Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

10* .'19 J* 4'' , NÉPÚJSÁG, 1984. június 16., szombat Közel-Kelet Az évszakok „szultánja”: Ramadán Egyiptomi dragománok imája a forró sivatagban Kollektív lemondás? A csődbe jutott legnagyobb magánkézben levő francia nehéz­ipari vállalat, a Creusot—Loire konszern dolgozói tiltakoztak a vállalat elnökének bejelentése ellen, amely szerint a cég fizetésképtelen A szarajevói hegyek közé zárt Huszrev bég, a kairói Muhammad Ali, a lahorei Bádsahi dzsámik kupolás ud­varai, díszes mihrábjai az el­következendő hetek éjszakái­ban fényárban úsznak. A hegyesre faragott ceruzákra emlékeztető minaretek erké­lyén fehér gyolcsturbános müezzin, s nem a hétközna­pokon „alkalmazott” magne­tofon hangjai hívják esti imára a hivőket. Földgolyónkon közel 600 millió muszllmnak kezdődött meg európai időszámításunk szerint június 1-én a nagy­böjt. Ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak, sőt még nem is ölelhetnek a próféta tanításának hű kö­vetői. Sőt, napközben tilos még a dohányzás is. Ha egy évszázaddal visszafordíta­nánk az idő kerekét, az ak­koriban szenzációkra éhes romantikus turisták halott országoknak hitték az isz­lám hívők lakta területeket. Ilyenkor kiürültek a kiosz­kok és a kávéházak, bezár­tak a bazárok, egyszóval megszűnt a nyüzsgő török élet. A kalifák és kánok, emírek és szultánok ernyed­ten pihentek díszes szerája- ikban. Nem találkozhattak fezes kalmárokkal, hatalmas turbánt viselő kurd agákkal és csónakosokkal azok, akik épp a Boszporuszon kíván­tak volna átkelni az európai részről az ázsiai Szkutariba. A szűk utcák rácsos ablakai alatt egy-egy fátyolba bur­kolt nő szellemalakja tűnt fel imitt-amott. Napjainkban nem ennyire romantikusak a ramadán i nappalok. Gyakran látni kop­lalástól beesett arcú, cipeke­dő munkásokat, akik meg- megállnak, s pihenésként el- mormoLnak egy-egy fohászt valamelyik díszes imaház lépcsőjén. Fáradtak, álmosak, türelmetlenebbek az egyéb­ként kellemes modorú keres­kedők és hivatalnokok is. Mindenki a napnyugtát jel­ző ágyúlövés hangjára vár. Akkor egy csapásra kigyul­ladnak a lampionfüzérek, be­népesülnek a kávé- és tea­házak, kesernyés teaillat töl­ti be a levegőt és duruzsoló szamovárok mellett vízipipá­zó urak hallgatják a tekin­télyes külsejű, szakállas, pi­ros tarbusos mesemondók népszerű történeteit. A tele­vízióban és a rádióban gyak­ran a mohamedánok szent könyvéből, a Koránból ol­vasnak fel részleteket. Az otthonokban megterítik a böjti vacsorára — iftárra — az asztalokat. Ínycsiklan­dozó fűszeres húsok várnak a napközben önként koplaló tehetősebbekre. Am mindez csak külső fény és ragyogás. A böjti hó­nap alatt sem változnak, s nem fordulnak kedvezőbbre a térséget évek óta foglal­koztató gondok, problémák. Így például a török napila­pok nyíltan megírják, hogy egy-egy ilyen ünnepi vacso­ra ára évről évre drágább lesz, s így csak kevés em­ber számára megfizethető. Az iszlám országok közül csak néhányban ünnepelhet­nek zavartalanul. Az ájtatos- ság hónapjában sem pihen­nek a szembenálló felek az Irak—iráni fronton. A lassan nemzetközi méretűvé terebé­lyesedő Perzsa-öböl viszá­lyát az irániak egyre több és fiatalabb harcos toborzá­sával kívánják megoldani. A fanatizált ifjak géppisztolyá­nak csövébe tűzött sirázi ró­zsa szimbolizálja: készek a mártírhalálra. A cédrusok földjén, Libanonban síiták szunniták, drúzok nyitnak lesből tüzet egymásra. S aligha kétséges, hogy az arab országokban szétszórtan élő palesztin családok tagjainak a szájában is keserű a sahur — azaz a ramazáni húsétel — falatja. A próféta tanítása sze­rint a böjt szigorú előírá­sai nem vonatkoznak az utazókra, a harcosokra, be­tegekre és kiskorú gyerme­kekre. S úgy tűnik napja­inkban a politikusokra sem, hisz Ramadán ide vagy oda, a Közel-Kelet diplomáciai élete igencsak zajlik. Tur- gut özál török miniszterel­nök az elmúlt hetekben Lí­biában és Irakban tett láto­gatást. Szaddam Husszeinnel folytatott megbeszélésén a török államfő kijelentette: kész közreműködni az irak— iráni konfliktus rendezé­sében, bár az Arab-öböl vi­szálya számos, veszélyes