Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-04 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 103. szám ARA: 1984. május 4., péntek ' 1,40 FORINT Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Tegnap, május 3-án Egerben, Virág Károly titkár elnökletével kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. Az ülésen részt vettek: Gulyás Sándor, a Központi Bizottság tagja, Horváth Árpád, a KB munkatársa, a városi pártbizottságok első titkárai, a városi tanácsok elnökei, a megye politikai, társadalmi, és gazdasági szerveinek vezető munkatársai. A megyei pártbizottságot és a meghívottakat Barta Alajos, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta a Központi Bizottság 1984. április 17-i üléséről. Ezután Németh Miklós, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese szólt hozzá, egészítette ki a tájékoztatót, amelyet a megyei pártbizottság egyhangúlag tudomásul vett. Az ülés résztvevői néma felállással tisztelegtek a napokban elhalálozott Skultéti János, a megyei pártbizottság és a megyei pártvégrehajtóbizottság volt tagja emlékének. Javult a szénminőség, nőtt a termelés... Tavasz a visontai külfejtésen §N (Fotó: Szabó Sándor) Társadalom és reform Társadalmunk építésének kulcsponti eszköze a gazdaságirányítási rendiszer, amely 1968 óta működőképesnek és eredményesnek ■bizonyult. Amint a párt Központi Bizottsága áprilisi ülésén megállapította: a rendszer az elmúlt másfél évtizedben elősegítette a népgazdaság gyarapodását, országunk előrehaladását, népünk életszínvonalának, életkörülményeinek javítását. Fokozódott a vállalatok önállósága és a dolgozók érdekeltsége a munkában. Elégedettek lehetünk és megállhatunk ennél a szintnél? Egyértelmű nemmel válaszolhatunk, hiszen növekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell számolnunk. Feladataink megoldása pedig a nyolcvanas évek második felétől még inkább indokolttá teszik, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági . feltételeket, emellett javítsunk munkánkon és teljesen kihasználjuk adottságainkat. Ezért szükség van gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesztésére. Társadalmi és gazdasági céljaink elérése megköveteli a népgazdaság teljesítőképességének jelentős fokozását és az akadályozó tényezők következetes megszüntetését. Munkánk középpontjában továbbra is a minőség, a jövedelemtermelő képesség és a nemzetközi versenyképesség fokozása áll. A gazdasági teljesítmények növelését viszont jelenleg akadályozza a. műszaki színvonal viszonylagos elmaradottsága, továbbá, hogy kellően nem érvényesül az anyagi érdekeltség! Gondokat okoznak az irányító munka gyengeségei, az üzem- és munkaszervezés hiányosságai, a fegyelem lazaságai és helyenként á munkaerő nem megfelelő foglalkoztatása is. Mint a Központi Bizottság üéséről kiadott, közleményben olvashatjuk, a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének az is célja, hogy mindezekre a problémákra szocialista megoldást találjunk. Olyanokat, amelyek segítenek a kedvezőtlen folyamatok gyors felszámolásábani, a társadalom politikai feladatainak megoldásában. Ezért alapvető, hogy a gazdaság- irányítás folyamatos, összehangolt tökéletesítése átfogja a rendszer minden elemét: a tervezést, a szabályozást, az intézményi és szervezeti rendszert, növel, je a vállalati önállóságot és segítse az alkotó, a tett- rekész emberek cselekvő- képes sségé nek kibontakoztatását. Jövőre, 1985-ben várhatóan folyamatosan és összehangoltan sor kerül a gazdaságirányítási reform továbbfejlesztésére. Szükség van erre, mellyel közvéleményünk is egyetért, — hiszen hosszú távú társadalmi, gazdasági előrelépésünk eszközrendszerének továbbfejlesztését szolgálja. .. Mentusz Károly ,Az óriás, a holdbéli tájon... ” Alig egy hónapja jártunk Visontán, éspedig abból az alkalomból, hogy a Thorez bányaüzem nyolcadszor is elnyerte a kitüntető Élüzem címet. Az ilyen elismerés persze kötelez, és hogy tegnap ismét a külfejtéshez látogattunk, Kálomista Imre igazgató rögtön ebbe kapás zkodott. — Bizonyítanunk kell, ez vitathatatlan. De nincs