásokon kudarcot vall a földalatti ellenzék bojkottfelliívása — A kormányon levő pártok visszaesése az Európa-parlament újraválasztása során — A csehszlovák kormányfő Damaszkuszban KEDD: Inak és Inán egymást vádolja a korlátozott tűzszünet megsértésével — Haladó vezetők letartóztatása Uruguayiban és Dominikáiban SZERDA: Szovjet—francia csúcstalálkozó. Mitterrand elnök Moszkvába érkezik — Indiában változatlanul feszült a helyzet a szikh területeiken — Az amerikai külügyminiszter és a szovjet nagykövet megbeszélése CSÜTÖRTÖK: A kolumbiai Cartegenában megkezdődik a latin-amerikai adós országok értekezlete — Luns búcsú-sajtóértekezlete Brüsszelben, mielőtt átadná Carringtonnak a NATO főtitkári posztját PÉNTEK: Kádár János és Helmut Kohl találkozója Budapesten — Kiszabadulnak az UNITA által elhurcolt csehszlovák túszok — Mondale Bradley Los Angeles-! főpolgármesterrel tárgyal, demokrata alelnökjelölt-keresés SZOMBAT: Bejrútban a hét folyamán többször kiújulnak a harcok, Szíria próbál közreműködni egy tartós fegyvennyugvás megvalósításában A hét elején Moszkvában tárgyalt a nicaraguai küldöttség. A képen: (balra) Konsztantyin Csemyenkó fogadja a nicaraguai delegációt, amelyet Daniel Ortega vezet (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) Mintegy 15 ezren tüntettek New Yorkban a Reagan-kor- mányzat közép-amerikai politikája ellen (Fotó: ADN/ZB — MTI — KS) Törökország bécsi nagykövetségének épülete előtt pokolgép robbant szerdán egy gépkocsiban. A képen: a robbanás színhelye (Fotó: AP — MTI — KS) Beszélő Vak ember lapozgatva újságot olvas — a svédországi Göteborgban ez már nem a jövő álmai közé tartozik, hanem megtestesült valóság. Az Öve nevet viselő sikeres kísérletnek Svédországban nagy figyelmet szentelnek a vakok és csökkentlátók, mert számukra ez már több mint reménysugár a társadalmi élettől való elzártságuk áthidalására. Leif Anderssont, a Göteborg-Posten újságíróját évek óta foglalkoztatta az a probléma, hogyan lehetne a vakok számára is lehetővé tenni, hogy az írott sajtóból is értesülhessenek a legfrissebb eseményekről. Első kísérleteit az elmúlt télen egy ötfős csoporttal végezte. A csoport tagjai megkapták a helyi újság Braille-írással készült változatát. Bár a kísérletben részt vevők elégedettek voltak, a kísérlet irányítóit ez nem nyugtatta Újra kitört Eurázsia legnagyobb vulkánja Újra hamu- és gázfelhőket lövell és ontja a lávát a kamcsatkai 4 750 méter magas Kljucsevsz- kaja Szopka. Eurázsia legnagyobb működő vulkánjának kitörése .néhány hete kezdődött: kiemelkedett a hegy kráterében képződött 300 méter- magas salakkúp. A tűzhányó legutóbb tavaly tört ki: akkor az egyik oldalkráterből tört elő lávafolyam. A Klju- csevszkaja Szopkának feléledt két szomszédja is: a Sivelucs, amely utoljára húsz éve tört ki, valamint a Bezimjannij, azaz a névtelen csúcs, amelynek kráteréből az utóbbi napokban salakkúp emelkedett ki. újság vakoknak Tómentés Managuában meg, mert úgy találták, hogy a módszer körülményes, kényelmetlen, s így nem lehet általánossá tenni. így született meg meg a ;,beszélő újság” ötlete. Ma a 34 éve vak Gunnel War- berg úgy olvassa újságját, hogy közben a kezei szabadok. Ennek a 66 éves asz- szonynak és több vak társának az életébe az Öve nevű újság valósággal forradalmi változást hozott, új ablakot nyitott a világra. A technikai elv igen egyszerű. A Göterborg-Posten szerkesztőségei már évek óta átálltak az elektromos anyag- feldolgozásra. Ahhoz, hogy a lapot „megszólaltassák”, elég a kiadó központi számítógépét a felhasználók házi számítógépével összekötni. Ezt a készüléket egy de- kóderre