buktatót tartogat. A Szíriái Arab Köztársa­ság miniszterelnöke Musz- tafa Tálsz tábornok a liba­noni Es Sark lapnak adott nyilatkozatában elmondotta: úgy véli, hogy a jövőben a közép-keleti országok vi­szonyának kialakításában Törökországra még komo­lyabb feladatok várnak. Egyben a ciprusi kérdésre vonatkozóan kijelentette: elsősorban az Amerikai Egyesült Államok politi­kusain múlik a helyzet tisz­tázása, de csak úgy vezet­nek eredményre a tárgyalá­sok, ha az egymással szem­benálló két fél képviselőit is meghívják a megbeszélé­sekre. Így aligha meglepő, hogy Rauf Denktas június 13-án Ankarába utazott... Néhány évtizeddel ezelőtt a Ramadán a megtisztulás, a nyugalom ünnepe volt. Aligha mondható el ez az idei mohamedán idő szerint az 1404. évben. Soós Tamás Csőd fenyegeti a Creusot —Loire-t. a legnagyobb ma­gántulajdonban lévő fran­cia acélipari vállalatot, amely 23 ezer dolgozót fog­lalkoztat és felszámolása tu­catnyi olyan középüzemet is sújtana, amelyek megren­deléseik zömét a Creusot— Loire-tól kapják. A vállalat igazgatósága kényszeregyez­ségi eljárás megindítását kiérte a kereskedelmi bíró­ságtól, ami az első lépés a csőd kimondása felé. Az igazgatóáág szerint a Creusot—Loire az elmúlt években 3 milliárd frankot vesztett. A vállalat részvé­nyeinek többsége az Emipain —Schneider tőkéscsoport kezében van, melynek szá­mos jövedelmező vállalat is van birtokában s meglenné­nek az anyagi eszközei. hogy átsegítse a Creusot— Loire-t a jelenlegi nehézsé­gein. A csoport azonban az állam segítségét kérte. A francia kormány késznek mutatkozott egy 500 millió frankos kölcsön nyújtására bizonyos feltételek mellett, de azt is szükségesnek tar­totta, hogy a tőkés csoport is nyúljon zsebbe, s az alap­tőke felemelésével biztosít­son megfelelő eszközöket a Creusot—Loire számára. Az Ernpain—Schneider konszern azonban nem volt hajlandó erre. A csoport azzal fenyegető­zik, hogy ha a kereskedelmi bíróság nem rendeli el a kényszer-egyezségi eljárás megindítását, akkor a Creu­sot—Loire igazgatósága kol­lektiven lemond, s ez elke­rülhetetlenné fogja tenni a vállalat felszámolását. Agent Orange Halál — fémhordóban Amerikai repülőkről körülbelül 50 millió liter Agent Orange- ot szórtak le vietnami területre Michael Ryan közlegény 1966-ban érkezett Vietnam­ba. akkor, amikor a fegy­veres erő egyre fokozódó bevetésével párhuzamosan az amerikai hadsereg már megkezdte vegyi háborúját is a gerillák ellen E kémiai hadviselés fő fegyvere az Agent Orange volt, egy lambtalanító vegyszer, amellyel az agresszorok a dzsungel növénytakaróját akarták elpusztítani, meg­akadályozandó, hogy a har­colóknak védelmet-menedé- ket nyújtson. Ryan egysége egy ideig olyan területen tartózkodott, amelyre szin­tén Agent Orange-ot per­meteztek. A közkatona né­hány hét múlva ijedten je­lentkezett egészségügyi vizs­gálatra: 25 kilót fogyott, ágyéka megduzzadt és testét kiütések borították. Az or­vosok penicillinnel kezelték, majd visszaküldték szolgá­latra. Hazatérve, öt évvel később — rendőr volt Long Islandben — lánya született. A csecsemőnek torz vég­összeállította: Huppan Béla tagjai lettek, szív-rendelle­nessége volt és a szakértők szerint- egész életében a to­lószékhez lesz szögezve. Narancsszínű sávok Ryan csak egyike annak a sok ezer katonának, aki tra­gédiáját az Agent Orange- tól származtatja. Sorstársai­nak számát egyes szakértők 20—30 ezerre, mások viszont 50—60 ezerre becsülik. Pon­tosan nem is lehet tudni, hisz a baj különféle for­mákban mutatkozhat meg. Legtöbbször rákos esetek, idegrendszeri elváltozások, máj- és veserendellenessé­gek fordulnak elő náluk, gyerekeik közül pedig ki­ugróan sok jön világra va­lamilyen testi fogyatékosság­gal. A néhány tízezres szám persze csak az amerikai ál­dozatok számát jelöli. Raj­tuk kívül a vietnami hábo­rúban- részt vevő ausztrál, új-zélandi katonákat is érint — nem beszélve a legin­kább sújtott vietnami pol­gári lakosságról. Az ameri­kai légierő ugyanis nyakló nélkül, megdöbbentő mér­tékben alkalmazta a harci­anyagot: 1965 és 1970 között körülbelül 50 millió litert szórt le Vietnam erdei és