Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-16 / 140. szám
13 NÉPÚJSÁG, 1984. június 16.,,szombat A különböző energiaforrásokról annyi szó esik mostanában, hogy már majdhogynem unalmassá válik. A szakemberek véleménye viszont az, hogy nem lehet elégszer beszélni a témáról, összeállításunkban ezért is kapott újra teret a lézer, a földgáz, a benzintakarékosság, valamint az elektromosság. Mindenekelőtt a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűléséhez kapcsolódó interjút ajánljuk figyelmükbe, a többi technikai érdekesség mellett. összeállította: Kis Szabó Ervin Lézerek az üvegiparban Példa a lézersugár elektroncső-gyártási alkalmazasara egy angol üzemben (KS) A lézer erős, igen sokoldalú energiaforrás és egyik fő előnye az, hogy a fénynyaláb rendkívül kis méretűre összpontosítható (például egy 250 W-os széndioxid-lézer könnyen fókuszálható egy tized milliméter átmérőjűre.) Az üveg- és kerámiagyártó üzemek egyre nagyobb számban használnak fel lézereket. Ezek eredményesen alkalmazhatók üvegcsövek vágására a rádiócső. és izzólámpagyártásban, ampullák egy művelettel való leszabására és lezárására, a kis furatok kialakítására stb. A lézerek a maguk nemében páratlan előnyöket nyújtanak a szokásos üvegvágással és lezárással, csiszolással, izzítással szemben A lézer, ha automatikus működési berendezéssel párosul, legtöbbször lényegesen nagyobb termelési eredményt ad, mint amilyent korábban szokásos módszerekkel el lehetett érni. Meg kell azonban jegyezni, hogy a lézerek jelentős befektetést igényelnek. A lézereknek sokféle típusa ismeretes, a néhány milliwatt erősségű hélium-ne- on-lézerektől a különleges szemsebészeti kezelésekre alkalmas lézerekig. Az üveg- és kerámiagyártó iparágban a széndioxid-lézer vált be legjobban. Ez azért van, mert a széndioxid-lézer infravörös színképtartományú sugarakat bocsát ki. Ezen a hullámhosszon a legtöbb dielekt- romos anyag — mint az üveg, a kerámia, a fa, a műanyag stb. — az esetleges sugárzást teljesen elnyeli. Más szavakkal: az üvegfelületre irányított széndioxid-lézersugár kis energiavisszaverés, vagy -átvitel mellett nyelődik el. A lézer használata mellett szól az az előny, hogy igen jól ellenőrizhető energiaforrás. A műveletek szennyeződésmentesen végezhetők el a lézersugár segítségével. Ugyancsak előnyösek a lézersugaras berendezések szinte korlátlan hőmérsékleti adottságai, ami például a kvarcüvegek fúrásánál és vágásánál fontos szempont. Nagyfrekvenciás generátor A Szovjet Tudományos Akadémia fizikai laboratóriumának munkatársai új típusú nagyfrekvenciás generátort szerkesztettek, amelyet „Orotron”-nak neveztek el. Az eddig használatos nagyfrekvenciás generátorok méreteit kis hullámhosszon való üzemeléskor kénytelenek voltak igen kicsire csökkenteni. Ez hátrányos, mert az ilyen kis méretű generátorokban igen nagy áramsűrűség lép fel az elektronnyalábban, amely nagy hőtúlterheléshez vezet. Az új típusú generátorba speciális rezgőrendszert építettek, amely lehetővé teszi a generátor méreteinek növelését. Ezáltal az elektromos és hőtúlterhelések elkerülhetők. Az új berendezésben 12 millimétertől 1,2 milliméterig terjedő tartományban már sikerült hullámokat előállítani, de a kutatók véleménye szerint a milliméternél kisebb hullámtartományokkal is dolgozni lehet benne. Erősáramú iparunk helyzete és kilátásai A Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűléséhez kapcsolódóan