Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-20 / 143. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 143. szám ARA: 1984. Június 20., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megalakult az OTT Heves megyei Társadalombiztosítási Tanácsa Akikért a csengő szól... Tíz és fél milliónyiunk joga — sok más mellett — a munka, az az emberi tevékenység, amelyről a költő azt írta: az Élet anyja. Népünk értékteremtő szorgoskodása, mindennapja- j ink bizony néha-néha fárasztóan és nehezen elért sikerélménye — közös eredményünk kerül most az országgyűlés mérlegére. Ma - délelőtt e mérleg patikapontosságúvá hitelesített serpenyőjébe olyan „súlyok” kerülnek, amelyek napjainkban sokat nyomnak a latba. Hogy csak szűkebb hazai példát említsek: csaknem 20 milliót fordítottunk környezetünk védelmére, kilenc jelentősebb oktatási és közművelődési beruházás valósult meg, s több mint hét százalékkal csökkent az óvodák zsúfoltsága. Gyarapodtunk, hiszen úgy dolgoztunk, hogy a lakosság életszínvonalának alakulásával kapcsolatos célok teljesüljenek. Elértük népgazdasági szinten — mint a mostani ülésszakot megelőző parlamenti bizottsági üléseken ezt a szakemberek megerősítették —, hogy a külpiaci egyensúlyunk javult, nemzetközi fizetőképességünket megtartottuk. S ami szintén valamennyiünket érint: társadalmi méretekben sikerült megőrizni az elért életszínvonalat, és a lakossági fogyasztás, ha csak szerény mértékben is, de bővült. Aki fát ültet, bízik a jövőben, aki házat épít, otthont teremt — úgyszintén. Aki terveket sző, az reális talajra helyezi a holnap fundamentumát, nem tesz mást, mint évekre évtizedekre tekint előre. Tudván bár, hogy a gyümölcsöt, a termést nem élvezheti már. Az utókor viszont igen, hiszen a ma emberének munkája teremti meg a jövő létbiztonságát. Ezért is fontos elemezni, hogy miként gazdálkodtunk, dolgoztunk és éltünk az elmúlt esztendőkben, vagy egy évvel korábban. Ezért is kell beszélnünk — okkal és joggal — arról a világméretű gazdasági harcról, körülményről, amelynek függvényében „produkál” újabb és újabb eredményeket a tíz esztendeje hozott törvény keretei között külkereskedelmünk. Ezért időszerű, hogy a belső gazdálkodásunk elemzése mellett górcső alá kerüljön a világ számos országával kialakított export- . import kapcsolatunk. Egy tény: a magasabb színvonalú külkereskedelmi tevékenységhez a népgazdaság egészének hatékonyságát kell — mégpedig lényegesen — növelni. Ehhez a nem kis lépéshez, az élet minden területéhez kötődő megújuláshoz járul majd hozzá a képviselők eszme- cseféje, az állampolgári vélemények tolmácsolása. így érthető, hogy a parlamenti csengőszó ma értünk, valamennyiünkért szólal meg. Hogy megmé-; Tettessünk, ám — remél-1 hetőleg — ne találtassunk könnyűnek! Szilvás István A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1984. évi 5. számú — a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló — törvényerejű írendelete alapján a társadalombiztosításra jogosultak érdekeinek egyeztetésére, képviseletére, az állami irányítás segítésére megyei társadalombiztosítási tanács alakult tegnap, kedden Egerben. A résztvevőket, köztük Lájer Lászlót, az Országos Társadalombiztosítási Tanács képviselőjét. Kecskés Sándort, a SZOT táradalombiztosítósi főigazgatóságának osztályvezetőjét, valamint megyénk politikai, állami és tömegszervezeti képviselőit dr. Jenes Pál, az SZMT titkára köszöntötte. „A magyar társadalombiztosítás történetében lezárult egy rendkívül nehéz, de sikerekben bővelkedő szakasz. Méltán lehetünk büszkék arra. hogy tevékeny részesei voltunk az eredményeknek” — mondta megnyitójában dr. Jenes Pál, majd rövid számvetést tett a szocialista társadalombiztosítás eddigi eredményéről, fejlődéséről. Sokan személyes élményként emlékeznek arra, hogy a felszabadulást követően az MDP programnyilatkozata, majd a Magyar Szakszervezetek XVII. kongresszusának határozata alapján 1950- ben az Elnöki Tanács a tárÜj. jellegzetes üzemmel gazdagodott Heves megye. Kedden Gyöngyösön felavatták az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat vas- és színesfémfeldolgozó centrumát. A beruházás — mintegy hetven- milliós ráfordítással — határidőre és a tervezett költségeken belül valósult meg. A költség nagyobb részét gépi berendezésekre költötték. A gyöngyösi üzem rendeltetése, hogy a beérkezett fémhulladékból kiválogassa a színesfémeket és azokat az ipar igényeinek megfelelő darabolásban