Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. május 12., szombat 13. A héten tartotta 144. közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. Ezen többek között szó eseti a biológiai tudományok szerepéről és eredményeinek a társadalomban, a gazdasági építőmunkában való hasznosításáról is. A következő években, évtizedekben kulcskérdés lesz, hogy milyen megújító lehetőséget kínál ez a dinamikusan fejlődő tudományág. A biológiai erőforrások újszerű hasznosításából származó nemzeti jövedelem ugyanis a felmérések szerint számottevően növelhető. Ezek az erőforrások megújíthatók és megteremthetők a bővített újratermelés feltételei, különösen az élelmiszer- és takarmány-előállításban de a vegyiparban is. A Minisztertanács nemrég programot fogadott el a biológiai eredetű erőforrások hasznosítására, a biotechnika és a biotechnológia fejlesztésére. összeállításunk egyebek mellett ezek fontosságára mutat rá. összeállította: Mentusz Károly A BIOMASSZÁRÓL Nem hulladék, hanem nyersanyag A Minisztertanács 1984. február 16-i ülésének egyik fontos napirendi pontja volt a biológiai eredetű erőforrások komplex hasznosítása, illetve az e cél eléréséhez szükséges legfontosabb tennivalók megfogalmazása. A biológiai eredetű anyagok — vagy ahogyan a szakemberek fogalmaznak: a biomassza — fogalma meglehetősen nehezen írható körül. Ide tartozik minden olyan anyag, amely él, vagy a közelmúltban még élt. Vagyis minden növény, a gabonaféléktől az erdők, mezők növényzetéig,, akár mezőgazdasági művelés keretei között termesztik, akár a vadon terem. Ide kell sorolni az állat- tenyésztés minden élelmezésre felhasználható termékét a hústól a tejig, gyapjúig és bőrig. A biomassza része a baromfitoll, a csont, a húsfeldolgozás során keletkező hulladék, sőt a földterületek termőerejének regenerálódását szolgáló trágya is. Biomassza keletkezik a háztartásokban és az ipari tevékenység során egyaránt. Ez a csonka felsorolás is elegendő azonban annak érzékeltetésére, hogy a kormány nem jelentéktelen témát tűzött napirendjére, így kap nagyobb hangsúlyt az a megállapítás is. hogy hazánknak kedvezőek • az adottságai ebben a szféráiban. Viszonylagos nyersanyag- szegénységünkkel ellentétben a biológiai eredetű anyagok előállításában gazdagnak mondhatjuk magunkat. Mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk stratégiai jelentőségű. A gabona, a zöldség és gyümölcs, a takarmány, hús, tej, tejtermék. bor — ma keresett cikkek a világban. Világszerte egyre több figyelmet fordítanak annak a vizsgálatára is. hogy a különböző biológiai anyagok milyen szerepet tölthetnének be az energiatermelésben és másban. Üj iparágak alakulnak ki, mikroorganizmusokat fognak munkára, s mind nagyobb hangsúlyt kapnak a környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, természetes anyagokkal igyekeznek helyettesíteni a műtrágyákat és növényvédő szereket. Nem új dolgok ezek. hiszen valamikor teljesen természetes volt, hogy az emberi fogyasztásra, vagy takarmányozásra alkalmatlan anyagokat felhasználták trágyázásra, vagy energia előállítására. A technika 'rohamos fejlődése azonban fokozatosan leszoktatta az emberiséget erről a régi és jó gyakorlatról, s e szabály alól hazánk sem volt kivétel. Pedig óriási mennyiségű, mintegy 60—65 millió tonna biomassza keletkezik nálunk