a Műszaki Tudományok Osztálya Az erősáramú ipar helyzete és kilátásai hazánkban címmel tartott tudományos ülést. E fontos témáról, a hazai erősáramú ipar jelenéről és jövőjéről a szakterület kiváló ismerőjével, Vajda György akadémikussal, a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet (VEIKI) igazgatójával beszélgettünk. — Az erősáramú ipar helyzetével kapcsolatban először, kérem, tekintsünk vissza a múltba. — Az elektrotechnika kezdetben egységes tudománya az idők során erős- és gyengeáramúra vált szét, attól függően, hogy elsődlegesen energia, vagy információ átvitele volt a cél. Érdemes felfigyelni arra, hogy e két szakma sok vonatkozásban ismét összefonódóban van, átveszik egymás eljárásait és eszközeit, kiegészítik egymás funkcióit. Az elektrotechnika első átütő sikereit az információtechnikában aratta. E terület látványos és állandóan bővülő lehetőségei gyakran árnyékot vetnek az energetikai alkalmazás teljesítményeire, pedig ezek társadalmi kihatása sem kevésbé jelentős. Kicsit szimbolikus, hogy a világítás volt az első terület, ahol a villamosság elsöpört minden konkurrenciát, és kizárólagos monopolhelyzetre tett szert. Az sem véletlen, hogy a felszabadulás után a faluvillamosítás egyike volt első célkitűzéseinknek, mint az emberi felemelkedés, a művelődés. a civilizáció egyik lényeges előfeltétele. — A villamosság alkalmazási köre egyre bővül, és szinte minden év újabb lehetőségekkel lep meg bennünket. A villamos energia újabb térhódításáról hallhatnánk bővebbet? — Századunk elején a világban felhasznált primer energiának csupán néhány százaléka szolgált villamos- energia-fejlesztésre, jelenleg az arány 40 százalék körül mozog, és a század végére megközelíti a felhasználás felét. Szinte észrevétlenül húzódik meg a háttérben az a hatalmas villamosenergiaellátó infrastruktúra, mely az iparosított országokban gyakorlatilag minden lakásba. munkahelyre, intézménybe eljuttatja á villamos energiát és aminek kiépítése a fejlődő országok felemelkedésének is egyik alapvető feltétele. Azt, hogy a villamosságot ilyen sokoldalúan tudjuk hasznosítani az élet minden területén, és hogy a fogyasztókat ki tudjuk elégíteni megfelelő minőségű villamos energiával, az erősáramú ipar termékei biztosítják. Erősáramú termékeink műszaki színvonala széles spektrumban szóródik, vannak világszínvonalon álló gyártmányok, de vannak korszerűtlenek is. Az átlag tekintetében lemaradásunk jó néhány év, de kedvezőbb, mint az ipari átlag. Nem ilyen kedvező az összehasonlítás a gyártástechnológia tekintetében, aminek elmaradása növekvő tendenciát mutat a beruházási erő hiánya, valamint a szakember- állomány csökkenése miatt. A munkakultúrával is ösz- szefügg. hogy a minőség nem elég egyenletes, és a termelés nem elég rugalmas. Amikor szükségessé vált azonban, vállalataink néhány év alatt fel tudták futtatni az exportot, konvertibilis valutában pozitív mérleget sikerült elérni, melynek mértéke megfelel a gépipar átlagának, de-ehhez a termékeknek csak fele akkora arányát kellett exportálni. Ugyanakkor a gyenge pontok is érzékelhetők, a kisebb gazdasági hatékonyság, és a jelentős tőkésimport-igény a sokféle speciális anyagból. — Sok vita folyik a magyar erősáramú ipar perspektívájáról, biztató-e a jövője ennek a szakmának. Felerősítették e problémát az 1983-as év viszonylag kedvezőtlen eredményei. Időzzünk el egy kicsit most e problémánál. — Kétségtelen, hogy