Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 21., csütörtök NDK Eger címere alatt — a berlini Mátyás pincében Berlin egyik fő útvonalán, úgyszólván még a belvárosban, elegáns saroképület a „Budapest” vendéglátóipari üzletház. Emeleti traktusára divatos diszkózene, földszintjére választékos kínálatú előkelő étterem, mélyebben fekvő helyiségeibe — az itteni Mátyás pincébe — pedig leginkább a sokféle tüzes magyar bor és a német szívet is megdobogtató cigányzene csalogatja a közönséget. Sem itt, sem ott nem könnyű helyet kapni, aki asztalt akar, annak bizony jó előre jeleznie kell a vágyát. Különösen ha a lépcsősor alján szeretné múlatni idejét! Az alsó rész ugyanis talán a leghangulatosabb valamennyi közül. Két oldalt a bokszokat világhíres történelmi borvidékeink címerei, feliratai ékesítik a szőlődí- - szék mellett, középütt stilizált hatalmas kovácsoltvascsillárok , .hintik” diszkrét fényüket a hosszúkás teremre. A még 1953-ban nyílt Haus Budapest — Budapest Ház — méltán legnépszerűbb egységének Terebessy László a vezetője. Sikereik titkáról Eger neve alatt beszélgetünk NDK-beli hasztalan csatangolásaim után végre egy „igazai” hazai kávé mellett: — A Mátyás pince a „Ház” fiatalabb ága, mindössze 1972-től szolgálja a vendégeket — kezdi mintegy bevezetőül. — A mulató, persze korábban is megvolt: jó darabig Tokaj címen, éjszakai táncos szórakozóhelyként Ahhoz, hogy Michal Spenik docens dolgozószobája valóban vadászszoba legyen, csupán a puska hiányzik. — Puska ... ? — neveti el magát a fehér köpenyes orvos. — „Azt már régen sokkal békésebb fegyverrel cseréltem fel”. E fegyverek egy biológiai laboratórium megszokott tartozékai. Csupán néhány vadásztrófea árulkodik arról, hogy itt elsősorban vadászható vadakkal foglalkoznak. A laboratórium a kassai állatorvosi egyetemhez tartozik, ahol Spenik doktor már több mint harminc éve tanít. Az ő érdeme, hogy Kassán létrejött a cséhszlovák Vadászható-vad Kutató Intézet, amely hamarosan kiérdemelte a hazai és külföldi szakemberek elismerését. Spenik ma Csehszlovákia legismertebb vad-biológusai közé tartozik, s tagja az Állatorvosok Világszervezetének is. Űttö- rő a szabadon élő vadak gyógykezelésében, s rendszeresen vesz részt a biológusok nemzetközi és világ- kongresszusain, ahol a csehszlovák állatorvostudomány eredményeit ismerteti, szakcikkeket és könyveket publikál. Spenik kezdeményezte azt a csehszlovák—amerikai álöregbítette szintén tisztességgel az otthoni szakma hírnevét. A változás ellen nem tiltakoztak a fővárosiban, sőt, ha mondhatom: szemmel láthatóan örömmel fogadták a borozónkat. Az amúgy is közkedvelt helyiség iránti érdeklődés olyannyira megnőtt, hogy a forgalmunk ma kétszer annyi, mint a hasonló nívójú berlini vendéglőké! Minden bizonnyal hozzájárul ehhez a sajátos dekoráció — a festményeket ugyanaz a Bozó Gyula készítette, mint a bécsi Mátyás pince pik- túráit — a legendás magyar konyha, nem utolsósorban pedig remek muzsikánk, amelyet jelenleg éppenséggel a Farkas-dinasztia legfiatalabb sarja, Sándor prímás csal elő a hangszerekből. Az étlapunkról hiányzik minden, ami idegen, csakis honi ízekkel versengünk híveink kegyeiért. Tizenkét hús-, 7 hal- és nyolc számyasételt kínálunk most, az esti órákban is. — Mi az, amit a legszívesebben fogyasztanak a német vendégek? — Nos, leginkább a halászlét, a fogas-különlegességet, a paprikás és rántott csirkét, a „Budapest” bélszínt, a „Bakonyi” rostélyost, az „Erdélyi” fatányérost, a „Kolozsvári” töltött káposztát keresik, meg a vadételeket burgonyafánkkal. Míg a tészták, édességek közül a réteseket, a „Somlói" galuskát, vagy a „Gundel” palacsintát. Szerencsére a mostani séfünk, Forgó Lajos is ügyes fiú a mesterségében, így aligha okoz