termőföldjei- felett. (A mé­reg egyébként onnan kapta nevét, hogy halálos terhet hordozó fémtartályain élénk narancssárga sávok figyel­meztettek gyilkos tartalmá­ra.) Kezelői eleinte mégsem voltak tudatában a veszély­nek. Ez voltaképp nem cso­da, hiszen a gyártó cégek eredetileg ártalmatlannak hirdették, mondván, hogy csak a zöld növényekre hat, emberre és állat számára nem. A valóság természetesen egész más. Az Agent Orange egyik összetevője ugyanis nem- más, mint a Dioxin, amely parányi mennyiség­ben is rendkívül veszélyes az emberi szervezetre. Em­lékezhetünk : ez a vegyszer váltotta ki a katasztrófát 1976-ban az olaszországi Sevesoban, amikor egy rob­banás után sok száz embert kellett kitelepíteni. (Egyes számítások szerint a Dioxin több százezerszer károsabb hatású, mint a Contertergan gyógyszer hatóanyaga, amely annak idején Nyugat-Euró- pában számtalan torzszü­léshez vezetett.) Jogi tengerikígyó A harci méreg gyártói szerint a veszéllyel a kato­nai vezetés és a washingtoni kormányzat is tisztában volt. Használatának leállítására mégis csak évekkel az első botrányok kirobbanása után került sor. Nem sokat késett így érthető módon az első kártérítési igények benyúj­tása sem, ám a pereskedés jogi tengerikígyóként húzó­dott. s csak nemrég, öt esz­tendei huzavona után került egy New York-i bíróság elé. A per sok szempontból egyedülállónak bizonyult. Ez az amerikai jogtörténet leg­nagyobb szabású tömeges kártérítési keresetei több ezer veterán állt szemben hét óriási vegyigyárral, ügy­védek tucatjai szerepeltek mindkét oldalon. A hosszas készülődés után a per végül nem került az illetékes bíró elé, a szembenálló felek órákkal a tárgyalás kijelölt időpontja előtt — kiegyez­tek. A mammutcégek egy 180 millió dolláros alap lét­rehozását vállalták, amely­ből a veteránokat, illetve rászoruló utódaikat kárta­laníthatják 25 éven keresz­tül. Megállapodásunk nem je­lenti felelősségünk elisme­rését — siettek kijelenteni a vegyipari társaságok képviselői. Csak az elhú­zódó, pénzfaló pereskedést akartuk elkerülni — tették hozzá, kevés meggyőző erő­vel. Komoly anyagi kár egyébként nem éri őket, hi­szen egykori hasznuk jócs­kán felülmúlja a mostani kifizetéseket, s biztosítá­suk is fedezi a „kárt”, Több cég, például a Dow Chemical, s a Monsanto, amelyet a legnagyobb „ér­vágás” ért, ráadásul a szö­vetségi kormány beperelé- sét fontolgatja, mondván, hogy ők csupán a konkrét megrendeléseknek tettek ele­get, a felelősök végső soron Washingtonban keresendők. Ne pénzt, igazságot Ez a véleménye több ezer veteránnak is, akik nem nyugodtak bele a „piszkos alkuba”. Sokan egyéni ak­ciókban bíznak, mások ra­gaszkodnak az ügy jogi to­vábbviteléhez, s a követ­kező, júliusi bírósági meg­hallgatásban reménykednek. Lehetőségeik azonban elég­gé korlátozottak, mivel a törvény szerint egyáltalán nem perelhetik az államot katonai szolgálatuk közben elszenvedett sérüléseik mi­att. Feleségeik, gyerekeik vi­szont megtehetik ezt, így biztosra vehető, hogy a New York-i kiegyezéssel az Agent Orange-ügy nincs még le­zárva. Sőt, külföldön sem ül­tek el a hullámok. A vietnami háború ausztrál veteránjainak szövetsége például néhány hete elve­tette azt a Washington ál­tal felajánlott lehetőséget, hogy pusztán pénzbeli kár­térítéssel elégítse ki köve­teléseiket. A szövetség el­nökét idézve: „Az Agent Orange miatt szenvedő ausztráloknak nem pénzre, hanem az igazságra van szükségük.. Sz. G. A Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat KÖNYVELÉSI CSOPORTVEZETŐI munkakör betöltésére PÁLYÁZATOT HIRDET. Felsőfokú számviteli képesítés és szakmai gyakorlat szükséges. JELENTKEZÉS: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán Gyöngyös, Róbert K. út 19. A HATVANI KONZERVGYÁR AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ lakatos, marós, kőműves, csőszerelő, vizvezeték-szerelő, bádogos. szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT ÉPÍTŐIPARI GÉPJAVÍTÓ ÜZEM felvesz szerelőket, lakatosokat, hegesztőket, minősített hegesztőket kiemelt bérrel. JELENTKEZÉS: Eger, Kistályai út 10. Kisköre, VlZÉP-telep

Next

/
Thumbnails
Contents