értékesítse. Mindehhez az új üzem korszerű öntvénytörő, valamint daraboló berendezésekkel rendelkezik amelyeket Ausztriából, illetve a Német Szövetségi Köztársaságból vásároltak. Az avatás alkalmával Szűcs Ferenc, az Észak-magyarországi MÉH Vállalat igazgatója azt is elmondta, hogy az új öntvénytörő képes ellátni Észak-Magyaror- szág, esetenként az ország más területein levő öntödéket 200 milliméteres és ennél kisebb öntvényhulladékokkal. A daraboló, illetve szakmai nevén a „srédere- ző” berendezés alumíniumöntvények: elsősorban motorblokkok, adagolók, kis méretű villanymotorok aprítását végzi, következésként jó minőségű, tiszta, ipari feldolgozásra alkalmas alurnísadalom biztosi tás irányítását. ellenőrzését a szakszer- vezetékire bízta. Demokratikus fórumok, választott testületek vették át dolgozóik ügyeinek intézését, amelyek 1964-től teljes egészében a SZOT hatáskörébe kerültek. A társadalombiztosítás 1950-ben a lakosság 47 százalékára, napjainkban pedig már valamennyi állampolgárra kiterjed. Az elmúlt három évtized során kiemelten foglalkoztak a nyugdíjasok helyzetével, vizsgálták a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő dolgozók életkörülményeit. Több alkalommal került sor az alacsony összegű nyugdíjak és a családi pótlék emelésére. A világon elsőként vezették be a gyermekgondozási segélyt. A fejlődést bizonyítja továbbá két számadat is: míg 1950-ben 2,3 milliárd forintot, addig 1983-ban már csaknem 108 milliárdot fordítottak az ellátásokra. A feladatok nagy részét társadalmi aktivisták végzik, a szakszervezeti mozgalomban 140 ezer tisztségviselő foglalkozik dolgozótársai ügyeivel, képviseli érdekeiket. Szükség van azonban a társadalombiztosítás irányításának továbbfejlesztésére, megőrizve és szélesítve egyben demokratizmusát és állami jellegét. Megalakult tehát az Országos Társadalombiztosítási Tanács, amelynium-hulladékkal tudják ellátni az apci Qualitál Köny- nyűfémipari Feldolgozó Vállalatot illetve .más műveket. amelyek ilyenre igényt tartanak. Az avatáskor hangsúlyozták hogy a Minisztertanács idevonatkozó határozata alapján a MÉH Tröszt a hatodik ötéves tervben növeli a hasznosítható hulladékok begyűjtését, korszerűsíti és fejleszti begyűjtőhálózatát, az ipari feldolgozásra való előkészítettség technikai, technológiai feltételeit fokozatosan megteremti. A gyöngyösi feldolgozó centrum ennek a korszerűsítési prognek tagjai a szakszervezetek küldöttei. Az OTT elvi irányítása mellett megyei társadalombiztosítási tanácsok is szerveződnek. Feladatkörükbe tartozik a TB- igazgatóság költségvetésének és beszámolójának megvitatása. munkájának ellenőrzése. javaslatot tehetnek az OTT-nek a társadalombiztosítást érintő kérdésekben. A munkahelyi társadalombiztosítási tanácsok szervezetei felépítésében nem történik változás, továbbra is változatlan hatáskörrel és az őket létrehozó szakszervezeti alapszervezetek közvetlen felügyeletével működnek. A megnyitó utón a résztvevők titkos szavazással a megyei társadalombiztosítási tanács elnökévé Szecskó Klárát, az SZMT vezető munkatársát, elnökhelyettessé dr. Geri András, a TESZÖV titkárhelyettesét, titkárrá pedig Németh Józsefet, a Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjét választották meg. A megyei társadalombiztosítási tanács tagjai sorába 25-en kerültek' Az ülés második részében Szecskó Klára, a Heves megyei Társadalombiztosítási Tanács II. félévi munka- programját és ülésrendjét ismertette a résztvevőkkel, akik az előterjesztést egyhangúlag elfogadták. ramnak a keretében jött létre és jellegében az első az országban. Jelentősége abban áll, hogy a mostanáig kézi erővel folytatott válogatást bontást darabolást ezentúl korszerű, baleset- mentes. termelékeny technológiával végzik el. Ilyen jellegű szolgáltatásaikkal fontos ipari anyagot állítanak elő. A gyöngyösi üzemben várhatóan évente háromezer tonna fémhulladékot dolgoznak fel, amelynek 80 százalékát — elsősorban a rezet és az alumíniumot — ipari üzemek számára teszik hasz- nosíthatóvá. (Fotó: Szántó György) Hulladékból hasznos fémek Fémfeldolgozó üzemet avattak Gyöngyösön Elutaztak hazánkból a HNF nicaraguai vendégei A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására június 12—19-e között látogatást tett hazánkban a Nicaraguai Forradalmi Hazafias Front háromtagú küldöttsége, melynek tagjai voltak: Reynaldo Pay an, a Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front képviselője, Luis