bárlamközi szimpóziumot is, amelyet 1983 őszén tartottak meg a Magas-Tátrában. a Csorba-tónáL A tudományom tanácskozás a vegyszereknek a vadak egészségére való kihatásával foglalkozott. — Miért szükséges ilyen nagy figyelmet szentelni a szabadon élő vadak problémakörére? — Ez az általános természet- és környezetvédelemmel függ össze — feleli dr. Spenik. — Ismeretes, hogy a magas fokú iparosítás negatív hatással van az állat- és növényvilágra. A természet szennyezésére az erdei vadak és madarak igen érzékenyek Az utóbbi években Európában, de a világ más területein is rohamosan csökken a vadászható vadak száma. Több országban néhány állatfajta állaga a felére zsugorodott, a ragadozókat például teljes kihalás fenyegeti. A szabadon élő állatok biológiai problémájával Csehszlovákiában ma már számos kutatóintézet és főiskola foglalkozik. A kassai kutatók tudományos munkáját két természeti laboratórium is szolgálja — a Szalánci-hegyek körzetében lévő Rozgony és Kismakó. kinek is csalódást. Különben talán a szakácsunk az egyetlen, aki „más csapatból igazolt”. Mi, a többiek valamennyien a budapesti Belvárosi Vendéglátóipari Vállalattól jöttünk. — Mikor? — Jómagam például még 1982 tavaszán — válaszolja mosolyogva az üzletvezető. — Már mint másodszorra.. . Mert, hogy korábban is dolgoztam már itt: 1978-tól szintén két esztendőnél tovább. Ilyenformán elég régi ismerőse vagyok a német főváros közönségének és sok más külföldivel, valamennyi szocialista ország képviselőivel, svéd, dán, finn, NSZK- beli, francia, afrikai, amerikai vendéggel, számos jeles személyiséggel találkoztam. Egy követségi fogadáson Kádár elvtársnak is felszolgáltam! — Hogyan lesz valakiből a magyar vendéglátás „diplomatája”? — A legpontosabban erre is inkább csak személyes tapasztalataim alapján válaszolhatok. Szóval, én 41 éve dolgozom a pályán, sí ez alatt természetesen megfordultam, gyakoroltam egy sor helyen, mígnem előbb Helsinkibe, majd a bécsi Mátyás pincébe kerültem... Nem is sejtem, hogy ki meddig jár idegenben. Csak azt tudom, hogy az én „mandátumom” mindenesetre most, július 20- án lejár. Utána hazautazom, s ismét otthon folytatom a munkám valahol... Gyóni Gyula A Rozgonyban nevelt fácánokat Kelet-Szlovákia vadászterületeire telepítik ki (A szerző felvételei — KS) A tudományos-kutatói munkának és eredményei gyakorlati alkalmazásának köszönhetően Csehszlovákia ezen a téren kiváló eredményeket ért el. A szabadon élő vaidállag csökkenése csaknem teljesen megszűnt, sőt, egyes kihalással fenyegetett vad- és madárfajtánál szaporodás is észlelhető. Csehszlovákia így nem csupán élő nyulat, hiúzt, fácánt exportálhat külföldre, hanem az igen keresett vaddisznó- és szarvashúst is. — Hatékony lépéseket tesznek nálunk arra is, hogy a környezetre ártalmas vegyszereket korlátozott mennyiségben alkalmazzák teszi hozzá Spenik. — Már második éve végezzük Európában elsőként a rágcsáló vadak dehelmintizálá- sát — az állatok szervezetében és külső környezetében élő parazita férgek ell»uszti- tását célzó beavatkozást. A kassai vadkutató intézet együttműködik Bulgária, Magyarország, a Szovjetunió és az utóbbi időben a Német Demokratikus Köztársaság hasonló intézményeivel. összeállította: Kaposi Levente Or. Michal Spenik docens, tndományos kandidátus a Kassai Állatorvosi Egyetemen vizsgáztat. A hallgatónak sokat kell tudnia a vadakról is Az egri kórus a targovistei Ifjúsági Ház színpadán BULGARIA Targovistei mozaik Egy kulturális delegáció utazásáról Opaka határában népviseletbe öltözött fiatalok kenyérrel és sóval fogadták a kulturális küldöttséget Eajcsák Attila (jobbról) és Horváth Attila, a magyar népzenével, és a népi hangszerekkel ismertette meg a csoport vendéglátóit Ritka pillanat