Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-21 / 144. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 144. szám ÁRA: 1984. június 21., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ma hazánkba érkezik Helmut Kohl Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr, Helmut Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja. Tanácskozott az oiszággyilés Napirenden az 1983. évi költségvetés és a külkereskedelemről szóló törvény végrehajtása Szerdán délelőtt 10 órakor a Parlament üléstermében megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Boza József képviselőről, a Bács- Kiskun megyei képviselőcsoport vezetőjéről, az Állampusztai Célgazdaság igazgatójáról, aki 1975 óta volt az országgyűlés tagja. Emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a tavaszi ülésszak óta végzett munkáról, és döntött a mostani tanácskozás napirendjéről: 1. A Magyar Népköztársaság 1983. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. A külkereskedelmi miniszter beszámolója a külkereskedelemről szóló, 1974. évi III. törvény végrehajtásáról. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István pénzügyminiszter beszéde A költségvetési politika céljait a gazdaságpolitikában megfogalmazott közös nemzeti gazdasági célok: az egyensúlyi viszonyok erősítése és az életkörülmények megőrzése, lehető javítása határozta meg. A zárszámadó törvényjavaslat azt mutatja, hogy tavalyi munkánk eredménnyel zárult, jócskán van azonban tanulság, javítanivaló — mondotta bevezetőjében a pénzügyminiszter. Az elmúlt évben elért gazdasági fejlődés számszerűségét tekintve nem volt látványos, de az adott nemzetközi politikai és gazdasági környezetben, — amikor tucatjával találhatók országok, ahol magas a munkanélküliség, széles tömegek élnek létbizonytalanságban, adósságok átütemezését kellett kéra mi politikánk méltán kapott nemzetközi elismerést és belső támogatást itthon, a legszélesebb tömegek részéről. A nemzetközi pénzpiaci helyzet kedvezőtlen máradt, és a protekcionizmus, a diszkrimináció nem csökkent. Ezek a feltételek és saját munkánk gyengeségei egyaránt hozzájárultak ahhoz. hogy bár a két alapvető célt elértük, az ezt alátámasztó gazdasági folyamatban nem tudtuk a tervezett teljesítményt mindenütt elérni. Az export például elmaradt az előirányzattól. A nemzeti jövedelem, amelyre kihatott a tavalyi súlyos aszály, alig növekedett. Ilyen aszályt és természeti csapást az ország még a 70-es években sem tudott volna — a termelés globális visszaesése nélkül — átvészelni. Tavaly ennek ellenére növekedett a nemzeti jövedelem. Arra azonban szükség volt, hogy előre nem tervezett intézkedésekkel is biztosítsuk a nyugati adósságállomány csökkentését és a belső egyensúly fenntartását. 1983-ban a költségvetés összes bevétele 543,7 milliárd forint, kiadása pedig 549,8 milliárd forint volt. A hiány így 6,1 milliárd forint. Ez 4,1 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit terveztünk. A költségvetési hiányt úgy sikerült csökkenteni, hogy az életkörülményekre ható kiadásokat nem kellett mehet . közben korlátozni. Az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás és a művelődés terén — a szerény lehetőségek ellenére — a kiadások tavaly 7,2 százalékául növekedtek, ami meghaHetényi István beszámolóját tartja ladja a nemzeti jövedelem növekedését és a tervezett színvonalat is — mondotta Hetényi István. Az állami költségvetés az intézményi és társadalombiztosítási feladatokra ösz- szesen 280 milliárd forintot fordított, tehát az összes kiadásoknak mintegy a felét. A lakosságnak nyújtott pénzbeli társadalmi juttatások 10 százalékkal nőttek. A nyugdíjkiadás 75 milliárd forint volt, elérte a nemzeti jövedelem 10 százalékát. Szeptembertől • emelkedett a régebben megállapított igen alacsony nyugdíjak ősz- szege. Kiterjesztettük a családi pótlék rendszerét az egygyermekes családokra, a gyermek hatéves koráig. Fejlődött az egészségügyi ellátás, a körzeti orvosi és ügyeleti szolgálat. Közel 500 ággyal bővült a kórházi hálózat. A társadalmi összefogásnak is köszönhetően közel 2000 új bölcsődei hely létesült, és az óvodaépítés lehetővé tette, hogy a tavalyelőtti 84 százalékkal szemben tavaly már az óvodás karú gyermekek 87 százalékát lehetett óvodába járatni. Az általános iskolákra tavaly 14 milliárd