Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-13 / 111. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. május 13., vasárnap Tollhegyen Rájár a rúd az ame­rikai államra, mint — alperesre. Két nagy, látványos perben kel­lett felelniük Washing­ton embereinek — saját polgáraik vádjai alap­ján. Amit a hatóságok — tegyük hozzá: kato­nai hatóságok — szemé­re vetettek a kárvallot­tak. az korai halál és tartós egészségromlás volt. Okozták pedig nukleáris robbantások odahaza, a ne vadai si­vatagban és vegyszeres lombtalanítások, sok ezer kilométerre az USA-tói, annak idején Vietnamban. A felelőtlenség volt a közös a kísérleti rob­bantásokban és a nem is kísérleti, hanem na­gyon is valóságos vegyi háborúban. Amerikai életeket is kockáztattak a legkisebb lelkiisme- retfurdalás nélkül! A lakosságot nem költöz­tették ki a nukleáris kísérletek közeléből. A vietnami háború expe- díciós amerikai hadse­regének katonáit pedig nem készítették fel ar­ra, hogy miként véde­kezzenek a nemcsak a lombokat, hanem az em­beri életeket is veszé­lyeztető vegyi anyagok ellen. A bíróságok milliókat ítéltek meg kártérítés címén az életben mara­dott áldozatok vagy a halottak hátramaradott­jai számára. De ez ke­vés vigaszt nyújt a nyo­morékoknak, az árvák­nak, vagy éppenséggel a torzan világra jöttéknek. És nem bizonyítja még a demagóg módon emlegetett demokráci­át sem. A bírák nem tehetik jóvá a politiku­sok és a tábornokok bű­neit. (P. J.) MÉRSÉKELT ÁRON! RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK: lakosság részére, — családi, csoportos lakóházak, — víz, gáz, villamos­tervezését, — költségvetés készítést, — műszaki ellenőrzést. KÖZÜLETEK RÉSZÉRE: — beruházások előkészí­tését, — szakági tervezéseket, — lebonyolítást, — állóeszköz beszerzést. ÉKSZÖV. Generál Szakcsoport Eger, Csiky S. u. 17. sz. T.: 10-915. Kereskedelemben jártas, gépkocsival rendelkező, agilis UTAZÓ ÜZLETKÖTŐ munkatársat keres, egész Heves megyei érté­kesítéshez jutalékos bérezéssel a Polimeroscill-GMK. 6401 Kiskunhalas, Pf. 124. A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: A Varsói Szerződés új „budapesti fel­hívását” a magyar Külügyminisztériumban vet­ték át a NATO-onszágok budapesti nagyköve­tei: a katonai erő alkalmazásáról való kölcsö­nös lemondást célzó szerződésre tettek javas­latot a szocialista országok — Teng Hsziao- ping Peking ben fogadta Arafatot — II. János Pál pápa látogatása pápua Üj-Guineában KEDD: Megkezdődött a stockholmi konferencia második fordulója, a szovjet küldöttség előter­jesztette javaslatait az európai bizalom- és biz- tonságerősitő intézkedésekről — Reagan fogad­ta Washingtonban Genscher nyugatnémet kül­ügyminisztert — Bush, amerikai alelnök To­kióba érkezett SZERDA: Usztyinov marsall napiparancsa a győ­zelem napján — Magyar felszólalás az ENSZ leszerelési bizottságában — Stuttgartban meg­kezdődött a CDU kongresszusa — II. János Pál a Salam on-szigeteken — Nyugatnémet—kínai szerződést írtak alá Bonnban az atomenergia békés hasznosításáról CSÜTÖRTÖK: Konsztantyin Csernyenko fogadta I. János Károly spanyol királyt — A hágai nemzetközi bíróság felszólította az USA-t. szüntesse meg a Nicaragua elleni ellenséges cselekményeket — Hu