Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-14 / 138. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 14., csütörtök f. Mongólia Könnyűipar, hagyomány Mongóliában az utóbbi években gyorsan fejlődött a könnyűipar. Ez a kép a főváros, Ulánbátor egyik modern textilgyárában készfiit A mongol nép nagy gonddal őrzi-ápolja hagyományait. Esek közé tartozik az íjászverseny is, amelyen idősebbek és fiatalok egyaránt szívesen vesznek részt. A képen: néhány versenyző (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) szervezett kiállítás és emlékülés valóban nagy élményt jelentett: jelen volt ott a kalkuttai kulturális és tudományos élet színe-java; lelkesedésük bizonysága volt annak, hogy mennyire magukénak érzik a nagy tudós hagyatékát. Az ünnepi megemlékezés egyik kimagasló eseménye volt az. amikor a magyar delegáció vezetője koszorút helyezett el a tudós szobránál. A társaság a bicentenárium tiszteletére, egy hosszabb tudományos konferenciát is szervezett, amely Csorna hagyatékából kiindulva a tibetisztlka ak- tauólis kérdéseivel foglalkozott. Delegációnk e tudományos ülésszak munkásságához is hozzájárult. Az indiai megemlékezések a csúcspontot Darjilingben érték el. A tibetisztika megalapítója annak idején 58 évesen vett ismét vándorbotot a kezébe, hogy felkutassá a magyarok őshazáját, De csak a Himalája lábainál fekvő városkáig jutott el. Körösi Csorna Sándor sírja azóta is a magyar keletkutatás Ázsiához, a hazánkat Indiához fűző baráti kapcsolatok jelképe. A nagy tudós sírjánál rendezett emlékünnepély és koszorúzás az indiai út felemelő és felejthetetlen eseménye volt. A síron magasodó emlékoszlop ma is az, amelyet a képiekről ismerünk, csak az évek során megsokasodó emléktáblákat kellett a sír mögött egy impozáns emlékfalon elhelyezni. SarlÓ6 István, a Körösi Csorna Sándor Emlékbizottság elnöke egy egész ország tiszteletét rótta le akkor, amikor ezen egy új emléktáblát leplezett le. Darjilingben a hegyeket szubtrópusi növényzet, buján zöldellő fák és páfrányok borítják. A hegyoldalt a teacserjék sora a szem számára zöld szőnyeggé változtatja. Magas és meredek hegyek ezek, de itt még minden zöld. A távolból azonban már a szikrázó havasok fenségesen emelkedő csúcsai néznek le a darjilingi temetőre, ahol a messzeségek magyar vándora alussza örök álmát. Dr. Hazai György akadémikus A Nehru Múzeumban rendezett emlékülés elnöksége (MTI fotó — KS) A Körösi Csorna Sándor emlékév külhoni eseményei között minden bizonnyal első helyen áll annak a kormánydelegációnak indiai látogatása, amelyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett Indiába. A nagy magyar keletkutató életműve hazánkhoz és Indiához kapcsolódik, s benne joggal tisztelhetjük azt a személyt is, aki a nagy ázsiai országhoz fűződő kulturális. tudományos kapcsolatok alapkövét rakta le. Azóta, különösen India függetlenné válása után, a közös erőfeszítés már impozáns épületet emelt erre az alapzatra. A kormánydelegáció látogatása újabb mérföldkő volt a hagyományos úton: amikor Indiában lerótta a tiszteletét a magyar keletkutatás atyja előtt, építően járult hozzá a magyar- inddai kapcsolatok megszilárdításához és kiszélesítéséhez. A delegáció munkájáról, vezetőjének magas szintű találkozóiról a sajtó már hírt adott. Mi itt inkább azokról a kulturális-tudományos eseményekről szólnánk, amelyek Körösi Csorna Sándor emlékének megünnepléséhez kapcsolódtak. Ennek Űj-'Delhi. Kalkutta és Darjiling voltak állomásai. India fővárosában a megemlékezés színhelye a Nehru Emlektmúzém volt. Ez az intézmény egyben rangos kulturális fórumnak és az álSarlós István miniszterelnök-helyettes Sheila Kául indiai miniszterasszony társaságbáan az Űj-Delhiben rendezett kiállítás megnyitóján lamiközi kulturális kapcsolatok aktív centrumának is számít. Egy kiállítás és egy ünnepély idézte itt a nagy magyar keletkutató emlékét. A kiállítás gazdag képet adott Körösi Csorna Sándor életútjától és munkásságától. Az ünnepély tartalmát tekintve, akár egy tudományos tanácskozás rangját is megérdemelte. A magyar és indiai részről elhangzott méltatások és beszédek mélyrehetóan elemezték Csorna életművét, ugyanakkor aláhúzták azt, hogy mindez milyen hagyaték számukra, hogyan ápolhatjuk ezt tovább a keletkutatás és a mgyar—indiai kapcsolatok javára. Kalkuttában hasonló, vagy talán még gazdagabb