az erősáram nem tartozik a divatos csúcstechnológiák közé, ami azonban a magyar lehetőségek mellett valószínűleg előny. Megjegyzendő, hogy az amerikai statisztikák az erősáramú gyártmányokat a kutatásigényes termékcsoportok közé sorolják. A hazai kutató és ' fejlesztő bázis — a külföldi technológiai kutatásokra is építve — azonban képes a fejlesztés hátterét biztosítani. Gyáraink ugyan nem jelennek meg sorozatosan korszakalkotó új megoldásokkal — ami külföldön sem jellemző —, de minden évnek megvannak a maga jelentős előrelépései. A gyártmányok élettartama nagy. Borzasztó persze, ha a sok évi üzem után valamilyen érintkezési hiba, vagv túlterhelés következtében rövid időre megszakad a normális üzem, de miután ezt viszonylag gyorsan el lehet hárítani, ismét napirendre térünk a kérdés felett. Még a hibákkal sem szoktuk a figyelmet nagyon felhívni magunkra. Magától értetődőnek tartjuk, hogy a fogyasztóknak gyakorlatilag mindig rendelkezésére áll az áram. Már csak homályos emlékek élnek az ötvenes évek elején kialakult helyzetről. amikor nem elég előrelátó fejlesztés következtében gyakran borultak sötétbe városrészek, ismételten leállt az ipari termelés és megbénult a közlekedés vil- lamosenergia-hiány miatt. Pedig jó lenne több figyelmet fordítani az erősáramra, nehogy háttérbe szorulása oda vezessen, hogy alkalmatlanná váljék feladatának ellátására. Nem véletlen, hogy a fejlett országokban serkentik ennek az ágazatnak a fejlesztését, mert egyrészt színvonala kihat a többi technológia helyzetére, másrészt ennek eszközeivel hatást is lehet gyakorolni azok alakulására, beleértvéa csúcstechnológiákat is. — Milyennek látja az iparág jövőjét? — A szén- és az atomenergia részarányának növelése az energiamérlegben, a megújuló energiaforrások kiaknázása, a vasutak villamosítása, a városi tömegközlekedésben a villamos hajtás előtérbe kerülése a villamosítás irányába hatnak. A magyar erősáramú ipar még minden piadbn versenyképes. Bevezetett és elismert neve van külföldön, az elérhető árak tekintetében helyzete az átlagosnál kedvezőbb. A termékekben jelentős szellemi és fizikai munka testesül meg, a hozzáadott érték nagy. A tradíció, a ma még meglévő szakmai kultúra járulékos termelőerőt képvisel, ami részben ellensúlyozza a tőkehiányt is. összegzésképpen elmondhatjuk, hogy — egy hasonlattal élve — sokan úgy tekintenek a magyar erősáramú iparra, mint egy tiszteletreméltó öregúrra. Kissé megfakult régi dicsőségét még lehet emlegetni, de sok figyelmet már nem érdemel, megmaradt feladatait kötelességtudatból amúgy is el fogja látni. Népgazdaságunknak nem kis érdeke fűződik azonban ahhoz, hogy életereje ne fogyjon el. és ne váljék alkalmatlanná nagyon is sokrétű szerepére. Természetesen az erősáramú iparnak is több erőfeszítést kell tennie, hogy a szükséges figyelmét kiérdemelje, ezen múlik, tudunk-e új életet lehelni a lassan megkopó régi hagyományokba. Ez irányban vannak támogatást érdemlő biztató kezdeményezések Dr. Mérő Éva A lelőhelytől a fogyasztóig A földgázt a lelőhelytől a felhasználóig csaknem kizárólag csőtávvezetéken jut. tátják el. A távvezetékben a földgázt a nyomásenergia hajtja előre. De minthogy a gázmolekulák egymáshoz, illetőleg a cső falához súrlódnak, a kezdeti energia — a gáz nyomása — fokozatosan felmorzsolódik. A gáz csak addig áramlik a vezetékben, amíg a súrlódás föl nem emészti a benne tárolt energiát. Ha a gázt