Jao-pang, a kínai párt­főtitkár befejezte koreai látogatását — Bed rút­ban első teljes ülésére összeült az új kormány PÉNTEK: Csernyenko Moszkvában Alvaro Cu- nhallal tárgyalt — Veronában megnyílt az Olasz Szocialista Párt kongresszusa — Stutt­gartban véget ért a CDU kongresszusa — Weinberger, amerikai hadügyminiszter Tokió­ban a japán fegyverkezés fokozását sürgette — Ugyancsak a japán fővárosban tárgyalt Thom, a közös piaci bizottság elnöke SZOMBAT: Hanoi Jelentések újabb vietnami— kínai harcokról — Az Ír Köztársaság tárgyalá­sokat javasol Nagy-Britanniának az Észak-lr- ország fölötti kormányzati hatalom megosztá­sáról — Damaszkusziban Asszad elnök Nicodae Ceaucescuval tárgyalt — Ojabb áldozatokat követelt a kilencedik chilei tiltakozási nap. Stuttgartban tartotta kongresszusát a nyugatnémet Keresz­ténydemokrata Párt. Képünkön: Helmut Kohl kancellár, a párt elnöke (középen) a tanácskozás elnökségében. Janssen, a nyugatnémet fémipari dolgozók szakszervezete elnökségének tagja, a győzelem jelét mutatja, miután egy szavazáson a dolgozók többsége az iparágban meghirdeten­dő általános sztrájk mellett foglalt állást. A szakszerve­zet így akarja elérni a 35 órás munkahét bevezetését. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Elnökválasztást tartottak Ecuadorban. A voksolást Leon Febres Cordero (ké­pünkön) nyerte fő ellenfelé­vel, a mérsékeltebb Rodrigo Borja Cevallos-szal szemben. Olaszország, több körzetében okozott pánikot a héten ész­lelt újabb földmozgás-soro­zat. Képünkön: Pescara vá­rosában is több száz épület rongálódott meg. II. Erzsébet angol királynő avatta fel a csaknem félmil- liárd font költséggel épült új londoni gátrendszert. A hatalmas berendezések a brit főváros keleti részét vannak hivatva megvédeni a Tem- ze árhullámaitól. Otven négyzetkilométerrel több Ausztria területe Hogyan növekszik egy békeszerető ország? Ha a monarchia idején Ausztria területét akarta gyarapítani, kénytelen volt hadat viselni. Amióta béke- saerető kis semleges állam­ként ismeri a világ, elég a méréstechnikát korszerűsí­teni, s a nyereség máris négyzetkilométerékben je­lentkezik. Az osztrák hírügynökség, az APA egyik jó szemű szer­kesztője, aki átküzdötte ma­gát a kormány évi külpoli- kai beszámolóján, valahol a 241. oldal táján az „Auszt­ria számokban” résznél fel­fedezte. hogy Ausztria terü­lete 1983-ban 5 négyzetki­lométerrel nőtt az 1970 évi­hez képest. (83 850 — illetve 83 855 négyzetkilométer). Gyors telefon a külügymi­nisztériumba : nem, ók nem tudnak semmiről, Ausztria egyetlen szomszédos ország­gal sem kötött ilyen értel­mű szerződést. Az újságírót továbbküldik a Hitelesítés- és Mérésügyi Szövetségi Hi­vatalhoz. Gyors egyeztetés, és máris kiderül: az öt négyzetkilo­méteres növekedés nem minden. Már az 1970-es adat sem egyezett ugyanis a korábbival; akkor 45 négy­zetkilométerrel nagyobb­nak regisztrálták Ausztria területét, mint ahogyan áz a korábbi adatokban sze­repelt. Tévedés lenne? Szó sincs róla — mondják a hivatal emberei. Csak éppen a régi katasztert lassan felváltja az új. Ausztria területe 7835 úgynevezett „kataszte­ri községből” áll — ezeket pedig még 1818 és 1850 kö­zött határozták meg. Ak­koriban még nem voltak olyan