évenként. Ebből 55 millió tonna a növényvilág és — termesztés hozadéka, a többi pedig az állattenyésztésé. A számítások szerint a növényi "eredetű biomassza 60 százalékát hulladékként tartottuk nyilván, az állate- nyésztésben pedig még ennél is magasabb volt a hulladékarány. Természetesen azért nem arról van szó. hogy minden mellékterméket veszni hagytunk. De bizonyára mindenki látott már aratás után felégetett tarlót, ahol lángok pusztították el a kicsépelt szalmát is, vagy állattelepet, ahol szabadon folyt a hígtrágya, szennyezve a vízgyűjtő területet. És biztosan sokan láttak már erdőirtást otthagyott vágótéri nyese- dékkel, vagy vágóhídi, konzervgyári hulladékszállító autókat, amint a szeméttelepek valamelyikén kiürítik a tartalmukat. A komplex hasznosításra készült program ezt a tékozló és ésszerűtlen bánásmódot — nevezzük nevén — pazarlást kívánja megszüntetni. Többféle úton-mó- don. közöttük az érdekeltség hatékonyabb formáinak bevezetésével, a technológia továbbfejlesztésével, az ipari háttér megteremtésével, a gazdálkodás feltételrendszerének módosításával. A Minisztertanács rámutatott, hogy a már meghirdetett anyag- és energiagazdálkodási kormányprogramok eszközrendszerét is fel lehet és kell használni a cél érdekében. A tét igen nagy. Az előrejelzések szerint mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk az ezredfordulóig más- félszeresére tudja növelni a teljesítményét és — ezzel párhuzamosan — képes akár megháromszorozni is a kivitelét. Ehhez minden természeti adottsággal rendelkezünk. „MIRELIT” ÁLLATEMBRIÓK A jövő géntartaléka ) Az emberek többsége talán nem is sejti: milyen nagy veszélyeknek vannak kitéve az élőlények, a természet nélkülözhetetlen kipcsei. Egy angol tudós megállapítása szerint naponta kipusztul egy élőlényfaj. S ahol még nem fenyeget teljesen ez a veszély, ott is vigyázni kell. Nemegyszer halljuk a felhívást: a védett állatokat ne bántsuk, pusztításukat büntetik. De melyek is az úgynevezett védett állatok? Nyilvánvalóan azok, amelyeknél csak idő kérdése, hogy melyik pillanatban pusztulnak ki teljesen és véglegesen. Veszteségük viszont pótolhatatlan. Hiszen egy eltűnt élőlény újraélesztése, restaurálása nem lehetséges, Mit lehet tehát tenni a védelmükön kívül? Az Európai Állattenyésztők Szövetsége (EÁSZ) világszerte nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a legjobb megoldást megtalálja. Az EÁSZ Genetikai Szekciója által 1980-ban életrehí- vott nemzetközi munkabizottság kérdőíveket küldött szét a tagországokba, és a beérkezett válaszokat feldolgozta. Eszerint mintegy 1200 helyi szarvasmarha-, ló-, sertés-, juh- és kecskepopulációt vettek nyilvántartásba. amelyek közül körülbelül kétszázat a kipusztulás veszélye fenyeget. A legtöbb ország megkezdte a veszélyeztetett géntartalék állományok megőrzését. Mit is jelent ez. miért van erre szükség? Ha eltűnnek a régi, őshonos állományok, a génerózió következtében génveszteség keletkezik. , Ezért a legkisebb egyedszáSzámos állattartó nagy üzemijen a borjakat eleinte fölözött tejen, később fertőtlenített tejporon nevelik. Mivel a tejpor viszonymot „tartalékolni” kell. még akkor is, ha jelenleg nincs rájuk szükség. Ezért nem hagyták kipusztulni például a viador-típusú tyúk fajtát, mert kiváló combizomzata. s egyéb jó tulajdonságai biológiai alap