forintot fordítottunk az állami költség- vetésből. A tantermek száma csaknem 1300-zal gyarapodott, ebből 770 tanterem új iskolában létesült. Így sikerült elérni, hogy a növekvő gyermek létszám ellenére nem rosszabbodtak az oktatás körülményei. A lakásgazdálkodás új rendszere nyomán érzékelhetően nőtt a lakosság érdeklődése a sajátlakás-épí- tés iránt — állapította meg a miniszter. Ezt a folyamatot fokozott állami segítségnyújtással támogatjuk. Szociálpolitikai kedvezményként 1.8 milliárd forinttól, kedvezményes állami és bankkölcsön útján 8.2 milliárd forinttal folyósítottunk többet tavaly, mint az ezt megelőző évben. A tanácsok igen elismerésre méltó munkát végeztek a magánlakásépítés segítésében, mindenekelőtt a telekellátás biztosításával. A vállalatok' növelték lakásépítési alapjukat. és az 1982. évi1 17 000- rel szemben már 27 000 lakás építéséhez adtak munkáltatói támogatást. A miniszter kiemelte: az életkörülmények alakulásában elért eredményeinkre büszkék vagyunk még akkor is, ha ezek kétségtelenül elmaradnak számos jogos igénytől. Látni kell azonban. hogy mindaz, amit e téren tettünk, nagy terhet ró a gazdaságra, és azzal a hatással jár, hogy mérsékli a munkából származó jövedelmek arányát az összjövedelmen belül, és fékezi a teljesítmények ösztönzésének lehetőségét. Ennek alapján indokolt a juttatási rendszer folyamatos korszerűsítése, amely jobban biztosítja az összhangot a gazdasági lehetőségek és a társadalom igazságérzete között. Tavaly is kitűnt, hogy a vállalatok gazdálkodási színvonala különböző; a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy a szépen javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is ákád. A jól dolgozók között említhető például a Taurus Gumiipari Vállalat, a Szigetvári Cipőgyár, az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat. Nem új keletű gondokkal küszködik néhány más vállalat. mint például az fro- dagépipari Vállalat, a Finommechanikai Vállalat, a Ganz-MÁVAG és a Veszprém megyei Építőipari Vállalat. Ezért a vállalati nyereség általános növekedése ellenére több a veszteséges és alaphiányos vállalat. Az eseteik döntő többségében a változó piaci igények lassú követése, termelésszervezési és vezetési problémák vezettek az alap- hiányhoz. Fontosnak tartjuk — mondotta Hetényi István —. hogy a vállalatok mindenekelőtt saját maguk, saját erejükből rendezzék pénzügyi hiányaikat. Néhány vállalatnál nagyon felhalmozódtak a gondok: itt a kormány részben már tett és a jövőben is tenni kíván intézkedéseket. A nehéz helyzetbe került vállalatok között szerencsére a többség saját erejéből tesz lépéseket az alaphiány megelőzésére vagy megszüntetésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például, hogy megelőzze fejlesztési alaphiányát egyik gyáregységét értékesítette; az Aszfaltútépítő Vállalat pedig mérsékelte fejlesztéseit. Ezeket igen határozott, egészséges lépésnek tartjuk. A mezőgazdasági dolgozók helytállása, az időben hozott szervezési, pénzügyi intézkedések egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy az aszálykár kedvezőtlen hatásait az üzemek többségében sikerült erőteljesen mérsékelni. Az alaphiányos mezőgazdasági üzemek száma az előző évhez képest még így is több mint százzal nőtt, az alaphiány is emelkedett. Nem csupán az aszály okozott gondot; hanem a mezőgazdasági termékek exportárai is: 1983- ban 8 százalékkal csökkentek. és a csökkenés várhatóan az idén sem lesz kevesebb. A miniszter szólt a vállalati szabályozásról, amely- lyel egyidejűleg bővítettük és folyamatosain bővítjük az erőforrások mozgósítását, a tartalékok feltárását segítő lehetőségeket. Mint mondotta: 1983-ban kísérleteket kezdtünk mintegy 100 mezőgazdasági nagyüzemben és 117 ezer főt foglalkoztató 21 építőipari és 9 ipari' válA párt és a kormány tagjai az ülésteremben lalatnál olyan jövedelem- és keresetszabályozásra, amely a mainál rugalmasabb és megfelelő adórendszer révén közvetlenebb kapcsolatot teremt a jövedelmek és a bérek között. A kísérletbe 'bevont szervezetek nagyobb része megfelelt a várakozásnak, az átlagosnál jobb eredményeket produkált, és fejlődött belső irányítási, érdekeltségi rendszerük is. A keresetek növekedése ezeknél a szervezeteknél meghaladta az országos átlagot, és az az esetek többségében többletteljesítményen alapult. A