Humberto Guzman, a Keresztényszociális Néppárt titkára és Roberto Guzman, a Nicaraguai Szocialista Párt vezető titkára. A küldöttség találkozott és megbeszéléseket folytatott Péter Jánossal, az ország- gyűlés alelnökével, Bíró Imre kanonokkal, Harmati Sándorral, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnökével, Lehoczky Mihállyal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkár-helyettesével és Ernőd Péterrel, a KISZ Központi Bizottságának titkárával. A küldöttséget fogadta Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára is. A küldöttség kedden elutazott hazánkból. (MTI Szőlőtelepítés Heves megyében Az új telepítések oltványai zömmel a Mátraaljáról kerülnek ki (Fotó: Kőhidi Imre) Heves megye történelmi borvidékein az utóbbi négy évben 1700 hektáron telepítettek új szőlőültetvényeket, ez azt is jelenti, hogy a hatodik ötéves terv időszakára előírt telepítési programot egy évvel korábban teljesítették. Az utóbbi években a szemléletben és a művelésben jelentős változások történtek, a gazdaságok alkalmazkodtak a korszerű követelményekhez, a termelési eredmények a vártnál is jobban alakultak, ennek nyomán nem csökkent, hanem inkább növekedett a szőlőtelepítési kedv a Mátraal- ján és Egerben. A bizakodást az elmúlt tíz esztendő következetes telepítési programjának eredményei alapozták meg. Az ötödik ötéves terv időszakában 2400 hektár szőlőt nagyon gondosan telepítettek. Ezek az ültetvények a legutóbbi két évben már termőre fordultak és tíz tonna feletti hektáronkénti eredményt produkáltak. A meglévő idősebb ültetvények is magas terméshozammal hálálták meg a szakszerű gondozást, a tápanyagvisszapótlást; ezek az ületet- vények kondícióban olyanok, hogy még évekig a közepesnél jobb termést tudnak adni. A hozzáértés eredménye az is, hogy az elmúlt esztendőben növényvédelmi hiányosságokból nem fordult elő terméskiesés. Az eredményekhez hozzájárult, hogy a háztáji gazdaságokban is nagyüzemi művelésre telepített ültetvények váltották fel a hagyományos szőlőket és ezek a tőkék is nagy termést adták. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a műveléshez nincs elegendő kézi munkaerő, ott az ültetvényeket részesművelésre, vagy haszonbérbe adták át a tagoknak. Az újszerű intézkedések eredményeként ezeken a területeken is növekedett a termésátlag. A Heves megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya összegzéséből az is kitűnik, hogy a korszerű, gondos szőlőművelés eredményeként, Heves megyében az országos átlagnál számottevően magasabb termést értek el. Ez azért különösen jelentős, mert a mátraalji és az egri történelmi borvidék ültetvényei zömében minőségi bort adó szőlőket termelnek, amelyek iránt továbbra is növekszik az érdeklődés a világpiacon. A módszerekkel párosult a telepített fajták helyes megválasztása is. A nagyüzemi művelésnél tapasztalt termelési eredmények alapján a telepítésnél továbbra is előtérbe helyezték a hagyományos, a történelmi borvidéknek hírnevet szerzett fajtákat, ezek között is elsősorban a bikavért adó kékszőlőket. A fehér fajtáknál továbbra is uralkodó az olaszrizling, a hárslevelű, a muskotály, a tramini és a leányka, ezek mellett azonban az új fajták is teret hódítottak elsősorban a zengő, a zefír és a zenit. A fajtaválasztással az cél, hogy a magas termőképesség mellett az igényeknek megfelelő minőség is domináljon a mátraalji és az egri történelmi borvidék jellegének és hírének megfelelően. Az arányok változása is jól szemlélteti mindezt. A telepített fajták között ugyanis 30 százalékra emelkedett a kékszőlő aránya a korábbi mindössze hat százalékkal szemben. 1976-ban a bikavér-program keretében megkezdett telepítési program eredményeként tehát többszörösére növekedett a bikavért adó kékszőlőfajták termőterülete, ráadásul a terméshozam is megduplázódott. A program megvalósítása lehetővé tette, hogy egyre zavarmentesebben ki tudják elégíteni a hazai és a külföldi piaci igényeket a közkedvelt mátraalji és egri borokból. A Mátraalján és az egri történelmi borvidéken a jelenleg meglevő mintegy tízezer hektár szőlőültetvény — a hozzáértő, gondos művelés eredményeként — megbízható gazdasági alapot teremt a szőlőműveléssel és borgazdálkodással foglalkozó nagyüzemi gazdaságok számára. Továbbra is a feladatok homlokterében szerepel a meglévő ültetvények szakszerű gondozása mellett a kiöregedett tőkék folyamatos felváltása a legjobb tapasztalatok birtokában.