a cornish-fajta, a világhírű broyler-csir- ke kitenyésztéséhez. Ugyanezért őrzik meg a Hortobágyon a pörge szarvú racka- juhot, a szürke magyar ridegmarhát. vagy a mangalica sertést, és a bivalyt. Ha azonban valahol a gazdasági vagy a technikai feltételek nehézzé teszik azt, hogy nyáj, gulya, csorda, konda formájában maradjanak fent ezek a géntartalékot jelentő állatközösségek, akkor a legújabb technikához fordulnak segítségért a szakemberek. Az már világszerte közismert. hogy a tudomány fejlődése pár évvel ezelőtt még utópiának tűnő csodát produkált: több országban sperma-bankot hoztak létre, azért is. hogy néhány különlegesen jó képességű férfitől — szülhessenek gyermeket az erre vállalkozó sznob nők. Ma már nem megy csodaszámba a lom- bik-bébi világrajötte sem. Miért ne alkalmaznánk ezt a módszert az állatvilágban, az állattenyésztésben is. (Mi több. ott alkalmazták először. utána vitték át emberre.) Nos, a spermatáro- láson kívül állati embriókat is tartalékolnak mély- hűtve. mínusz 196 °C-os folyékony nitrogénben. S amikor szükség van éppen arra a fajtára, az illető állat szaporítására, netán valamely más állattal történő lag drága, régóta törekednek arra a kutatók, hogy azt olyan — olcsóbb — szintetikus tápszerrel helyettesítsék, amely éppúgy kielégíti a borjak tápanyagszükséglekeresztezésre. csupán „felolvasztják” az embriót beültetik az anyaállatba, és világra jön a várt fajta. Nemzetközi állatcsere le- ' bonyolítása is egyszerűbbé válik ezáltal, hiszen csupán embriókat kell szállítani. S hogy ez gazdaságilag mit jelent. egyértelmű: kevés helyen elfér, szállítása egyszerű, útközben élelmezési problémák nincsenek. Mindez. bár jó megoldásnak tűnik, a tudósok többsége mégis azt vallja: a fajvédelmi körzetekben tartsuk fenn természetes életkörülmények között a kívánt populációkat. És ez nemcsak a háziállatok, hanem a vadon élő állatok bizonyos csoportjaira is vonatkozik, hiszen értékes, és szükséges — — például bizonyos betegségek, fertőzéseknek ellenálló — géneket ezek is tartalékolhatnak a további, újabb haszonállatfajták kinemesítéséhez. Magyarország is nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki az említett kutatások terén. A KGST-országokkal közösen dolgozzuk ki az állattenyésztés fő biológiai problémáinak megoldása elnevezésű programot. Néhány éve a FAO (az ENSZ Mezőgazdasági- és Élelmezés- ügyi Szervezete) is nagy figyelmet fordít a nálunk folyó kutatásokra, kísérletekre, azok eredményeire. Dr. Dohy János tanszék- vezető egyetemi tanár, az Állatorvostudományi Egyetem állattenyésztési tanszékének vezetője közel harminc éve foglalkozik állattenyésztési genetikával, ő tét és éppúgy csírátlanítha- tó. A Szovjet Húsipari Kutatóintézetben kidolgoztak egy eljárást az ilyen teljes értéirta hazánkban az első ilyen témájú könyvet is. Az egyetemi kutatómunka irányítója, szaktanácsadója, sőt, az állattenyésztési vállalatoknak is útmutatást ad a vállalatok nemesítő munkájához. Az EÁSZ tagjaként pedig külföldi meghívásoknak tesz eleget: a magyar- országi eredmények, további feladatok ismertetésével öregbíti hírnevünket a világban. Hazafias kötelességének érzi a veszélybe került fajták által képviselt genetikai tartalékok megőrzését. Lehet, hogy a nem is túl távoli jövőben a magyar szürkemarha, a kenyai zebu, az észak-amerikai