kapcsolják, amely a tárolt cikkeket akusztikus jelekre fordítja. A hangos újság a svéd posta, a stockholmi műszaki egyetem, a svéd vaksegélyező intézet és a nemzeti kutatóhivatal közös munkájának gyümölcse. Az Öve persze szenved bizonyos „gyermegbetegségek- ben”. Túl nagy, nem áll elég jól kézre és elég nehéz. Mesterséges hangja azonban tiszta és érthető, emellett képes alkalmazkodni hallgatójához is, mivel kívánság szerint hol gyorsabban, hol lassabban „beszél”. Az igényekhez igazodva mondatokat és egész bekezdéseket is megismétel, sőt a szavakat betűzni is tudja. A kísérleti szakasz befejezése után az Övét szélesebb körben is alkalmazni szeretnék, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a vakok társadalmi beilleszkedéséhez. S bár a berendezés még csak svédül „beszél”, szakemberek véleménye szerint a legtöbb európai nyelvre nagyobb nehézség nélkül átállítható. Máshol a gazdagok kiváltsága a tóparti telek. Nicaragua főárosában a Managua- tó mentén a legszegényebbek élnek, viskóikat időről időre elöntik a szennyes hullámok. A hatalmas tóban nem fürdenek, nem horgásznak, vizét sem ivásra, sem öntözésre nem használják. Nem volt mindig ilyen élettelen ez a víztükör. Múlt századbeli leírások felüdülést nyújtó erdős, ligetes partokról, gémekről, haty- tyúkról számolnak be. A természet türelmével való több évtizedes visszaélés azonban a tavat bűzös szennyvíz-, sőt szeméttárolóvá változtatta, s a vegyi mérgek emberi használatra végképp alkalmatlanná tették. A sandinista kormány, holland tudósok közreműködésével, nemrég intenzív tisztítási munkálatokat kezdeményezett. A fővárosi tanács szigorú rendeletekkel titja, hogy a tóba szemetet, vagy vegyi hulladékot szórjanak. Csatornák épülnek, amelyek elvezetik a szeny- nyezett vizet és helyette a közeli folyókból tiszta vízzel töltik fel a tómedret. A parton ezerszámra ültetnek fákat. Az elképzelések szerint egy évtizeden belül a tó elég tiszta lesz ahhoz, hogy fürdésre és horgászásra is használják. Még a század- forduló előtt újra ad ivóvizet is — jósolják a mana- ' guai vezetők. Az 1554 négyzetkilométeres tó nélkül talán nem is Managua lett volna Nicaragua fővárosa. A XIX. század elején a hatalomért ak. koriban harcoló két párt ide-oda helyezte a fővárost, attól függően, melyikük nyerte éppen a legutóbbi csatát. Amikor a liberálisok voltak hatalmon, a nyugati részen fekvő Leont nevezték ki fővárosnak. A konzervatívok délebbre, Granadában rendezkedtek be. Végre 1852-re rájöttek arra, hogy a békétlenkedés egyik oka már éppen a két város rivalizálása. A tárgyalófelek a „semleges” Managuát, az akkori kis halászfalut tartották a legalkalmasabbnak, hogy új főváros legyen; fő erényének éppen tóparti fekvését tartották. A merényletsorozat hamar megkezdődött: kivágták a fákat, s a helyükön kávéültetvényeket telepítettek. A természetes vegetáció kiirtása után a víz bemosta a tóba a termőtalajt. Ezért az ültetvényeken az utóbbi évtizedekben rengeteg műtrágyát és más vegyianyagot használtak fel — a vízre kártékony anyagok a felszínen és a föld alatt egyaránt a tóba szivárogtak. A növekvő főváros és az ötvenes években a partra telepített gyárak egyszerűen a tóba ürítették a szemetet. A So- moza-diktatúra idején ugyanis nem építettek szennyvíz- kezelő rendszert. Most a tervek megvannak — az egyetlen kérdés: lesz-e elegendő pénz hozzájuk? * Jószemű robotok A robotok az utóbbi évtizedben gyorsan átléptek a tudományos—fantasztikus regények lapjairól az ipari üzemek futószalagjai mellé, ám még sokkal kevesebbet tudnak, mint fantáziaszülte „elődeik”. A fő bajuk, hogy „vakok és süketek”. Előre beprogramozott