tökéletesek a mérő­eszközök. Ahogy fokozatosan elterjed az új méréstechni­ka, úgy módosul a mérés eredménye. A mai elektro­nikus mérés szinte kizárja a tévedést: az eltérés alig néhány négyzetcentiméter- nyi. Ez magyarázza az öt négyzetkilométeres növeke­dést — a korábbi 45-öt az új kataszter bevezetéséért felelős részleg vezetője ma­ga is túlzásnak tartja. „Le­sújtó felfedezés, hogy Auszt­ria úgy nő, mint egy gu­milabda” — mondta az osztrák újságírónak. Igazán kellemes helyzet — állapította meg viszont az APA munkatársa. Anélkül, hogy valakivel is összerúgná a port. Ausztria terület­nyereséget könyvelhet el. S mit szólnak az ügyhöz a po­litikusok? Az elnöki hiva­tal mindenesetre komolyta­lannak ítélte a kérdést, és nem kívánt nyilatkozni. Kari Sekanina építési mi­niszter. akinek illetékességi körébe tartozik a Hitelesí­tés- és Mérésügyi Szövetsé­gi Hivatal, ennyit mondott: lám, éppen ez mutatja Ausztria valóságos nagysá­gát. Hogy ez a „nagyság” tulajdonképpen mekkora, az még csak az év végére derül ki. A Hitelesítés- és Mérésügyi Szövetségi Hiva­tal mostanában kezdte meg a monarchiabeli kartonok cseréjét, s a komputer az új adatok alapján 1984 vé­gére mondja meg pontosan, hány négyzetkilométer Ausztria. MONGOL ÍRÁSBELISÉG: Könyvnyomtatás a XIII. században A nomád törzsek, amelyek a mongol állam létrejötte előtt az ország területén laktak a mai Mongólia terüle- rendelkeztek. Némelyik — például a szienpi és a tab- gacs — saját írásbeliséget alakított ki. Az ő irodalmuk csak hírben maradt fent, de a kitajoké — ha még min­dig megfejthetetlenü'l is — a mái mongol könyvtárak kincse. A kutatók egy része szerint a mandzsutungozok- hoz, mások szerint a mongo­lokhoz tartozó kitajok vagy kitanok a X—XI. században laktak a mai Mongólia terüle­tén. Magas fokú kultúráju­kat jellemzi, hogy már nyom­tatott könyveik voltak. E kulturális hagyományok hatására alakult ki a XIII. századiban a mongol Írásbeli­ség. Dzsingisz kán, a biroda- lömalapító vezette be az írást, s tette hivatalos nyelv­vé az ujgort. Egyik későbbi utóda, Kubilaj kán Pagba tibeti szerzetessel kidolgozta a tibeti ábécé alapján álló mongol írást. így 1369-ben a birodalomban áttértek a mon­gol írásra. Marco Polo, a XIII. századi velencei utazó, aki hosszú éveket töltött Kínát meghódító és a Jüan- dinasztiát megalapító Kubi­laj szolgálatában, visszaem­lékezéseiben részletesen be­számol a mongol könyv­nyomtatásról és a papírpénz kibocsátásáról. A mongolok tehát évszá­zadokkal Gutenberg előtt is­merték a könyvnyomtatást. A XII—XIV. században a mongol szerzők művei mel­lett sorra készültek a tibeti, mandzsu, kínai és szanszkrit fordítások. Filozófiai, orvos- tudományi, csillagászati, épí­tészeti, természettudományi műveket nyomtattak. A Kí­nában működő mongol nyom­dák ezres példányszámban bocsátották ki a fiadúcról nyomott könyveket, de ala­pítottak műhelyeket Irán­ban és Turkesztánban is. Sok kolostori nyomda üzemelt Észak- és Dél-Mongóliában. Ezekben többféle nyomtatási eljárást alkalmaztak: dolgoz­tak metallográfiával —bronz- és réznyoanótáblákkal —, li­tográfiával. fametszéssel. A könyveket gazdagon illuszt­rálták. Nemzetközi műemlékvédelem Világszerte fellendülőben a műemlékvédelem. Némely országban hagyományai vannak, máshol csak mos­tanában ocsúdtak fel, hogy a múlt értékei óhatatlanul ve­szendőbe mennek, ha nem szervezik meg tervszerű fenntartásukat. A népek kötődése történelmükhöz, törekvésük nemzeiti identi­tásuk kialakítására tükröző­dik ebben. 