kétségem afelől, hogy üzemünk minden dolgozója legjobb tudása, tisztessége szerint végzi továbbra is tennivalóit. Vagyis úgy, ahogyan egy nyolcszoros Élüzem munkásához illik. Persze a gondok, a problémák nem csökkentek. Ellenkezőleg. A minőségi követelmények szigorítása sürgős műszaki, gazdasági intézkedéseket követelt tőlünk. Elsősorban az itt bányászott lignit kalóriaértékét kellett fokoznunk, ám nem mondhattunk le mennyiségi tervünk túliéi jesítéséről sem. Nos, amit Az országgyűlés meghívására csütörtökön hivatalos, baráti látogatásra bolgár parlamenti küldöttség érkezett hazánkba. A delegációt Sztankó Todorov, a Bolgár Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja vezeti a parlaaz év négy hónapja után ilyen tekintetben mondhatok : szenünk kalóriaértéke 1500-röl 1567-re emelkedett, az előirányzott 2 millió 350 ezer tonna helyett pedig 2 millió 383 ezer tonnányi szenet termeltünk ki. Tájékozódásunk során Kálomista Imre arról is szólt, hogy az éves tervfeladatok teljesítése szempontjából nagy jelentőségű a szén felszabadítása, vagy ahogy a bányászok fogalmaznak: a lefedés. 1984-ben például 50 millió köbméter földet kell megmozgatni az öt község között elhúzódó lignitmező felett, és ami biztató: Visontán négy hónap múltán — a tervhez viszonyítva — 2 millió 700 ezer köbméternyi előnyre tettek szert a bányászok. — Hogy ez miből adódott? Elsősorban munkánkat tettük szervezettebbé. De azt sem tagadhatjuk le, hogy a hosszú ideje tartó szárazság, amely a mezőgazdaságot menti küldöttséget. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a magyar és a bolgár parlamenti küldöttség Apró Antal és Sztanko Todorov vezetésével megbeszésújtja, nekünk kedvezett. Mind a földkitermelő, mind a széntermelő gépek mozgási lehetősége jó volt, több szabad szénvagyonhoz segített bennünket — jegyezte meg az igazgató. — Ne feledkezzünk meg ugyanekkor a tervszerűen folyó javító, karbantartó munkáról sem, ami nélkül nincs komoly széntermelés. Most egy MT 6-oS jelű kotrógépünk áll még 5—6 napig, majd következik sorban a többi hét teljes átvizsgálása, rendbetétele. Ugyanígy bánunk a széntermelő gépekkel, amelyek szintén évente átesnek legaláhb két nagyjavításon. Ez általában tíz napig tart. és éppen ezért örülök az elmúlt hónapokban nyert több szénvagyon- nak, mert a szükségszerű javítások idején is zavartalanul elláthatjuk lignittel a Gagarin Hőerőművet, amely- lyel egyre jobb az együttműködésünk, üzemeink összhangja. lést folytatott az Országházban. A delegációk tájékoztatták egymást országaik gazdasági, politikai helyzetéről, időszerű feladatairól, és áttekintették a két ország törvényhozó testületének tevékenységét. A megbeszélésen jelen volt Boncso Mitev. (MTI) Bolgár parlamenti küldöttség Budapesten Heves megyeben is segítenek Akadémiai bizottságok a környezetvédelemért és hulladékhasznosításért A Magyar Tudományos Akadémia központi kutatási programjaival összhangban az országszerte működő akadémiai bizottságok mindinkább igyekeznek a gyakorlat által felvetett gondok megoldásában is segíteni. A vidéken, regionális jelleggel működő tudományos központok munkatársai ily módon szűkebb hazájuk gondjainak orvoslásáért is sokat tehetnek, s kutatásaik értelmét látva szorosabban kötődnek munka- és lakóhelyükhöz. Az akadémiai bizottságok saját régióikban figyelemmel kísérik a különféle nyersanyagok kitermelésekor keletkező környezetszennyező forrásokat, közreműködnek az erőművek környezetkárosító hatásának mérséklését szolgáló gyártási folyamatok kidolgozásában, s azon is munkálkodnák, hogy a tudomány eszközeivel miként lehet az ipari hulladékok hasznosításával kapcsolatos országos gondokat enyhíteni. Három esztendeje tevékenykedik a Miskolci Akadémiai Bizottság környezet- védelmi albizottsága, amelynek működési területe Borsod. Heves és Nőgrád megyére terjed ki. Az Északmagyarországi régió ipari jellegéből adódóan a kutatók mindenekelőtt olyan gyártási folyamiatok kialakítását szorgalmazzák, amelyek zárt rendszerben semlegesítik a környezetszeny- ■nyező anyagokat. Foglalkoztak egyebek közt a