nagyobb távolságra akarjuk szállítani, újra meg újra energiát kell felhasználnunk. Az energiautánpótlás a vezetéket meg. szakító kompresszor-állomásokon történik: ott a gázt olyan berendezéseken — kompresszorokon, gázsűrítőkön — vezetik keresztül —. amelyek újabb „lökést” adnak a továbbhaladáshoz. Fölvetődhet a kérdés, vajon mekkora nyomással célszerű továbbítani a gázt? Egy biztos: ha nagyobb nyo. mással indítjuk útjára, messzebbre juthat. De ez csak az egyik — és nem is a legfontosabb — dolog, ami a nagyobb nyomású indítás mellett szól. Minél jobban sűrítjük a gázt, annál többet szállíthatunk belőle egy meghatározott keresztmetszetű vezetéken. És még valami: minél nagyobb nyomással szállítjuk a gázt, annál kisebb a súrlódás következtében előálló energiaveszteség. Ez meglepő, ennek épp a fordítottját várnánk, hiszen a nyomás növekedésével a gázmolekulák közelebb kerülnek egymáshoz, tehát a köztük fellépő súrlódás is nagyobb lesz. Ez valóban igaz, csakhogy most az összesűrített gáz egységnyi térfogatában nagyobb tömegű gáz van, mint korábban, vagyis viszonylagosan csökken a gáz és a cső érintkezési, súrlódási felülete, így az egységnyi tömegre jutó veszteség kisebb lesz. A gáz szállítónyomása azonban mégsem lehet korlátlanul nagy. A nagy nyomás elviseléséhez ugyanis nagy szilárdságú, vastagfalú cső kell, ami bizony drága. A földgáztávvezetékek építéséhez napjainkban általában 1220—1420 mm átmérőjű csöveket használnak, amelyeken 60—75 bar (atmoszféra) nyomással „közlekedik” a földgáz. Parányi rádióadók Amióta az iparnak sikerült megfelelően kis méretű rádióadókat kifejlesztenie, a biológiai kutatás is egyre inkább alkalmazza a telemetriái módszereket. Ennek kapcsán került sor a sportolók szívműködésének tréning és verseny közbeni folyamatos ellenőrzésére. Így sikerült megoldani az űrhajókban és űrszondákban levő élőlények funkcioná. lis adatainak a továbbítását a földi megfigyelőhelyre. Ekként tudták nyomon követni egyes állatok — például a fehér orrszarvú — mozgási körzetét és élettevékenységét. Újabban az Északi-tengerben élő angolnák vándorlását, életmegnyilvánulásait is telemetrikus módszerrel figyelik, miután parányi ultrarövid hullámú adókészülékeket erősítenek a kifogott, majd újra elengedett állatok hátrészére. Benzintakarékosság A General Motors 1981-ben olyan nyolchengeres motorral működő gépkocsit hozott forgalomba, amelyet számítógép vezérelte elektromágneses szabályozórendszer egészített ki. Az automata a terheléstől függően — a szívó- és kipufogószelepek kikapcsolásával — a nyolc hengerből kettőt vagy négyet kikapcsol a munkavégző folyamatból. Ezzel számottevően csökkenthető a benzinfogyasztás. FELVÉTELT HIRDETÜNK: MŰVEZETŐI MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. Autóközlekedési szakközépiskola, illetve főiskolai végzettséggel. JELENTKEZÉS: 21. sz. Volán, Visontai kirendeltsége. Thorez külfejtés: Kiss János kirendeltségvezetőnél. HO SI MINH TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA, pályázatot hirdet a 4. sz. Gyakorló Általános Iskolába: 1 Fö TESTNEVELÉS-SZAKOS, 1 Fö OROSZ-SZAKOS, 1 Fö FÖLDRAJZ—RAJZ-SZAKOS általános iskolai tanári állások betöltésére. A munkakör betöltéséhez legalább 5 éves szakmai gyakorlat szükséges. A kinevezett tanárok szakvezetői megbízást kapnak. Az állások elfoglalásának időpontja, 1984. szeptember 1. Jelentkezni lehet az iskola igazgatójánál, EGER, Bartók B. tér 4.