1965-óta az UNESCO sza­kosított szerveként a Nemzetközi Műemlékvédel­mi Szervezet (ICOMOS) is segíti az országok együttmű­ködését, a tapasztalatok cse­réjét. Varsói megalakulása óta a szervezet hároméven­ként közgyűlést tart. (Ma­gyarország 1969-ben adott otthont ilyen találkozónak; március végén a szervezet egyik újonnan létesített bi­zottsága, a Műemlékek és Történelmi Együttesek Nem­zetközi Tanács választotta állandó székhelyül Eger vá­rosát). Róma (1981) után most az NDK a közgyűlés házigazdája. E döntés kife­jezi azt a megbecsülést, amit az NDK műemlékvédelmi intézményei egyre hatéko­nyabbá váló munkájukkal kivívtak. Tevékenységüknek kétség­kívül tág tere van: az NDK központi műemlékvédelmi listáján. 399 jelentős objek­tum szerepel, közöttük egész városrészek, épületegyütte­sek, nemzetközi hírnevű, Közép-Európa történelmétől elválaszthatatlan, emlékhe­lyek, ahová számtalan nem­zet világjáró fiai időről idő­re elzarándokolnak. A műemlékvédelem terén elért eredményekről a 72 országból összesereglő szak­emberek saját szemükkel is meggyőződhetnek. A köz­gyűlés — hogy ne csupán elméleti tanácskozás legyen — „vándorol” ... Rostockban kezdődik, bepillantást en­gedve a gót városka nem­régiben megkezdett helyre­állítási munkálataiba, majd kisebb-nagyotob környékbeli kirándulások után Drezdá­ban ér véget. Az NDK leg­nagyobb barokk városában 34 műemlék feldolgozásán dolgoznak, közülük néhány hamarosan elkészül. A kör­nyék — Meissen, Pirna, Zit­tau és a többi fesltői kisvá­ros, további kitűnő szakmai kiruccanásra nyújt lehetősé­get. Iszákos patkányok Ha van rá lehetőségük, a patkányok is rászoknak az italozásra. Legalábbis a Los Angeles-i Californiai Egye­tem tanulmánya szerint. A megállapításra hétéves vizsgálati megfigyelések nyo­mán jutottak. A kutatók szerették volna megtudni, hogy iszákossá válhatnak-e a patkányok. Azokká. Még­pedig ugyanolyan arányban, mint az emberek esetében. Az alkoholt fogyasztó pat­kányok tíz százaléka telje­sen rászokott a szeszre, megáltalkodott iszákos lett. A hét éven át folyt vizs­gálat során a patkányok „választhattak”: vagy vizet isznak, vagy a kedvelt gö­rög ánizspálinkát, az uzsót. Minden tizedik kísérleti pat­kány rászokott az alkoholra, ■^huszonöt százalékuk abszti­nenssé vált, a többi mérsé­kelt. szerény szeszivó lett — gyakorlatilag hasonló a meg­oszlási arány, mint az em­bereknél. A program célja végső soron, hogy bizonyos adalé­kokat találjanak az emberi alkoholizmus kialakulására, körülményeire, okaira. Egyébként a részeges pat­kányok ugyanolyan „visel­kedési, magatartási” for­mákat mutattak, mint az emberek. Rosszul aludtak, nehezen és fáradtan ébred­tek. Máj- és agyroncsolódást szenvedtek. A többi patkány valósággal kiközösítette őket, sőt, az iszákos patkányok hajlamossá váltak eltűrni a „józanul éló” társaik egyfaj­ta uralmát felettük. Talán még fehér egereket is lát­tak mámoros állapotukban?

Next

/
Thumbnails
Contents