mező- gazdaságban használatos nitrogén műtrágyáknak1 a környezetet szennyező és az ivóvíz minőségét rontó hatásával. A bizottság kapcsolatot teremtett mindhárom megye természetvédelmi szervezeteivel és a Bükki Nemzeti Park vezetőségével is. Az együttműködés eredményeként széles körben végeztek felvilágosító munkát városokban, falvakban. Számos községben ennek hatáséra társadalmi összefogással oldották meg például a szeméttelep elhelyezését. Ez év megoldandó feladatai között szerepel a Miskolcra, Ózdra, Salgótarjánra és más településekre is jellemző légszeny- nyeződés, különösen a nitró- zus-gázok és a kéndioxid mérséklésének vizsgálata. Keresik a mádi örlőműnél, illetve a helyőcsabai és a bélapátfalvai cementgyáraknál kéletkező porok és pernyék újrafeldolgozásának és -hasznosításának lehetőségét is. Napirendre tűzték a közlekedési zajártalmak csökkentésére szolgáló módszerek kidolgozását, s a jövőben megvizsgálják a környezet- védelem jogi szabályozásának1 hatékonyságát is. Nem örült a meggy, az alma, az őszibarack Kisebb fagykárok nyomában Megyénk alföldi részein és a „fagyzugosként” ismert helyeken mínusz 5 mínusz 6 fokra süllyedt a hőmérséklet április végén, és az egyes helyeken kisebb károkat okozott. Mint Kocsis Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági- és élelmezési osztályvezető-helyettese elmondotta, a kora tavaszi fagyok károkat okoztak a ke- recsendi szőlőkben, a Mátra alji termelőszövetkezetek és az Eger környéki gazdaságok területein. Nagyobb gondot jelentett, hogy a hirtelen lehűlés teljes virágzásban találta a meggyet és a nyári almát, a téli almát pedig virágzás elején. Károkról szólva nem feledkezhetünk meg a korábbi vihar- és homokverésről sem. Ez mindenekelőtt a tiszanánai, a füzesabonyi és a vámosgyörki cukorrépa- vetésekben okozott jelentősebb károkat, s részben a napraforgó-vetésben. Ezeken a helyeken. valamint Tarnamérán összesen 300 hektár cukorrépavetést kellett pótolni — és ez meg is történt. Fékezte, illetve néháhy helyen megállította a lucerna növekedését, is a fagykár. E növényi kultúrából megyénkben a 10—12 ezer hektárra tehető területnek mintegy felében okozott feltehetően 15—<20 százalékos terméskiesést. Természetesen nem örült a viharos időnek, a szélverésnek az őszi búza, illetve az őszi és a tavaszi árpa sem. Mező- gazdasági szakembereink azonban remélik, hogy az átmeneti depressziót az immár klasszikusnak mondható, és minden évben nagyon remélt „aranyat érő” májusi esők köyétik, s jóváteszik, az eddig — szerencsére — nem túlzottan jelentős tavaszi fagykárokat. _ Hasonló értelemben érkeztek jelentések ez ügyben az Állami Biztosítóhoz is, ahová eddig 18 mezőgazdasági nagyüzem jelentett be fagykárokat. Közülük ezideig — összesen „csupán” 911 ezer forint értékben — a viszne- ki Béke és a kiskörei Vörös Hajnal termelőszövetkezet részesült kártérítésiben. Az áruforgalom eredményei, gondjai Ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Erősödött az agrártermelés kínálati jellege, és ez az elmúlt egy-két évben gondokat vetett fel A közös gazdaságok az áruellátás színvonalának tartásához aí eddigihez hasonló mértékben igyekeznek hozzájárulni, ám egyre többször találkoznak értékesítési nehézségekkel. A termelőszövetkezeti áruforgalmazás helyzete a korábbinál lényegesen bonyolultabb lett, és az érdekelt partnerekkel közösen kell. megtalálnia a kivezető utat, megválasztani a lehető legjobb megoldásokat — ezt állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa csütörtöki ülésén, amelyen az áruforgalom helyzetét elemezték. Eleki János, a TOT főtitkára érzékletes számokkal mutatta be, milyen mértékben nőtt a tsz-ek árukibocsátása. Tizenöt év alatt megháromszorozódott az eladott gabona mennyisége, a tejtermelés ugyanennyi idő alatt egymilliárd literrel nőtt, és a vágóállat-termelés teljesítménye is azt jelzi: a közös gazdaságok megtalálták számításukat a termelés bővítésében, például a vágóbaromfi termelését 15 év alatt 67 ezerről 334 ezer tonnára növelték. Ezek a számok egyúttal mutatják az áruforgalmazás bővülő feladatait is.