kari- bu szarvas, és az európai bölény génanyagaiból „mixelt” állatcsordák legelésznek majd a világ legkülönbözőbb tájain, és létrehozásukban magyar szakemberek munkájának eredménye is mutatkozik majd? Így ötvöződhet a meleg és hidegtűrő képesség, a fertőzésekkel Szembeni ellenállóképesség és a nagytestű állatok húshozama? Hogy mindez nem is any- nyira fantasztikus, bizonyítja az is, hogy Dohy professzor tanszékén már most is láthatjuk páldául a juh és a kecske genetikai kutatások segítségével Angliában létrehozott hasznos hibridjeiről szóló, illusztrált tájékoztatást. kű tejpótlék előállítására. Alapanyagul jórészt vágóhídi hulladékot használnak: vágóállatok csontjaiból, vérből. patáiból és szarvaiból nyerik a tápszer legfontosabb anyagait. A vizsgálatok szerint az új tejpótlékot a borjak szívesen isszák és megfelelően gyarapodnak tőle. Tejpótlék—vágóhídi hulladékból Mikrosebészeti műtétek A sebészek a legfinomabb beavatkozásokat a szem- és fülgyógyászatban, valamint a plasztikai műveletek során végzik. E szakterületeken ma már magától értetődő a mikroszkóp alatti műtét. Ám a mikirosebészet kifejlesztéséhez nem volt elég csupán a mikroszkóp alatti munka elsajátítása, megfelelő eszközökre is szükség volt, amelyeket az egyre fejlődő orvosi technika bocsátott az operatőrök rendelkezésére. A szemsebészek ma már minden nehézség nélkül meg tudnának erősíteni tűvel és fonállal egy hajszálat is, a legvékonyabb varrófonalakból ugyanis csak hét szál egymás mellé rakva éri el a hajszál vastagságát! E rendkívül vékony varrófonállal akár a hajszálereket is össze lehet erősíteni. (Habár a kisebb ereket újabban ragasztással egyesítik, végeiket teles zkópszerűen egymásba tolván, a nagyobb biztonság kedvéért azonban felszívódó varratokkal is biztosítják a műtét sikerét.) Mikrosebészeti műtétnek számít például a hályogos szembe való műanyaglencse-beültetés. A mikrosebészeti eszközökkel és módszerekkel való kímélő •beavatkozás után a hályog- műtéten átesett betegek korábbi 3—4 heti kórházi tartózkodása 8—9 napra csökkenthető. Ugyancsak az egyre fejlődő mikrosebészetnek köszönhető, hogy a szemsérülé- seknék már csupán 3—4 százaléka jár ennek a szervnek a teljes elvesztésével (a régebbi 25—30 százalék helyett.) A speciális műtéti mikroszkópokhoz, amelyek segítségével a bonyolult sebészeti beavatkozásokat végzik, fényképezőgépet, film- vagy tévékamerát is lehet csatlakoztatni, hogy azok is figyelemmel kísérhessék az operációt, akik nem állnak a sebész mögött. Képünkön egy ilyen nyugatnémet gyártmányú mikroszkópot láthatunk. (KS) Heves megyei Finommechanikai Vállalat Autószerviz Leányvállalata 3301 Eger, Faiskola u. 5. FELVÉTELRE KERES Prága AD—080 8 tonnás daruskocsira DABUKEZELOT. Darukezelői vizsga és C-kategóriás jogosítvány szükséges. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a kereskedelmi osztályvezetőnél. Tel.: 10-344/55 mellék. VOLÁN 21. SZ. VÁLLALAT KERES FELVÉTELRE VISONTAI MUNKAHELYRE rakodógép-kezelői tanfolyamra KEDVEZŐ KERESETI LEHETŐSÉGGEL: beiskolázunk. gépkocsivezetőket, segédmunkásokat Mezőgazdasági gépszerelőket. alkalmasság esetén gépkocsivezetői JELENTKEZNI LEHET: tanfolyamra beiskolázunk. Földmunka és rakodógép-kezelőket, Volán 21. sz. Vállalat, Thorez Külfejtés kenőket alkalmasság esetén Kiss János kirendeltségvezetőnél.