a várnai repülőtéren. A Budapestről érkezett gép orra előtt felzeng Kodály Zoltán Nagyszalontai köszöntője. E művel köszöni meg a pilótának a Heves megyei Művelődési Központ Kamarakórusa a sikeres utat Az irány: Tar- govisite, ahová kétórás autóbuszozás után érkezik meg Heves testvérmegyéjének székhelyére, a mintegy 50 tagú kulturális delegáció, közöttük képzőművészek, népzenészek. hangszeres szólistáik és az énekkar. ★ Dél van. Ebédszünet. A popovói texitilgyár dolgozói koncertre várnak a munka- padok, vetélők között Lassan gyűlik össze a közönség, ám Bartók, Kodály és Bárdos művei után vas tapstól visszhangzik a hatalmas terem. A hangszeres szólisták közül a balkáni országokban ritkaságnak számító tekerőlantnak akad a legtöbb csodálója. ★ Kiálliításmegnyitó a targovistei műcsarnokban. Pusztai Ágoston kisplasztikái, szobrai és Erdős Júlia textilbe álmodott alakjai előtt nagyon sokan megállnak. A helyi képzőművészek véleményei különbözőek. A legtöbbjük szerint érdekes az itthon elismert két aLkotó „filozófiája”. Nagyszerűnek tartják viszont a precíz kidolgozást. a finom technikát. ★ Targoviste. Az egrihez hasonló gyalogbelvárossal. Az utcán egymást érik a fagy- laltárusok. A tölcsérbe evőkanállal töltik az ízletes csemegét. Sokan állnak érte sorba, hiszen rekkenő a hőség, így június első napjaiban még délután fél hétkor is. A presszók teraszain jó néhányah isszák a jégbe hűtött sört, az üdítőt, egyesék pedig a bolgárok kedvenc italát, a masztikát. A város főterén váratlanul magyar népzene hangja csendül. A muzsikusok tekerőlanton, furulyán és gitáron szólaltatják meg népdalainkat. Néhány pillanat múlva legaláhb százan veszik őket körül. Igazi karneváli hangulat van kialakulóban, azonban a rögtönzött koncert hétkor véget ér. A delegáció valamennyi tagja búcsúvacsorá- ra hivatalos. ★ Az asztalon hidegtálak, az elmaradhatatlan paradicsommal. paprikával, uborkával. Pohárköszön tőjében Sztefan Sztankov, a testvérmegye kulturális tanácsának titkára nagy elismeréssel szól a hangversenyekről. A vendéglátók műsorral is 'kedveskednek. A helyi hagyományőrző népzenei együttes mutatja be összeállítását. A viszonzás sem marad el: a bolgár dobos kíséretében az egri kórus bolgár népdalfeldolgozást énekel. Most is nagy sikert aratnak, csakúgy, mint a targovistei, az anitonovói, az omurtagi, az apakai települések művelődési házaiban és a popovói textilgyárban. ★ A hazafelé induló repülőgépen Tar Lőrinc karnagy elemzi az út tanulságait. — Az elmúlt évben Egerben járt targovistei énekkar látogatását viszonoztuk. Az egy hét alatt igyekeztünk megismertetni a magyar kórusmuzsikát Bartók, Kodály és Bárdos művei alapján, s szerettük volna azt is bemutatni, hogy a 40 tagú csoport járatos az egyetemes kóruszeneirodalomban is. Fellépéseinken sok mindenütt szeretettel fogadtak bennünket. S bár szádunkra minden fellépés fontos volt, jelentőségében mégis kiemelkedett a targovistei koncert, ahol másfél órás programmal léptünk fel a kis létszámú, de annál lelkesebb közönség előtt. Ügy érzem, az öt hangversenyünkön, a sűrített próbákon nemcsak művészileg, hanem emberileg is összeková- csolódott az együttes. Produkcióinkat nagymértékben segítette Marik Erzsébet zongorakísérete, aki Liszt E-dúr legenda című zongoraművét is tolmácsolta. Nagyban hozzájárult a sikerhez Pető Klára fuvola- szólója. Faj csak Attila. a népművészet ifjú mestere és Horváth Attila népzenei műsora, s jelentősen emelte minden egyes helyen a hangulatot Virágh Tibor előadóművész bolgárul mondott Nikola Vapcarov verse, a Tavasz is. Homa János Erdős Júlia iparművész és Pusztai Ágoston szobrász alkotásaiból kiállítást nyitottak meg a targovistei Galériában (Fotó: Bimbó Zoltán) CSESZLOVÁKIA Vadak orvosa
