Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 145. szám ARA: 1984. június 22., péntek 1.40 FORINT p--------------------------------------Made in Hungary A téma kiésztet rá — ugyanis nem szokásunk az ismétlés —, hogy az országgyűlés nyári ülésszaka kapcsán újra felidézzük a parlamenti tudósításban már leírtakat. Nevezetesen arról van szó, hogy Veress Péter külkereskedelmi miniszter többször is utalt a minőségre. Szinte kapcsolódva ahhoz az eszmefuttatáshoz, amelyet Hetényi István pénzügyminiszter hangoztatott: ......ma már csak teljesítménnyel megalapozott er edmények ismerhetóek el". Méghozzá azok a teljesítmények, amelyeknek a minősége is — kifogástalan. Minthogy annak kell lennie minden termékünknek, amelyre felkerül a címke: Made in Hungary. Vagyis: készült Magyarországon, s ennek az országnak a hírét öregbíti, vagy rontja. Ezzel az utóbbi „lehetőséggel” kapcsolatban fogalmazta meg a külkereskedelmi törvény áttekintésekor Veress Péter: „.. .késztermékeink exportárai elmaradtak az importáraktól, ami elsősorban termékeinknek a követelményekhez való lassú alkalmazkodásával függ ösz- sze.” S hadd utaljunk vissza ismét egy korábban megfogalmazott gondolatra, az egyéni képességek kihasználására, az emberi felelősségérzetre, s a munka szeretetére, megbecsülésére. A miniszteri expozéban ugyanis refrénként hangzott el — de nem únos- untalan hangoztatott szóvirágként — a közös cél: . .hosszabb távon nem a kényszerű takarékosság, a növekedés és a behozatal visszafogása visz előbbre, hanem a minőségileg eredményesebb munka, a teljesítmény jobb értékesülése itthon és külföldön, az értelmes takarékosság." ö&z- szetevői ezek annak a törekvésnek, amelyet a rövidre szabott nyári ülésszak beszámolói is hangsúlyoztak: megőrizni fizetőképességünket, életszínvonalunkat. Kölcsönöztük ezt a nemzetközi kifejezést, hogy „Made in...” S ha már jó néhány külföldre szállított termékünkre, verejtékes munkánk, szívós piackutatásunk eredményeként exportált gyógyszerünkre, élelmiszerünkre, gépipari, vagy híradástechnikai készülékünkre, mi több: szellemi kincsünkre bátran felragaszthattuk a címkét, akkor a többi „produkciónk” érdekében újabb lépéseket kell tennünk. Méghozzá azt — bár ez már nem új dolog —, hogy valamennyien tegyük le a munkánk mellé a névjegyünket. Lelkiismeret- furdalás nélkül, sőt büszkén arra, hogy ezt ÉN csináltam, s bízom benne: bármikor és bárhol megállja a helyét a nagyvilágban. Képviselőink is erről szóltak, s ennek érdekében ostorozták gazdasági vadhajtásainkat, bizonytalanságainkat. Bizonyítandó, hogy készültek erre az ülésszakra, miután alaposan körülnéztek szőkébb hazájukban. Mert a mostani munkához ők is adták a nevüket... Srilvás István A KGST-értekezletről — munkavédelemről — A kisvállalkozásokról — A növény- és állatfajták minősítéséről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a KGST-tagor- szágok vezetőinek legfelsőbb szintű gazdasági értekezletéről, egyidejűleg jóváhagyólag tudomásul vette a KGST XXXVIII., rendkívüli ülésszakáról szóló jelentést. A kormány méltatva a szocialista országok együttműködésének fő irányait hosz- szú időre meghatározó és a szocialista gazdasági integráció fejlődési útjait kijelölő okmányok nagy jelentőségét, állást foglalt a hazai tennivalók kidolgozásáról. A SZOT elnökségének tájékoztatója alapján a kormány megvitatta a munka- védelem 1983. évi alakulását. A tapasztalatok alapján az irányító szerveket arra kötelezte, hogy az üzemi balesetek csökkentése és a foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében folyamatosan ellenőrizzék a munkavédelmi szabályok betartását. és szigorúbban lépjenek fel azok megsértőivel szemben. A kormány megtárgyalta a kisüzemi termelést és a kisegítő tevékenységeket végző vállalkozások működéséről szóló jelentést. Megállapította, hogy a kisvállalkozások — beilleszkedve a szocialista gazdálkodás rendszerébe — általában eredményesen működnek, hozzájárulnak a Lakosság jobb ellátásához, s a vállalati gazdálkodás eredményeihez. Az alapvetően pozitív tapasztalatok mellett kedvezőtlen jelenségek is mutatkoznak. Ezért — a rendeltetésszerűen működő szervezetek hasznosságát elismerve — a Minisztertanács úgy foglalt állást hogy intézkedéseket kell tenni a nem kívánatos jelenségek visszaszorítására. Ezek kialakulásának megelőzéséhez, illetve felszámolásához a kormány igényli a társadalmi ellenőrzés fokozását, az üzemi demokrácia fórumainak támogató közreműködését. A Minisztertanács módosította a növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló rendeletet. E szerint növelni kell a nemesítéssel és fajtafenntartással foglalkozó intézetek anyagi érdekeltségét, és kedvezőbb lehetőséget kell teremteni tevékenységük szakmai színvonalának emeléséhez. A Minisztertanács jóváhagyta a saját, a kormány- bizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1984. II. félévi munkatervét. Nagygombosról érkezett a szállítmány, amelynek minőségét Eperjesi Lászlóné ellenőrzi (lent) Az első exportszállítmány az NDK-ba indul: Rideg Sándorné szemügyre veszi a dobozokat (jobbra fent) A zsngorfólia-csumagoló gép mellett Havellant Jánosáé és Nagy Jánosné (Fotó: Szabó Sándor) Mint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, június 20-án, a Hatvani Konzervgyárban — kéthetes késéssel — megkezdődött a borsószezon. A szokatlanul enyhe időjárás miatti, ily késői kezdet — mint Eperjesi László főmérnök elmondotta — példátlan a hazai borsófeldolgozás történetében. Szerencsére a gyár az előzetes prognózisok alapján felkészült erre a lehetőségre és kiváló műszaki állapotba hozott gépsorokkal várhatták az első szállítmányok érkezését. Többek között ennek is köszönhető, hogy már az első napon is zökkenés mentesen termelhettek, és csaknem tíz vagon borsószemet dolgoztak fel. Ez az eredmény a következő napokban várhatóan még növekedni fog, mintegy négy hét alatt ugyanis 700 vagon borsó beérkezésére számítanak, amiből 1280 vagon késztermék kerül ki. A zöldborsó feldolgozását, négyszáz állandó dolgozó három műszakban végzi. Munkájukat — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — építőtáborozáson részt vevő diákok is segítik, ezúttal ösz- szesen hatszáz Vas megyei középiskolás, akikre elsősorban a csomagolásnál számítanak. A zöldborsó konzervet egyébként 1 kilogrammos dobozokban, valamint 0,5,1 és 5 kilogrammos üvegekben hozzák forgalomba. Ennek jelentős része — 700 vagon — szocialista exportra megy, 100—150 vagon pedig tőkés exportra. A megrendelők remélhetőleg elégedettek lesznek, az idei borsó ugyanis kimondottan jó minőségű. Megkezdődtek a hivatalos magyar—NSZK tárgyalások Helmut Kohl Magyarországon Budapestre érkexett a nyugatnémet kancellár. A képen Hal- műt Kohlt vendéglátója, Lázár György miniszterelnök kö- szönti a tárgyalások kadétén (MTI fotó: Soós Lajos felvétele — Népújság tele fotó — KS) Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatásra csütörtökön Magyar- országra érkezett Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság ' szövetségi kancellárja. Útjára elkísérte felesége. Hannelore Kohl is. Az NSZK kormányfőjének különgépe 13 órakor landolt Budapesten, a magyar és nyugatnémet zászlókkal feldíszített Ferihegyi repülőtéreh. A vendég tiszteletére a légikikötő betonján csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. A fogadtatásra megjelent Lázár György és felesége. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, továbbá a politikai és a gazdasági élet több más vezető személyisége Ott volt Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni. és Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. A repülőgépnél elsőként Lázár György üdvözölte Helmut Kohlt, s köszöntötte ezután a szövetségi kancellár kíséretének tagjait is. Úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek a szövetségi kancellárnak és feleségének, majd a díszszázad parancsnoka jelentést tett a magas rangú vendégnek. Elhangzott a két ország himnusza, ezt követően a két kormányfő ellépett a díszszázad előtt. A magyar és az NSZK-be- 11 személyiségek, mint házigazdák és vendégek, kölcsönösen üdvözölték egymást. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek — magyar vezetők társaságában — gépkocsival szálláshelyükre hajtattak. Délután az Oiszágházban Lázár György és Helmut Kohl szűk körű megbeszélésével — amelyet a Minisztertanács elnökének dolgozó- szobájában tartottak — megkezdődtek a magyar—NSZK hivatalos tárgyalások. Ezek Lázár György és Helmut Kohl vezetésével a Parlament Delegációé termében plenáris üléssel folytatódtak. (Folytatás a 2. oldalon.) Napirenden: a megyeszékhely energiagazdálkodása Ülést tartott Eger Város Tanácsa Eger város Tanácsa dr. Varjú Vilmos elnökletével ülést tartott csütörtökön délután. Ez alkalommal — több más mellett — a tavalyi gazdálkodást érintve szó esett arról, hogy a megyeszékhely a költségvetésből 469,1 millió forintot, a fejlesztési alapból pedig 281.5 milliót használt a tanácsi feladatok megoldásához. A város további gyarapodását a tervezett 20 helyett nem kevesebb, mint 50.5 milliós értékű társadalmi munka segítette, s a közös célok megvalósítására csaknem kétmilliós befizetés ds történt Az önkéntes akcióikat értékelve megállapították, hogy az elmúlt esztendőben Egerért a legtöbbet a VII. számú népfrontkörzet, az Universal Szerviz Ipari Szövetkezet, a Gép- és Műszeripari Szak- középiskola. wlamint az V. számú Általános Iskola tették, amdért oklevelekben és különböző összegű pénzjutalmakban részesültek. A város energiagazdálkodásának helyzetét elemezve kitűnt hogy a tüzelőolaj szénnel való helyettesítése a vártnál még mindig kisebb mértékű, s bár jelenleg már mintegy 80 kilométeres a földgáz-hálózat, a lakossági igényeket ma sem sikerül általános megelégedés mellett kielégíteni. Egyebek között gondok vannak a Ráchegyen, a Sáncban, a Vécsey-völgy- ben, a Tihaméri részen, a Lajosváros keleti oldalán, az Attila úton és környékén, ahol a családi házakban is szeretnék a korszerűbb, praktikusabb megoldás előnyeit élvezni. Problémát jelent a helyzet javításában, hogy a TIGÁZ fejlesztési lehetőségei mind szűkösebbek. s a rekonstrukciós igény többszörösére nőtt. a magánerős vállalkozásokat pedig hivatali megkötések nehezítik. Kétségkívül takarékosságra vall a fűtőolaj-felhasználás csökkenése, de elgondolkodtató, hogy ez a lakosság körében sokkal nagyobb ütemű, mint a válalatoknál, üzemeknél. A város villamosén ergia-ellátását 1988- ig biztosítja a jelenlegi műszaki rendszer, ezt követően azonban feltétlenül intézkedni kell az előbbre lépésért. Ugyanekkor fontos feladat a kisfeszültségű belső hálózat cseréje, a város nagy részén már elkezdődött kábelmunkák folytatása. A két távfűtőmű szolgáltatásaiból Grónay-tömb- ben 93 lakás és három közűiét, a Csebokszári -lakótelepen 3539 lakás és 24 közűiét részesül. Az utóbbi üzem azonban sajnos, még mindig csak 40—45 százalékos kihasználtsággal működik, jóllehet a környéken például a Gép- és Műszeripari Szakközépiskola vagy a gyermekváros is szívesen bekapcsolódna a fogyasztók közé. Az érdeklődéssel kísért beszámolóban megfogalmazódott az is. hogy az energiával még jobban gazdálkodhatnának a városban, ha például legalább az új épületek kivitelezésekor ésszerűbben igazítanák a technológiát a körülményekhez, jobban törődnének a falak külső szigetelésével, a szerkezetiben levő úgynevezett „hőhidak” megszüntetésével Vagy a városban akár csupán az ésszerűbb vízfelhasználással csökkentenék a vízmű vállalat ma még meglehetősen tetemes áramfogyasztását. Gyónl Gyula