kísérleteket az idén kiszélesítve folytatjuk. Most már 380 ezer dolgozót érint a kísérletbe bevont vállalatok száma. A teljesítmények és keresetek alakulását továbbra is figyelemmel kísérjük, és hasznosítani fogjuk a tapasztalatokat a jövő évi keresetszabályozás kialakításánál. Újszerű intézkedéseink közül a legnagyobb érdeklődést a kisvállalkozások keltették. Az elmúlt két évben bevezetett új formában a résztvevők száma 1983 végén a foglalkoztatottak 5 százalékát tette ki. A résztvevők többsége főállása mellett, és nem önálló vállalkozóként dolgozik. Az új vállalkozási formák elsősorban a nagyvállalatok háttériparaként terjedtek el, jól kiegészítik a hagyományos szervezeti formákat. A vártnál kisebb az érdeklődés a lakossági szolgáltatások iránt. A kormány szerint a kisvállalkozási formákkal kapcsolatban szerzett tapasztalatok általában kedvezőek, de gazdasági és társadalmi szerepük erősödése megköveteli, hogy mielőbb következetesen megszüntessük a törvénysértő jelenségeket, az üzemek felszámolják az itt- ott megnyilvánuló összeférhetetlenséget. Megköveteljük az üzemektől a munkaviszonyban és a kisvállalkozásban nyújtott teljesítmény egyértelmű és világos szétválasztását, és ellenőrizzük az árképzési szabályok megtartását — hangsúlyozta Hetényi István. Eredményeink milliók aktív, feszített munkájával voltak csak elérhetők. A dolgozók emberpróbáló munkájuk mellett élesebben reagálnak a jogszabályok megsértésére, a környezetükben szembetűnő lazaságokra, pazarlásokra, elvárják a hatékony ellenőrzést és az ellenőrzés nyomán a hibák kijavítását, Tudjuk ugyanis, hogy a mulasztások vagy jogsértések kárvallottja — így vagy úgy — mindig a közösség. Elidegeníthetetlen felelősségünk ezért, hogy határozottá n és következetesen lépjünk fel minden olyan jelenséggel szemben, amely a jogszabályokat sérti, vagy a morális szabályozók felrúgásával, hanyagsággal, pazarlással jogosulatlan anyagi előnyök szerzéséhez vezet. Nem oktalan szigor, ha azt hangsúlyozom, hogy senkinek sincs joga a törvényes előírások megtartásának egyéni mérlegelésével a közösség megkárosítására. A követelmények mindenkire vonatkoznak, a vállalatokra, az irányítószervekre, a beosztott dolgozókra, a vezetőkre egyaránt. A céltudatos, fegyelmezett munka és a következetes számonkérés éppúgy állampolgári kötelezettségünk, mint a közvagyon védelme, vagy a pontos adófizetés,. A hibák feltárásának alapja mindig a jobbító szándék legyen, ennek értelmét viszont csak az ellenőrzést követő intézkedések és tettek hitelesítik. A miniszter ezután időszerű feladatainkról szólt. Mint mondotta: a tavalyi év fontos és alapvető eredményei lehetővé, külső körül- > ményeink pedig szükségessé tették, hogy nagyobb, de reálisan teljesíthető követelményeket állítsunk 1984-ben az ország, a gazdaság elé. Így a nemzeti jövedelem tavalyi, csökkenő mértékű növekedésével szemben az idén másfél-két százalékos növekedést kell elérnünk. Az év eddig eltelt időszakában az ipar dinamikusan, több mint 4 százalékkal emelte termelését, és ezt csökkenő létszámmal érte el. Nőtt a mezőgazdasági termékek felvásárlása is. Bővült a szocialista országokba irányuló export. Mindez kedvező jelenség, s arra utal, hogy van élénkülés a gazdaságban, de vannak komoly figyelmeztető jelek. A konvertibilis elszámolású exportbevétel eddig nem érte el az időarányosan tevezettet, és ebben nemcsak tavalyi gyengébb mezőgazdasági termelés játszik szerepet, hanem egy-két iparág nem kielégítő exportteljesítménye is. Ha fizetőképességünket meg akarjuk tartani és el akarjuk kerülni az import adminisztratív korlátozását — amit mindenképpen el kell kerülni — akkor még tevőlegesebben kell minden területen segíteni* az export növelését. Ahhoz, hogy növekedhessen a társadalmi jólét, olyan eszközök kiépítésére, működtetésére van továbbra is szükség, melyék a termelés súlypontját a jövedelemképződés növekedése irányába mozdítják, A gazdaság teljesítményét azzal is serkenteni kívánjuk, hogy a teljesítménykényszert gyengítő támogatásokat csökkentjük. Ez nehéz feladat, de mindenképpen előbbrevivőbb, mint tovább terhelni a jól dolgozó vállalatokat, vagy engedni az életszínvonal védelméből. Persze, amikor az életszínvonal védelmét első feladatunknak tartjuk, akkor arra is gondolnunk kell, (Folytatás a 3. oldalon.)