műveletek elvégzésére képesek, például ponthegesztésre az autóka- rosszérián, alkatrészek áthelyezésére egyik géptől a másikhoz, háztartási gépek befestésére szórópisztollyal. Ez sem kevés, de jelenleg a robotokat alkalmazó vállalatok súlyos dollármilliókat költenek hajszálpontos szállítórendszerek beszerzésére is: a robot ugyanis nem érzékeli, hogy előtte van-e a munkadarab és a megfelelő helyen-e. Ha nem, akkor is „dolgozik”: a levegőbe szórja a festéket, vagy éppen miszlikbe aprítja a munkadarabot. Ezért az idei detroit-i robotkiállításon, a június elején megrendezett Robots 8-on az igazi sztárok a látó robotek voltak, a robottechnika legújabb vívmányai. Ezeket tv-kamerával szerelték fel. Az így nyert „helyzetképet” számítógéprendszerében feldolgozva, a robot képes módosítani tevékenységének irányát, alkalmazkodni a munkadarab helyzetéhez, ahelyett, hogy annak kellene alkalmazkodnia őhozzá. A kiállításon bemutatott robotok tetszés szerint elhelyezett alkatrészeket gyűjtöttek egyetlen edénybe, címkéket ragasztottak autószélvédőre és dobozokat emeltek ki mozgó teherkocsikból. A látó robotok időbeli megtakarítást eredményeznek, korrigálják a szállító- rendszerek hibáit, de használhatók kisebb, kevésbé bonyolult szállítórendszerrel fölszerelt üzemekben is. A „robotszemet” már ma is használják az iparban, főként minőségellenőrzésre. A gép a látott munkadarabot pontos tv-szemével ösz- szehasonlítja a memóriájában tárolt „ideális” munkadarabbal. Az újdonság az. hogy most már lehető ség van arra is, hogy az „ellenőr-robot” irányítsa a munkafolyamatot: gép karjával válogathat a megfelelő és a javításra szoruló darabok között, és ezeket a megfelelő helyre továbbíthatja. Ez is nagy költségmegtakarítást hozhat: jelenleg az alkatrészek ellenőrzése jórészt szúrópróbaszerű, ám a már elkészült berendezést megjavítani egyetlen alkatrész hibája miatt sokkal drágább, mint magát a hibás alkatrészt még beépítés előtt kiszűrni és kijavítani. A vezető nyugati cégek közül például az amerikai General Electric, az Automat Inc., a svéd ASEA, és a General Motors egy japán vegyesvállalata gyárt már látó robotokat. Eladásaik viszonylag csekélyek, talán 50 millió dollárt tesznek ki az idén. De szakértők szerint a látó robotok piaca gyorsan fog bővülni, legalább olyan gyorsan, mint „érzéketlen” elődeiké, hat-hét évvel ezelőtt. IS éves a Prensa Latina Megalapításának 25. évfordulóját ünnepli a „Prensa Latina” kubai hírügynökség, Latin-Amerika első szocialista távirati irodája. A nagy amerikai hírügynökségek latin-ameri kai hír- monopóliumát megtörő „Prensa Latinát” a kubai forradalom győzelme után hozta létre egy csoportnyi latin-amerikai és kubai újságíró. Első igazgatója Jorge Ricardo Masetti argentin újságíró volt és az alapítók között található Gábriel Garcia Marquez, a világhírű Nobel-díjas kolumbiai író is. Rajtuk kívül bolíviai, brazil, chilei, perui, uruguayi és a térség más országaiból származó újságírók hosszú sora dolgozott és dolgozik a Prensa Laitina hírügynökségnél. A negyed évszázados jubileumát ünneplő Prensa Latinának jelenleg négy földrész 36 országában van tudósítója. Napi átlagban 7800 hírt ad ki, és megjelentet két — több nyelven készülő — hetilapot is. A 25. évforduló alkalmából rendezett havannai ünnepségen számos ország hírügynökségének vezetői vettek részt. Táviratiban küldte el üdvözletét az UNESCO, a Nemzetközi Újságíró Szövetség, a La tin-amerikai Újságírók Szövetsége és több latin-amerikai vezető politikus, kiemelkedő közéleti személyiség. Az ünnepségen a Magyar Távirati Irodát Pálos Tamás, az MTI főszerkesztője képviselte.