program várta a delegációt. Körösi Csorna Sándor hosszú éveken át élt e városban. A tibetisztikát megalapozó műveihez gyűjtött tudományos anyagot itt dolgozta fel és öntötte végső formába. Munkássága a híres Bangáli Ázsiai Társasághoz kapcsolódott, amely szintúgy idén ünnepelhette megalakulásának 200. évfordulóját. A Bengáli Ázsiai Társaság éppen olyan büszke Körösi Csorna Sándorra, mint jómagunk. A szobát, amelyben valamikor a tudós dolgozott, ma emlékmúzeumként őrzik. A társaság által Vietnam: Kulturális hírek A Hanoi Könyvterjesztő Vállalat fennállásának 30 esztendeje alatt 450 millió vietnami és idegennyelvű könyvet forgalmazott. Hasonló nagyságrendben, 430 millió példányban terjesztett egyéb nyomtatott anyagokat. A fővárosi központhoz 40 tartományi vállalat tartozik, amelyek 50(0 járási elosztóhely munkáját irányítják. A vállalat gondoskodik arról is, hogy évről évre egyre több külföldi mű és sajtótermék jusson el a vietnami olvasóközönséghez. ★ A Hanoi Film- és Színházművészeti Főiskolán száz hallgató végzett az idén. A végzős diákokat, akik 1979-ben kezdték meg tanulmányaikat, amatőr művész- együttesek tagjai közül választották ki. Az oktatásban szovjet és NDK-beli művészek is részt vettek. A tantárgyak között szerepelt szövegkönyvírás, színművészet, filmrendezés, színpad- technikai ismeretek, díszle- tezés és művészetkritika. Az ifjú művészek már bemutatkoztak a közönség előtt. Kamcsatka gazdasági fejlődése szoros kapcsolatban van a tengeri hajózással. A félszigetet három oldalról mossa a Csendes-óceán vize. Északról pedig a félsziget belsejébe vezető utat magas, meredek hegylánc zárja le. Bár Kamcsatkát a kontinenssel menetrendszerű személy- és teherlégiforgalom köti össze, mégis a szállítmányok döntő többsége a tengeren érkezik ide. A folyamatos tengeri szállítás biztosítására hozták létre 35 évvel ezelőtt a kamcsatkai tengeri flottilát. Ez a vállalat sok korszerű, gyors hajóval rendelkezik; rönkszállítóval, konténerhűtő- és személy- szállító hajóval, tankerrel. A hajókat a zord Csendesóceáni viszonyoknak megfelelően építették. A szállító hajók teste erősebb a szokásosnál, motorjai nagyobb teljesítményűek és a tervezők eleve magasabb fokú automatikát alkalmaztak. Épjpen ez utóbbi teszi lehetővé. hogy a part menti áru- szállítás egész évben: folyamatos legyen az Ohotszki-és a Behring-tenger befagyott kikötőiben is. A kamcsatkai tengerhajózási vállalat rendszeres járatokat indít Japánba, Kanadába, az Egyesült Államokba és a Csendes-óceáni medence számos országába. Szovjet Távol-Kelet déli kikötőiből indítják Vietnamba a mezőgazdasági gépeket, gépkocsikat, megmunkáló- gépieket. Ugyanezek a hajók visszafelé friss déligyümölccsel és zöldséggel megrakodva érkeznek a kamcsatkai kikötőbe. A félsziget tengeri flottája már régóta segítőtársa Petropavlovszk—Kamcsatszkijban felépült az első konténerklkfitő. A képen: a szállító- hajókról tehergépkocsira rakják a konténereket halászoknak, akik egész esztendőben dolgoznak a Behring-, az Ohotszki- és a Japán-tengeren. A vállalat ví- zijármüvei szállítják a halászokat a hajók indulási helyére, juttatják el a fűtőanyagokat, az ivóvizet, a különböző árucikkeket és a portát a nyílt tengeren dolgozó embereknek. A tengeri hajózás mellett a folyami szállításnak is gazdája a kamcsatkai vállalat. Ezeken az utakon nagy felületű hajókat^ üzemeltet. A járatok az. Uszty—kamcsatkai tengeri árükikötőtől a Kamcsatka folyón sokszáz kilométer megtétele után jutnak el délről északra. Ugyancsak Uszty—Kamcsatkából indulnak a japán kikötőbe futó hajózási útvonalak is. Tavaly a Petropavlovszk —kamcsatkai kikötőben felépítették az első konténer- kikötőt, ahol nagy kapacitású emelődaruk könnyítik a rakodást. Nagyméretű rekonstrukció folyik Uszty— Kamcsatka kikötőjében: űj dokkok épültek, s elkészült a tengermeder mélyítés, nagyteljesítményű kikötői emelőketszereltek fel. Hasonlóan jó ütemben folyik Kamcsatka kisebb kikötőinek a felújítása is. A flotta olyan új hajókat kapott. amelyek alkalmasak arra. hogy bármilyen árut átjuttassanak a kisebb kikötőkbe. A kismerülésű és nagy teherbírású hajók saját emelőberendezéseik révén önállóan rakodhatnak ki bármely kikötőben. Jurij Tyeresin . * iái nulii fim ■ r1 <**§£&■<■iiw»™ "-ML.*Jmmm Jnrij Tyeresin, a kamcsat- kai tengeri flotta parancsnoka (Fotók: APN — KS)
